Észak-Magyarország, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-03 / 180. szám

1979. augusztus 3., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 faténeres anyagszállítás . Ormesbányán Egységcsomagok a föld alá A TH-szállitáshoz átalakítottuk a szállítóeszközöket - mutatja Magyari Istyán mérnök. IF^ A Kavicsbánya Vállalat ár- tándi üzemében az idén több mint félmillió köbméter kavi­csot termelnek ki. A kavics­nak magas iszap- és agyag- tartalma miatt közvetlen érté­kesítése nem gazdaságos, ezért a helyszínen minden ki­termelt mennyiséget feldol­goznak. Az osztályozott, mo­sott kavics házgyári elemek készítésére is alkalmas. Az ár­tanál kaviccsal látják el Hajdú-Eihar, Szabolcs-Szat- már és Békés megye építő­ipari vállalatait, köztük a leg­nagyobb felhasználót, a deb­receni házgyárat is. útim H8SS& SS -SÜSS A belső tartalékok feltárá­sa semmiféle külső fejleszté­si alapot nem igényelt. Az eddigi eredményeket kizáró­lag a meglevő eszközök kor­szerűsítésével érték el Or­mosbányán. Amikor Balikó László ke­rült a hármas körlet élére, elhatározta, hogy rendet te­remt a külszínen. Néhány hét, hónap alatt kidolgozta azokat az elképzeléseket, ter­veket, amelyek végrehajtása Göncön a betakarítás min­den nyáron kettőzött tenni­valóval jár. Az ok közismert: barack és búza egyszerre érik be: s bár a kalászosok aratását teljes egészében gép végzi, s így a gyümölcsszü­retre marad elegendő emberi kéz, azért a jellegében elté­rő két munkát szinkronba hozni, irányítani nem éppen könnyű feladat. Sőt, csúcs­munka ez a Kossuth Tsz szakvezetőjének még akkor is, ha idén a baracktermés jóval alatta marad a korábbi évek maximumának. Mert volt ebben a gönci, gönc- ruszkai kajszisban 120 vagon termés is, s ehhez képest az idei 10 vagon bizony sze­rény mennyiségnek tűnik. Farkas István elnök mondja is: az utóbbi esztendőkben nem érvényesül az évszáza­dos tapasztalat, miszerint minden második évben bő­séges terméssel fizet a táj hires gyümölcse. Bizony 1976 ótá minden esztendőben csak szerény termést hagynak meg a tavaszi fagyok. Idén a gabonafélék is gyen­gébben' fizettek országszerte a mar sokszor leírt időjárási okok miatt. A gönci aratás is erősíti az országos tapasz­talatokat? nagyarányú változásokat eredményezhet. Most elérkez­tek oda, hogy mar azt mond­hatják: tettünk valamit. — A bányászati egységcso- magos szállítási rendszer ki­dolgozása egy kisebb kollek­tíva érdeme. Célja minde­nekelőtt a nehéz fizikai mun­ka részarányának csökkenté­se, a gépesítettség arányának egyidejű növelésével. Az anyagszállítási folyamat ugyanis rakodási, szállítási és Az elnök ismerve az or­szágos helyzetet, csak rész­ben elégedetlen: — A 780 hektár búzánkból 118 hektár foltokban kipusztult, ezek zömét felülvetettük. Árpánk 300 hektáron volt, van a ház­tájival együtt. Azért mon­dom, hogy volt, van, mert. a későbbi érés miatt, az utol­só táblákat csak ezekben a napokban vágjuk. A búza be­takarításával végeztünk, a felülvetett, úgynevezett két­szeresekkel együtt itt a ter­mésátlag 38—39 mázsa hek­táronként, és ez nem is olyan rossz. Az aratás egész ideje alatt'a szűk szárítókapacitá­sunk jelentette a legnagyobb gondot, hiszen a termény 50 —60 százalékát szükséges volt szárítóra vinni. A kényszer- helyzet miatt, még Hernád- cécére is