Észak-Magyarország, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-03 / 153. szám
1979, július 3., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Egy szocialista brigád ajándéka Utolsó ajándékként fényképalbumot kaptak a diákok. Fotó: Kozma István A kazincbarcikai alsóvá™, si általános iskola li'A osztályának tanulói friss virággal díszített teremben gyűltek össze, hogy búcsút vegyenek patronáló szocialista brigádjuktól. A Központi Osztályozó, Szállítási és Gépjavító Üzem Petőfi Sándor II. szénelőkészítő és gépkezelő szocialista brigádjával négy évvel ezelőtt kötött együttműködési megállapodási az iskola. Kis nebulók voltak a kamaszodó diákok, amikor az úttörőavaláson először találkoztak a brigád tagjaival. Ekkor határozta el a kollektíva — tizenhét nö és egy férfi —, hogy végigkíséri a gyermekek életét egészen az általános iskola befejezéséig. Mi történt az elmúlt években? Egyetlen tömör mondatban is összefoglalhatnánk: élő. tartalmas együttműködés alakult ki. A Papp Zoltánné vezette szocialista brigád volt az első az iskola életében, amely a társadalmi munkán túl, a nevelésből is részt vállalt. A tanulóknak évenként két-három alkalommal ösz- szejöveteleket rendeztek, ahol beszámoltatták őket az ered. ményekröl, s elmondatták, velük a kudarcaikat is. amelyek velejárói az iskolai éveknek. Tanulmányi munkájukhoz. közösségi tevékenységükhöz számos hasznos tanácsot kaptak a diákok. Mégis legtöbbet azok az összejövetelek — kirándulások. üzemlátogatások — je. leintették, amelyeket az iskola falain kívül tartottak. Az üzemlátogatások során megismerték a brigádtagok mindennapi munkáját, helytállását. Az iskola falain kívül látottak meghatározónak bizonyultak a fiatalok szániá. ra. Az üzemlátogatások gyakorlati hasznát tények támasztják alá. Először sikerült elérni, hogy valamennyi nyolcadikos tanuló képességeinek megfelelő szakmát választott, ugyanis mindenkit felvettek abba az intézménybe. amelyet a jelentkezési lapon megjelöltek. A társadalmi munkák sorát. az ajándékok tömegét, most nem soroljuk fel. A kapcsolat nem pillanatnyi fellángolás eredményeként született, hanem négy éven át tartalmas és gyümölcsöző volt. A brigád példaképele. hét ne más kollektíváknak is. Bebizonyították, hogy tartalmassá. értékessé tehetnek egy kapcsolatot, ha a munka után nem sajnálják az időt, faradságot. Elbúcsúzott a huszonnégy nyolcadikos tanuló a brigádtól, de hallanak még egymásról: hiszen négy év múlva újra találkoznak, hogy elmondják. kinek mit sikerült megvalósítani elképzeléseiből. Nagy János 140 kilométeres sebességgel roboghatnak Uj vasúti személyszállító feocs!k A vasúti közlekedés gyorsításához, a biztonság növeléséhez korszerű pályára, mozdonyokra, s ugyancsak korszerű személyszállító kocsikra van szükség. A MÁV Miskolci Igazgatóság hosszú évek óla végeztet rekonstrukciót a vasúti pályán, a gerincvonalon a méterenkénti 43-ról 54 kilogrammos síneket építenek be, amelyen 160 kilométeres sebességgel haladhatnak a gyors- és az expresszvonatok. A gyorsaság növelését, a menetrend minden esetbeni betartását befolyásolta, hogy a személyszállító vasúti kocsik csak a 130 kilométeres sebességet bírják. A MÁV jelentős értékű kocsipark-felújítást valósít meg. Ennek eredményekén! az idén és jövőre a