Észak-Magyarország, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-16 / 191. szám
,1979. augusztus 16,, csütörtök ESZAKr-MAOX&RQRSZAS 3 «kerek és szaliályi A gazdaságirányítás egyik •nélkülözhetetlen módszere a kivételezés: vannak általános, elvileg mindenkire, minden gazdálkodó egységre érvényes szabályok, rendelkezések, előírások, és vannak — méghozzá szép számmal — a kivételek. Hogy miért a kivételek sokasága? Mert a kivételezettek — úgymond — speciális helyzetben vannak. Olyan helyzetben, amikor képtelenek betartani az általános szabályokat. Például: .hosszú távú, államközi megegyezésben szabályozott exportkötelezettségeknek kell eleget tenniük; vagy rögzített áras, alapvető fogyasztási cikkeket kell előállítaniuk, amin — ahogy mondani szokás — a „hideg vizet” sem keresik meg... Vagy: megfelelő indokolással bizonygatják, hogy krónikus létszámgondokkal bajlódnak, ezért tisztelettel kérik — vagy éppen szokásjogként elvárják —, hogy mentsék fel őket bizonyos munkaügyi szabályok betartása alól. A kivételezett eseteknek se szeri, se száma, s persze az indokok is sorakoztathatok szinte vég nélkül. Van azonban egy közös jellemzőjük: a gazdasási szabályozó rendszer bírálata. Nem általában történő bírálata, hanem csak az adott egyedi és éppen ezért speciális helyzetre, illetve vállalatra vonatkoztatva. Mindenki, aki preferencia- kert kilincsel, mentesítéseket követel, általában elismeri a szabályozó rendszer alkalmasságát, csak éppen a saját vállalatára nézve alkalmatlanok ezek, vagy azok a szabályok. S mert ‘ ez hova- lovább általános jelenség, az ember könnyen ' juthat arra a meggyőződésre, hogy a gazdasági szabályozó rendszer, úgy ahogy van — rossz. Való igaz: minden helyzetben tökéletesen működő szabályozó rendszer nem létezik. Következésképpen, bizonyos esetekben elkerülhetetlen az egyedi szabályozás, ha úgy tetszik, a kivételezés. De nem olyan mértékben, aljogy ez nálunk, az elmúlt években gyakorlattá vált. Mert, miközben vállalatok tucatjai létszámgondokra,' vagy más munkaerő-gazdálkodási. bajokra hivatkozva,a munkaügyi szabályok alóli mentesítést szorgalmazzák, ■vagy például beruházásaik egyedi elbírálásáért követe- lődznek, mindenki tudja, hogy rengeteg a tennivaló a racionálisabb létszámgazdálkodás érdekében, hogy rendkívül fellazultak a munkateljesítménnyel kapcsolatos követelmények, vagy * hogy gyakorlatilag feltáratlan, kiaknázatlan tartalékok rejlenek a beruházások megszervezésében. Az ilyen és ebhez hasonló anomáliák példatára is bővíthető jóformán tetszés szerint. Ezért is született a központi döntés: a jövőben, a gazdaságirányítás általános szabályai alól való kivételek, csak valóban indokolt, tehát csak valóban kivételes esetekben alkalmazhatók. Született ez a döntés feltehetően azért is, mert a mai kivételezettek mellett szép számmal vannak olyan vállalatok is — s talán nem véletlen, hogy éppen a legjobbak. a méltán leghíresebbek és a legeredményesebbek —, amelyek mindenféle segítség nélkül, csakis , az általános szabályokhoz igazodva, azok lehetőségeit kihasználva gazdálkodnak, a szó valódi értelmében. S milyen furcsa ... vagy éppen természetes?.... hogy többnyire ezeknél a vállalatoknál található a legrangosabb, a legeredményesebb, következésképpen a legelismertebb vezetőgárda. Működésük és eredményeik titka csak az lehet, hogy szakmailag magas színvonalon művelik az irányítást. Ök azok, akik a szabályozó rendszer adta lehetőségeket felismerik és — mert értenek a szakmájukhoz — az e rendszerben rejlő lehetőségeket nem éppen lebecsülendő eredménnyel használják ki. Ök azok, akik- meggyőző módon bizonyítják, hogy minden szabály, minden előírás csak annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle, s hogy a legtökéletesebbnek hitt szabályozó rendszer is csődöt (mondhat, ha hozzáértés, ha szakértelem nélkül alkalmazzák. Vagyis a szabályozó rendszer csak eszköz, csak lehetőség; á hozzáértő ember nélkül mit sem ér. S okkal feltételezhető, hogy sokan, sok helyütt, bizony híjával vannak e szakmai tudásnak. S ahol a tudás csődöt mond, ott következik a harc a kivételes bánásmód elismertetéséért. A legnagyobb gond pedig, hogy e kivételek anyagi fedezetét, végső soron azoknak kell előteremteniük, akik nem óhajtanak beállni a kivételezettek sorába. r. cs. Méríeyen a termelési rendszerek A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta a mezőgazdasági termelési rendszerek működését. Megállapította, hogy a termelési rendszerek a mezőgazdasági termelésszervezés új, a korábbinál magasabb szintű formájaként jöttek létre és tevékenységük jól szolgálta a mezőgazdaság számára kitűzött célok elérését. Nagyrészt működésük eredménye, hogy több növénytermesztési ágazatban (búza, kukorica) elértük. vagy megközelítettük a világszínvonalat. A termelési rendszerek száma 1970-től 1978-ig 72-re növekedett. Huszonkét a szántóföldi növénytermesztés, harminckét a kertészeti termelés, tizennyolc pedig az állattenyésztés területén működött. A termelési rendszerekben sok száz mezőgazdasági üzem működik. Az elért nagyobb hozamok magas költségráfordítást igényeltek és esetenként elérték a terméslöbbjet árbevételét és így többletnyereség nem jelentkezett. A gyümölcs- és szőlötermelési rendszerek hatása a termésátlagok növekedésében még nem mutatható ki, mert az ültetvényeknél a fajta, a művelésmód megváltoztatására csak fokozatosan van lehetőség. Az állattenyésztési rendszerek hatóköre is kiterjedt. A termelési rendszerek továbbfejlesztésében minőségi fejlesztésre . van szükség, a rendszereken belül erősíteni kell az anyagi érdekeltséget is. A népi ellenőrzés megállapítása szerint a termelési rendszerek sokat tehetnek annak érdekében is, hogy a termelés és a feldolgozás összhangja javuljon. Nagyon fontos az együttműködés jobb kialakítása a tervezésben, a technológiai fejlesztésben. Kockáztatás nélkül? ist jön a java Kétszáz hektár búza máshol csak egy nagy tábla. Itt azonban az egész kenyérgabona terület lenne, ha éppen 110 hektárt nem pusztított volna ki a fagy,. Ezért az aratás nem volt mindennapos dolog Kakacán. Mindössze 00 hektár búzát arathattak a v kombájnok. Szakemberek mondják, s bizonyára így is van; kis méretű gazdaságban már egy ilyen kár alapvetően tudja befolyásolni a pénzügyi mérleget. Mi a véleménye erről Gass' Ferenc főagronó- musnak? — Gyorsan az ellenkezőjét mondom. Nem értek egyet vele. Igaz, a területünk több mint fele a kiszántás sorsára jutott, de a megmaradt földön 37 mázsás termést adott hektáronként a búza. Az árpa, amit a kárt szenvedett kultúra helyére vetettünk, 21 mázsával fizetett. Ezért a helyzet nem annyira . rossz, mint amit a kipusztulás aránya mutat. I A növénytermesztés helyzete azért még korántsem rózsás. Egyelőre értékelésében több a remény, mint a valóság. Érthetőn, hiszen az ágazat sorsa, sikere, vagy kudarca, a most érő növényeken múlik. Például a napra- • forgón. — Eddig, s el ne kiabáljam, ágy tűnik jó termésnek nézünk elébe. A 120 hektár napraforgó 12 mázsás hektáronkénti termést ígér. A kultúra annyira előrehaladott érési állapotban van, hogy bí- «Bink benne, Keglone alkalmazása nélkül is időben beérik. Mivel ebből a perzselő szerből jelenleg hiány van, döntő lehet, hogy a dér előtt érjen be a növény. Különben nem elégszünk meg a puszta várakozással, a kecsegtető termések ígéretével. Megpróbálkozunk mindennel, hogy pénzügyi mérlegünket javítsuk. Persze a lehetőségeink végesek. Magfogással kísérletezünk, a szarvaske- rep 20 hektárjáról, ha minden jól megy, 5(1 mázsa magpt takaríthatunk be. Ez pedig 230 ezer forint árbevételt jelent. És mivel az idő kedvező, 20 hektáron a vöröshere magfogásával is megpróbálkozunk. Nem esett szó eddig a kukoricáról. Nem véletlenül. Bár 110 hektáron termesztik, de jelentősége eltörpül az árunövények mögött. Visszont éppen ezért a legnagyobb jelentőségű kultúra is. Erre a furcsa kettősségre egyszerű a magyarázat. A főagrongmus: — A'gazdaságossági számítások