szállítottunk, az ottani szárítóra. Ahogy napról napra fogy a barack a fáról, s nő a tar­ló, úgy fordul a figyelem egyre inkább Göncön is az „ősziek” felé. Mit is hoz a második betakarítási műve­let? Gazdag termés várhaló-e a termelőszövetkezet két. nagy területen termesztett növényéből, a burgonyából és kukoricából? — Burgonyánk 135 hektá- iw*i van, holland Desire faj­tárolási résztevékenységek összessége. Amit eddig megvalósítot­tunk a TH-, illetve kötőszer-, betonidom kő-szállítás egysé­gesítése, a faanyag szállítá­sa. Eddigi tapasztalataink szerint a TH-szállitás egysé­gesítésével, mintegy 69 szá­zalékos mechanikai munka­megtakarítást. és 40.9 száza­lékos gépesítettséget értünk el. Ä betonidomkő egység- csomagos szállításánál pedig 65 százalékos a mechanikai munkamegtakarítás és 42,8 százalékos a gépesítettség. A munkacsoport 1978 már­ciusában ült össze a rész­letek kidolgozása végett. Egy esztendő múlva pedig már készen álltak a szállítóegysé­gek, s mondhatom, hogy ezek száma folyamatosan gyarapo­dik igény és lehetőség sze­rint — magyarázta a körlet­vezető. Mi is megnéztük az elké­szült konténereket, s meg­győződtünk például arról, hogy a pipacsavarok és más kötőszerek szállításánál 99 százalékos a fizikai munka­megtakarítás. Láttuk azt is, hogy jól halad a bélésanya­gok, biztosításhoz szükséges faanyagok konténeresitése. Ezeket ugyanis 16 milliméte­res műanyag szalaggal kötö­zik össze húsz kilogrammos adagokká, így ezek emelése sem okoz különösebb fizikai megterhelést. A további előrelépés a tá­rolóhelyek fokozatos kiala­kításában rejlik. Reméljük, más bányaüzemeknél is sor kerül majd az új módszer alkalmazására, annál is in­kább, mivel az év végén az eddigi tapasztalatok alapján bemutatót és,konferenciát is tartanak az ormosiak. — bcrcncsy — Fotó: Kozma István 1w. A várható termés kap­csán megoszlanak a vélemé­nyek. Tavaly 308 mázsa ter­melt hektáronként, most van, aki azt mondja, nem lesz annyi, mások viszont hason­ló termést jósolnak. A pesz- szimisták azzal érvelnek, hogy kétszeri kötés van, s a másodiknak már nem lesz ideje megnőni, kifejlődni. Én inkább az ellenkezőjét val­lom, pontosabban azt, hogy a Desire gumói júliusban még aprók, s valójában csak augusztusba,, indulnak erő­teljesebb fejlődésnek. A 400 hektár kukoricáról Farkas István először csak annyit jegyez meg: nagyon jó. Mondja ezt annak tuda­tában, hogy tavaly igen szép -65 mázsás hektáronkénti ter­mést takarítottak be. — Idén legalább ennyinek kell lenni! A kukoricát, a KITE keretében termesztjük és az egyik legtöbb jövedelmet 'hozó növényünk. Tavaly a búza annak ellenére, hogy szép termést takarítottunk be. egv hektárról ezer forint tiszta nyereséget hozott, ad­dig a kukorica ennek a há­romszorosát. Éppen ezért ná­lunk a kukoricának igen nagy a becsülete. «M A meghíváskor már sej­tettem, hogy forró hangula­tú lesz a MÁV miskolci pártbizottságának ülése. A ta­nácskozás igazolta ezt. A konstruktív, hangvételben is újszerű vita, a megszokottal való szakítás, szemléleti és gyakorlati változást előké­szítő tanácskozás volt. JAz első témában — vol­taképpen ez volt a második előkészítője — a pártmun­ka stílusának, munkamód­szerének finomítását sürget­ték. Makkal László, a párt- bizottság titkára így tömö­rítetté a lényeget: — Szükségszerű, hogy a változó