Észak-Magyarország, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-19 / 194. szám

1979. augusztus 19., vasárnap

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3

Túl a gondok nehezén

Jegyzetek a DIGÉP pártbizottságának üléséről

ŐSZINTE PÁRBESZÉD

A Diósgyőri Gépgyárai jól ismerő pártmunkás ismerősöm mondotta á napokban, bogy a patinás vullalat dolgozó kitelő” — kívülállóknak. idegeneknek — nem szoktak panaszkodni. A gyár kommunistáinak legutóbbi párlbizottsági ülése meggyőzött, hogy ..befele” — egymás között — sem, hiszen a testület ülése, amelyet a mértéktartó optimizmus és a tárgyilagos számvetés jellemzett, mentes volt a panaszuktól. A {éléves gazdálkodást es a munkaerő-gazdálkodást értékelő jelentéshez a vezér- igazgató fűzött tömör és racionális. nyílt és probléma- felvető. ugyanakkor a lehetséges megoldások távlatait is felvillantó szóbeli kiegészítőt.

REÁLIS SZEMLELETTEL

Hozzáértő szakemberekkel az ülés tanulságairól beszélgetve szoba került, hogy a türelem és a következetes munka bizonyara elöbb-utobb meghozza gyümölcsét, hiszen a DlG1SP pártszervezetei az elmúlt két évben sorra számba vették a gazdasági es politikai munka minden területét; nemcsak a vállalati gazdálkodásra tekintve, hanem a gyáregységek, iöosztu- lyok. alapszón ezetek színijére lebontva is vizsgálták a tennivalókat. A legutóbbi partbizottsági ülés csak egyik állomása a munkának es ha ennek az 1979-es évet tekintve jelentős értékelésnek a mutatóit nézzük: az, eredmények biztatóak, bar korántsem jelentőségteljesek. A vezérigazgató is hangsúlyozta:

.......az. eredmények mellett:

m

eg számos fogyatékosság jellemzi munkánkat”, és szólt, arról is, hogy ..a vállalat még nem került ki a gazdasági nehézségekből”.

FOLYAMATOSABB

MUNKÁVAL

A gazdálkodás hatékonysága még mindig elmarad a népgazdaság és a vállalat altat elfogadható és a reálisan elvárható színvonaltól. A jelentésből, a sz.obcli kiegészítőből és a hozzászólásokból kialakuló kép sokszínű és ellentmondásos. A gyúr túlteljesítette .termelési, árbevételi és exporttervét; hosszú idő után először tett jelentős lépést az ütemes termelés megvalósításáért. De sokat fizettek érte: a dolgozók nagy részének jókora idegi és fizikai fáradtsága van ^mögötte; már szinte rendszeres, hogy a hó elején nincs eleg anyag es munka, a hónap végen jön az éjt-nappalt egybemosó túlórázás; még mindig szükséges rossz a hóvégi hajra. Több gyáregységre jellemző ez a gyakorlat, amely sok millió forintjába van a vállalatnak: az elmúlt fél évben az ilyen munka több mint hatszor annyiba került a gyárnak, mint amennyi nyereséget termeltek.

PIAC ES A TERMEKSZERKEZET

Gondot okoz, hogy a készletgazdálkodási intézkedések nem vezettek kellő eredményre, emellett kedvező, hogy az elmúlt év eredményeihez viszonyítva a dollar elszámolású export számottevően emelkedett. De exporl- ierméke>k egy részét a külkereskedelmi vállalat nehezen tudja értékesíteni. A vezérigazgató szerint kétféle módon is leltet kiutat találni: az eikövetkezendö években sót) millió forinttal növelve a termelési érléket, olyan termékeket kell gyártani, amit

jó haszonnal el leltet adni, vagy jelentősen csökkenteni keli a létszámot. A kereskedelmi igazgató is szolt az egyre egelöbb gondként jelentkező termékszerkezet-váltás szükségességéről; szerinte is minél sürgősebben olyan árut kell gyártani, amelynek piaca van. A megoldás módozatait keresve felvetette licencvásárlások, vagy valamiféle külföldi — esetleg belföldi — kooperáció lehetőségének kereséséi. A gazdasági igazgató a korántsem kielégítő féléves eredmények méltatása mellett arról beszélt, hogy az eredményeknek a vállalati nyereség növekedésében kell elsősorban megmutatkoznia.

MUNKAERÓGAZDALKODAS — SAJAT PORTAN BELÜL

A termékszerkezet-váltáson dolgoknak, emellett egy jelentősebb mérvó létszám- csökkentésre a kezdő lépeseket már a jövő hónapban megteszik. A személyzeti es szociális igazgató elmondotta. hogy a racionálisabb munkaerő-gazdálkodás jegyében minden munkakört l'e- lüiv izsgálnak : megnézik, szükség van-e arra a munkakörre es aki azt betölti, el lud- ja-e megfelelően látni.

Az igazgatok hozzászólásait hallgatva eszembe jutott, hogy egy par evvel ezelőtti tudományos igényességgel megírt szakdolgozat mellékleteként latiam a DIGÉP szervezeti felépítésének se- marajzát. Pontosan nem tudom telidézni. bizonyára azért sem. mert már akkor is, egy számomra szinte alig áttekinthető, bonyolult struktúrát ábrázolt. Az elmúlt két év intézkedései nyomán ez a felduzzadt szervezet már jelentős mértékben egyszerűbbé és hatékonyabbá vall. de a gépgyárban még ma is lüt) fizikai dolgozóra, 41 alkalmazott jut. A személyzeti igazgató szerint a racionális létszám-felülvizsgálat egyik célja például az, hogy egy iiődaJap, vagy bármilyen más, hasonló, „átlagos” akta ne menjen keresztül húsz kézen, mert még van ilyen. A kilenc és fél ezres kollektívából alig 230U-an dolgoznak teljesítménybérben, nagyon sok az. igazgatási, számviteli, ügyviteli dolgozó es a viszonylag magas műszaki létszám munkája nyomán sincs olyan hulékonv- ság, amelyre a múltban, de ma méginkább szükségé van a vállalatnak.

FIGYELMEZTETŐ ADATOK

A pártbizottság jelentése szól arról, hogy a gyáron belüli átcsoportosítások hoztak némi eredményt, de sajnos többen mentek el a vállalattól. mint amennyit átcsoportosítottak. vagy felvettek. Az. ülésen sok szó esett a selejtröl: egy fél év aluli sok milliós nagyságrendű kár én emiatt a vállalatot. Az okok bonyolultak, sokfélék, de az. egyik hozzászóló szerint a selejtokozók közölt sok a fiatal, pályakezdő szakmunkás. akik hiányos szakkéozettségük mellett gyakorlatlanok, es nem tudják teljesíteni még a kedvezményes normát sem. Említette azt is. hogy a műszaki dolgozók egy részének a hangulata romlott: általában úgy vélik; nem megfelelő munkájuk anyagi es erkölcsi elismerése.

AZ EGYSEG SZELLEMEBEN

A pártbizottság tilkara többek között arról szol! : a kommunisták gazdaság puli li- kai cselekvési programja időarányosan megvalósult;

nem érték el látványos eredményeket, de nem is tűztek ki magas célokat. Hangsúlyozta annak a cselekvési egységnek a fontosságát és további megőrzését, amely az elmúlt egy-két évben jellemzi a gyár dolgozóinak döntő többségét. A DIGÉP gazdasági vezetése ma már egységesebb, „egymás asztalára mutogatás, panaszkodás nélkül dolgozik”, és ez a munkastílus egyre inkább jellemzővé válik a vezetés alsóbb szintjein is.

A MEG VALÓSÍTÁSON A SOR

A gyár dolgozói, a szocialista brigádok, a kommunisták eddig is nagy erőfeszítéseket teltek azért, hogy a vállalat kilábaljon u hullámvölgyből. de hosszú évek felhalmozódott problémáit nem lehel máról holnapra megoldani. A pártbizotlsagi ülésen bizonyára azért nem voll vita. mert a cselekvési program. es a gazdasági célkitűzések reálisak, a dolgozók bíznak a vezetésben és abban. hogy a sokszor erőn lelüli fáradozásaik mellé megfelelő külső segítséget is lógnak kapni, mint ahogy már eddig is kaptak. Nem vitatkozni kell. hanem dolgozni, a gyár politikai és gazdasági vezetői pedig biztosan mérlegelték, hogy a tervezett munkaerö-gazdalKodási es egyeb intézkedések nyomán esetleg jelentkező bizonytalanságot megfelelő politikai munkával hogyan fogjak feloldani.

választani kell

ÉS DÖNTENI

A vállalatnál, ma is es a jövőben is egy sor olyan dolgot kell megoldani, amelynek nines meg a megszokott úlja-módja. A termelésben, a gazdálkodásban csak a differenciált teljesítményelv, a szervezési racionalizmus érvényesülhet. a szociálpolitikának pedig összhangban kell lennie a vállalat adott lehetőségéivé! és szocialista államunk jóléti elveivel. Az üzemi termelést csak az, ésszerű foglalkoztatottság, a gazdaságosság elve alapján lehel folytatni, még akkor is. ha az. nuinkaerö-á leső por losit fisokkal. vagy mint a D1GEP- nél. „rendelkezési állomány" létrehozásával — később esetleg munkahelyek megszüntetésével jár együtt. A döntések kockázatát vállalni kell.

DINAMIKUSABB POLITIKAI MUNKA

A DIGEP-esek elindultuk az utón; amely a régi. rossz, beidegződések megváltoztatásához., a szabályozás, az irányítás. a vezetés, új módszereinek és egyes vállalati értékrendek megváltoztatásához vezet. A pártalapszerve- zetek cselekvési programjaik végrehajtásával segítik a gazdasági munka helyi folyamatait. a pártbizottság mindenben támogatja a gazdasági vezetés erőfeszítéseit. A testület köszönetéi és elismerését fejezte ki a dolgozóknak eddigi erőfeszítéseikért. Biztosan sokan vannak közöttük, akik már türelmetlenebbek, de látva az eredményeket és azt. hogy kevesebb az általános szólam. több a konkrétabb cselekvés — továbbra is úgy fognak dolgozni, ahogy azt a nagy múltú vállalat hagyományai es mindannyiuk érdeke megköveteli. A pártbizottság ülése megállapította, hogy az egy éve elkezdődön tendencia továbbra t> érvényesül — túl vannak a mélyponton.

Petra József

Növelik az exportot

A XII. pártkongresszus és halónk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére széles körű numkaverseny bontakozott ki az Ózdi Kohászai! Üzemekben is. A gyáregységek, az üzemek, a szocialista kollektívák egyik legfőbb vállalása az esportigenyek maradéktalan kielégítését célozza. Ezen belül is fontos feladatuknak tartják a nem rubel elszámolású külföldi megrendelések időben, megfelelő mennyiségben és minőségben való teljesítését.

Mizerák István (elv,

ÍJ)

A Miskolci MEZŐGÉP Vállalatnál az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulóba tiszteletére indított szocialista munka verseny ben célul tűzték ki. hogy az. 1979. évi eredménytervüket szigorú követelmények között á lehelő legjobb gazdálkodással 103 százalékra teljesítik. A hasznos munkaidőalapot 2 százalékkal igyekeznek növelni. Ehhez minden területen a munkaidő jobb kihasználásával. a veszlesegidök csökkentésévé!. széles korú munkáéi üzemszervezéssel járulnak hozzá. A tőkés exporllervü- ket 10 százalékkal szándékoznak ebben az étben túlteljesíteni. s vállalták továbbá. hogy az anyaggal és az energiává! 20 százalékkal jobban takarékoskodnak. Részletesen előkészítik az 1950. évi verseny vállalásokat ügy, hogy azok megfeleljenek a jelenlegi es a jövőbeli követelményeknek.

Azon gundulkozom, mi a hétköznapi viszonyunk az alkotmányhoz. Mert az. ünnepi viszonyunk világosabb. Az. alkotmány ünnepén eszünkbe jut. hogy felemlegessük büszkeségünkét es eredményeinket; talán néha még azt is. hogy nagyjából számba vegyük, mit valósítottunk már meg belőle.

Jogos ez? Jogos a büszkeség és az. eredmények számbavétele? Természetesen jogos.

Hiszen miután oly sokáig emlegettük a mi — valójában sohasem létezett — czei - éves alkotmányunkul, most végre, s évtizedek óta. van valóságos, szocialista alkotmányunk.

Nem árt ezt éppen must, életbelépésének harmincadik évfordulóján, hangsúlyozni.

Az. ünnepi megemlékezést pedig igen nagy mértékben fokozhatjuk azzal, ha nicl- léiklatjuk a másik megemlékezést. Arra. hogy valójában mi már nem is harminc, hanem hatvan esztendővel ezelőtt megalkottuk az. első szocialista alkotmány unkái, s nem is akármilyet.

E ze i' k i 1 e ncfi zá z l i z e n k i 1 e i ír júniusában a tanácsok országos gyűlése elfogadta

azt az alkotmányt, mely a magyar történelem első szocialista alkotmánya volt.

egyben az európai, sol a világtörténelem második .szocialista alkotmánya. Igaz.

magán viselte a mintául szolgáin szovjet alkotmányhoz való hasonlóság jegyeit, de már a sajátos magyar viszonyok és a különböző gyakorlat elterö. gondosan mérlegelt szükségleteit is.

Ezek az evszámok jelzik a magyar munkásosztály és a magyar nép valóságos történelmi helyét-szerepét az

európai népek csaladjában.

Jogos hal az ünnep es a büszkeség.

Különösen, ha ezeknek az alkoátványoknak elvi követ kezeíességérc gondolunk, s arra. hogy H Tanácsköztársaság alkotmánya például nemcsak szavakba taglalta a

nemzetisegek jogait, nyelv- használatai, hanem a történelemből kapott oly rövid idő alatl is hozzáfogott a nemzetiségek autonómiájának a megvalósításához; nemcsak peJdaul a Dunárftú- lon autonóm nemet járások kialakításához, hanem arra tülekedtek, hogy megvalósítsák az. alkotmány, rendelkezései: minden nemzetiség, ha nem is el összefüggő területen. műveltségének fejlesztésére országos tanácsot ala- kilhat.

Milyen távol van még ma is a világ es Europa -sok kisebbségi helyzetben elő népe a üzenkilences magyar alkotmánytól.

Arról már többet szoktunk beszélni, hogy mi mindent sikerült megvalósítanunk a négy ven kilences alkotmányunkból. Söl. már azt az elvet — es gyakorlatot is — magáévá tette a közvélemény. hogy időnként felül is kell vizsgálni az. alkotmányi, s amit megvalósítottunk, amin túlhaladtunk. azc*i változtatni kell. Azaz feljebb vinni a megvalósítandó célok mércéjét a szocialista fejlődés lépcsőjén.

De azt hiszem, még azt tartjuk természetesnek, hogy az ilyen kezdeményezések csak felülről indulhatnak ki. hogy a szövegmódosítás feladatai is csak ünnepi leiadatok. S ez elsősorban azért van így. mell a hétköznapi viszonyunk még nem eleg világos az. alkotmányhoz.

Nem eleg világos az alkotmány programjellege,

mindennapi feladat volta. S talán az. sem. hogy az alkotmányba foglalt feladatok elvégzéséért nemcsak a kormány. a hivatalok a telelések. hanem ha már a nép minden jogot és hatalmat a kezébe vett. a magáénak kell éreznie és tudnia minden lelclősséget is.

Azt hiszem, nem árt éppen ezen a kétszeres történelmi évfordulón, ezekben az ünnepi pillanatokban szóvá tenni azt. hogy a legfontosabb éppen a hétköznapi

viszonyunk a Magyar Népköztársaság alkotmányához.

Minden állampolgárnak nemcsak jogai, de kötelességei is vannak. Kötelessége éberen őrködni az alkotmány betűjének es szellemének megvalósulásán es végrehajtásán és főleg és legfőképpen az. alkotmányba foglalt feladatokban- reszt vállalni, ha szükséges: reszt követelni.

Ne hallgassuk el azt sem

— a szocialista sajtó napról napra hírt ad ilyenekről —, hogy társadalmunkban még nem mindig veszélytelen fellépni az igazság, a haladás. a tudomány eredményeinek megvalósítása, az alkotmány igazi beteljesítése érdekében. Hogy a szocialista demokrácia szervei, fórumai még nem mindig hibátlanul működnek.

Sokszor kényelmetlenségekkel. itt-ott veszélyekkel is jár még a jó ügy melletti kiállás. De a szocialista alkotmány. melynek előnyeit fenntartások és kételyek nélkül élvezzük, azt is elvárja minden állampolgártól, hogy ha kell, kiálljon. sót kockáztasson is, amikor szükséges.

Hiszen most már nem az életet kell kockáztatni, mint a Tanácsköztársaság alkotmánya védelmezőinek; legfeljebb a kényelmet.

Akik a világ egyik, első szocialista alkotmányát megfogalmazták. nagyon is tisztában voltak vele. hogy a dolgozók világának békéje, a szocialista termelési és társadalmi rend megteremtése

— ez nem szavak, határozatok szép pózok kérdése. S ha nem is gondolták, mily iiosszú évtizedekig tartó küzdelem. de azl tudták, hogy hosszú és keserves küzdelem kérdése.

Ebben a küzdelemben ma már mind kevesebb a keserv és mind több az öröm. De küzdelem maradt.

A hétköznapok küzdelme.

Erre is gondoljunk az ünnepnapokon.

Molnár Zoltán

l