miskolci igazgatóság Lengyelországból 50 darab I. és 100 darab II. osztályú kocsit kap. Az új személyszállító járművek korszerűbbek a jelenlegitől, és a 140 kilométeres sebességet „garantálják” a számukra. Az első hét személyszállító vasúti kocsi már Miskolcon van, e héten tartják meg a járművek futópróba, it, majd átadják a közforgalomnak. Az új típusú vasúti kocsik Budapest—Miskolc—Nyíregyháza között gyors- és expresszvonatkénl szállítják az utasokat. Mondanunk sem kell, hogy e korszerűsítés sok-sok millió forintba kerül. Éppen ezért jogosnak tartjuk az igazgatóság kérését: az utasok az eddigitől is jobban becsüljék meg, óvják a kényelmüket. biztonságukat j szolgáló járműveket. í Falusi asszonyok HOGY KÖNNY Ü-E vagy nehéz manapság a falusi asszonyok élete? Lehelne vitatkozni. Munkájukat, életvitelüket jórészt a település- forma határozza meg: a falu a lehetőségének megfelelő munkahelyet teremt, a falu a jellegének megfelelő otthont ad lakóinak. A szokásokban azonban — s ezt ma már mindenki látja — hihetetlen a változás. Ügy szokták mondani: város és falu közelebb került egymáshoz. Hogyan lehet ezt lemérni a hetvenes évek végén a fa. lusi asszonyok éleién? Aki a szentistváni termelőszövetkezetben keresi a példát, jó helyen jár. A VII. Pártkongresszus Tsz-ben több mint kétszázötven nő dolgozik. A tavaly januári egyesülés óta idetartozik a tardi és a cserépváraljái üzemegység is. A termelőszövetkezet nőbizott. ságának elnöke. Bozsik Sán- dorné úgy véli. az asszonyok véleményét tolmácsol, ja. amikor megbecsülésükről beszél: — Jórészt szőlőműveléssel. kertészettel foglalkoznak nálunk az asszonyok. Szeretik ezt a munkál, megfogják a dolog végét. Olyan normákat alakítottak ki. amely. lyel elégedettek lehetünk. Ha az idő és a munka engedi, minden szombat szabad. De csak ha engedi, mi vei a mezőgazdaságban az idény diktál. A munkamegosztás azonban természetes. — Az asszonyok között? — Igen. A kismamáknak a nekik kedvező munkaidőt szabta ki a vezetőség, reggel nyolctól délután négyig dolgoznak. Elvihetik a kicsiket az óvodába. Akik pedig gyereket várnak, nem végeznek mezőgazdasági munkál. A gépek egyébként valamennyiünk munkáját segítik: a lucernaszárítóban például, ami igen sokat hoz a konyhára, automata dolgozik. Minden asszony szeret ott lenni. — Nyilván képzettséget is követe! a nőktől a mai mezőgazdasági munka. — Telente szervezzük meg a szakmai továbbképző tanfolyamokat. A szőlészeti tan- folyamot. elvégzők betanított munkásként dolgozhatnak. Rendszeresen tartunk politikai oktatást is. Hisz ahhoz, hogy szavuk lehessen a nőknek, szélesebb látókörre van szükség. Egyébként nincs is olyan döntés, hogy ne kérdeznék meg a nőbizottság, a nők véleményét. Nálunk ez természetes. — Mi volt az asszonyok legutóbbi kérése? — Az új telepítésű szőlő művelésén sokan dolgoznak. Azt kérték, vigyem fel őket a munkaterületre a busz. ne kelljen gyalogolniuk. A szőlő közepén egyébként faház van. ahol mosakodhatnak, ebédelhetnek. — Hazait? — Nem. Mind a három üzemegységben biztosított az ebéd. a termelőszövetkezet Szentistvánról szállítja a munkahelyre. Délre ma már csak kevesen főznek, a gyerekek a napköziben, óvodában. A kornyékről pedig naEgy dinamikus ágazat jövője Beszélgetés Tobak Istvánnal, a Baromfifeldolgozó Vállalatok Trösztje vezérigazgatójával Évi fejadagunk már meghaladta a 17 kilót, ennyi került ugyanis tavaly átlagosan baromfihúsból minden magyar állampolgár asztalára. £s nemcsak a hazai . piacot képes bőségesen ellátni a magyar mezőgazdaság, hanem termeléséből külföldre is nagy mennyiségű baromfi: csirke, liba. kacsa, pulyka jut. A nagyüzemi baromfitermelés meghonosítása hazánkban a hatvanas évekre tehető, s a mezőgazdaság szocialista átszervezésével vette kezdetét a baromfiágazat dinamikus fejlődése. Ezt jelzi, hogy lí)60-ban a mezőgazdasági termelők 26 900 tonna baromtil adlak el a feldolgozó üzemeknek. 1970- ben 133 ezer . tonnát, tavaly pedig már több mint 270 ezer tonna baromfit dolgozhatott fel az állami és a szövetkezeti feldolgozóipar. A termelés növekedésével együtt iejlödhetett: tehát hazánkban a baromfihús-fogyasztás és az export. Így jutottunk el oda. hogy Magyarország 1977 végére a világ legnagyobb baromfiexportőrei közé került. A múlt esztendőben azonban sűrűn elhangzott a kérdés: mi van a baromfiágazattal. mi történt a baromfipiacon, miért csökkent a kereslet termékeink iránt? Egyáltalán milyen jövő elé néz a magyar baromfihústermelés és -feldolgozás? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Tobak Istvánnal, a Baromfifeldolgozó Vállala- tok Trösztje vezérigazgatójával. — A baromfiágazatot a log- dinamikusabban fejlődd ágazatként tartottuk számon a legutóbbi másfél évtizedben. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a termelés rugalmasan alkalmazkodott a piacokhoz. Mi történt tavaly? — Való igaz. hogy mind a negyedik ötéves tervben, mind a mostani ..tervidőszak első két évében a baromfi- nevelés és -felvásárlás növekedése egybeesett az értékesítés lehetőségének a bővülésével — kezdte a beszélgetést Tobak István, majd így folytatta: — Ebben az időszakban a baromfiipar termékei iránt a kereslet rendkívül gyors ütemben nőtt. Ez pedig lehetővé tette a növekvő árumennyiség mind kedvezőbb áron történő értékesítését a külföldi piacokon. Az árualapok bővítését szolgálta a 'háztáji és a kisegítő gazdaságok növekvő árutermelése, amely a nagyüzemi termékeken kívül (csirke, pulyka, pecsenyekacsa. tojás stb.). olyan termékek exportját is lehetővé tette, amelyeket a kisüzemekben gazdaságosan lehet előállítani. Ilyenek például a gyón sok férfi eljár dolgozni, csak a hét végén jönnek haza. A szentistváni tsz-ben sok tardi asszony dolgozik. Ellátásukról, de az egész faluéról is. a termelőszövetkezet gondoskodott. A múlt év végén adták át a falu központjában az új üzletsort. Húsbolt. tejbolt és kenyérbolt kapott helyet az épületben. — Mit jelent ez a lardiak- nak ? — HA CSAK azt vesszük, hogy nem kell Mezőkövesdre menni vásárolni, már na. gyón sokat — mondja Csató Jánosné. a tejbolt vezetője. — Magamról tudom, hiszen tizennyolc évig én is mező- gazdasági munkában dolgoztam. milyen körülményes volt beszerezni a napi élelmiszert. A boltok nyitvatar- tása igazodik az asszonyok munkaidejéhez. Reggel fél hatkor már megvehetik a tejel, kenyeret, este. munkából jövet fél hétig még vásárolhatnak. A húsboltba hetente háromszor érkezik a friss tágasból, kenyeret pedig naponta kapunk Szentistván- bol. (mikes) hízott liba. a libamáj, a liba. toll és -pehely, a házinyúl, a galamb stb. A kedvező piac, az értékesítési lehetőség bővülése nyomán javult az export gazdaságossága, növekedtek dollárbevételeink. Mindezt tudni kell ahhoz, hogy világossá váljék, mi okozia a tavalyi nehézségeket. Az történt ugyanis, hogy a korábbi években igyekeziünk kihasználni a világpiaci konjunktúrát. s ennek megfelelően az ötödik ötéves terv első két évében az előirányzottnál erőteljesebben növeltük a baromfihús-termelést és a -feldolgozást hazánkban. Ilyen helyzetben következeit be. hogy a világpiacon az 1977-ig tartó kereslet felfelé ívelő tendenciája megállt. s 1978-ban pedig visz- szaeselt. A kereslet csökkenésének okait elemezve a következő állapítható meg: a legutóbbi évek konjunktúráját nemcsak mi igyekeziünk kihasználni. hanem a többi, hagyományos baromfitermelő és exportáló ország is. Voltak olyan országok is. mint például Brazília, mely korábban baromfihúsból behozatalra szorult, viszont a leg. utóbbi években erőteljesen növelte baromfi termelését, s most már exportőrként jelentkezett a világpiacon. Ez a lermeléslellulás lényegesen dinamikusabb volt, mint a világ baromfifogyasztásának emelkedése. S ez .nemcsak azzal járt. hogy nehezebbe vált az áru értékesítése. jelentékeny árcsökkenés is bekövetkezett. A tojásértékesítésben hasonló nehézségekkel találtuk •szentbe magunkat. Igaz. hogy ez. nem újkeletű probléma. Ugyanis már korábban is lát Ható volt, hogy nem szabad a tojás exportját erőltetni, mert a piacon túlkínálat volt belőle, az arak alacsony szinten stagnáltak. — Mindez a mi exportunkat is sújtotta. Megnövekedtek a készletek, nehezebben értékesíthettük a baromfitermékeinket, s az árcsökkenés hátrányosán érintette bevételeinket. Milyen intézkedéseket tettek a termelési biztonság megerősítésére, piaci helyzetünk stabilizálására? — Már tavaly is lényeges feladatunknak tartottuk, hogy a kiélezett helyzetben nehogy meglazuljanak kapcsolataink a mezőgazdasági termelőkkel. Világosan láttuk, hogy most még szorosabb együttműködésre van szükség a termelő és a feldolgozó vállalatok között, hogy rugalmasabban alkalmazkodhassunk a megváltozott kö- rülményekhez. Sajnos, még így is előadódott itt-ott, hogy vállalataink pénzügyi nehézségekkel küzdve, késve fizettek az átvett baromfiért. Az idén azonban ez már nem fordult elő. Mindenesetre az nyilvánvalóvá vált, hogy ma már — és a jövőben még inkább — az eddiginél is jóval nagyobb jelentőséget kap a baromfiágazatban a minőség. a szállítási pontosság, a termelés gazdaságosságának javítása. Amikor túlkínálat van a piacon, csak az az eladó képes áruját megfelelőképpen értékesíteni, amelyik a többinél jobbat kínál eladásra. és megbízható szállító. Ezt a feltételt csak akkor leszünk képesek teljesíteni. ha a mezőgazdasági üzemekkel együttműködve, még szervezettebbé tesszük munkánkat. A termelőüzemekkel éppen ezért idejében tisztáztuk : szó sincs a baromfitermelés visszafejlesztéséről. Ezt jelzi egyébként az is. hogy az állami baromfifeldolgozó üzemek, valamint iparunk és a tsz-ek együttműködése révén létrejött három közös vállalat és a hernádi Március 15. Tsz feldolgozó üzemének idei felvásárlási előirányzata 270 ezer tonna vágóbaromfi. Ebből tehát egyértelműen kiderül, hogy az idén körülbelül annyi ba- romíit vásárolunk lel, mint tavaly. Nem fejlődik vissza a termelés, de a növekedési ütem lelassul, s az ötödik ötéves tervben meghatározottak szerint alakújuk a baromfifeldolgozást. Ezt indokolja egyébként a vágóba romfitermelés és a feldolgozó kapacitás összhangjának megteremtése es az értékesítés biztonsága is. Azok a nagyüzemek, amelyek eddig is gazdaságosan állították elő a baromfihúst, és a tojást, s képesek a magasabb követelményekhez igazodni, még növelhetik is termelésüket. Viszont ások a gazdaságok, amelyek gazdaságtalanul állították elő a baromfihúst, vagy rendbe teszik termelésüket, vagy megszüntetik a baromfihús termelését. Ez nekik is érdekük. A termelőüzemek megértették: néhány megszüntette ezt az ágazatát, a többség pedig igyekszik a termelési fegyelem szigorításával, a technológia korszerűsítésével nyereségessé tenni azt. — Ezek szerint a szigorúbb piaci követelmények hatása érvényesül a termelésben. Mit tesznek a termelők érdekeltségének a javításáért? — Számításaink beváltak. A tavalyi feszültség az exportpiacokra az idei tavaszon már enyhült, kezd megnyugodni a piac. a kereslet élénkül. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden terméket el lehet adni. A ve. vők továbbra is szigorúan ragaszkodnak a jó minőségű áruhoz, s ez az igény kiterjed a magát kínáló. ízléses, higiénikus csomagoláson kívül. a tetszetős színre, fejlettségre. hús-csont arányra és az egyedi súlyon kívül az egyöntetűségre. A külföldi vevők igényeinek kielégítéséhez csirkéből 1,30—1,45. gyöngyösből 1,30—1.40. pulykából 4.20—4,50, pecsenyelibából 4.20—4.80, pecsenyekacsából 2.30—2,45 kg súlyú vágóbaromfira lenne szükségünk. Ahhoz, hogy ezt elérjük, az idén több intézkedést tétiünk, illetve készítettünk elő. Súly szerint megosztott felvásárlási árat vezettünk be a pecsenyekacsa felvásárlásában. Előkészítjük az eddiginél reálisabb — vágóvonalon történő — minősítést. E mellett szaporítani szeretnénk a gazdasági társulásokat, amelyek erősítenék a kétoldalú érdekeltséget. Természetesen, leginkább az árak hatnak a termelésre. Határozott szándékunk, hogy a jövőben a felvásárlási árakkal meg inkább kifejezésre juttassuk a piaci követelményeket; megfelelő ösztönző árat fizessünk a kereseti. a piac által elismert, jó minőségű alapanyagért. Azt viszont, amelyiket kevésbé ismer el a piac. vagy gazdaságtalanul értékesíthető, ne támogassuk. Ilyen célból csökkentettük az idén a tojás felvásárlási árát darabonként 10 fillérrel, és csökkentettük a vágótyúk árát kilónként 15 forintra. Ennek révén csőiéként a tojás felvásárlása az idén. Május lóig például 351 millió tojást vásároltunk fel. ez a tavalyi hasonló időszakhoz képest, csaknem 16 százalékos csökkenést jelent. Vállalataink mintegy 500 mezőgazdasági nagyüzemmel és megközelítően 200 áfész. szel vannak szerződéses kapcsolatban. A szerződéses rendszer bevált. Szeretnénk azonban, ha a szerződéses kapcsolatokon túlmenően, a baromfiipar és a mezőgazda- sági üzemek között még szorosabb. a ‘ termelés gazdaságosságát elősegítő együttműködés alakulna ki. Nekünk az az érdekünk, hogy a mezőgazdasági termelők rnegta- Tálják számításukat azokon termékeken, amelyeket r vállalatunknak szállítana' Csak így maradhat meg magyar baromfiipar a vili legjobbjai közölt. Cs. í. Munka ui a piáétól
