Észak-Magyarország, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-07 / 183. szám

AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kedd, 1979. augusztus 7. Ellenforradalmi kísérletet vertek le vusárrlup Afga­nisztánban — jelenti a TASZSZ szovjet hírügynök­ség. Az Afganisztáni Demokra­tikus Köztársaság kormányá­nak közleménye szerint va­sárnap külföldi ellenforra­dalmárok hatoltak be Ka­bulba, az ország fővárosába, s ott a helyi reakció támo­gatásával zavargásokat pró­báltak szítani. A biztonsági erők és az afgán hadsereg egységei a lázadást leverték és a rendel helyreállították. (3. oldal) A kérni éli (4. oldal) (5„ 7. oldal) A kertszövetkezeteknek csak hétvégén XXXV. évfolyam, 183. szám Ara: 1,20 forint Hirosimái évforduló Semmisítsél m a nukleáris fepieleí!-tz. r //~ CLiL VILÁG PROLETÁRJAI, Figyelmeztető vízgonÉk Miskolcon Hétfőn Hirosimában több mint 30 ezer ember részvéte­lével emlékeztek meg a vá­rost megsemmisítő amerikai atombomba ledobásának 34. évfordulójáról. Araki Takes), Hirosima pol­gármestere és az áldozatok hozzátartozóinak képviselői helyi idő szerint 8 órakor a Béke-park márványoszlopára helyezték annak a 2090 sze­mélynek a nevét ismertető táblát, akik tavaly hunytak el, még mindig a 34 évvel ezelőtti atomtámadás késői áldozataiként. Ezzel 93 685-re emelkedett az atombomba robbanásának és a radioaktív sugárzás halálos áldozatainak száma. Az áldozatok teljes számát mintegy 200 ezerre becsülik. Képünkön: a tünte­tők a nukleáris fegyverek ^teljes betiltását követelik. 8 óra 15 perckor — ekkor oldotta ki 34 évvel ezelőtt az atombombát a város fölött a B—29 amerikai bombázó — ,meglepndult a béke harangja, és a tömeg egyperces néma kegyelettel adózott az első atomtámadás áldozatainak. Hirosima polgármestere ezt követően békenyilatkozatot olvasott fel, amelyben a fegy­verkezési hajsza veszélyeire . h'ívta fel a figyelmet, és a nukleáris kísérletek megszün­tetését, a nukleáris fegyverek megsemmisítését sürgette. A kánikulai meleg beállta óta, rohamosán megemelke­dett Miskolcon a vízfogyasz­tás. Jóllehet , a vízművek va­lamennyi berendezése teljes „gőzzel” üzemel, a megter­melt 100 ezer köbméter ivó- , viz kevésnek bizonyul. A'vá- rps egyes pontjain ugyanis az esti órákban már szinte minimálisra csökken a víz­nyomás, a magas házak leg­felső emeletein pedig alig van víz. Sokan meglepetten veszik tudomásul mindezt, hiszen csapadékban bővelkedett a nyárelő, Medárd óta nem­hogy negyven, de ötvennél is több. napig jutott a bőséges csapadékáldásból. Csakhogy a város vízellátását napjaink­ban már a legbőségesebb hozamok mellett sem bizto­síthatják számunkra a karszt- források. A fogyasztás nagymértékű növekedésének valami mó­don határt kell szabni an­nak ’ érdekében, hogy legyen vizünk holnap is, holnapután (Folytatás a 2. oldalon) zeit, tiszhelyettes szavait, az; eskü szövegét dörögve vissz- ■ hangozták a felsorakozott ifjú J tiszthelyettesek. Ezt követően Pacsek József mondott ünne­pi beszédet. — Fegyveres erőink fele­lősségteljes hivatásukat né­pünk munkájának eredmé­nyeire támaszkodva, csak a néppel szoros egységet alkot­va tudják teljesíteni. Ezt hi­vatott kifejezni az is, hogy a (Folytatás az 5. oldalon) Rangos eseménynek adott otthont vasárnap Miskolc: pontosan 11 órakor kezdő­dött a Felszabadítók útjának, a városi sportcsarnok előtti szakaszán a tiszthelyettesek országos avatóünnepsége. A meghívottak, hozzátartozók és érdeklődők ezrei azonban már 10 óra után ellepték a teret az ■ SZMT-székháztól a Népkertig. Megteltek az ut­cára néző házak ablakai is és 11 órakor már mintegy 35 ezren várták az ünnepség kezdetét jelentő jeladást., 'az elöljáró fogadását. Pacsek Jó- ,zsef vezérőrnagy, honvédel­mi miniszterhelyettes üdvö­zölte az avatásra felsorako­zott tiszthelyetteseket, akik az elmúlt évek során tudás­ban és fizikailag is megerő­södve szereztek szakmát ma­guknak, politikailag is jól felkészült katonákká lettek. A tiszthelyettesek avatása országos ünnepségének dísz­tribünjén foglalt helyet Pa­csek József, Horváth István vezérőrnagy, a Magyar Nép­hadsereg politikai főcsoport- főnökének első helyettese, Poinpor István ezredes, az MSZMP néphadsereg) bi­zottságának titkára. Valamint a Magyar Néphadsereg tá­bornoki és tiszti karának több tagja. Nagy László ez­redes, helyőrségoavancsnok, a magasabb egységek, a tiszt- helyettesi iskolák vezető be­osztású tisztjei. Részt vettek az ünnepsé­gen megyénk,párt- és állami vezetői: dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a megyei párt­bizottság első titkára, Drótos László, a Miskolci városi Pártbizottság első titkára, Fejes László, a megyei ta­nács elnökhelyettese, Rózsa Kálmán, a Miskolc városi Tanács elnöke, Tóth József, az SZMT vezető titkára, dr. Koleizár István, rendőr ve­zérőrnagy, a megyei rendőr­főkapitányság vezetője. A Himnusz után Györgyi Béla ezredes felolvasta a hon­védelmi miniszter ünnepi díszparancsát, a tiszthelyette­sek avatásáról. Felhangzottá Szózat és Komócsin János törzsőrmester, kiválóan vég­A miniszterhelyettes fogadósára felsorakozott tiszthelyettesek Az exportminőségű almatermésért A Somogy megyei vései Egyesült Új Élet Termelőszövetke­zet tavalyi almatermésének 90 százalékát exportra szállí­tották. Az idei termés sem mutatkozik rosszabbnak. Ezért a hektáronként 400 mázsát Ígérő almásukat fokozott gond­dal kezelik: érés előtt' varasodás ellen nagy teljesítményű gépekkel permetezik a fákat, A képen: munkában a per­metezőgép. Újabb munkafelajánlások Muiikáspyííiés a Borsodi Vegyikembioáliian Hétfőn, a kora délutáni órákban munkásgyűlést tar­tottak a Borsodi Vegyikom­binátban. A karbantartó gyáregység műhelycsarnoká­ban egybegyűlt mintegy ezer vállalati dolgozót — az üze­mek munkáskollektíváit, a szocialista brigádok tagjait — Tárnák Gyula, a BVK szak- szervezeti bizottságának tit­kára köszöntötte. A munkás- gyűlésen részt vett dr. Kiss Mihály, a Vegyipari Dolgo­zók Szakszervezetének osz­tályvezetője, Szénégető Jó­zsef, a Kazincbarcikai városi Pártbizottság titkára, s ott voltak a kombinát párt-, gazdasági és tömegszervezeti vezetői is. Tamók Gyula be­szédében utalt a Központi Bizottság június 29-i határo­zatára. amely megszabta az év hátralévő részében a gaz­daságban Végrehajtandó főbb feladatokat. Hangsúlyozta: a BVK kollektívája eddig is azért fáradozott, hogy hiány­talanul teljesüljenek a nép- gazdasági tervben megfogal­mazott célok. A jövőben azon­ban még többet kell lenni az egyensúlyi helyzet javítása érdekében, hogy biztos alap­ról indulhasson a vállalat a következő esztendő feladatai­nak megoldásához. Tamók Gyula bevezető sza­vai után Körlvólyes István, a Borsodi Vegyikombinát ve­zérigazgatója szólott a mun­kásgyűléshez. Elmondta, hogy a munkáskollektívák évről évre egyre javuló teljesít­ménnyel hívták fel magukra a figyelmet. Jelentős siker­nek számit, hogy a PVC—III. nagyberuházást sikerült ha­táridőre, költségkereten be­lül, jó minőségben megvaló­sítani. s hogy az új létesít­mény már az üzembe helyezés évében több mint 60 ezer tonna kiváló terméket adott a népgazdaságnak. S hogy a minőségi követelményeket sem hanyagolták el. azt bizo­nyítja az is, hogy 1979. első felében 45 ezer tonna jó mi­nőségű pvc-port exportáltak tőkés piacokra. A nagyará­nyú fejlődésre mi sem jel­lemzőbb. mint az, hogy a Borsodi Vegyikombinát hat hónap alatt több terméket értékesített a nyugati orszá­gokban. mint a PVC—III. el­készülte előtt a régi üzemek egész évi termelése volt. A munkásgyűlésen a válla­lat: több dolgozója kért szót, köztük Cziglán István, a po- limerüzem szocialista bri­gádvezetője, Mankó János, a Magyar Népköztársaság Ki­váló Brigádja címmel kitün­tetett Kun ■ Béla szocialista brigád vezetője. Repei Zoltán, az energia főosztály osztály- vezetője, Söregi Ferenc, a karbantartó’ gyáregység szo­cialista brigádvezetője. Szir­mai István, a monomer gyár­egység szocialista brigádve­zetője, Vadász Éva, a keres­kedelmi igazgatóság szocialis­ta brigádvezetője. A munkásgyűíés résztvevői végezetül négy pontból álló munkafelajánlást fogadtak el a párt XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére. Esze­rint a Borsodi Vegyikombinát 7000 fős kollektívája vállalja, hogy fokozza a minden pia­con jól értékesíthető, korsze­rű termékek gyártását; a szerződéses fegyelem betartá­sával és hatékony piackuta­tó, áralakító munkával szé­lesíti exporttevékenységét. Ennek megfelelően az 1979-re tervezett tőkés exportot 25 százalékkal növeli, amely azt jelenti, hogy a tőkés kivitel értéke az év végére eléri ‘az 50 millió dollárt. A BVK fel­ajánlásában szerenel az anyaggal és energiával való ésszerű takarékosság is. így az ez évre előirányzott 30 mil­lió forint helyett 60 millió forint értékű anyagot és energiát takarítanak meg:ez az összeg az éves anyagkölt­ség 1,8 százalékának felel meg. A BVK-ban a termelési és termékszerkezet megfelelő irányú és gyorsabb változta­tását is fontos feladatnak te­kintik. Az idén a termelő­kapacitások «sszeríi kihasz­nálásával 150 ezer tonna nVc- por gazdaságos legyártását tervezik amelyből 90 ezer tonnát exportra szállítanak, s ezen belül 70 ezer tonnát tő­kés piacokon értékesítenek. Éves árbevételi tervét a BVK 1979-ben 6.3 miP'-ird forintra teljesíti és megteremti a fel­tételeket ahhoz, hogy 1 Oltó­ban további egymillióik! forint növekedést érjen el a válla­lat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom