Észak-Magyarország, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-11 / 160. szám

1979. júfius 11., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Mit tud a Síinger? A Dunai Vasmű üstelökészítő műhelyében Slinger-tipusú homok- rögzítő gépet alkalmaznak az acélmű öntöüstök monolitikus bélé­seinek készítéséhez. Mig azelőtt hat fo egy műszakban egy üstöt készített el, azt a munkát most a gép négy dolgozóval fél óra alatt elvégzi. URH-s versenyzők két hegytetőn Nemrég megírtuk, hegy az MHSZ különböző klubjaiban tevékenykedő 35 < legjobb borsodi amatőr rádiós, júni­us 22-től 30-ig Boldogkővár­alján edzőtáborozáson vett részt. A Borsod megyei Ide­genforgalmi Hivatalnak kö­szönhetően a várban beren­dezett turistaszállóban éjsza­kázhattak. napközben ivedig a sportágaikban (gyorsláv- irászat, rádió-iránymérés, rá- diólöbbtusa) fejlesztették ké­pességeiket. A tábor vezető­je, Kerékgyártó Janus el­mondotta. hogy a helybeli pártszervezet es a tanács ve­zetői mindenben segítették, az áíész pedig elismerésre méltóan élelmezte őket. A gondoskodás és, a szor­galmas edzés részben máris meghozta gyümölcséi. A rá­dió-iránymérők (tizenhatan) ugyanis azóta Debrecenben, Hajdú. Heves és Szabolcs megyei sporltársaikkal mi­nősítő versenyen összemér­ték képességeiket, s nem várt eredményt értek el. A veze­tőik által remélt öt-hat ró­kavadász” helyett 11 lett másodosztályú, illetve (az ifjúsági korosztályúak sorai­ban) ezüstjelvényes sporto­ló. s ezzel jogot nyertek ar­ra,' hogy reszt vegyenek a július 22-től 2!)-ig Egerben megrendezésre kerülő or­szágos bajnokságon. Most csütörtökön, a Mis­kolci Postaigazgatóság MHSZ Rádióklubjának hat neves UKH-sa másutt ütött tanyát. Polc kér Jánus. az amatőrök megyei bázisának, Fodor Béla. a klub szakosz­tályának vezetője és Orbán Atilla első osztályú verseny­ző a 737 méteres Magoskára, a másik három első osztályú URH-s, Nagy Péter. Osztic Tibor és Babai István pedig az 50!) méter magas Sátor­hegyre költözött. Hétfőig maradnak a jó adás-vételi lehetőséget biztosító két hegytetőn, s eközben részt vesznek az ultrarövidhullá­in ú készülékkel versenyzők országos bajnokságán, vala­mint két nemzetközi verse­nyen is. amelyeket a jugo­szláv. illetve a csehszlovák rádiósok hirdetlek meg. A „magoskaiak" arról ad­lak hírt, hogy hálásak a boldogkőváraljai erdészét vezetőjének, aki a szinte jár­hatatlan erdei úton terep­járóval vitette őket verseny­zésük színhelyére. (T. I.) — Szénkeféi kérek dina­móba, bronzkefét önindító­ba. — Milyen kocsihoz? Bármilyen típust emlitet­tem, — van, van — hang­zott a válasz. Háztartási gépekhez, porszívóba, kávé­darálóba és minden más komutátoros masinába ta­lálhatók itt szénkefék, mint­egy 30-féle méretben. Ez meglepő és valószínűleg na­gyon sok kisgép visszanyeri majd „egészségét”, ha is­mertté válik a köztudatban, hogy ilyen új szaküzlel van a városban, önkenő csap­ágyperselyek. mintegy Bü­féié méretben és meglepően olcsón. Egy gépkocsi önindí­tó-perselypár 1.80 Ft. Ha bárki ezt bro.ízből akarja esztergálni, 30—40 forintnál olcsóbban nem tudja előál­lítani. Jellemző, hogy gé­pekkel felszerelt nagyválla­latok autóbuszokhoz, teher­autókhoz 150—180 forintból tudnak előállítani önindi- tókhoz csapágyperselyt és itt 44 forintért kapható, a nuiszén boltban. I Aki keresi a boltot, leg-, jobb. ha a Munkácsy utcá­ból közelíti meg. az utca vé­géből jobbra az első bérház alatti üzletsoron van. Már nagyon kelleti egy ilyen bolt. (takács) flz„N ”-nap, a Borsodi SzéÉipknál Lassan egy éve mar, hogy a Borsodi Szénbányák Vál­lalatnál — iparágon belül az egyetlen helyen — beve­zették az adminisztratív nő- dolgozók részére, az úgyne­vezett „n '-napot. Jóval elöl­te, a fizikai állományban le­vő nőtársaik már élvezhet­ték e havonkénti jutalom szabadnap előnyeit. Az öt­let — jóllehet a nőket érin­ti — a férfiaktól származik. Néhány évvel ezelőtt, a szocialista brigádvezetők vállalati tanácskozásán me­rült fel; a sok túlmüszakérl, - az időnkénti hatnapos folya­matos termelésért cserébe, a női dolgozók megérdemelné­nek egy szabad napot ha­vonta. Az elképzelésből terv lett. a tervből valóság. Si­került úgy megoldaniuk, hogy ez a folyamatos ter­melésben nem jeleni hát­rányt. Éi'thető. hogy ennek a döntésnek nagy sikere volt. Ki. mivel tölti el ezeket a napokat? Erről érdeklőd­tünk a vállalat két dolgozó­jától: Kovács Bélánétol és Gyenes Tibornétól. Kovácsrié. Erzsiké a BSZ gazdasági osztályának gyors- és gépírója: — Jórészt tanulással töl­töttem az időt. Tavaly szep­temberben beiratkoztam egyéves, alapfokú könyvtá­rosi tanfolyamra, amit a múlt hónapban jó ered­ménnyel fejeztem be. Min­dig is érdekeltek a könyvek, a könyvtári tudnivalók. Szá­momra nagyon jól jött ez a szabadnap, hiszen így el­végezhettem a ta n folyamot, nem kellett szabadságol ki­vennem rá. Közben még egy titkárnőképző tanfolyamra is jártam. Ez azért volt jó, mert gyakran helyettesítek a titkárságon. Ezután már jobban tudom a tennivaló­kat, a feladatokat. Most, hogy befejeztem az iskolá­kat, többször utazom majd Sajószentpéterre. Ott laknak ugyanis a rokonaink. Több időt tölthetők majd a gye­rekünkkel is. és természete­sen kényelmesebben végez­hetem el az eddiginél, az otthoni házi munkát. Gyenesné, Marika egyedül neveli két gyermekét. A vállalati szakszervezeti bí­zót, tság titkárnője: — A szabadnapokat ed­dig szinte kivétel nélkül a gyerekekkel töltöttem. Van egy tíz- és egy nyolcéves kislányom. Mindketten nap­közisek. de ha „n'-napon voltam, egyik sem ment napközibe. Sokat segítenek nekem, nagyon háziasak. Ha úgy adódik, kirándulni me­gyünk. Öt éve váltam el, azóta hárman vagyunk, és jól megvagyunk. A család, a munka és a háztartásveze- tés mellett még tanulásra is jut időm. Közgazdasági ki­egészítőre járok, bár éppen most kértem halasztást, hogy a második osztályt ké­sőbb kezdhessem. Ugyanis indítanak a vállalatnál más­fél éves számítógép-progra­mozó tanfolyamok , Szeret­ném elvégezni. Véleményem szerint érdemes, hiszen nagy jövője van. Moiws Mária Áruvizsgálat Autórádiók Amint a rádiókat általá­ban, az autórádiókat is ka­tegóriákba lehet sorolni tel­jesítőképességük és haszná­lati értékük alapján. A ha­zai kínálatban ún. középka­tegóriájú készülékek van­nak. nincs közöttük olyan, 'amellyel például több állo­más vételét programozhat­juk. ÖT VIDEOTONBÓL HÁROM A választék (elvileg) öl Videoton-gyártmány. ezeket vizsgálja a Nagyító tesztje. A korábban forgalomban volt csehszlovák és lengyel készülékek már nem kapha­tók. (Minőségük nem múlta felül a hazai gyártmányo­két.) Az öt típus azért csak el­vi választék, mert: az egyet­len készülék, amely a 6 vol­tos elektromos rendszerű ko­csikba (például a Trabant­ba) beszerelhető — típusjele RÓJ 3003—R fi, ara 1270 Ft — gyakorlatilag nem létezik. Évente mipdössze csak né­hány száz darab készül be­lőle. Teslvértipusa. a 12 voltról működő RD 3603—R (szintén 1270 forint), ugyan­csak ritkán látható. Az újabb autórádió-család leg­egyszerűbb tagját, az 1700 forintos RD 3613-ast 1979- ben már nem gyártják, bár néhány példánya még meg­található az üzletekben. Je­lenleg kél típus kapható: az RD 3014 (ez 18110 Ft) és az RD 4014 (2700 Ft ). Az RD 4614 kivételével, valamennyi készülék jól il­leszkedik a Lada 1200 és 1300 műszerfal-nyílásába. A két régebbi. RD 3603-as típ'uson nincs URH sáv. a középhullámú és a rövid- hullámú sáv 49 méteres hul­lámhosszán működő adókat veszi. A 12 voltos típus ki­menő teljesítménye .3.4 watt. a 0 voltos változaté csak 1.65 watt — ami bizony (kü­lönösen a zajosan működő Trabantban) kevés, A 12 voltos változat a tesztben jó minősítést kapott, az RD 3603—R fi pedig csak köze­pes!, LEGJOBB A JÓK KOZOTT Mindhárom újabb rádión található URH-sáv, s műsza­ki adataik általában jobbak, mint a két régebbi készülé­ké. Mindhárom jó minősí­tést kapott a tesztben, ezen belül azonban érdekes a sorrend is: a „legjobb a jók között” az RD 3014. majd az RD 3613 következik, végül a legdrágább készülék, az RD 4614. A legegyszerűbb kivitelű RD 3613 ultrarövidhullánjú sávja az OIRT állomásokat veszi, az RD ,3614 URH-ja mind a két norma (OIDT és CCIR) előírásainak megfelel, a skálán a hazai adók ulán közvetlenül jelentkeznek az osztrák és a jugoszláv adók — ha rádiós szempontból el­érhető. néhányszor tíz km távolságba kerülnek hoz­zánk. A hazai használatot viszont kétségtelenül nehe­zíti, hogy adóink a skálán egymástól aligt szétválaszt­hatok, az allomáskeresés ne­hézkes. JOBB HANGSZÓRÓKAT! Az RD 4614 kifejlesztése­kor egy „többet tudó” ké­szülékei szándékozlak adni a' vásárlónak. A hullámsá­vok változlak: a hosszúhul­lám vétele is lehetséges, és az URH-sávot kétfelé osz­tották (az OlRT-rőí át le­het kapcsolni a CCIR-re). igy könnyebb az állomáske­resés. Az URH-vetel kétség­telenül javult, e készülék vételkészsége nagyobb, mint a többi típusé. Sajnos azon­ban. romlott a többi sávban a vétel, kisebb az érzékeny­ség. magas hangokból is ke­vesebbel kapunk, mini a ré­gebbi készülékeken. Az RD 4614-nek van hangszinszabályozója, csat­lakoztatható hozzá magne­tofon és motoros antenna is. Két hangdobozt adnak hoz­zá. míg a többi típushoz csak egy hangszóró jár. A három újabb készülék közös tulajdonsága a nagy kimenőteljesítmény (4.2—4.5 watt), amely azonban jobb hangszórókon jobban érvé­nyesülne. Májusfák sorakoznak két­oldalt, a főutcára néző há­zak kapujában. A szélfuval­lat olykor belekap a vékony ágakba, s meglebbenti a szí­nes papírszalagokat. A- zöld levelek már megsárgultak, összezsugorodtak, a piros, zöld, kék. fehér, sárga pa­pírcsíkok is megfakultak. De hát májusfák június­ban?! — Iskolásíiúk állították hasonló korú lánypajtásaik­nak — adja a magyarázatot egy asszony. — Mifelénk ez hagyomány. Nem önzetlenül teszik persze — nevetett jó­ízűen —, pénzt kapnak érte a lányos szülőktől. Emlék Borsodszentgyörgy- röl. ebből az Ózd szomszéd­ságában levő községből. He­gyek közé ékelődött, több völgyben, hosszan elnyújlóz- kodik a település, az erdők fái szinte belátnak az udva­rokra. * ..Midőn az egri kaptalan, Garay Miklós nádor (lelete ellenére. Zsigmond ki­rályt .. . falvak birtokosának kijelenti, akkor ... László fia, György'és Pál fia. Ist­ván a de Dyznos dictus Cho- banka nemzetségből ellent­mondanak” — olvasom egy 1413. évi diplomatikai okle­vélgyűjteményből. — A falut egészen 1936- ig Disznósd néven jegyezték — mondja a múlt történeté­nek szorgos gyűjtője. Szántó Géza. a helybeli általános is­kola igazgatóhelyettese. — A névváltozás miértjére ma­gam sem tudom a választ. Mindenesetre az bizonyos, hogy a falu első fából ké­szült templomát Szent- György lovag tiszteletére emelték. A nehezen művelhető, so­vány föld mindig is keveset termett errefelé. S amit adott is a szűkmarkú vidék, abból is jócskán kivették a vámol a helybeli hatalmas­ságok, s adót szedett belőle a török. A Borovszky-fele monográfia feljegyzi a XVII. század közepén itt élt embe­rek kesergését. „Elsőben az summája volt harminc forint, annak utána tizedre fogának bennünket, s mostan tizedet adunk. Ak­kor szolgálatunk csak igen kicsiny volt. de mostan fe­lette igen sok. Úgyhogy más­fél hónapig is oda tartják a szekerünket.” * Aprócska ház, dombnak felfelé futó kerttel. A falu legöregebb lakója a tulajdo­nosa. A 93 éves Kovács H. Janos ma is jó egészségnek örvend, csupán a hallása gyengült. — Hogy itt szüleltem-e? — ismétli meg a kérdése­met. — De még az apám is. meg az apám apja is! A tél falu Kovács, a másik fele meg Németh, a maradék meg bevándorolt. Az öreggel él a fia is, a 73 éves Kovács H. Sándor. Hanem ő már sokat bete­geskedik, most is fekszik a konyhában az ágyon. Vé­kony arcélü ember, a csont­ja szinte áttetszik a bőre alól. — Az az én nagy bajom — panaszolja elfúló hangon —, hogy sokat dolgoztam. Otí volt a föld, azt művelni kellett, mellette a kohászat­ba jártam. Mozdonyt fűtöt­tem három műszakban. Olyan világ volt ez akkori­ban, hogy gyakran a föld házasodott a földdel. Kovács H. Sándor és felesége egy­aránt 12 holdat vitt a há­zasságba. Kél gyermeket ne­veltek fet. hogy ne kelljen majd sokfelé osztani a bir­tokot. Annyit, ahánvan ók is voltak testverek. Asszony a háznál mar nincs, elhaltak. Az asszony­lányok jönnek el időnként apjukra és nagyapjukra mos­ni, főzni, takarítani. — Olyan fürge volt az en feleségem, mint a íürjma- dár. Amit más kigondolt, ö már meg is csinálta. Kata­lin lányom esküvőjére ké­szültünk. ö meszelgetett. Ki­szaladt alóla a létra, bele­roppant a hátgerince. Mélyet sóhajt, szemét be- párásítja a könny. Megértem bánatát, hiszen negyvenkét évet éltek le egymás mel­lett jóban, rosszban. ■* A más világot, a jobb vi­lágot 1944. december 22-lül számítják Borsodszentgyör- gyön. Ezen a napon szaba­dult. fel a falu. ' A villanyt 1958-ban vezették be a köz­ségbe. — A legutóbbi népszámlá­lás szerint, nem egészen másfél ezren élnek a telepü­lésen — tudom meg a taná­csi kirendeltségen Bardos Aladarnélót. — Száz év alatt közel megduplázódott a le­lek szám. — Mivel gazdagodik az idén Szentgyörgy? — Gázpalack-cseretelepet építünk. A költségekhez csa­ladonként 200 forinttal járul hoz.zá a lakosság. — Es milyen gondjaik vannak? — Hiányzik a vezelekes viz. Járdát is építeni kelle­ne. Manapsag a férfiak zöme ipari munkásként keresi a kenyeret. — Az ózdi rúd- és drót- hengermüben dolgozom — említi Kovács Alfonz. — Az én férjem a putno- ki aknánál bányász — így Kanabé Istvánná. Elég végigmenni a falun, hogy tapasztaljuk, a borsod- szentgyörgyiek jól élnek. Vé­leményem alátámasztására álljon itt az áfész-bolt veze­tőjétől, Kruzslicz Páinétol kapott információ. — Átlagosan 450 ezer fo­rintot forgalmazok havonta. Árut szállító tehergépkpesi kanyarodik a bolt elé. Hoz­zák a halat, a kocsonyát, a süteményt. Ma már erre is igény van Borsodszentgyör- gyön. * A fiatalok megtelepszenek a községben. — Ma már jóformán min­den egyes gyerek továbbta­nul — mondja Szántó Gé­za. — Van olyan tanítvá­nyom. aki miután megsze­rezte a tanári diplomát, visz- szajött a régi iskolájába ta­nítani. Az iskola közelében talál­kozunk Szántónéval, aki a kultúra „mindenese” a fa­luban. — Van jól dolgozó szín­játszó csoportunk. Most pe­dig megalakítottuk a páva­kört. A 60 éves együtt éne­kel a 20 évessel, mindany- nyi u k örömére. Bodnár Zoltán tanár öröm­mel mutatja még a hegy ol­dalába vágott futball- és ké­zilabdapályát. Társadalmi összefogással épült a létesít­mény: csak a földmunka ér­tékét 170 ezer forintra be­csülik. * Kifelé jövet a faluból, megszólítok egy tíz év körü­li tiúcskát. Kérdezem tőle: mi akarsz majd lenni? — Űrhajós leszek — vág­ja rá gondolkodás nélkül. Nos, valahogy ennyire vál­tozik az élet Borsodszent- györgyön. KoUj László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom