Észak-Magyarország, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-10 / 186. szám

1:979. (jugusrfus TO., péntek- ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 a miskolci szolgáltulóipa- ri pártbizottság 18 ta­nácsi vállalatnál dol­gozó, több mint 1100 kom­munista pártmunkáját irá­nyítja és szervezi. A párt- bizottság a közelmúltban ér­tékelte a vállalatok első fél­éves gazdálkodásának tapasz­talatait. Farkas György, a pártbizottság titkára a vál­lalati tervek, illetve a cse­lekvési programok- időará­nyos végrehajtásáról ezt mondta: — Vállalataink az első fél­évi terveket összevontan 2.3 százalékkal túlteljesítették. Ebben az átlagban benne van a Mélyépítő Vállalat 14 szá­zalékos túlteljesítése: korsze­rű technikát és technológiát alkalmaznád, náluk az ered­mény 85 százaléka a terme­lékenység növekedéséből ered; és beleszámít a Kerté­szeti Vállalat több mint 14 százalékos lemaradása is, ahol nagy munkaerőhiánnyal küzdenek. A szolgáltatóipari pártbi­zottság irányítása alatt dol­gozó pártszervezetek felada­tai több szempontból sajá.tos jellegűek. A pártbizottság titkárától megtudtuk, hogy a szolgáltató , tevékenységet végző tanácsi vállalatokra ál­talában .jellemzőek a nehe­zebb munkaszervezési körül­mények. Szerteágazó, nagy területen elosztó a tevékeny­ség és a pártbizottságtól spe­ciális megközelítést igényel a több szektor léte is. Csak néhány mozzanatát emeltük ki a pártmunkát nemcsak sajátossá tevő, de nehezítő körülményeknek. Az eredmé­nyes politikai munka a párt- bizottság szintjén különösen komplex szemléletmódot és munkamódszert igényel. Kü- lön-külön és együtt kell lát­ni az egészet; a szolgáltató- ipari vállalatoknál folyó gaz­dasági és politikai munkát. — Az 1979-es terv céljai és eszközei a Központi Bizott­ság legutóbbi határozataira épülnek, többek között a gaz­dasági növekedés mérsékel­tebb ütemére építve kell a fejlődés minőségi tényezőit érvényre juttatni, az egyen­súlyt javítani. Az említett néhány mutató mellett, ho­gyan alakultak a hatékony­ságot jelző, azt elősegítő té­nyezők'.' — A célkitűzések időará­nyosan általában teljesültek, hiszen a termelékenység több mint lg százalékkal nőtt vállalatainknál és meghalad­ja a tervezettet. Vállalataink nyeresége viszont előzetes számítások szerint nem éri el a tervezettet, csupán 93 százalékos eredményszint várható. Az összkép nagyon vegyes: egy-egy célkitűzés megvalósítása csúszik, vagy csak részben sikerült elérni; van amiben év végére jelen­tősen előrelépünk, de több dologban nem remélhető lé­nyeges változás. Az első fél­évi eredményeket megnyug­tatónak tartjuk, a vállalatok egy-két kivételtől eltekintve biztosítva látják éves tervük teljesítését. Sorra vettük a legfonto-. sabb mutatókat és a válla­latok eredményeit. Néhány példa: a készletek általában nőttek, de alatta maradtak a tervezettnek, például jó ered­ményeket ért el ezen a té­ren a Miskolci Építőipari Vállalat, viszont lényegesen a tervezett felett alakult a Te­lepüléstisztasági Vállalat készletállománya. Az export­értékesítés csak két vállala­tot érint: az Építőanyagipari Vállalat teljesítette export­tervét, míg az Avas Bútor­gyár nem talált tőkés pia­cot, de jelentős mérvű üz­letet sikerült csehszlovák partnerrel kötni. A vállalatok nagy része közvetlenül nem szerez be importanyagot, ahol ez előfordul, ott nem sike­rült a tervezett szintre le­szorítani. A beruházások te­rén több helyen lemaradás tapasztalható: legnagyobb a Miskolci Ingatlankezelő Vál­lalatnál, náluk és máshol is nagyrészt idegen kivitelezők és számlázási problémák ját­szanak közre. A termékszerkezet korsze­rűsítése terén ki kell emelni az Avas Bútorgyár rugalmas alkalmazkodását a piaci igé­nyekhez: a belföldre kerülő bútorok termelésénél teljes választékcserét hajtottak végre. A munka- és üzem- szervezés javítása érdekében fontos lépéseket tettek a Mis­kolci Építőipari Vállalatnál. A tanácsi vállalatok többsé­gében intézkedtek a munka­erő-gazdálkodás javítására, több vállalatnál tovább szi­gorították a munkafegyelmet, erőteljesebben szorgalmazzák a nagy értékű tennelöbercn- dezések fokozottabb kihasz­nálását; erőfeszítéseket tesz­nek az anyag- és energiata­karékosságra; ennek eredmé­nyeként mind a bázisnál, mind a tervnél nagyobb mér­vű megtakarítást értek el. — A tanácsi vállalatok to­vábbi fejlődésének, eredmé­nyeinek egyik jelentős forrá­sa a szocialista munkaver- sény, amely kiugró, látvá­nyos momentumok nélkül, de eredményesen folyik — mond­ta a pártbizottság titkára. A gazdasági vállalások a leg­több helyen szorosan illesz­kednek a vállalati tervekhez. Jelentős számú kommunista műszakot és társadalmi mun­kát végeztek a brigádok az elmúlt fél év során is. Ha Miskolcon felépül a Techni­ka Háza, akkor abban több vállalatunk kommunista mű­szakjának ellenértéke is ben­ne lesz. — Milyen jíj kezdeménye­zései vannak a szolgáltptó- ipari pártszerveknek'.' Üj kezdeményezéseink nem nagyon vannak, talán egyet említenék: a városi pártbi­zottságnak javasoltuk — Veszprém megyei mintára —, egy építőipari koordináci­ós iroda létrehozását. Meg­alakulása után pártbizottsá­gunk, az építőipari pártszer­vekkel együtt segítené és tá­mogatná munkáját. Viszont az újabb, jövőbeni eredmé­nyeink érdekében a párt- szervezetek a politikai mun­ka eszközeivel egyre követ­kezetesebben segítik régebbi, de egyre égetőbb gondunk megoldását. Többek között segítjük a munkaerő-átcso­portosításokat, támogatjuk a rendszeres munkanap-fény­képezéseket, és az ösztön­zőbb bérformák alkalmazá­sát, A pár talapszervezetek: a maguk módján fellépnek a későn járók, a kimaradozók ellen. Nem látványos dolgok ezek, sok helyen már termé­szetesnek tűnnek. nálunk van olyan üzem, alapszerve­zet, ahol ilyen jellegű poli­tikai munkára is szükség van. a szolgáltatóipara pártbi­zottság a féléves érté­kelés mellett, intézke­dési tervet fogadott el a XII. kongresszusra való felkészü­lés feladataira és javaslatot munkamódszerük, munkasti- lusulc továbbfejlesztésére. Feltétlenül szükségesnek tart­ják újra áttekinteni módsze­reiket, hiszen a változó kö­rülmények a megnövekedett politikai, gazdasági feladatok azt követelik, hogy ami ed­dig jó volt, azt meg kell tar­tani és tovább kell fejlesz­teni, ami viszont már nem jár kielégítő eredménnyel, azt meg kell szüntetni és újak­kal helyettesíteni. Petra József Szerencsi 1 építkezések A Diósgyőri Gépgyár Sierea- csen levő, szivattyút gyóitó gyáregységénél épül a 400 személyes konyha-étteiemmel, valamint öltözö-Kiidö. A gyár- egység modern létesítménye a D-egységben dolgozók szo­ciális igényeit maximálisan ki fogja elégíteni. vüsypzdaság tiírei A nyugatnémet petrolké­miai cégek az idén a számí­tások szerint, mintegy 3 mii. Hard nyugatnémet márkával fognak többet fizetni a nyers­anyagokért, mint 1978-ban — jósolja a vegyipari szövetség. Égj' éven belül az NSZK-b.m a nyersolaj és az aromás ve- gyüJetek ára közel 100 szá­zalékkal emelkedett, emellett jelentősen megdrágultak a szerv,es olajok, a kén. a fosz­fát és a fémek is. A szerves vegyipari termékek ára jó­val nagyobb mértékben nólt, mint a szervetleneké. A szer­ves vegyipari termékek ára áprilisban például 32 száza­lékkal emelkedett, jórészt a vegyipari benzin és az aro­mások drágulása következté­ben. A nyugatnémet vegy­ipari szövetség szerint, a vegyipari benzin és az aro­más vegyületek árának emel­kedése tartós marad, mert az e termékek iránti kereslet hosszú időn ót magas lesz. * Az utóbbi időben növekvő mértékben áramlik a külföl­di tőke Ausztriába, elsősor­ban »z osztrák magánban­koknál vezetett betéti szám­lákra. Ebben a jelenségben számottevő része van annak, hogy ez év március 1-ével Ausztriában olyan jogszabá­lyok léptek hatályba, ame­lyek Ausztriát még Svájcnál is vonzóbbá leszik a külföl­di elhelyezések számára. Vonzerő az is, hogy Ausztria inflációs rátája viszonylag alacsony szinten mozog. Osztrák bankárok szerint ná. luk az új bankszabályok sok­kal hatásosabban védik a banktitkot, mint Svájcban. További előny még, hogy az őszi rak bankok nem korlá­tozzák a külföldiek javára fennálló és ' svájci frankra, vagy bármely más fontos valutára szóló belétek össze­gét és a betélköveteléseket nem adóztatják meg. * A francia kormány a ven­dégmunkások számának erő­teljes visszaszorításával is küzdeni akar a munkanél­küliség ellen. Egy közelmúlt­ban napvilágot látott rende­let értelmében évente 200 ezer Franciaországban dol­gozó külföldinek kell eltá­voznia. Az intézkedést erősen bírálják a szakszervezetek, a vendégmunkás-szervezetek, valamint a baloldali pártok. Jelenleg körülbelül négymil­lió külföldi él Franciaország­ban. Az új intézkedés a leg­nagyobb aggodalmat Algériá­ban kelti, ugyanis 830 ezer algériai él Franciaországban, ebből mintegy 335 ezren dőli goznak.'amely az arab ország aktív munkaerejének 10 szá­zalékát teszi ki. Visszatérésük komoly foglalkoztatási gon­dokat idézne elő. ♦ A cukooternve'fcjse If+OO-ben az BNSZ mezőgaz­dasági és élelmiszeripari szervének, a FAO-nak az előrejelzése szerint jelentősen meghaladja majd a keresle­tet. Ez súlyosan érint szá­mos fejlődő országot, ahol a cukorexport számottevő, sok esetben a legjelentősebb de­vizabevételi forrás. A meg­levő cukortermelési kapaci­tások kihasználására egy amerikai cég új lehetőséget kínál. A cukrot etilalkohollá lehet erjeszteni, ez viszont etilénné alakítható. Lakásépítés Ózdon A viszonylag gyorsan fej­lődő Ózdon is, mint sok más városunkban, a lakásépítés az egyik központi feladat. Ami­kor az ötödik ötéves terv „félidejében", majd a közel­múltban ismét megvizsgálták a párt- és tanácsi testületek a városfejlesztés helyzetét, azt. állapították meg, hogy a terv teljesítése sikeres, üte­mes és időarányos. Különö­sen kedvezően alakult a la­kásépítés. Külön okot is alkalmat adott vezetőknek, városépí­tőknek és a lakóknak egy­aránt a város 30. évforduló­ja. Özd 30 évvel ezelőtt kap­ta meg a városi címet. Az akkor koloniális és erősen falusias jellegű település di­namikus fejlődése ellenére, új lakótelepei mellett is csak útban van a várossá válás­hoz. Ennek természetszerűen fontos része, a városias élet­mód egyik alapvető feltéte­le a kulturált lakásíelietelek megteremtése. Jelenleg a városi taká­cson 3264 olyan lakásigény)« tartanak számon, aki nem rendelkezik önálló lakással. Számuk az elmúlt évek so­rán — a nagyarányú épít­kezés ellenére — nem fo­gyott. inkább növekedett. Sok a városban a régi, az avult, egészségtelen, kis szo­baszámú. alacsonyan közmű­vesített, vagy teljesen közmü- vesítetlen lakás. A nagyszámú igény és a viszonylag kedvezőtlen mi­nőségi lakáshelyzet egyaránt indokolják az építkezés üte­mének fennntartását. Ezt lé­Kétezer hektár gazdára vár íaszsÉér és tartós toldliasználat Néhány nappal ezelőtt az idei határszemlék tapasztala­tairól szóló írásunkban már jeleztük, hogy visszatérünk u műveletlenül hagyott terüle­tek hasznosításának egyik módjára, a földek haszonbér­be, illetve tartós használatba vételére. Akkor a tartós földhasználattal kapcsolat­ban elmondtuk: megyénk­ben e forma iránt ezi ideig csekély érdeklődés mutatko­zott. Majoros László, a me­gyei földhivatal vezetője és dr. Azari Bertalan, a megyei földhivatal földhasználati osztályának vezetője akkori beszélgetésünkben egyik gát­ló okként. említette meg a használatba vehető terület al­só határának 1500 négyzet- méteres nagyságát, hiszen az igénylők szabad idejéhez, időtöltéséhez a fele terület is elegendő lenne.’ Hátráltató tényezőként kell megemlíte­ni továbbá azt a tényt is, hogy a megye területén a nagyarányú zártkertekben még sok a személyi tulajdon­ban levő terület, amelyekből a tulajdonosok szívesen ad­nak el, a „telek”-terület iránt érdeklődők inkább ezeket vá­sárolják, mondván, ez az én saját tulajdonom lesz, míg tartós használatba vétel ese­tén a föld állami tulajdon­ban marad. Az idegenkedés legfőbb okát mi mégis a rendelkezé­sek nem eléggé alapos isme­retében látjuk. Éppen ezért mai Írásunk magvát az a be­szélgetés szolgáltatja, ame­lyet a megyei földhivatal két szakemberével, Majoros Lászlóval és dr. Azari Berta­lannal folytattunk az állami földek haszonbérbe,! illetve tartós használatba vételéről. * Kezdjük a haszonbér­rel ... Álami földet haszon­bérbe — mezőgazdasági ter­melés céljára — a föld fek­vése szerinti helyi tanács vb szakigazgatási szervétől lehet kérni. Bérbe adható kül- és belterületi, valamint zártker­ti állami föld, amely mező­gazdaságilag hasznosítható. A bérlet időtartama belterüle­ten 1—5 év, egyéb helyen 1— 10 év, amelynek meghosszab­bítására természetesen mind­két esetben lehetőség van. A haszonbérbe vehető föld leg­kisebb mértéke — ha az'egy parcellában van és azt több személy venné bérbe — 800 négyzetméter. (322 négyszög­ül) lehet. A haszonbérrel; léte­sítéséhez hatósági engedély szükséges. Az évi haszonbér az állami föjcl kataszteri tisz­ta jövedelmének minden aranykoronája után szőlő- és gyümölcsös esetében évi 10— 15 'forint, egyéb művelési ágú földek esetében 10 fo­rint. A haszonbérbe adó ta­nács 5 évig mentesíti a bér­lőt a haszonbér fizetése alól, ha legalább három év óta nem művelt (parlag) terüle­tet vesz bérbe; és 10 évig azt, aki ilyen területre szőlőt, vagy gyümölcsöst telepít. A haszonbérbe vett állami föl­dön a bérlő az építésügyi jogszabályokban meghatáro­zott feltételek szerint ideig­lenes jellegű gazdasági épü­letet létesíthet. A bérbeadás formájától eltér, ha valaki külterületi, vagy zártkerti földet kíván hosszabb időre, illetőleg tar­tós használatba vennj. A mezőgazdasági rendeltetésű külterületi és zártkerti föl­deket mezőgazdasági terme­lés céljára legalább 50 évre kell használatba adni. Külte­rületi föld csak akkor adha­tó tartós használatba, ha an­nak zártkertié (védetté) nyil­vánítása megtörtént. Tartós földhasználatot — mezőgazdasági termelés cél­jára — magánszemélyek ese­tében a helyi tanács kezelé­sében álló földekre, míg ter­melőszövetkezeti tagok és ál­landó alkalmazottak eseté­ben a termelőszövetkezeti használatban levő, de nagy­üzemiig nem hasznosítható földekre lehet létesíteni. A tartós használatba adható föld mennyisége 6 ezer négy­zetméter. Magánszemélyek­nél ez úgy alakul ki, hogy a tulajdonában és használa­tában levő, valamint a tar­tós használatba veendő ösz- szes föld mennyisége nem le­het több 6 ezer négyzetméter­nél. A termelőszövetkezeti ta­goknál és az állandó alkal­mazottaknál. a háztáji, vagy illetéményföld nem számit bele a 6 ezer négyzetméter­be. A tartós földhasználat leg­kisebb mértéke csak akkor van korlátozva, ha valamely területet meg kell osztani. Ez esetben a legkisebb mérték 1500 négyzetméter.' önálló parcella egy személy részé­re e mennyiség alatt is tar­tós használatba adható. Az így használatba vett földekről írásbeli szerződés készül, ami a telekkönyvbe is bejegyzésre kerül. A föl­dért egyszeri használatba vé­teli díjat szükséges fizetni, amely azonban nem halad­hatja meg a hasonló jellegű földrészleteknek azon a he­lyen kalakult forgalmi értéke félét. Az egyszeri használatba vételi díj megfizetésére tíz­éves .részletfizetési kedvez­mény adható annak, aki szo­ciális helyzete miatt erre rá­szorul. A huzamosabb ideje nem müveit (parlag) főid használatba vétele esetén a használatba vételi díj meg­fizetésére 5 éves halasztás adható. A parlagföldek hasz­nálói földadót nem fizetnek és 5 évig mentesek a jöve­delemadó fizetése alól is. A használatba vett földön a földhasználó által létesített épület, egyéb építmény, be­rendezés, felszerelés, növény­zet. valamint a termelés ered­ménye a használó tulajdonát képezi. Az épület elidege­níthető, s az épület új tu­lajdonosa a területre ismét létesíthet tartós földhaszná­latot. A tartós használatba vett föld a rajta levő épü­lettel együtt örökölhető, sőt a föld illetékmentesen. Reméljük, e rövid tájékoz­tató segítséget nyújt mind­azoknak. akik a közeljövő­ben kívánnak állami földet haszonbérbe venni, vagy ne­tán ' tartós földhasználatot szeretnének létesíteni. A leg­nagyobb segítség persze az lenne, ha a helyi tanácsok is a földet keresők segítségére sietnének, s tudatosítanák, hogy hol vehetnek bérbe vagy tartós használatba földterüle­nyegében sikerült is elérni. A negyedik ötéves tervben összesen 1600 lakás épült Ózdon. ebből mintegy 300 magánerőből, zöme állami célcsoportos, kisebb részepe­dig OTP-építésű lakásként. Ugyanennyi megépül a jelen­legi tervidőszakban is, de olyan kedvezőtlen arányel­tolódással, hogy csökken a célcsoportos, és megnő az OTP beruházású lakások szá­ma. E kényszerű megoldás­nak a vállalásával sikerül a város ötéves lakásépítési tervét túlteljesíteni. A ter­vezett 740 tanácsi célcsopor­tos lakással szemben 730. míg a tervben szereplő 280 OTP- beruházású lakással ellentét­ben 558 épült, illetve épül meg. Az elmúlt évek jó ütemű munkája, az építőipar ked­vező ózdi tevékenysége és a házgyári technológia révén a lakások jó részét már bir­tokukba vették a lakók. Eb­ben az évben még 132. jö­vőre pedig 120 lakás építésé­nek befejezése a feladat. A kedvezőtlen gazdasági fel­tételek mellett jó eredmény ez, de még a hatodik ötéves tervben is központi feladat lesz a városfejlesztésén belül a lakásépítés. Ennek sokirá­nyú előkészítése elkezdődött, hogy zavartalan, folyamatos lehessen a munka. ». S. \ \

Next

/
Oldalképek
Tartalom