Észak-Magyarország, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-22 / 195. szám

1979, augusztus 22., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Barangolás a 30 éves NDK-ban SPORT SPORT SPORT A hangulatos belváros Neubrandenburgban Aki idegen országba uta­zik, elsősorban a látványos­ságok vonzzák: felkeresi a ' fővárost, megtekinti a legje­lentősebb múzeumokat és épületeket, elutazik a ked­velt üdülőhelyekre. De va­jon megtud-e mindent ily módon az országról.? Meg­tud ja-e mindenekelőtt, ho­gyan élnek és gondolkodnak az emberek? lágy rövidre szabott turistaút keretein be­lül aligha! Hosszú hetekre, hónapokra volna szükség ah­hoz, hogy a 30 éves fennál­lásának ünnepére készülő Német Demokratikus Köz­társaság 14 megyéje közül akár csak egyet is alaposan megismerjünk. Mi. borsodiak azonban szerencsés helyzet­ben vagyunk: NDK-beli lest- vérmegyénk. a neubranden- burgi kerület politikai és kulturális delegációja idei barátságfesztiválunk rendez­vénysorozatán számos alka­lommal és helyen találkozik megyénk dolgozóival: kiállí­tásokon, személyes beszélge­téseken adnak átfogó képet, az NDK. ezen belül a neu­brandenburgi kerület lakói­nak életéről, számunkra pe­dig ottani testvérlapunk, a neubrandenburgi Szabad Föld Szerkesztősége lelte le­hetővé. hogy a Ijövelke/.ö na­pokban több ismertetőt ad­junk lapunkban a megye eleiéről. Az NDK északi részén, egészen Frankfurt és Pots­dam megyéig találkozunk a német építészei történél ének egyik különlegességével, a backs lein gótikával, azaz: égetett tégla gótikával. Mi­után ezen a vidéken termé­szetes kő alig található, a középkorban égetett agyag­téglával építkeztek. Hatal­mas templomok, mini a ros- toeki IVIária-templom es. Bad Doberan-i székesegyház, ta­nácsházak. mint a stralsun- di és régi városérőditmé- nyek megmaradt részei, mint a Friedlandi Kapu Neubran- denburgban (képünk) ma is az építő kézművesek magas fokú művészi tudását tanú­sítják. Megmaradt ezekből a századokból néhány polgár­ház és kastély is. eiíűnlek azonban a cselédek zsellér­házai. Pedig ez utóbbiakból volt' a. legtöbb. Neubrandenburg megye valamikor Németor­szág legelmaradottabb vidé­kei közé tartozott, ahol a fe- udális uralkodó osztály meg­akadályozott minden hala­dást, gátolta az ipari fejlő­dést és a közlekedés kiala­kulását. A feudális nemesi birtokosok fiaiból 1 loborozo- dott az 1945-ig fennálló Né-, met Birodalom uralkodó riiilitárista osztálya és a ma­gasabb, tisztviselői kar. A monopol burzsoáziával együtt, ők voltak a felelősek azért, hogy • Németországból két világháború indult ki. 1945. után. á demokratikus föld­reform során földjeiket ki­sajátították és azoknak ad­lak. akik már évszázadok óta megművelték. A cselé­dekből és napszámosokból itt és NDK-szérle szabad parasztok lettek, akik a tör­ténelem során először saját földdel rendelkeztek. Az NDK-ban az elmúlt 3(1 év aluli elért ipari, mező­gazdasági fejlődés minden 'mozzanala felismerhető és megtalálható Neubranden­burg megyében. Az. első években itt is nagyon sok nehézséget kellett leküzdeni, az élet .újraindításához sok­szor a legszükségesebb fel­tételek is hiányoztak. Itt is a városi munkások segítettek az. újparaszloknak, ahogy erejükből (ellett; gépeket küldtek. Csakhogy abban az időben Neubrandenburg megyében ipar-is alig volt) a Half és a Miiritz-tó küzöl- li országrész a legelmara­dottabb terület' volt, amely­ről 'Mstnarek annak idején úgy nyilatkozott, hogy itt még a világvége is száz ev­vel később következik be, mint másutt. A munkások melleit or­vosok és tanárok jöttek e Vidékre, hiszen az embereket nemcsak gyógyítani, hanem irni-olvasni is tanítani kel­lett. A földreform a csak­nem félmillió hektáros nagy­birtokból hálván állami gaz­daságul alakítóit ki és 32 ezer újgazdának adóit földet. Az i 1952—1960-as években minden paraszt mezőgazda­sági termelőszövetkezetbe tö­mörült. mert csak így tudták a korszerű mezőgazdasági technikái ésszerűen felhasz­nálni és hozamukat emelni. Az azólíi elért fejlődésre csak jellemzésül: a megye közös gazdaságai kétmil­lió lakosi látnak el eleiem­mel. Es amíg évszázadokon al csak kizárólag mezőgazdasá­gi jellegű volt]a neubranden­burgi kerület, a hetvenes évektől kezdve gz erőteljes ipari fejlődés is megindult. A prenzlaui armatúrugyár. a neubrandenburgi abroncsgyár, a wareni hullámpapírgyár, a templini ruházati üzem — hogy csak a leglor.losabbu- kut említsük — azóta épül­tek lel, a szó szoros értel­mében a zöld mezőből.* A folyamatos átmenet a mező­gazdasági termelésből az. iparszerű termelésbe és a nagy értékű iparosítás ered­ménye. hogy a megye min­den második munkaképes polgára az iparban, a kéz­műiparban. a közlekedésben, a postánál, a távközlésnél és a kereskedelemben dolgozik: hogy tavaly a kerület ipara kereken a tízszereséi termel­te az 1952. évi árualapnak. Reményteljes fejlődést kiu­tat az. építőipar is. amely évente kereken egymilliárd márka értéket álla elő: a korszerű házgyári technoló­gia egyszerre városrészeket emel a. földből, de a szoeH alisia német állam minden eszközzel segili a családi ház-' építést, különösen a falvaké ban. A beszámolónk elején em­lített baeksteingótika ma már csak építészeti emlék, akár­csak a régi cselédházak is. a bennük folyó nyomorúsá­gos éieltel együtt. A helyü­kön emeli modern új város­negyedekben sok a gyermek, sok a fiatal. .Közöttük az olyan, mint a kétezredik munkáslakást nemrég meg­kapott Grabber! család gyer­mekei. Ottjártunkkór rendez­kedett a boldog család a friss vakplatijzagú falak kö­zött. Természetesen a gyer­mekszobában is. Két ágy ke­rült az. ablakhoz közei, de az ajto mellett készítették a helyet a harmadiknak is . .. Grabberték a 39 éves NDK- val egyidősek éppen! Onodvári Miklós A megnyitós első percétől igen sok látogató keresi lel a mezőkövesdi Matyó Népmű­vészeti és Háziipari Szövetke­zet termékeinek egy részét bemutató standot. Térítők, szettek, hímzett blúzok adnak Ízelítőt a kövesdiek munkájá­ból, melynek slágere az ipari kiállítás és vásár szakmai első dijával jutalmazott - és ké­pünkön 1-es számmal látható - lenvászonra gyöngytonallal hímzett remekművű falvédö. Bizalmiak vetélkednek A Bányaipari Dolgozók