körülmények között továbbfejlesszük a pártmun­ka módszereit, módosítsuk azokat, amelyek már nem hoznak kielégítő eredménye­ket. A fő feladatokra kell irá­nyítani a figyelmet, alapo­sabban elő kell készíteni a döntéseket, s jobban ellen­őrizni a határozatok végre­hajtását. Erősíteni, bővíteni kell az aktívahálózatot, párt- megbízatásokkal csökkenteni kell a túlterhelt alapszerve­zeti titkárok, vezetőségi ta­gok munkáját. A feladatok ismertetésével, egységes szemléletre és cselekvésekre kell megnyerni a párttagok és a párton kívüli vasutasok ezreit. MINŐSÉGI VÁLTOZÁSRA VAN SZÜKSÉG — A gazdasági munkában minőségi változást kell elér­nünk — kezdte a második napirendi pont előadója, Radványi Géza, a gazdaság- politikai munkabizottság ve­zetője. Meglehetősen „sarka- san” fogalmazott: — Nem kielégítő a me­netrendszerűség, az utasok tájékoztatása ... Egy teher­vonat például 5 nap alatt ért Szolnokra ... Nemcsak tervellátási hibák vannak, hanem az elkészítettek is hónapokig fekszenek az író­asztalokon ... A tervek meg­újulása gyakran minőségron­tó következményekkel jár... Növekedett a kocsiforduló idő... Magas a, túlórák szá­ma ; .. Az energiagazdálko­dásról nincs tiszta képünk... Az anyagmegtakarítási ter­vet nem teljesítettük. ■ A nagy vasutasszervezet ez év első felében végzett munkájával az igazgatósá­gok közötti versenyben az első helyezést érte el. Az if­júsági szervezetek kiérde­melték a K1SJZ Kp vörös vándorzászlaját. Mik hát ak­kor a belső feszültség okai? A magyarázat közismert: a világinflációs folyamat, az energiaválság, az árrobbaná­sok hatása, a cserearányok romlása a MÁV politikai és gazdasági éleiében kétszere­sen érezteti hatását. Kovács Mihály, a városi pártbizott­ság munkatársa ezt így ma­gyarázta : — A vasút a termelési szféra fontos része. A szál­lítás a termelés közvetlen meghatározója lett, így a MÁV jó, vagy rossz munká­ja végiggyűrűzik az üzemek életében is. EREDMÉNYEK, GONDOK AZ ÁRUSZÁLLÍTÁSBAN Három mondat a gazdasá­gi munkáról szóló jelentés­ből. „A MÁV — annak el­lenére, hogy az időben ki nem: állított kocsik száma 20 ezer volt — nem volt aka­dályozója a területünkön le­vő jelentős ipari üzemek termelésének. Az I. fél év­ben a kocsiellátási gondok és feszültségek elsősorban a fedett kocsikban jelentkez­tek. Több mint 10 ezer fe­dett kocsival csökkent -r- az elmúlt évihez képest — a kapacitásunk”. Mi az oka? Az igazgató­ság területéről naponta sok százzal több rakott kocsi megy ki, mint amennyi ér­kezik. A társigazgatóság jó szándékától függ, hogy mi­kor kap Borsod üres szerel­vényeket. Így van ez a moz­donyokkal is, ha a gépek el­hagyják az igazgatóság ha­tárát, csak a jóég tudja, hogy mikor kerülnek vissza. Itt pedig előfordul, , hogy mozdonyok hiányában, nem indulhatnak útba a teher- szerelvények. A feszítő gondokat a meg­rendelőkkel való jó együtt­működéssel, azzal ellensú­lyozták, hogy közel egy-egy tonnával növelték a kocsik statikus terhelését. Ezzel sok ezer kocsi indítását ta­karították meg. Így vált le­hetővé, többek között, hogy — bár akadozott a kocsiel­látás, de — a HCM-ből 70 ezer tonnával több cementet szállítottak ki, mint a múlt év első felében. A társigaz­gatóságokkal — mint több felszólaló elmondta — sűrűn tanácskoznak, de a jegyző­könyv felvételén túl, nem jutnak más eredményre. A felszólalók nem beszél­tek a, vállalatok hibáiról: sok ezerre rúg a késetten ki­rakott kocsik száma: Gya­kori, hogy az a vállalat, amely raktárnak használja vagonok egész sorát, a fel­sőbb szerveket is megkeresi panaszával, ha az igazgató­ság a kívánt pillanatban nem teljesíti kérését. Ezen nem változtat a tetemes ko­csiálláspénz sem, hiszen azt a vállalatok a termelési költségek rovására számol­hatják el. személyszállítás, TENNIVALÓK örvendetesen sokan szól­tak a személyvonatok me­netrend szerinti közlekedé­sének szükségességéről. Ezt különösen szívügyüknek tart­ják; Pásztor Zoltán osztály- vezető így indokolta meg: — Környékünkön sok a nagyüzem, sok munkáskéz esik ki, ha a mi vonataink késnek. A késések nagy ré­szét a távolsági vonatok okozzák. A fél évben a bu­dapesti igazgatóság területé­ről 1139, a debreceniről 555 vonat érkezett késve. Egy távolsági vonat késé­se 8—10 további vonat me- netrendszerűségét „borítja” fel. Koncz Zoltán, a Tiszai pályaudvar állomásfőnöke elmondta, hogy Miskolcról ez év első felében 9762 vo­nat indult, ebből 444 ké­sett, s 329 a, csatlakozásra várás miatt. Hangsúlyozta, új technológiára, új megol­dásokra van szükség a gon­dok megszüntetéséhez. A miskolc—hidasi vonalra pél­dául korszerű Diesel-mozdo­nyokat állítottak be. Tár­gyaltak az érdekelt szer­kesztővel a szükséges me­netrend-módosításokról, de ennek eddig semmi eredmé­nye. Több hasznos javaslat hangzott el az új gépek job­bam kihasználása ügyében. Igaz, hogy — más igazga­tóságéhoz viszonyítva — a statisztika jó képet mutat a menetrendszerűségben, de ez cseppet sem nyugtatja meg az utast, aki késve ér céljá­hoz. A vasútigazgatő: Az ember szive fáj, ha látja, hogy a hidasi vonaton fürtökben lógnak az emberek. Mi az oka? Részben az utasok. Fe­lelőtlen emberek tönkre te­szik a kocsikat. A nemrégi­ben kapott korszerű lengyel vasúti kocsikból „eltűnt” a padlószőnyeg, a mosdóberen­dezés egy része. E kocsikat javítás végett ki kell „so­rolni”, így néhány ember kártette, bűne, sok száz be­csületes utasnak okoz ké­nyelmetlenséget. — Minden hiba sok em­ber kicsi mulasztásaiból adó­dik. Ez vonatkozik a sze­mély- és a tehervonatok menetrendszerűségére is. Mi a jelenlegi eredményektől jóval többre vagyunk képe­seid — hangsúlyozta Herná­di István, a MÁV Miskolci Igazgatóság vezetője. A ten­nivalókat így összegezte: nö­velni kell, a munka- és üzem- szervezés, valamint a veze­tés színvonalát, erősíteni kell a munkafegyelmet. Fel kell adni azt a gyakorlatot, hogy mindent megmagyarázunk és, hogy ezt mi el is fogad­juk. Az a vezető, aki felül­ről vár utasítást, aki min­den szabályt betart, még nem biztos, hogy jó vezető. Szemléletbeli és gyakorlat- beli változtatást követel az elet. Ezt akarjuk elősegíte­ni az új bér- és jövedelem- politikával. Aki jó munkát végez, az átlagostól többet ad, az kapjon többet, az át­lagon aluli teljesítményt végző pedig érezze rossz munkájának hátrányát a bo­rítékban is. A tanácskozás hasznos volt. Most azon fáradoznak, hogy az itteni légkör, állás- foglalás végiggyűrűzzön a párt-, a mozgalmi és gazda­sági szervezetekben, kihas­son minden vasúti dolgozó­ra. Hatását a második fél­évi. s a jövő évi eredmé­nyek mutatják meg. Csorba Bwruabäs Búza és barack Aratás, szüret - egyiüőben

Next

/
Oldalképek
Tartalom