Észak-Magyarország, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-22 / 195. szám

T979. augusztus 22,, szerda \ ÉSZAK-MAGMRGRSZÁG 3 Harmincéves alkotmányunkat ünnepeltük Részlet a vologdai művészeti együttes műsorából (Folytatás az, 1. oldalról) gazdasági előirányzatnál gyorsabban, több mint 9 szá­zalékkal növekedett Borsod ipari termelése. Nem kevés­bé fontos, hogy a megye és a város üzemeiben 9 száza­lékkal nőtt az egy lőre jutó termelési érték, vagy hogy a megye építőipara a megfo­gyatkozott létszám ellenére, több mint ti százalékos tel­jesítménynövekedést muta­tott tel. Jó hír, hogy Bor­sod ipara, különösen a ko­hászati és vegyipari üzemek eredményei révén 37 száza­lékkal növelte az exportot. A megye mezőgazdasága is si­keresen teljesítette az idei nagy nyári feladatait, mi­után a szocialista nagyüze­mi gazdálkodás erejével úr­rá lett az időjárás okozta nehézségeken. Hangsúlyozta, hogy a mos­toha körülmények ellenére szorgalmas parasztságunk, az állami gazdaságok és a ter­melőszövetkezetek dolgozói munkája eredményeként megtermett az ország ke­nyere'. Dicséret érte minden­kinek, aki ezért két keze munkájával, eszével és jó szívvel dolgozott. További erőfeszítésekre van szükség, hogy az állatállománynak le­gyen elegendő takarmánya, mind a közösben, mind a háztáji és kisegítő gazdasá­gokban. Helyesléssel hallottuk a megye és a város vezetőitől — mondotta —, hogy meg­felelő az áruellátás színvo­nala, és ma több tartós fo­gyasztási cikk talál gazdára, mint körábban. A most em­lített tényeken kívül is sok adat jelzi, hogy Borsod és Miskolc dolgozói a szocialis­ta építömunka valamennyi szférájában lendületesen és eredményesen mu nIcái kod­nak. Teljes egyetértéssel te­kintünk elhatározott szándé­kaikra, hogy becsülettel tel­jesítik idei tervüket, tovább erősítik a kedvező gazdasá­gi folyamatokat, ahol. pedig szükséges, pótolják az elma­radásokat, minthogy még számos területen bőven van pótolnivaló. Beszéde, további részében szólt arról, hogy számot vet­ve az ország helyzetével, es azokkal a tennivalókkal, amelyek további szocialista fejlődésünket biztosítják, né­hány héttel ezelőtt a kor­mány kényszerű, de elkerül­hetetlen fogyasztói áremelő intézkedéseket hozott. A kényszerű intézkedések fő oka mindenekelőtt a saját gazdásági munkánk gyenge­ségeiben keresendő. Az utób­bi években már jó néhány fontos intézkedés született azért, hogy szilárd jövőnk érdekében a valóságos köve­telményekhez. igazodó, ked­vező folyamatok induljanak el a gazdaságban. Ezért ja­vítottunk a szabályozórend­szeren, az export-import- gazdálkodás h atéko n vs ágá n. Ezért szorgalmazzuk és ösz­tönözzük a termékszerkezet átalakítását, az anyaggal, az energiával és a munkaerő­vel való takarékosságot, a több külkereskedelmi mun­kát. Jóllehet, a javulás meg­indult, a kedvező folyama­tok még csak kevéssé bon­takoztak ki. A számunkra előnytelen világpiaci változások ismer­tetése mellett hangsúlyozta, hogy nem a tőkés piacokról való visszavonulás a megol­dás. hanem a versenyképe­sebb ' kínálat, a jobb minő­ség, az előrelátó piaci mun­ka. és mindezek hátterében a jó! összehangolt gazdasági együttműködés. Hangsúlyozta, hogy a ra­cionális termelés egyik dön­tő feltétele a célszerű mun-' kaerő-gazdálkodás. Nálunk az alkotmány szellemében megvalósult a teljes foglal­koztatottság, azonban még sok a tennivalónk, hogy minden dolgozó képességeit a legjobban használjuk lel, hogy mindenki valóban a legjobb képességeit nyújtsa, hogy ott dolgozzék, ahol leg- ■ hasznosabb a társadalom számára. Szólt a . munka- és üzemszervezés, a munkafe­gyelem megszilárdításának hiányosságairól, a még nem eléggé ösztönző bérrendsze­rünk továbbfejlesztésének szükségességéről, valdmlnt a nem munkából származó jö^ vedelmek visszaszorításáról, továbbá a közérdek elsődle­gességét akadályozó negatív jelenségekről. A Politikai Bizottság tag­ja elismeréssel szólt a pár­tunk XII. kongresszusára és felszabadulásunk 35. évfor­dulójára kibontakozott szo­cialista munkaversenyről. Örömmel fogadtuk — mon­dotta —, hogy a diósgyőri kohászok a munkaverseny első kezdeményezői között tették meg felajánlásaikat. A Szakszervezetek Országos Ta­nácsának és a KISZ- Köz­ponti Bizottságának felhívá­sa széles visszhangra talált, a párt Központi Bizottságá­nak állásfoglalása üdvözli és örömmel támogatja a tár­sadalmi szervek és a dolgozó kollektívák kezdemenyezése­it. Meggyőződésem — mon­dotta —. hogy Borsod me­gye és Miskolc mindig tett- rekész és az eddigi munka- versenyek során sok dicső­séget szerzett kollektívái most is kiváló és színvona­las teljesítményekkel járul­nak hozzá sürgető céljaink valóra váltásához, a XII. kongresszus sikeréhez, fel- szabadulásunk 35. évforduló­jának méltó megünneplésé­hez. Hangsúlyozta, hogy a külgazdasági viszonyok vál­tozásai még az eddigieknél is parancsolóbb szükséggé teszik. hogy szarosabbra vonjuk gazdasági együttmű­ködésünket a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsában részt vevő országokkal. A nagygyűlés szónoka be­széde további részében kül­politikai kérdésekről szólva elmondottá, hogy Szocialista építőm u n k áh k nemzetközi feltételei változatlanok. A mostani időszakban nem rosszak a tőkés világgal va­ló nemzetközi együttműkö­désünk lehetőségei. A hideg- háborús .köröknek nem sike­rült elérniük, 'hogy megsza­kadjon az enyhülés folyama­ta.' Az a tény. hogy a Szov­jetunió megegyezésre törek­\ A kelet-szlovákiai Zemplén együttes ugyancsak nagy sikerrel sze­repelt menyeként az Egyesült Ál­lamok végül is aláírta a SALT-szerződést — habár még nem hagyta jóvá a kongresszus —, a békeszere­tő erők sikere. Remény van rá, hogy e szerződés ratifi­kálása után további fegyver- korlátozásokról- is tárgyal­nak. A világ régi válsággó­cai közűi a Közel-Keleten még mindig feszültséggel terhes a helyzet, az ázsiai térségben viszont Kína he- gemonista politikája teremt súlyos feszültségeket. A Kí­nától szorongatott ázsiai or­szágok népe hősiesen ellen­áll a kínai nyomásnak, és kész megvédeni hazáját a kínai betolakodóktól. Viet­nam, Laosz és Kambodzsa népe a mi szolidaritásunkra is számíthat önvédelmi har­cában. Világméretekben to­vább folyik az antiimperia- lista harc: legutóbb az ame­rikai kontinensen, az USA szomszédságában Nicaragua ragadott fegyvert, leverte és elkergette Somoza diktátort, annak ellenére, hogy az USA a legutolsó pillanatig min­dem elkövetett, hogy meg­mentse Somoza rendszerét, A világ népeinek sorában a mi népünk is antiimp'erialis- 1a szolidaritással támogatja' a forradalomban megújho- dott Nicaragüát, amelynek népe kivívta szabadságát és függetlenségét. Pártunk és kormányunk az egész dolgozó magyar nép egyetértésével folytatja ed­digi külpolitikáját. Ennek legfőbb vonása az, hogy erősítjük baráti szövetségün­ket és együttműködésünket a Szovjetunióval, más szo­cialista országokkal, és to­vább építjük az összefogást valamennyi békeszerető, ha­ladó erővel. Ugyanakkor mindent elkövetünk az eny­hülés; a'békés egymás mel­lett élés. a nemzetközi együtt­működés politikájának meg­szilárdításáért és fejlesztésé­ért. A Magyar Népköztársa­ságnak változatlanul nagy a súlya, tekintélye a világban. Ezt az értékes nemzetközi megbecsülést szocialista épi- tőmunkánk nagy eredmé­nyeivel vívtuk ki és a jövő­ben is azzal gyarapithatjuk, és ez eltökélt • szándékunk. Biszku Béla végezetül ar­ról szólt, bogy a XII. kong­resszusig hátralevő fél évet intenzív erőfeszítésekkel, jó munkával kell kitöltenünk, következetesen törekedve az előző. XI. kongresszus hatá­rozatainak megvalósítására. A nehezebb feltételeknek még nagyobb igyekezetre kell ösztönöznie bennünket. A munka újult lendületével, színvonalának emelésével nemcsak úrrá .leszünk ne­hézségeinket. de új, szilárd támaszt teremtünk a jövő fejlődéséhez, a nép javáért, a további felemelkedésün­kért vívott küzdelmünk si­keréhez. Az áikolmánynapi nagy­gyűlésen felszólalt Gerhard Müller, a Német Szocialista Egységpárt Neubrandenburg megyei Bizottságának titkára, a barátság-fesztivál alkalmá­ból megyénkbe érkezett po­litikai delegáció vezetője. Be­vezető szavaival Neubran­denburg megye Pártbizottsá­gának, t>y ezer kommunistá­jának, valamennyi dolgozó­jának szívélyes, testvéri üd­vözletét tolmácsolva, jókí­vánságait fejezte ki a ba­rátságfesztivál és alkotmá­nyunk '30. évfordulója .alkal­mából. Hangsúlyozta, hogy Gerhard Müller felszólal a csa- nyiki nagygyűlésen hazánkat és a Német De­mokratikus Köztársaságot évtizedek óta szoros barát­ság fűzi össze, amelyet még inkább megerősített az 1974- ben megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés. Az államközi kapcsolatok szint­jén túl az utóbbi években egyre dinamikusabban fej­lődnek a testvérmegyei kap­csolatok is, amelyek az üze­mek, vállalatok és a dolgo­zó kollektívák szintjén is egyre inkább kiteljesednek. Jó példája ennek Borsod és Neubraiidenburg egyre szo­rosabb barátsága. Bizonyo­sak vagyunk benne — mon­dotta —, hogy a mostani ba­rátságfesztivál baráti kap­csolataink megszilárdításá­nak és bővítésének újabb mérföldköve lesz. Elmondotta, hogy a szo­cialista alkotmányát ünnep­lő Magyarország után az NDK is ünnepelni fog: meg­alakulásának 30. évforduló­ját. Neubrandenburg megye jól példázza az NDK elmúlt 30 éves fejlődését: az egy­kori elmaradott mecklenbur- gi országrészből jelentős ag­rár-ipari megye lett. ahol az iparban dolgozók száma és az ipar termelési értéke megduplázódott, ma már meghaladja az évi ötmilli­óid márkát. A mezőgazda­ság és az 'ipar'mellett je­lentősen fejlődött a szellemi és -a kulturális élet, az ok­tató-nevelő munka. Korsze­rű iskolai és óvodai hálózat alakult ki, a megyeszékhely Neubrandenburg pedig egy korszerű, 75 ezer lakosú szo­cialista várossá fejlődött. Az embereket büszkeséggel tölti el, hogy szorgalmas munká­jukkal. valamint a Szovjet­unióval és a többi szocialis­ta országgal ápolt testvéri kapcsolatok révén milyen si­kereket .értek el. Az NDK megalakulása 30. évforduló­jának abban a tudatban né­zünk elébe — mondotta —. hogy olyan államól építet­tünk lel. amelyben a népé az. amit alkot, olyan álla­mot. ahol jól és biztonság­ban lehet élni és dolgozni. Ezt kővetően. Nyeső Is I- i'íin, az elmúlt napokban a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium lernTplési nagydijával kitüntetett her- n á dné met i .. H e rn á d v ü I g y e " Termelőszövet kezet elnöke kért szól. Örömmel jelentet­te be a nagygyűlés résztve­vőinek. hogy a megye me­zőgazdasági üzemei befejez­ték az utóbbi évek egyik legnehezebb aratását. A ked­vezőtlen időjárási körülmé­nyek közepette a mezőgaz­dasági üzemek mind szerve­zetileg, mind politikailag jól felkészültek az aratási"*»: több mint Hitt ezer hektár gabonát takarítottak be^ Az idei termés nem volt olyan gazdag, de most annál in­kább vigyáztak minden szemre. Megköszönte a párt-, állami ' és társadalmi szer­vek nek. tömégszervezetek- nek. vállalatoknak és a dol­gozó kollektíváknak, a ke­let -szlovák iái ba rátáinknak és a kél szomszédos megye dolgozóinak az aratáshoz nyújtott’ áldozatkész segítsé­géi. Ezután bőségkosarat és az új búzából sütött kenye­ret adott ál Biszku Bélának. Az alkotmánynapi nagy­gyűlés Amt iskó Gusztáv zár­szavával ért véget. majd. a résztvevők, az elnökség tag­jai és a meghívott vendégek megtekintették a művészet: együttesek műsorát. Ünnepi kenyérszegés A kenyér. Nem mozdulna senki a színpad környékéről, sőt, inkább valahogy egyre többen leszünk, pedig már ísy is ezrével szorongunk. Tisztán hallani, érteni min­dent, mit a tsz-elnök a be­takarításról, az aratásról mond, mert valahogy mint­ha elcsendesült volna minden itt a környéken. Mint vala­mi örökké való szertartás kezdetén. Mert ott áll egy fiatal lány a színpad feljá­rójánál a kenyérrel. Nemzeti- színű szalaggal átkötött, gyönyörü-domború kenyér­rel. Rögtön viszi majd. Rög­tön elindul vele oda, a. szín- ' padra. hogy átadja. Láttuk már ezt a jelene­tet, persze, hogy1 láttuk, minden alkotmánynapi ün­nepségen. Mégis: úgy várjuk, úgy nézzük, mintha először látnánk. De a tsz-elnök is, mielőtt a mikrofonhoz lé­pett, l.e nem tudta venni a szemét erről a kenyérről. Nézte, figyelte, töprengve, el­gondolkodva. Vajon mire gondolt, mi járt az eszében? A szántás, az aratás, az őr­lés, a sütés munkája? Az a vigyázás-féltés, amivel időn­ként az egek csatornáinak bőségesnél is bővebb nyílá­sát, .vagy éppen az égi ke­mence mindent eltikkasztó hőségét, vagy korábban a mindent szétrepesztő fagyot figyelték? Vagy az a sokféle, más munka is. melyeket a gyárakban, bányákban, iro­dákban végeznek, végezlek, és mindnek valahol nagyon is köze van ehhez a szépen domboruló kenyérhez? Hiszen valahogy mindahó- nvan erre gondolunk, vala­hogy ezeket érezzük. Ezért válik érezhetővé a csend, a munka által megszentelt, szertartás csendje, mikor a lány elindul a kenyérrel. Csak el ne ejtse! Csak meg ne billenjen vele! Sok ezer ember telepatikus ereje viszi most ezt a lányt a színpad közepére, hogyan is ejthetné el a kenyeret! Dehogyis bil­len meg! Az ünnep szónoka nyúl a kenyérért. Kirobban a vas­taps. A kenyér megszegése következik. A vastaps erősö­dik, zúg, visszhangzik, mind­végig. amíg csak tart a sze­ges. Majd felszabadult jó­kedv csap a magasba! Íme a kenyér! Íme a kenyerünk! Vgvázzunk rá! Becsüljük, tiszteljük! Színes Ügy tetszik, hogy jó he­lyen vagyunk itt — énekelte magyar szöveggel a neu- brandenburgi együttes a nagygyűlés utáni műsorában. És nagyon jól tette, hogy ezt is énekelte, mert ezzel mintegy áthangolt bennün­műsor •két arra a jókedvre, mellyel egyébként - is vártuk őket, akár a, többi együttest. Ne­met barátaink kezdték a műsort, mivel ez idén — mint már többször leírtuk (Folytatás a i. oldalon) A tisztásokon a különféle játékoknak is mindig volt gazdájuk (

Next

/
Oldalképek
Tartalom