Szakszervezete meg az év ta­vaszait meghirdette a szak- szervezeti bizalmiak orszá­gos vetélkedőjét. Ennek ke­retében augusztus 23-án. csütörtökön kerül sor a bor­sodi bányászok bizalmijai­nak vállalati versenyére. A Borsodi Szénbányák Vállalat miskolci székhazában tar­tandó és délután két órakor kezdődő vetélkedőn minden borsodi bányaüzem három fővel képviselteti magát, az­az összesen huszonnégy bi­zalmi áll versenyben egy­mással. A sokrétű, összetett feladatokat magába foglaló vetélkedő első hat helyezett­je vesz majd rész) a továb­biakban az országos verse­nyen, . Ka'ak-kenu Vívás Befejeződött yuisburgban a XV. kajak-kenu világbajnokság, amelyen nem sok babér termelt a magi ároknak, v második napon ugyan W'iehmann iga/.olta klasz- >zisat. mert az lüüO méteren nyeri arany után első lett a kenu egye­sek íu ezer méteres versenyében is. A többiek erősen elmaradlak a várakozástól, csak a hosszú- t.iVü kajak négyes hozott egy bronzérmet. Az éremtáblázaton Mugyái’ország kei arany-, két ezüst* és bárom bronzéremmel a negyedik helyen végzett. Iga/. liogA» a mieink a IS szám döntőjéből tizenhétben ott vol­tak, de teljesítményük meg sem közelítette a legutóbbi világbaj­nokság díszes eredménylistáját elgondolkoztató Parti János szö­vetségi kapitánynak az a nyilat­kozata. mely szerint otí hibáz­ták. hogy túlságosan sokat gya­korollak a VB-re készülve . . . Hm . . . Wichmann ezek szerint kivétel. Melbuurne-ben loly 1 k a vívok világbajnoksága, s ‘eddig a ma­gyarok mindössze egy bronzérmét nyertek a not túrázok egxeni versenyében. E/.t lordasi Ildikó olimpiai bajnokunk szerezte, aki­nek bizony csak sovány vigasz a díszes medál. A többieknek azonban meg így sem ment, a döntőbe csak Tordasi kerüli. Nem dicsekedhetnek a férfi iő- röz.ok sem. akik közül a legjobb 16-ban még ketten voltak érde­kelték. de tovább nem kerültek. Terii tőrcsapatunk is „elvérzett”, nem tiltottak a legjobb négy kö­ze. így nem szakadt meg a ha­gyomány . . Nagy reményeket tűztünk a kard egyénibe/. Saj­nos. Gercvieh 8:1-es vezetés után s/alas/ioita cl a döntőbe kerü­lést (kissé ‘urcsa). Gedövári be- vcrckcdte magát, de ott soroza­tos vereségeket szenvedett, s csak a ti. lett. A világbajnoki eintet Nazlimov (Szovjetunió) szerezte meg. Vasit map palyaav atov al .,ogy- bekötötl" sportnapot renaeztek Mezőkövesden. A deJeloiti órák­ban kispályás labdarúgo-merUó- zesekre került sot a helyi üze­mek csapatai közöli A győzel­mét a- a lesz szerezte meg. meg­előzve a Kismotor- es Gépgyár, valamint a/ AUTOVILL együtte­sei. Kesébb bemutató jellegű férfi és női kézi labda-mérkőzése­ket nézhetett végig a közönség. A délutáni programban három labdarúgó-mérkőzés szerepelt, a mezőkövesdi járás*) serdülő válo­gatott az MAISÉ serdülői ellen 1:1 arányú győzelmet aratott, maid a DVTK iíicsapala ..goüesztiváit” tartott a mezőkövesdi járási if­júsági válogatott ellen. A vas­gyáriak 3:l-es ieiidő után l0:2-re nyertek. E találkozói követően került sor az MAISÉ füves lab­darugó-. valamint salakos atléti­kai pályájának átadására. Mó­ricz Miklós, az M.MSE elnökhe­lyettese köszöni öt te a megjelen­teket. köztük Dudla Józsefet, a megyei pártbizottság Osztályveze­tője t,. Juhász Pétert, a Mezőkö­vesdi városi-járási Pártbizottság ebo titkárát, és Pataki Istvánt, a Mezőkövesdi városi- Tanács e;-' nőket. Kispal Pál. h városi ta­nács elnökhelyettese mondott be­szedet es adta at az új létesít­ményt Aluie/.ki Mátyásnak, az MAISÉ elnökének aki meghatott szavakkal köszönte meg a Váios üzemeinek, vállalatainak támoga­tását. Az esős időjárás ellenére ís mintegy haromezei nezo szutkair ta végig a DVTK—MAISÉ össze­csapást" melyet Berta vezetett, végig a diósgyőriek játszottak nagy fölényben bár a köveseitek­nek is akadt számos helyzetük. Az első félidőben nem esel; sói. a.s.ünct után Szalai talált » há­lóba. így h DVTK 1 :ü-ra nyert. Az egész napos sportműsort atlé­tikai versenyek es a DVTK ak­robatikus torn Alcsoportjának be­mutatója színesítette. ATLÉTIKA; A Népstadionban rendeztek meg a szakosztályok minősítő versenyei. A 0 A-. vala­mint a 8 B-kategorias szakosz­tály versenyzői nagy küzdelme­ket vívtak a helyezésekért, ered­mények. léniák 400 m gat: 2. Takács J. (DVTK) 52,47. 3000 m akadály; 1. Kocsis (DVTK) 8:39.0. 2. S/.eleezlci (DVTK) 8:42,Ö. 1500 m: 6. Szeleczkj (DVTK) 3:45.1. Súly; 2. Faragó (DVTK) 17.03. Diszkosz; 1. Faragó (DVT K) 58.80. Nők, diszkosz: *_'. Pallayné (DV­TK) 57.8*2. Az .összesíteti pontver­senyben a DVTK 7. lett. CSELGÁNCS* Esztergomijau a Duna-kanyai Kupáért küzdőnek a serdülő és ifjúsági cselgáncso- zók. A AliskolVi VÍ5C serdülőcsa- Páta « 4. helyet szerezte meg. az ifjúságiak d i a da I m r < korú a k. Az MVSC 60 ponttal megszerezte a serleget. Az ifjúságiak egyéni eredményei 57 kg: 3. Tóth .1. 82 kg*. 1 Hajdú *2. Airi/er. 3. Szoták 80 kg* *’ Farkas. •Szelísz irdon kerüli soV az or­szágos úttörő csapatbajnokság!a. A Miskolci VSC együttese vala­mennyi ellenfelet legyőzve roec- nyerle a viadalt A csapat tr.n- iai voltak: Gáspár. Pásztor. Or- lie/.lvj. Seres. Gazda. Lcnkcy. Porkoláb. Ráez. Hegedűs. Kál­mán. Baranyi. Pucsar. bevárt. Funak Fabian. Lóvéi, Lévai, Mi klán. Hajét. t SALAKMU1 ÜK ; S. egeden va­sárnap nemzetközi versenyt ren­dezlek, A 12 lülam alapján Me-, szaró? (tí. Volán) holtverseny­ben a 2—3.. bziráezki fB. Volán) ugyancsak holtversenyben az 5— 6. helyet szerezte meg. Debrecenben -a város nagydi- jácrt, rendeztek nemzetközi ver­senyt. a győzelme: sziraczki (B. V olán) szerezte meg. Gyulán K nemzetközi saiak- motuios versenyt vívtak a apor- tolók. Sziráczki ‘2. Mészáros pe­dig 4. lett. TÁJFUTÁS* Szombathely kor­nyékén rendezték meg « Hun­gária Kupa nemzetközi versenyt. Eredmények nők N 21 E. kate­góriában: 6. Káló (DVTK). N 21 A kategóriában: 2. Korsovszki (DVTK). okul vi y ,\ s: Egerben került sor a Dobo István nemzetközi em lek verseny re. Eredménvr-k. papírsúly: 3. Nagy (B. Bányász). Kisvaltösúly*: 2. Bar« (B. Bá­nyász). Várjuk bemutatónkon, ahol ÉVIG és TRIPLEX barkácsgépeket és tartozékaikat I ismerheti meg működés körben a sportcsarnokban, 1979,-augusztus 26-ig SZAKTAN ACS ADAS A HELY5ZINEN! (t. emelet, technikái fülke alatt) t

Next

/
Oldalképek
Tartalom