szerint' maximum 30 mázsás a hektáronkénti cső- termés, amit itt el lehet érni és a 300 mázsás siló takarmány egyformán 9 ezer forint árbevételt jelent. Viszont a silót kevésbé terheli a szállítási költség, 's egyáltalán nem kíván költséget a szárítás. Ráadásul a kukorica . nálunk nem minden évben érik be. Az északi adottság, a korai fagy súlyos károkat okozhat. Magyarán: nem kockáztatnak. A zöldtömegre és nem a szemre alapoznak. A háromhetes érési különbség, ami a déli és az északi gazdaságok között van, meghatározza a vetésszerkezetet, itt az Űj Dolgozó Termelőszövetkezetben ez a tény élesen szembeszökik. A növények érési ideje megelőzi a korai fagyot. Ezért került a napraforgó is a vetéstervekbe. — Idén azért kockáztatunk is — mondta erre Gass Ferenc. — Húsz hektáron a legtöbbet ígérő táblán szemesnek takarítjuk be a kukoricát. Muszáj, mert a búza kiesését: legjobban így pótolhatjuk. A siló betakarítását már megkezdtük. Idén először keresztbe-hosszába felettük el a silókukoricát, s ez a módszer most már elmondhatom, bevált, mert 180 vagon tömeglakarmányra számolunk. Ez * mennyiség nsÚtrekonstrukció Sátoralja újhelyen Sok évig tartott a szunv- nyadás: alig-alig történt valami a' városban. Es már vagy egy évtizede tart a jótékony pezsgés: ipartelep épül. szálloda, modern lakóházak, kórház. A legnagyobb port azonban mégiscsak a város főútvonala, az átkelési szakasz rekonstrukciója kavarja. Ez a téma ugyanis minden városi polgárt érdekel. Egy percig sem volt vita afölött, hogy korszerűsíteni kell az utal. hiszen mindenki láthatta, hogy a tumultus lassan-lassan elviselhetetlenné válik. Besegített a tumultusba az igen örvendetesen alakuló turizmus is, hiszen Sátoraljaújhely a reneszánszát éli. Soksok magyar és külföldi turista ..fedezte fel” az ország legészakibb fekvésű varosat. — Tavaly 200 ezer személygépkocsi kelt át az újhelyi határállomáson, emellett sok tízezer autóbtisz és motorkerékpár. Az idei adatok sem lesznek alacsonyabbak — mondja Fleskó László, a városi tanács elnökhelyettese. — A növekvő forgalom ugyancsak veszélyeztette a szóban forgó utcák házait. Ezekre nézve, a legveszélyesebb azonban a kisvonat. Nos, a sokak által szidott és sokak által kedvelt kisvonat sorsa paprikázta a kedélyeket. Tanácstagi fogadások, végrehajtó bizottsági ülések, tanácsülések érdek- feszítő témája volt: marad, vagy nem marad. Végül is az ellenzők érvei győztek. A vonat — -bármilyen kedves, hangulatos, hasznos — igen sok kárt okoz. Néhol, ahol csak méterek választják el a síneket a házaktól, a falak megrepedeznek. A (város fekete krónikája is sürgetett: a vonat igen nagy számban szedi áldozatait... — Megszűnik a kisvonat, átadja a helyét a közúti forgalomnak. Igen nagy szükségünk van ezekre a méterekre. Az útrekonstrukció tervei így készültek. A város legforgalmasabb szakaszán három nyomsávos, 11 méter széles út épül. A dig bőven fedezi az állatállomány téli takarmányszükségletét. * Igazi állattartó vidék ez. Az országút, amely a szűk völgyben követi a patakot, csak néhol találkozik vetett kultúrával. A kopár domboldalak, a nagy kiterjedésű legelők hasznossága, az állattenyésztéstől függ. Sőt, maga a nöüénytermesztés is. A silóra, sörtörkölyre alapozott hizlalás, vagy a 170 darab szabadon, legelőn tartott tehén a jövedelmezőség kulcsa. Talán éppen azért, mert az adottságokra támaszkodik. De így magában foglalja a gazdálkodás egészéi is. Hogyan? — A kedvezőtlen adottság nem 'jelenthet veszteséges termelést. Tehát \ a szabály ránk nézve is érvényes; a költségek csökkentése, a hozamok növelése. De nem mindegy, hogyan? A vetés- szerkezetben sikerűit megoldanunk, hogy szinte minden növénynek optimális magágyat biztosítsunk. Tehát négyévenként minden területet szervestrágyázunk, meri hiába csak 120 hektáron tudunk szórni szerves anyagól, a pillangósok, (a több éves pillangósok) aránya, annyira magas, hogy jól feltöltött talajokba kerül a mag.' Az állattenyésztést, pedig az így olcsóbbá tett takarmányok határozzák meg. —• kari«««» — Ai útépítés sok kellemetlenséggel munkálatok egy részén túl vagyun k, Fleskó László is a lokál- patrióták közé tartozik, hivatala és érzelmei egyaránt a város fejlődését forszírozzák. — Szerettem a vonatot, de jobban szeretem az egész várost. Azért elkísérem majd utolsó útjára ... — Mikor kerül sor erre? — A jövö évben. Az útrekonstrukció egyébként. a tervek szerint, jó ütemben halad. A tanácselnök-helyettes és a város más vezetői el elismeréssel beszélnek a KPM Miskolci Közúti Igazgatósága, és a generálkivitelező, a Borsod megyei Közúti Építő Vállalat munkájáról. A négy kilométeres útszakasz felével, lassan elkészülnek. — Az építők is tudják, mekkora Kényelmetlenséget jelent a városlakóknak egy ilyen munka. Hiszen tüzelőt kell szállítani, orvost, mentőt hívni, egyszóval bénító egy feltúrt úttest. Ezért örülünk annak, hogy a részhatáridőket pontosan tartják az útépítők. Persze, itt nemcsak útépítésről van szó. annál sokkal többről. Felújítják, kicserélik az út alatt fekvő összes kozm ű t á rgy a ka t. Száz-száz- ltúsz milliméter átmérőjű vizvezet ékcsöveket fektetnek le mindenütt, s 'ami a környezetvédelem szempontjából igen fontos: szétválasztják a csapadékvizet a szennyvíztől. Az újhelyi hatál' élővizeit nem veszélyezteti majd a " szennyvíz, ennek sorsáról az az 5 ezer köbméteres derítő gondoskodik majd, amely csak 1980 Közgazdászok . számításai szerint 15—20 százalékkal növelhetnék a termelékenységet, lényegesen csökkenthető az elvesztegetett idő. alacsonyabbak lennének a költségek, ha a partnerváŰalatok nem késlekednének az anyagok, alkatrészek szállításával, ha pontosan eleget tennének szerződéses kötelezettségeiknek. Ma még sajnos gyakori a szerződésszegés. A Győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár erőfeszítéseket tesz az együttműködés megszilárdítására. A legfőbb hazai partnerei között szerepel a Diósgyőri Gépgyár is. A va- gongyári vezetők véleménye szerint a kapcsolat összességében kielégítő, A közös terjór. Lació József felvétet« végén lesz 5 ezer köbméteres. de már a mai kapacitása is 3300 köbméter. Ötezer köbméter napi áteresztőképesség Üjhelv viszonylatában a legideálisabb. — A közműhálózat felújítása növeli a környező lakóházak komfortfokozatát. A régi. boltozatos csatornák gyengék voltak, kis kapacitásúak. Nem csoda, a század elején épültek. A csatornahálózat tál egyidejűleg felújítjuk az ' elektromos hálózatot is. Az üzembiztonság is megkívánta ezt, meg az úlbiztonság is igv igényli. A 11 méter szeles utal 11 méter, magas világítótesteknek kell megvilágítaniuk — halljuk a tanácselnök-helyettestől. Az út- és közműépítők elérkeztek a Rákóczi es Kazinczy utcai csomópontig. Szeptember végéig dolgoznak. aztán szüneteltetik a munkát a jövő tavaszig. Eve annyit jelent, hogy az esős. havas, őszi-téli hónapokra normalizálódik a helyzet, nein kell sarat gyúrniuk az újhelyieknek, a közlekedés két sávon zajlik majd. — Tavasszal két ágon folytatódik a munka.'A dohánygyár fele, a célig haladnak az építők, de közben visszatérnek a starthoz ky Júniusban elbúesúztatjuk a kisvonaúit. felszedjük a síneket. megépítjük a harmadik sávot, és a járdát. Az átadás határideje: 1981 eleje. Tehát már csupán néhány évszak és Sátoraljaújhely legforgalmasabb utcáin csak a fák maradnak a régiek. a partnerek kooperációs munkája összhangba • került a Rába termékstruktúrájának változásaival. A MEDICOR Művek Miskolci Orvosi Elektronikai Készülékek Gyára jó néhány termelőszövetkezeti melléküzemággal is dolgoztat. Egyes részegységeket, amelyeket korábban belga cégtől vásároltak, most ezek a melléküzemágak szállítják. Sajnos ennek ellenkezőjére is van példa, mert legutóbb a Jászberényi Hűtőgépgyár nem tudta folyamatosan szállítani a lélegeztető készülékekhez szükséges alumínium palackot és a. MEDICOR kénytelen volt külföldről megvásárolni. Lévay Györgyi fi szerződéses fegyelem megszilárdításáért vezesse! sikerült elérni, hogy
