Észak-Magyarország, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-29 / 201. szám
ESZAK-MAGYARGRSZÁG 4 1?79. augusztus 29,, szerda Egyet lépünk előre Minden egyes gyerekről Fonó után Egyedül sem könnyű citerázni, hát még ennyien egyszerre. Fotó: Kiss J. A középfokú végzettség általánossá léteiében jelölte meg a távlati feladatokat a párt XI. kongresszusának határozata. Az, hogy a cél elérhető közelségbe kerül-e, elsősorban es mindenekíeleU az általános iskolán múlik, s térben és időben kissé vi.sz- •szafelé haladta, az iskolára való előkészítésen. Mert nyilvánvaló: addig aligha beszélhetünk a középfokú végzettség általánosságáról, amíg az iskolaköteles korosztály legalább tíz százaléka évről évre az általános iskolát el nem végzettek számát szaporítja. De a dolgok a közoktatásban is összefüggenek: s. lemorzsolódók, a ■ kimaradok elsősorban azok, akiknél hatványozódnak a hátrányok; ingei'- es műveltség, szegény környezetben nőnek fel, nem -járnak' óvodába, sokszor meg az iskolai előkészítőkön setyi vesznek részt, hogy legalább a közösségben való életet megszokjak, s megtanulják azokat az elemi ismereteket, ami az első iskolai osztály sikeres elvégzéséhez alapfeltétel. Körükből kerülnek ki azok — nem csekély az arány; fi százalék volt'"az elmúlt tanévben! —, akik iskolás életük első evét tanévvesztő- ként kezdik. Sikertelenül. S a sikertelenség sokszor meghatározza későbbi tanulmányi eredményeiket is. Lehetne folytatni, de tálán ennyi is elégségesen bizonyítja, közoktatásunkban miért kap a jövőben is kiemelt, megkülönböztetett helyet és, figyelmet az általános iskola, s a tankötelezettségi törvény végrehajtása. A már felsoroltakon túl például az, hogy egyetlenegy olyan hatéves gyerek se legyen, akiről úgymond semmit sem tudunk. Csak any- nyit, hogy a különböző statisztikai - adatok alapján hiányzanak. Az idén beíratottak, felmentettek és a hat évvel ezelőtt születettek között például országosan kétezer a különbség. Ne ringassuk illúziókban magunkat: valószínűleg szép számban vannak megyénkben is olyan gyerekek, akiket szüleik egyszerűen elfelejtettek' beíratni. Utánuk kell menni, meg kell keresni őket — de ez nyilvánvalóan nemcsak a pedagógusok, hanem az igazgatási szervek feladata is! A teljes körű beiskolázás (itt említjük meg, hogy a tervek szerint jövőre már kötelező lesz az iskolára előkészítőkön való részvétel a nem óvodásoknak!) azonban csak az első lépés a tankötelezettségi törvény végrehajtásában. Anélkül, hogy kisebbítenénk pedagógusaink vitathatatlan érdemeit az oktatásban és a nevelésben, újra és újra meg kell fogalmaznunk: sem ezzel, sem azzal nem lehetünk még elégedettek. A munkára nevelésben tovább kell erősíteni a tanulási fegyelmet, de a pedagógusok munkafegyelmét is. S ez az utóbbi nemcsak a tanítási órára való felkészülésben jelentkezhet, hanem ami ezzel szorosan összefügg, az oktatással és a neveléssel szemben támasztott igényességben is. Ha üg'' 'etszik. akkor a — ma mén inkább csak kívánalom, ■unlsem gyakorlat — differenciált foglalkoztatásban. A nevelés hacéiionysaganaK ío- , kozása (lül azon a Kózismeríj lényen, hogy nemcsak az iskola nevel; pecug egyenesen megköveteli az egyenrangú- silasl; a napközis es kollégiumi nevelői múmia partnerként való elfogadásai. Meglehet, unalmasnak tűnhet ennek ismételgetése, de volt.rá példa (!), hogy a nevelési értekezletre euelejtel- ték. meghívni a napköziseket. Általános iskolai oktatásunk elölt, miként tavaly, idén . is jelentős feladatok állnak. Egyet lépünk előre, azaz a néhány nap múlva kezdődő tanévben már a második osztályban is tanulnak az új tantervek alapján készült tankönyvekből, s a hetedik osztályban „belép” az új tantervű kémiatanítás is. Sőt: magyar nyelv- és irodalomtanítás lesz az általános iskola 4. osztályában is. De az újjal való ismerkedés nehézségei sem feledtethetik el: a legjobb tanterv, a legsikerültebb tankönyv sem pótolja a lelkiismeretes, alapos pedagógiai munkát. A pedagógus ugyanis mindig meghatározója marad az oktatásnak . és a nevelésnek. Éppen ezert nem véletlenül .fogalmazta meg jelentős feladatnak a megyei tanács művelődésügyi osztálya azt, hogy a tantestületekben megkülönböztetett figyelmei kell fordítani az alkotó, humánus légkör kialakítására. Olyan munka- ’ és emberi körülmények biztosítására, ahol zöld utat kap minden jó kezdeményezés, de amelyben számon is kérik az elvégzett munkát. Hogy csak egy példát hozzunk: Milliókra tehető az az összeg, amit az elmúlt években szemléltetőeszközök, audiovizuális berendezések vásárlására fordítottak a borsodi iskolákban is. A KNEB vizsgálata szerint, igen sok helyütt kihasználatlanul (sőt teljesen használatlanul) hevernek sok százezer forintos berendezések. A felmérés országos volt, de ezt a jelenséget. -ha szétnéznénk,- szőkébb pátriánk iskoláiban is felfedezhetnénk. Társadalmi jelszó az okosabb, körültekintőbb gazdálkodás. Ez az iskoláktól is elvárható. Okosabban kell élni az anyagi lehetőségekkel (persze nem úgy. hogy felére kapcsoljuk az amúgy sem elégséges tanterem-világítást), de a pedagógusokra bízott gyermekanyaggal, s magukkal a pedagógusokkal is. Százhuszonötezer általános iskolást hív újra munkára a tanévnyitó csengő- szó, és 7500 általános iskolai pedagógust. Mint minden tanév, ez is^ hoz újdönságot magával, de tavalyról, s tavalyelőttről maradt feladatokat is. S aligha lehel kétséges. közoktatásunk változatlanul a társadalmi érdeklődés előterében áll majd ebben a tanévben is. hiszen közoktatás-érzékenységünket csak fokozzák a gazdasági-társadalmi feladatok. Kívánjuk hát. hogy tíz hónap elteltével (s megyénk pedagógusai képesek rá!) a végzett munkáról, s a rájuk bízott minden egyes gyermekről jó lelki ismerettel, sikereikben maguk- is örömet találva, adhassanak majd számol. De ebben segítse őket a szőkébb, s a lágabb környezel, a család, a lakóhely — az egész társadalom. Csutorás Annamária Amikor a .hejőcsabai Gárdonyi Géza Művelődési Ház ifjúsági parkjában rendezett folklórnapok vásári forgatagában a „jövendőmondó" azt olvasta le. tenyeremből, hogy „kalmárvonalai bizonytalanok, kialakulatlanok” — rábólintottam. Nem sokkal később meg a Kunszéntniár- tonból érkezett szűcsmesterrel bólintottunk össze, ismerősöm kiváló képességét elismerendő: a kezében tartott kucsma ötszáz forintos vételárát amikor azonnal négyszáznak hallotta... Talán nem tűnik érték- csökkentőnek, hogy a lentiekkel kezdi a krónikás a Borsodi Fonó elnevezésű rendezvénysorozat három napjára való visszaemlékezést. Tény ugyanis, hogy a harmadik nap, a' népművészeti vásár ’ vonzotta a legtöbb .látogatót Hejöcsabúra. Az ország különböző tájairól érkezett mesterek igen színA zeneművészet elég régóta kialakult gyakorlata szerint, a nyár nem tartozik már a „holt szezon” fogalomkörébe. Sőt! Az igazi nagy fesztiválok, ünnepi játékok éppen nyaranta vonzzák egyes helyekre a zenét szeretők ezreit, sót tízezreit. Sokakat a divat, a1 szokás, a társasági kapcsolatok lát- szatköteléke, másokat a zene igazi szeretete. Bayreuthban, a Wagner-zene szentélyében minden év július 14-én kezdődnek az ünnepi előadások, ahová a világ minden tájáról érkeznek e muzsika rajongói. és „szerény”, TIKI nyugatnémet márka belépti- díj ellenében nézhetik végig a hosszú órákig tartó — már-már — szertartást. Salzburgban — Mozart városában — ez évben . például élénk viták folytak arról, hogy a világhírű Karaján A i d a - re n dezése ni eg te le 11 - e a hely szellemének, és hogy a 05 éves (szintén világhírű) Curl. Böhm, Rózsalovag- vezénylése mennyire volt korszerű. Veronában, a régi római amphiteátrumban, az „Arénában” 30 000 néző tekintette meg Puccini Turan- dotját, és Verdi Traviáta című operáját. Hazánkban is mind több a rangos, zenei esemény, s nem kell szégyenkeznie a mi városunknak sem. Ez évben is (mint évek óta), három sorozat közül válogathatlak a hallgatók. A Collegium Musician orgonaestjei, a Muzsikáló, udvar es a várkortcer- telc. Ezenkívül 11 alkalommal szolgáltattak térzenét különböző zenekarok, a ba- rálságfesztiyál keretében szerepelt a neubrandenburgi vonalas alkotásokat hoztak "az idei vásárra; a bóvli, a cifra értéktelenség távol ma. radt. (Persze! azt se kell elhallgatni. hogy a vásár látogatói elsősorban gyönyörködtek a míves alkotásokban, mintsem vásároltak; az árakat is „magas színvonal jellemezte"). .. Ennyit a Borsodi Fonóban kapható tárgyi 'értékekről. Ami a szellemieket illeti: ismét bebizonyosodott, hogy megyénk milyen sokszínűén gazdag a hagyományőrzésben; s milyen jó. hogy akadt egy vállalkozó kedvű művelődési intézmény Miskolcon, mely - lehetőséget teremtett árra, hogy évente egyszer, így is, .találkozhassunk, isin erjedhessünk művészeti csoportjainkkal, tanú) lehessünk szívvel vállait és értőn „csinált” hagyományőrző tevékenységüknek; hogy tapasztalhatjuk: .sok éve, évtizedek óta élő csoportjainkhoz újak nőnek fel. művészeti együttes, és szólnunk kell a Gárdonyi Ifjúsági Park folklór-előadásairól. Nem említve a számos dzsessz-, rock- és más esteket: A rendező szerveket, bár megérdemelnék, hosszú lenne felsorolni. Különösen széles társadalmi összefogási kívánt Britten gyermekope+ rajának, a Noé bárkájának sikeres előadása. A Collégium Musidum címen ismert orgonaestek előadói 'között voltak régi ismerőseink: Gergely Ferenc, Peskó György, Pécsi Sebestyén — csupa országosan becsült és ismert név —, és voltak új előadók is: Máté János, Ella István. Ezeket a hangversenyeket az évek folyamán megszerette városunk közönsége. Az orgonaestek szembetűnő új vonása, hogy az előadott müvek repertoárja szélesebb lelt. Most sem hiányzik úgyszólván egyetlen műsorból sem Bach-orgonafnü — hiszen az ő iliűvészeté szinte kiapadhatatlan —, de többször hangzott el romantikus és Vnodern mester alkotása is'. Bár esy-egy orgonaest műsorának összeállítása a művész joga. a müsorgazdago- dás nem vált a sorozat hátrányára. A Muzsikáló . udvarban Mura Péter Liszt-díjas, érdemes művész Beethoven nyolc szimfóniáiéi vezényelte. telt házak előtt, nagy sikerrel. A legnagyobb meglepetést a diósgyőri várban rendezeti hangversenyek jelentették. Bár az időjárás sokszor nem kedvezett a szép' zenei alkalomnak — mégis úgy „Ügy tetszik, hogy jó helyen -vagyunk itt, úgy tetszik, hogy máskor is leszünk itt” — énekelte egyik este búcsúzóul egyik népdalkörünk. Valóban jó helyen voltunk — meri jó alkalma nyílott mindazoknak, akiknek aktív, alkotói vagy csak passzív, befogadói köze van a folklórhoz. A találkozások múlhatatlanul szükséges alkalmát kaptuk a Borsodi Fonóban. A szervezés, a rendezés, a formai. lebonyolítás tapasztalatainak részletekbe menő elemzése nem a mi dolgunk; ezt bizonyára elvégzik majd a szakemberek. Annyit azonban a tévedés kockázata nélkül is mondhatunk: köszönet illeti a Gárdonyi Géza Művelődési Ház valamennyi dolgozóját ezért a rendezvényért. i ' ‘ S reméljük, hogy máskor is leszünk ott... (t. n. j.) nyár tűnik, igazában ezen a nyáron fedeztük fel a vár adta nagyszerű lehetőséget. Ezt, a hazánkban sehol másutt nem található, különleges atmoszféráit! helyet, amely a hazai eseménysorozatban is egyedülálló élmények forrása lehet. Örömmel gondolhatunk vissza a jó színvonalú koncertekre, a neves kar- mesleVekre: Fischer Ivánra, Reményi Jánosra, és az előadót! halahnas oratóriumra, a Messiásra, Medoeczky Ádámra és Kobayashi Ken- ichirára. Az égés.z város érdeklődése kísérte Britten gyermekoperájának — a Noé bárkájának — bemutatását. A megvalósításhoz nagyon sok intézmény, kitűnő szólisták, hangszeresek és énekesek egssz hadára volt szükség. A gyermekév, városunk beli ünnepe jó keretet, és még jobb lehetőséget adott a megva- lósjláshoz. Talán nem túlzunk. ha ezt az előadást az idei szezon legnagyobb nyári leHesílmónyének tekintjük. Megérdemli az ötlet miatt — hiszen magyarországi ősbemutató volt — és az. egvs'wö esz1.'özökk"! elért kitűnő megvalósítás miatti .Selmeczi György és művészi« rsal na gvon sok felnőttnek és gyermeknek haev't'ik maradandó élményt. Sok látogató a háromnanos alkalom kavicsán fedezte fel. hogy ebben a városban vár is yyn. A háromnanos gyermek- ünnep valóságos népünnepély volt. Nem mindenki jött az. opera kedvéért. „Majd meglátom, milyen lesz. s ha nem jó, elmegyek” — hallatMa dcluláu 16.29'ltor a kos,suüi rádióban A három tölgyfa A Magyar Rádió miskolci stúdiójának és a Szlovák Rádió kassai stúdiójának munkatársai az elmúlt napokban összeállítást készítettek a szlovák nemzeti felkelés 35. évfordulója tiszlele- tére. A műsorban a felkelés egykori résztvevői — többek között. — a híres •Petőfi partizánbrigád tagjai vallanak az 1044 augusztusában kezdődött harcokról, a felkelés nehéz, de. dicső napjairól. A három tölgyfa című műsor munkatársai Kassán, Rozsnyón, Besztercebányán ás Stószon keresték meg a szlovák nemzeti felkelés egykori résztvevőit. Külön érdekessége a 00 perének, hogy több, nagy értékű dokumentum-felvétel is elhangzik majd a műsorban. Örsünk barátja Az „Örsünk barátja: Makk Marci” országos egészségnevelési pályázat első három helyezései, borsodi úttörők nyerték. Kilenc encsi, tizenegy tiszakeszi és tíz alsö- zsolcai pajtás vesz részt augusztus 31-ig a jolnlomtábo- rozáson, a zárnia; útlörövá- rosban. szott az elején a nehezen nicgszerzeü s/ekekröl. .Senki sem hagyta olt az előadást, mert mindenkit rabul ejtett a zené szépsége, és a látnivaló vonzása. Az emberek valóban nem tudták, mit fognak hallani-. Talán nem ártott volna valami módon — az alkalomhoz illő formában — tudomásukra hozni, hogy egy világhírű mester muzsikáját hallják, aki modernségében is könnyen érthető, mert a színpadi műfaj hagyományos kereteit tölti meg új zenei anyaggal. Talán az sem ártott volna, ha — megfelelő formában — megtudják, hogy ezért az élményért, amit látnak, hány iskola, zenei intézmény hozott áldozatot. Selmeczi György és mú- vészlársai új lehetőségeket villantottak fel, azt az utat, amely Miskolc nyári zenei éleiében követendő lehet. A Britlen-mü megérné a jövő esztendei felújítás1. Az előadás sikeréhez nagyban hozzájárult — a kórus mellett — a címszereplő Szüle Tamás — Noé'alakítója. Hangja ekyre szebben bontakozik ki. s reméljük, nagy művészi jövő előtt áll. A kitűnő hangszeres művészekből álló kamarazenekar és a hozzájuk csat! a k o zó zeneiskolai „kisegítő részleg” helyenként nagyzenekar erejével szólt. A kórus betanításában Reményi János és Fehér György jeleskedett. Selmeczi György a gyermekopera-be- mutatóból oroszlánrészt, vállalt: a fordítással rendez sei. szervezéssel és a zenekar kitűnő vezénylésévé1. Érdemes tehát a várat, mint művészi lehetőségei — figyelemmel a .műemlék,jelleg megóvására ii.s! — Miskolcihoz méltóvá tenni. V. Zalán Íren Miskolci zenei
