Észak-Magyarország, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-02 / 179. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 Z„ MÖJSrtSk Járási NEB-ülés Ózdon Milyen a szervezés ? Eltérő tapasztalatok A Minisztertanács két éve, 1977-ben határozatot hozott a vállalati szervező, irányító tevékenység fejlesztéséről, ha­tékonyabbá tételéről. Az Ózdi járási és városi Népi Ellenőrzési Bizottság az el­múlt évben, illetve az idén eltelt hat hónapban az'ÓKÜ- ben, illetve két helybeli szö­vetkezetben vizsgálatot tar­tott, amelynek kernelében a határozat végrehajtását el­lenőrizte. A tapasztalatokat, megállapításokat vitatták meg azon az ülésen, amelyet ked­den tartottak az Ózdi járási Hivatalban. A népi ellenőrök pozitív tapasztalatokat csak a nagy- vállalatnál szerezhettek,. míg a Putnoki Vegyesipari Szö­vetkezetben. illetve az Ózdi Asztalos-, Építő és Szerelő­ipari Szövetkezetben felemás, esetenként elmarasztaló meg­állapításokat: lettek. A vizs­gált időszakban ugyanis ön­álló szervezési programmal, illetve feladatervvel csak az ÓKÜ rendelkezett. A szövet­kezetekben az éves tervben kitűzött szervezési feladatok végrehajtása, ellenőrzése ál­talában csak a vezetők szá­monkérése alapján történik, s ez sem rendszeres, csupán időszakos tevékenység. A na­gyobb beruházásoknál szer­vezési módszerként hálóter­vezést alkalmaznak, — ez azonban nem biztosítja elég­gé a hatékonyságot. Nemhogy szervező apparátussal,'de még önálló szervezővel sem ren­delkezik a két szövetkezet. Ebből következik, hogy a be­ruházásoknál. műszaki fej­lesztésnél korszerű szervezési tevékenységet nem végeznek, s ez természetesen késések­hez, csúszásokhoz vezet az építkezéseknél, lemaradáshoz a fejlesztésben. A termelőbe­rendezések kihasználtságának vizsgálatára, elemzésére is csak a kohászat tudott kel­lően felkészülni. Itt a jók ki­alakított szervezési, munka­elemzési apparátus javasla­tokat, intézkedéseket, (esz, s ezek végrehajtását egy mun­kabizottság és a szervezési főosztály folyamatosan, együt­tesen ellenőrzi. Az anyag- és az energia­takarékosság érdekében a nagj'vállalalnál és a szövet­kezeteknél is kidolgozták az elképzeléseket, terveket. Lét­szám- és munkanormákat vi­szont már csak az ÓKÜ ké­szít és alkalmaz, ilyenek a szövetkezetekben nincsenek, legfeljebb esak az építő- és szerelőipari országos normák szolgálnak segítségül a mun­ka hatékonyságának mérésé­re. A munkaerő-gazdálkodás javítására, a munkaerő haté­konyabb foglalkoztatására a kohászatban már 1976-ban löbb lépcsőben, nagyobb je­lentőségű intézkedések tör­téntek. Az ilyen, feladatok 1978-tól évenként munkaerő­gazdálkodási programokban fogalmazódnak meg. A szö­vetkezeteknél viszont a mun- kaerőgázdálkodás csupáp a létszám felvételére, és a le- számoltatásra korlátozódik. Ebből következik az, hogy szervezett termelékenység- vizsgálat, munkaidőalap ter­vezés, veszteségidő feltárás nem készül. Érdemleges lét­szám-átcsoportosítás a ter­melés javítására egyáltalában nem történt. A vállalat belső irányítá­sának korszerűsítésében a kohászatnál jelentős lépés volt a karbantartás centralizálá­sa. Ennek során „egy kézbe” került a karbantartás, s az így jobban szolgálta a köz­ponti elképzeléseket, terve­ket. A korszerűsítés érdeké­ben szüntették meg ez év januárjában a gyárrészlege- ket, és részben összevonás­sal. részben anélkül gyáregy­ségi szervezeteket alakítottak ki. A belső információ-rend­szer és ügyvitel fejlesztésére pedig számítógépes adatfel­dolgozást vezettek be. Tudo­mányos módszerek is segítik a kohászat munkájának jobb megszervezését — szerződést kötöttek a különböző kuta­tásokra, intézkedési tervek kidolgozására a Budapesti Műszaki Egyetemmel és a Munkaügyi Minisztérium Ku­tató Intézetével. Számítógépes programok elkészítésére, mun­kába állítására a nagyválla­lat megbízásokat fadott a. KGISZI, a PM Szervező In­tézet számára és szerződéses kapcsolatot létesített a Duna­újvárosi Kohász Főiskolával. A vizsgált szövetkezeteknél — az anyagi lehetőségek hi­ányában — nincs a .szerve­zésnek kialakult, önálló for­mája. Egyik helyen sem ta­lálható szervező, önálló, vagy esetleg részmunkaidőben sem a munka koordinálására. A járási NEB ezért java­solta mindkét szövetkezet el­nökének. hogy a rendelet végrehajtására, lehetőségeik­hez mérjen minél előbb te­gyék meg a szükséges intéz-, kedéseket. A munkaerőhiány megszüntetésére, vagy leg­alábbis mérséklésére hozza­nak hathatós intézkedéseket a gazdálkodási munka megja­vítására, az időalapok megfe­lelő kihasználására, és a vesz­teségek csökkentésére. A ka­pacitás gondjai, továbbá a különböző részlegek jelentő­sen eltérő terhelésé miatt hozzanak megfelelő és átfo­gó szervezési intézkedéseket. Mivel a szövetkezetek nem rendelkeznek a szükséges pénzügyi fedezetekkel, a já­rási NEB egyben kérte az OKISZ-t és a KISZÖV-öt, hogy minél előbb biztosíték a szükségesnek ítélt szemé­lyi. szakmai és anyagi, támo­gatást. II. .1. Augusztus 1-én az európai gyermektalálkozó résztvevői Szent­endrére látogattak, ahol egy játékos délelőttöt töltöttek a szabad­téri néprajzi múzeumban. Brezsnyev-Ceaüsescy találkozó Óvári Miklós leszéie L eonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke szerdán a Krímben megbeszélést folytatott Nicolae Ceauses- cuval, a Román Kommu­nista Párt főtitkárával, a Román Szocialista Köztár­saság elnökével. •• A megbeszélésen részt vett Andrej Gromiko. az. SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjet­unió külügyminisztere és Stefan Andrei, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizott­ságának póttagja, Románia külügyminisztere. Leonyid Brezsnyev és Ni­colae Ceausescu tájékoztat­ták egymást a Szovjetunió­ban és a Román Szocialis­ta Köztársaságban folyó kommunista, illetve szocia­lista építőmunka menetéről, áttekintették a szovjet—ro­mán kapcsolatok tejlesztésé- nek. az SZKP és az RKP közötti együttműködés szi­lárdításának időszerű kérdé­seit. Egyetértettek abban, hogy folytatni kell a két or­szág ötéves terveinek koor­dinációját, fejleszteni kell a gazdasági együttműködést és a termelési kooperációt mind a KGST keretében, mind pedig kétoldalú alapokon. A felek nemzetközi kér­désekről is véleményt cse­réllek. Leonyid Brezsnyev és Nicolae Ceausescu haladék­talan intézkedéseket tart szükségesnek a fegyverkezé­si hajsza megfékezése céljá­ból, annak érdekében, hogy az enyhülési folyamat még következetesebbé. dinami- kusabbá és mélyebbé vál­jék. A Szovjetunió és Ro­mánia a Varsói Szerződés szervezetének többi tagálla­mával. az európai biztonsá­gi konferencia minden rész­vevőjével együtt, kész fo­kozni erőfeszítéseit a helsin-. ki dokumentumban előirány­zott együttműködés minden irányában.' Köztük a biza­lomerősítő intézkedések ki- szélesítése és a politikai, enyhülés katonai enyhülés­sel történő megerősítése te­rén. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozlak az 1980. évi madridi találkozó jelentősé­gét. A találkozó részvevői ki­emelték, hogy nagy no/itiv eseménynek bizonyult a nemzetközi politikában a bé­csi szovjet—amerikai csúcs­találkozó és mindenekelőtt a SALT—II. megállapodás alá­írása. Leonyid Brezsnyev és Ni­colae Ceausescu a szovjet és a román nép változatlan szo­lidaritásáról biztosították a felszabadult népek, az el nem kötelezettségi mozga­lom harcát a faiüldözés, az újgyarmatositó uralom ellen, a szabadság, a társadalmi haladás és a béke győzel­méért. A megbeszélés nyílt, elv­társi légkörben ment végbe. Elhunyt Galambos József Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Galambos József, a magyar munkásmozgalom régi harcosa, nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, belügyminiszter-helyettes, július 81-én, hosszan tartó betegség következtében elhunyt. Temetése augusztus 6-án, hétfőn lő órakor lesz katonai tisz­teletadással a pesterzsébeti temetőben. Barátai, harcostársai és volt munkatársai kegyeletüket 14.30 órától róhatják le a ravatalnál. Az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Népköztársaság Belügyminisztériuma Magyar Partizán Szövetség Sebssséiksrláiuzás Csehszlovák iában Szerdán életbe lépett a Csehszlovák Szövetségi Bel­ügyminisztérium rendelete, amely korlátozza az or­szág közútjain és autópá­lyáin közlekedő járművek maximális sebességét. A ren­delkezés értelmében személy- gépkocsival, autópályán 28.00 és 03.00 óra közölt legfeljebb óránként 110 kilométeres, más közúton 90 kilométeres se­bességgel lehel haladni. Mo­torkerékpárok legfeljebb 110' kilométeres sebességgel köz­lekedhetnek. Lakott terüle­teken a maximális közleke­dési sebesség változatlanul óránként 60 kilométer. Gyorslista az 1979. július 8i-en megtartott július havi lotto jutalomsorso­lásról. amelyen a 29. heti .szel­vények vettek résit. A gyorslis­tában az alabbi rövidítéseket használtuk: A vásárlási utalvány (1000 Ft) ; B Lada 1200 tip személygépko­csira utalvány: C kétszemélyes utazás a Szovjetunióba, az 1980. évi olimpiára (pozíciószám: DlíOl /1) : D egyszemélyes utazás a Szovjetunióba, az 1980. évi olim­piára (pozíciószám:' 9224 4): E szerencse utalvány (90 000 Ft) : F színes tv i. (28 ooo Ft): G színes tv n. (22.300 Ft) ; H zenesarok- utalvány (20 000 Ft) ; l Otthon lakberendezési utalvány (13 000 Ft): j televízió (íooou Ft); K vásárlási utalvány (to ooo Ft): L vásárlási utalvány (9000 Ft) ; M vásárlási utalvány (7U0ü Fi) : N vásárlási utalvány (3000 Ft); O vásárlási utalvány (3000 Ft).. A nyertes szelvényeket 1979. augusztus 23-ig kell a toto-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok. vagy posta útján a Sportfogada si és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest. V.. Münnich Fe­renc u. 13.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sor­solás után készült az* esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. 5 368 Uö6 O 5 613 207 .1 5 847 342 M 64 063 709 E 64 329 062 .1 5 379 072 M 5 623 613 K 5 852 545 B 64 068 912 F 64 334 263 J 5 339 478 N 5 628 816 L 5 862 951 G 64 079 818 K 64 844 671 L 5 894 681 o 5 639 222 M 5 868 Í34 K 64 084 521 K 64 333 077 L 3 399 884 N 5 644 425 J 5 878 337 K 64 089 724 M 61 365 488 N 5 403 087 O 5 619 688 .T 5 394 169 L 64 094 927 M 1 5 436 305 D 5 654 831 L 5 899 372 M 64 100 100 .1 64 881 092 .1 5 441 508 F 5 660 084 L 5 920 181 I\J 64 103 383 .1 64 386 295 L 5 446 711 K 5 665 23"/ M 5 »80 390 N 64 110 536 L 64 391 498 L 5 431 914 K 5 670 440 H 5 935 793 N 64 113 730 L 64 396 701 N 5 457 117 L 5 673 643 J 5 940 996 N 64 126 145 M 64 401 904 I 5 462 320 M 5 691 232 K 5 946 199 M Ü l 136 551 M 64 407 107 J 5 472 726 1 5’696 455 L 5 961 808 K 64 141 754 N 64 412 810 L 5 477 929 J 5 701 658 M 5 967 011 K 64 146 957 N 64 417 513 L 5 498 741 L 5 722 470 I 5 972 214 L 64 132 160 N 64 422 716 O 5 308 914 L 5 727 678 .3 5 977 417 K 64 157 368 M 64 483 122 H 5 30» 147 N 5 732 876 L • 5 982 620 F 64 167 769 H 64 443 528 J 5 514 830 II 5 738 079 L 5 987 823 K 64 172 072 .1 64 448 731 K 5 319 553 J 5 718 282 N 41 703 346 ÍVJ 64 188 581 K 64 453 034 L 5 524 756 K 3 743 485 N 44 718 955 N 64 209 893 L 64 464 340 E 5 529 939 L 3 733 688 O 41 ,937 481 N 64 214 596 N , 64 469 543 F 5 535 162 D 5 764 094 O 44 942 684 N 64 223 002 G 64 479 919 K 5 543 .308 F 5 774 500 O 53 707 691 L 64 230 205 .1 64 183 152 K. 9 550 771 K 5 779 703 M •55 712 894 M 64 233 408 K 64 300 761 L 5 301 177 K 5 784 906 N 33 728 503 O 64' 240 611 1. 61 503 964 M 5 371 383 L 5 795 312 O 55 936 623 N 64 243 811 N 61 511 167 1 5 370' 786 N 3 810 921 O 55 941 826 M 61 23 J U17 O 61 516 870 .7 5 381 989 G 3 816 124 N 64 006 476 N 64 261 428 o 64 321 573 L 5 587 192 K 5 821 327 E 64 016 882 H 64 266 626 o 64 526 776 (j 5 392 893 K 5 829 380 E 64 027 288 .1 64 271 829 N 5 597 598 L 5 336 963 K 64 033 303 K 64 277 082 o 61 531 979 N 5 602 801 N 5 842 139 K 64 058 506 J­64 308 250 o M 542 3R5 I (Folytatás az 1. oldalról) mitagadás — jobban dolgozni sokkal nehezebb, mini töb­bet. Ma kevés a munkaerő, sokkal drágábbak a nyers­anyagok és nehezebbek, rosz- szabbak az értékesítési lehe­tőségek is. ■ Övári Miklós utalt arra, hogy a jelenlegi helyzetben erőforrásaink és lehetősége­ink reális számbavétele ha­tározta meg a tennivalókat. Mostani ötéves tervünk arra épül, hogy mérsékeltebb ütemben folytatjuk a gazda­ság fejlesztését, az' életszín­vonal további emelkedését pedig a népgazdaság lehető­ségeihez igazítjuk. Ez a meg­oldás is bizonyos nehézségek­kel járt. Nőtt az állami do­táció, a termelői árak mind jobban elszakadtak a világ­piaci áraktól, a fogyasztói árak pedig a termelői arak­tól.- Ezt a helyezetet nem le­het tartósan fenntartani, ezért foglalt állást a Központi Bi­zottság júniusban, a Minisz­tertanács júliusban, a terme­lői és a fogyasztói árak ren­dezése mellett. — A döntésnél a gazdasá­gin túl figyelembe vettük a politikái szempontokat is. Ezért maradt most is jelen­tős ártámogatás, s ezért el­lensúlyozzuk, legalább rész­ben, jövedelemkiegészitéssel az árrendezést. — Azért vezettük be most az új árakat — fejtegette Övári Miklós —, hogy mi­előbb érvényesüljön a ren­dezés gazdasági hatása. Hogy meggyorsuljon a termelési szerkezet átalakítása, a fo­gyasztás szerkezete pedig jobban összhangba kerüljön gazdasági feltételeinkkel. Az áremelés azonban csak az egyik szükséges eszköz a gazdaságosabb termeléshez. Ahhoz, hogy megőrizzük az életszínvonal terén elért ed­digi vívmányainkat és meg­teremtsük a további fejlődés szilárd alapjait, minden te­rületen jobb és szervezettebb munkára, takarékosabb gaz­dálkodásra. a termékszerke­zet megváltoztatására és na­gyobb munkafegyelemre van szükség. Ezeket a gazdasági hatásokat várjuk az árintéz­kedésektől elsősorban, ez a mi igazi programunk. — A világgazdaság és az ország belső helyzetét figye­lembe véve meggyőződésem, hogy egy ilyen program nem­csak elfogadható, " haneiji munkára serkentő, mozgósító erejű is. Büszkék lehetünk arra, amit viszonylag rövid idő alatt elértünk az élet­színvonal emelésében, büsz­kék lehetünk arra is, ahol ma tartunk. Van mit megőriz­nünk ! — Az elmúlt napok ta­pasztalatai azt mutatják, hogy a lakosság nagy része megér­tette. fegyelmezetten, állam- polgári felelősséggel fogadta az intézkedéseket. Mivel ma­gyarázható ez? Egyrészt áz­zál, hogy az elmúlt két év­tizedben erős és kölcsönös bi­zalom volt a -párt és a töme­gek között, s ez a bizalom eddig is segített, és a jövő­ben is segíteni fog abban, hogy úrra legyünk a nehe­zebb helyzeteken. — Az emberek mindenütt többes szám első személyben beszélnek jelenlegi gondja­inkról, tennivalóinkról és azon gondolkodnak, hogy mit kell együtt elvégezni. Fele­lősséget éreznek közös ügyün­kért, s készek cselekedni is érte. — Nagy erő van a mi né­pünkben! Ezért is bízhatunk abban, hogy mostani és to­vábbi ( intézkedéseinknek nemcsak a gazdasági, hanem a politikai hatása is kedvező lesz. Növekszik a fegyelme­zett, jó munka becsülete, és megbecsülése, a teijesítmény- nyel arányos bér becsülete. Erősödik az a felismerés is, hogy mi mindannyian csak együtt boldogulhatunk! A. gazdasági helyzet; javításában mindenkinek megvan a ma­ga személyre szóló tenniva­lója, de igazán nagy ered­ményeket csak az egész nép együttes munkájával érhe­tünk el. — A gazdasági feltételek adottak, illetve • megteremt­hetők az idei terv és hosz- szabb távú terveink teljesí­téséhez. Ezek közül a leg­fontosabb. hogy mindannyi­an egy irányban dolgozzunk, hogy összhang legyen a gaz­dasági vezetés, a pártszer­vezetek, a társadalmi szer­vezetek munkája között, és összhang legyen a központi, a középszintű és a helyi szervek között is. Mégpedig oly módon, hogy mindenki végezze el a maga felada­tát. A vállalatok gazdálkod­janak önállóan, kezdemé­nyezzenek felelősen, az irá­nyító szervek viszont fog­lalkozzanak a népgazdaság átfogó kérdéseivel, s — kü-1 Ionosén a legérzékenyebb te­rületeken — tartsák ké b n a fejlődés fő tendenciáit. A munka minősége, a ha­tékonyság növelése nem egy­szerűen közgazdasági kér­dés. További fejlődésünk po­litikai feltétele az is. hogy a jövőben is fejleszteni kell é| fejleszteni akarjuk a szo­cialista demokráciát. A de­mokrácia a dolgozók önkén­tes fegyelme is. A munka minőségének .javítása, a ha­tékonyság növelése, a na­gyobb fegyelem, a határoza­tok következetes végrehajtá­sa elengedhetetlen feltétele a demokrácia kiteljesedésé­nek. Ha nagyobbak a köve­telmények, ha nehezebbek a feladatok, akkor nagyobb fi­gyelmet kel! fordítani a po­litika 1 megértetésére. ma­gyarázatára. az. emberek megnyerésére, a közös gon­dolkodásra. a bizalom erősí­tésére, vagyis mindarra, amit mi röviden szocialista demokráciának nevezünk. — Pártunk a bizalom je­lének tekinti a dolgozók ed­digi reagálásait. s vezető testületéi, különböző szerve­zetei arra törekednek, hogy ezzel a bizalommal egész népünk javára, a jövőben is jól éljendk- — zárta nagy tapssal ■ fogadott beszédét Övári Mikius. Az aktívaülésen a kerü­let értelmiségének nevében többen felszólalták. Ezután Óvári Miklós meg­köszönte a felszólalásokból Is tükröződő bizalmai és a cselekvőkészséget, majd Tóth János zárszavával vé- / get ért az értelmiségi aktíva. Közlemény A Magyar Távirati Irodát illetékes helyről felhatalmaz­ták az alábbiak közlésére: A Romániában foganatosí­tott üzemanyag-vásárlással kapcsolatos intézkedések nyo­mán előállt helyzetben a Ma­gyar Népköztársaság hatósá­gai és külképviseleti szervei minden szükséges intézkedést meglesznek annak érdekében, hogy a Romániából hazaté­rők. illetve más- országokból Románia területén átutazó magyar állampolgárok sze­mélygépkocsijukkal. lehető­ség szerint a legkisebb ne­hézséggel térhessenek haza. Ennek biztosítására a ma­gyar kormány illetékesei érintkezésbe léptek a román kormány képviselőivel. Az illetékes magyar külképvise­leti és konzuli hatóságok, a megfelelő felvilágosítást e.s segítségei megadják állam­polgárainknak. A magyar—román határát­kelő állomásokon nagy szám­ban torlódtak fel az NDK- bői. Lengyelországból.! Cseh­szlovákiából. Bulgáriából és más országokból Romániába uta^ó. illetve Románia terü­letén átutazni kívánó autó­sok. akik az üzemanyag-vá­sárlással kapcsolatos intézke­dések miatt fegyelöre nein tudják folytatni , út jukat. Tekintettel erre a helyzet­re. a helyi magyar hatóságok körültekintően intéz ked lek, hogy az átkelésre váró uta­sok ellátási, egészségügyi és egyéb problémáik megoldásá­hoz segítséget kapjanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom