Észak-Magyarország, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-29 / 201. szám

1979. augusztus 29., szerda ÉSZAK-MAGYAR ORSZÁG 5 Sárospatakon több mint, ötezer állampolgár kerül kapcsolatba — evenként több alkalommal — a tanácsi ap­parátussal. Az adó sajátos­sága, hogy utólag szabályoz­za a személyi jövedelmeket, elősegíti a feszültséget okozó magas jövedelmek korlátozá­sát.. ugyanakkor különböző kedvezményekkel ösztönzi es támogatja a társadalom szá­mára szükséges magántevé­kenység gyakorlását.. A gaz­daságpolitikai igények alap­ján ifolyamalosan történik az általános jövedelemadó, a háztáji és kisegítő gazdasa­gok jövedelemadója, a bor­forgalmi adó és a gépjár­műadó módosítása. A háztáji és kisegítő gaz­daságok termel és-fejlesztésé­ről szóló MT-határozat új- igényeket támasztott az adó­zással szemben, 1977. január l-től jelentős változások tör­téntek: megszűnt a háztáji és egyéni gazdaságok adóz­tatásában a megkülönbözte­tés. több évre szóló adómeg­állapítás került bevezetésre. Városunk területén 92 fő kisiparos és 11 lő kiskeres­kedő tevékenykedik. A két eve bevezetett központi in­tézkedések jelentős változá­sokat hoztak az altalános .jö­vedelemadóban is. Szabá­lyozták a kiemelkedően ma­gas jövedelmek fokozottabb elvonását, ugyanakkor külön­böző kedvezményeket bizto­sítanak a kisjövedelmű, a la­kosság szükségletét kielégítő javító-szolgáltató kisiparo­soknak. kiskereskedőknek a differenciált adótétel beve­zetésével. Az apparátus fel­adata , tokozott e téren: fi- pvelemmcl kíséri az iparo­sok, kereskedők tevékenysé­get, jövedelmi viszonyainak alakulását, tevékenyen részt rész az adókivetések előké­szítésében és a vizsgálatok lefolytatásában, egyben együttműködnek az 'adókö­zösségekkel. Az alkalmazott adu- és iparpolitika hatására az iparosok létszámának évek óta tartó csökkenése meg­szűnt. 1977 v égéig az adózók' egy része átalány, míg a másik része termésbejelentés alap­ján fizette a borforgalmi adói. 1978-tól kezdve a ter­melők — egységesen — az. általuk 1972—1976. években előállított adóköteles ital egy-, évi átlaga alapján fizetnek. Ez a mennyiség csökkenhet az. állami felvásárlószérv felé történő értékesítéssel. A jog­szabályi módosítás kizáróla­gos célja az volt, hogy a termelőket mentesítse az évenkénti bejelentésektől, to­vábbá fokozza a telepítési kedvel, és megszűnjenek a termelők zaklatásával járó helyszíni készletellenőrzések. E módosítások következté­ben csökkent a termelők kö­telezettsége, de egyszerűbb lett az adóhatóság tevékeny­sége is. Mindezek ellenére ez az adózási rend sem ered­ményezett megnyugtató és valóságot megközelítő adó­kivetést. Nem növekedett, sőt csökkent területünkön a ter­melési kedv. Üj telepítés, vagy jelentősebb felújítás nem történt. Az idős, csök­kent munkaképességű terme­lők es.v része szőlőterületéi felajánlotta állami tulajdon­ba vételre. A kivetett, adó évenkénti alakulását az adó­mentes értékesítés határozza meg. Az adóapparátus egyik leg­fontosabb tevékenysége az adóalanyok ellenőrzése, melynek célja: az adóbeval­lási fegyelem erősítése, a megalapozottabb adókivetés elősegítése, az adózással kap­csolatos mulasztások, hi­ányosságok felderítése, az ajándékozási szerződésekben feltüntetett' és kiszabandó il­leték alapját képező forgal­mi érték ellenőrzése, amelyre a helyszínen kerül sor. Ta­pasztalatunk. hogy a szerző­dő felek sok esetben jóval a tényleges forgalmi érték alatt jelölik meg az ajándék ér­tekét. ■ Igen nagy problémát je­lent a kon tárté vekenység el­lenőrzése és adóztatása, pe­dig az. építőipari szolgáltatá­sok 50—61) százalékát kontá­rok végzik el, ugyanakkor az engedéllyel rendelkező iparosok tevékenységük je­lentős részét közülelek részé­re végzik. Nehezíti az ellen­őrzést, hogy a kontárok főleg munkaszüneti napokon tevé­kenykednek. az építtetők nyilatkozatai kevés terhelő adatot tartalmaznak, szerin­tük az építkezések házilago­sak. az építkezésen dolgozó szakmunkások pedig roko­nok. munkatársak és barátok. Ellenkezőjének bizonyítása nehéz. Az adózással kapcsolatos mulasztások szankcionálása háztáji és kisegítő gazdasá­goknak borforgalmi adónál és házadónál felemelt adótétellel, gépjárműadónál késedelmi kamatot helyettesítő bírság alkalmazásával történik, míg az általános jövedelemadóval kapcsolatos jogszabályok megsértése pénzügyi szabály- sértésnek minősül. A köztartozások befizeté­sénél még mindig nem érvé­nyesül kellően az önkéntes­ség elve. az állampolgári fe­gyelem. így illetményből tör­ténő letiltásokra kerül sor. A kiadóit határozatok ellen benyújtott fellebbezések szá­mának alakulása, valamint a II. fokon megváltoztatott ha­tározatok száma azt bizo­nyítja. hogy az adóhatóság hatósági tevékenysége meg­felel a jogpolitikai kívánal­maknak. l)r. Hoinok.v Teodóra vb-litkár Mi újság a határon? Itt, Domaházán egy kicsit mindenki határőr. Határőr az a gyerek, aki peckesen, csí­pőre lett kézzel érdeklődik: hová, miért megyünk? De az út szélén kaszáló öregember is a határt vigyázza, amint gépkocsink után tekint. Bi- zalmallansága csak akkor enged te], amikor a helyi halárörörs parancsnoka után kérdezünk. — A százados elvtárs? — kérdez vissza. — Hát hol lenne máshol, mint az őrsön! Szolgálatban van, keressék ott . .. | Amikor mindezeket az apró részleteket elsorolom az őrs parancsnokának, nem csodál­kozik. — Hát, mit várhat mást itt az idegen? Határörköz- ségbe" érkezett, ahol ezt az érdeklődési, akár akarja, akár nem, tudomásul kell vennie. Az ózdi járás csücskében mar nemcsak Domaháza bir­tokolja ezt a megtisztelő cí­met. Ebben az évben társ­községe, az. 546 lakosú Kissi­kátor is hatarőrközség lett. A cím elnyeréséhez — ugyanúgy, mint bárhol az országban — itt is sokfele követelménynek kell meglő-' lelni. Jó politikai, gazdasági feltételekkel kell rendelkez­nie a településnek, szilárd­nak kell lennie a határrend­nek. a határőrizetnek, s emellett hasznos és élő kap­csolat a lakosság és a halá­lon szolgálatot teljesítő ka­tonák között. Ez utóbbiról beszel az őrs- parancsnok : — Amióta itt őrs van, azóta a legjobb kapcsolat alakult ki a határőrök és a lakosság között. Ezt nehéz is lenne másképpen elképzelni, hiszen ezernyi szállal kötő­dünk egymáshoz,- nehezen tudnánk elképzelni magun­kat a másik nélkül ... Igaz, ami igaz; a határon szolgálatot teljesítő határőrök — némi túlzással — úgy érzik itt magukat, mintha otthon lennének. Ezt még csak könnyíti, hogy a határőrök szinte valamennyien itt, észa­kon. az ózdi járásban szü­lettek, in élnek és dolgoz­nak. Katonai szolgálatuk ennyiből könnyebb. Gável Adorján tizedes messzebbről került ide. — Miskolcon élek, de nem­igen mennék el innen se­hová sem . . . persze, úgy ei ­tern, hogy magamtól. Arról, ugye, nem beszélhetek, há­nyán teljesítünk itt szolgála­tút, De itt. a határőrségnél tanultam meg. mi az; a szó .legteljesebb értelmében, szá­mítani egymásra. Itt. nem is lehet elképzelni mást. Vo­natkozik ez a szolgálatra, a szabad időre, sőt: mindenre, amíg az ember katona, amíg együtt1 őrzi társaival az ál­lamhatár!, amíg a mundér, rajta van . .. Az őrs élete pedig egyál­talán nem unalmas. Ha va­lahol. hat itt elmondhatják magukról a szolgálatot telje­sítő katonák, hogy nem unat­koznak. — Aki idekerül, az csak egy dolgot csinálhat. Meg­szokja ezt a tempót — szól közbe az örsparancsnok. Hogy ez mit is jelent, első hallásra elég egyszerűnek tű­nik. Szolgálat, egy kis kör­letrendezés. szabad idő. mán amennyi jut. esetleg egy kis munka a községben ... — Azért, hogy hétszeres élen­járó őrs legyünk, bizonyos többletet kell adnunk. Az őrs KlSZ-alap'szervczete is jó munkát végez. A klub az Egység Élenjáró Klubja címet háromszor nyerte el. Két­szer volt kiváló, s kétszer kapott aranykoszorús kitün­tetést — mondja a parancs­nok. Az őrsön szolgálatot telje­sítő határőrök közül senki nincs megfenyítve. Ez utób­bit csak a rend kedvéért írom le. Meg azért, mert amikor erre rákérdeztem, a parancsnok és a tizedes mintha csodálkozott volna a naivitáson. Magyarázta, hogy ill senkinek nem jut ideje a (egyelmezetlenkedésre. mert itt. Domaházán az idő drág'a kincs. Néhány bizonyíték erre. Az őrs és a község közötti kap­csolat alapja ’ az a szinte megszámlálhatatlan kötele­zettség. aminek az itt szol­gáló határőrök eleget tesz­nek. Kulturális programok, rendezvények, vetélkedők, sportműsorok. honvédelmi nevelés, önkéntes határőr- csoport segítése, úttörők pal- ronálása, ünnepségek szer­vezése — s lehetne még to­vább is sorolni azokat az elfoglaltságokat. amelyek programul biztosítanak az itt szolgálatul teljesítő katonák­nak. Nem túlzás, de nincs olyan rendezvény, megmoz­dulás a községben, ahol ne képviselné valaki az. őrsöt. És mindenekelőtt: a szol­gálat. Fárasztó-e mindez? Az - őrsparancsnok azt mondja,, hogy ez a természe­tes. Akik itt, a határon tel­jesítenek szolgálatot, itt is el­nök. Pontosabban ebhez a községhez, tartoznak kél évig. Kicsit idevalókká válnak a 24 hónap letette után is. Ön- magukért dolgoznak, önma­gukért végzik ezt a kívülről fárasztónak tűnő munkát, ami számukra egyáltalán nem tűnik tehernek... I’usztaíalvi Tivadar A felkelés harmincötödik évfordulóján A Szlovák Nemzeti Felkelés Múzeuma Besztercebányán. Szlovákia tájaival ismerke­dő turistaként, a Banska Bystriea-i (besztercebányai) vasútállomást elhagyva, sze­münkbe tűnik az impozáns, tiszta északi formákat idéző épület, és bár nem a város legmagasabb pontján áll. monumentalitása a város fö­le emeli. A két. fél kagylóra emlékeztető, modern múze­um állít emléket a szlovák történelem egyik nevezetes eseményének, a Szlovák Nemzeti Felkelésnek. A har­sogó. zöld pázsittal borított domb tetején vakítóan fe­hérük a napsütésben, es ahogy haladunk felfelé a lépcsősoron, fokozatosan ..vá­lik kelté'' es látni engedi az ismeretlen katona sírján lo­bogó örökmécsest, csillogó üvegfalakkal határolt udva­rán. Körülötte emléktáblák őrzik a felkelésben részi vett falvak hősi halottjainak a nevét. A táblák elölt a ke­gyelet virágai. Besztercebánya újkori tör­ténelmének egyik legjelentő­sebb dátuma 1944. augusztus 29.. a felkelés kitörésének napja. Ma harmincöt éve. A múzeum udvarán szin­te templomi a csend, pedig most is legalább százan va­gyunk itt. köztünk gyerekek is. Hangos beszéd, zsivaj- gás nem hallatszik. Az elő­csarnokban hatalmas tablók. Képeik idézik az otthonokat feldúló háború éveit, es az értelmetlen pusztulást meg­akadályozni igyekvő parti­zán h arcokat. 1d egenvezet ő nélkül is beszédes a múze­um: de jólesik hallgatni a magyart kis akcentussal be­szelő vezetőnket, am tovább kalauzol bennünket ..a kagyló" belsejében. ....... A múzeum egyedül­álló tervek alapján készült, tizenkétezer dokumentum­mal' állít emléket a partizá­noknak .. ." S vezet végig a termeken, mutatja az öreg, nyomdagé­pet. amelyen az illegális saj­tó készült, a vitrinekbe zárt fegyvereket, a sárgacsillagos rabruhákat, melyek egy szé­gyenletes törvény értelmé­ben váltak ismertté világ­szerte. ....... A felkelés központja B esztercebánya volt. de egész Szlovákiában működtek par­tizáncsoportok. A hegyek búvóhelyül szolgáltak az embereknek, es a falvak la­kosainak segítségével is erő­södött, szerveződött a moz­galom .. Fotók. Vágtató hegyi pa­takokról. menedéket nyújtó barlangokról. Emberekről. Egyenruhás hősökről, áldo­zatokról, az. ellenség által bosszúból felégetett falvak­ról. a legyilkolt lakosságról. Ki az, akit nem borzasztana el a tömegmészárlásról ké­szült fényképek látványa? Vagy az az esküvői kép. ahol a jelenlevők közül senki sem élte túl a lakodalmai, csak a kép tanúsítja életük utolsó, néhány boldog órá­ját?* . „...A falvak sokat szen­vedtek a partizánoknak nyúj­tott segítségért, hiszen az ár­tatlan lakosságon könnyebb volt bosszút állni...” Ejtőernyők, ruhák, fegy­verek. Kopott poszíójú női ejtőernyős egyenruha is ta­núsítja: a női osztagok is jelentős segítségei jelentet­tek a partizánharcok ide.ien. 1944. A háború után szüle­tett generációknak történe­lem. amelyet borzongató kö­zelségbe hoz- a múzeum. ....... A felkelésben nem­zetközi brigádok is harcol­tak. A hegyekben önálló ma­gyar partizáncsoport is -tevé­kenykedett, de áldozatul es­tek az őket bekerítő ellen­ségnek. Itt látható a csoport vezetőjének családjához irt búcsúlevele...“ S zerető megszólítás. ..Beke­rítettek bennünket, már az ablakból is látni a kunyhó leié közeledőket, harcolunk a végsőkig, gondolatban vele­tek vagyok, éljetek boldo­gan .." Nehezen olvasható, a fotókópián érzékelhetőek a levél vérrel mosódott so­rai. Hirtelen vaku a napfény, amikor újra az udvarra érünk. A kis dombról látha­tó a várok. A régi városköz­pont patrícius hazai, az új lakótelepek, parkok. A há­ború után létesült üzemek. Az emberek, házigazdák és turisták egyaránt. Végered­ményben 'bármelyik szocia­lista ország új városa teltet­ne, hiszen a háború utáni kor mindannyiunk közös jö­vőjét épili. Közös célunk kapcsolatban tart bennünket. Köpöczi Edit Tíz héttel ezelőtt kezdő­dött el a munka a Hatvan­ban létesített Hess Károly önkéntes ifjúsági építőtábor­ban. öt kéthetes turnusban az MJ-as autópálya építésén Hatvan térségében borsodi középiskolás fiatalok vettek részt, összesen 9Uü-an. Ma .délután fejezte be munkáját az ötödik turnus, dr. Megyei György tábor&arancsnok. a Keszthelyi Agrártudományi Egyelem docense, aki 22 éve vezet ifjúsági tábort. ma>dél­után 221 fiatal előtt értékel­té az. elmúlt 70 nap ered­ményeit. Elmondotta, hogy a fiatalok a tábornormát 159 százalékra teljesítették. 4 millió forint termelési érte­ket érlek el. Egészséges ver­senyszellem alakult ki a munkabrigádok -között, a ke­mény munkál a fiatalok di­cséretre méltó módon végez­ték el. A .vállalt társadalmi köte­lezettségüknek minden bri­gád lelkiismeretesen elegei t.elt. A fiatalok főleg olyan munkákat végeztek, amelye­ket ma még nem lehetett gépesíteni. Közülük emelek ki néhányat: 11 ezer méter szalagkorlatot szereltek fel. 6 ezer köbméter földet emel­tek ki. 29 ezer négyzetméter rézsűn humuszt terítettek. 16 ezer négyzetméter területei füvesítettek, s amire nagyon büszkék. 10 ezer négyzetmé­ter vízelvezető árkot burkol­tak betonlappal. Az aulópá­vében Gvimesi Béla mon­dott köszönetét a most bú­csúzó miskolci es putnoki fiataloknak. A laborzáróün­nepségen a munkaversenyben, a kulturájis programban és a sportversenyeken legjobban szereplőket megjutalmazták. Első helyezést, s ezzel a jö­vő évi egyhetes jutalomüdü­lési a Zalka Máté Gépipari Szakközépiskola lü-es számú brigádja nyerte el. Munka­versenyben első a gépipari szakközépiskola, második az l-es számú Ipari Szakközép- iskola (Miskolc), harmadik a Putnoki Mezőgazdasági Szak- középiskola tanulói lettek. — Második, alkalommal veszek részt építőtáborban — mondja Kovács László, a legjobb brigád vezetője. — Mind a tizen a gépipari szak- középiskola harmadik osztá­lyos tanulói vagyunk. Ta­valy is a pálya építésénél dolgoztunk s már akkor má­sodik helyezettek lettünk. Nagyon jól éreztük magun­kat Hatvanban, kiváló volt az ellátás, s ami nekünk még fontos volt, jó és bősé­ges volt az élelmezésünk. De gondoskodtak a szabad időnk jó kihasználásáról is. Több sportversenyt rendez­tünk. irodalmi és zenei ren­dezvényeken vettünk részt. Egy alkalommal kirándul­tunk a Duna-kanyarba. több fakultatív kirándulást is szerveztek részünkre, így el­jutottunk Vacratotra, Aszód­ra es a Mátrába. Szabad időnkben még társadalmi munkára is volt időnk. Az uj hatvani közgazdasági szakközépiskola fiataljai ré­szére egy labdarúgópályát és körülötte egy futópályát épí­tettünk. Nagy ürömmel ad­tuk át nekik, hiszen tíz hé­tig ez az iskola adott ott­hont a tábornak. — Bizony korán, négy órakor volt az ébresztő. Ha­mar megszoktuk — beszél a tábor életéröl Juhász Tibor brigádvezető, a munkaver­seny második helyezettje. — Egy osztályból jöttünk mind a tízen, a gépipari második osztályába járunk Miskol­con. Első alkalommal va­gyunk építőtáborban, mind­annyian megszerettük, a ta- boréletet, jövőre is szívesen jövünk tovább építeni az M3- ast. Igaz, nehéz volt a munkánk, de egészséges, jo levegőn voltunk. Ha lesz au­tóm. egy kicsit büszkén me­gyek e! Hatvan térségében, hiszen sok-sok . tanulótár­sammal együtt én is részese voltam e nagy autóút építé­sének. Még néhány nap és kez­dődik a tanév. A hatvani la­bor lakói, a lapál helyett iró- tollat vesznek kezükbe. Kö­szönet az épitömunkáért. ló tanulmányi eredményeket az új oktatási évben. ivöHtnön Bereue Táborzárás Hatvanban Ivat építő főmérnökség

Next

/
Oldalképek
Tartalom