Észak-Magyarország, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-10 / 159. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4

1979, jűfíus T0„ kedd

A képernyő előtt

Langyos szatíra és viccelődés

Éppen kél éve, hogy Miskolcon bemutatták a kitűnő próza író Bertha Bulcsú első színpadi munkáját, A fürdóigazga- íót. a televízió közönsége meg a minap láthatta — ugyancsak Bertha Bulc,sú írására építve — A íürdöigazgató című tévéfilmet Várkony t Gábor rendezésében. Ráday Mihály operatőri munkájával. Mj tagadás, a veszprémi ősbemutatók sorában meglehetősen megoszlottak róla a vélemények, másrészt pedig nem kell túlzottan kutatnunk emlékezetünkben. hogy az alapmű miskolci bemutatójának hangulatát felidézzük. (Mivel a forgatókönyvet nem ismerjük, u színpadi müvei kell felelevenítenünk emlékezetünkben, hiszen a tévéjáték meglehetős hűséggel követi azt, még ha a most látott tévéművet önálló, szuverén alkotásként is kell kezelnünk.)

A fürdőigazgató — a színpadon és a tévében egyaránt — igaz szituációkat állított elénk, a történet fordulatai a valóságos életet tükrözik. A beruházási hitelt más célra felhasználó vidéki vállalkozás nem ritkaság, s az sem szokatlan dolog, hogy a vállalat két vezetője — az igazgató és a főkönyvelő — egymást túrja, s olyan „se vele. se nélküle” viszonyban áll egymással, egymást a markukban tartják; az kém egészen új dolog, hogy bizonyos beruházások realizálása csak csúszópénzeit, egyéb illegális „munkák" támogatásával lehetséges, s az erre rákényszerülő vállalati vezetők e nehézségekre gyakran rájátszanak; az is megszokott dolog, hogy a revizorokat akik viszont a jogszabályokhoz ragaszkodnak, megkísértik vacsorákkal, nőkkel, borítékokkal. Paradox helyzet: a revizornak igaza van, de ugyaniakkor igen sokszor igaza van a szabálytalanságokat elkövető vállalati vezetőknek is. mert munkaerő-, anyag- és egyéb hiányok ..rákényszerítik”. A törvénysértés azonban még a jó cél érdekében sem lehet elfogadható, hát még, ha ezeket meg is lovagolják. Adottak voltait hát a szatíra, lehetőségei, igen igazak egyes mozzanatok, mégis a színpadi változat inkább csak ígéretes vázlat volt az első bemutatásakor. majd — a rendező balesete miatt — ebben a nyers, a műhelymunka hiányáról tanúskodó formájában került a nagyközönség elé. A tévéjáték — Ha lehet — még kevésbé élt a szatíra kínálta lehetőségükkel. Megtartotta a színpadi változat fordulatait, ki sem mozdul az ott látott helyszínekről: igaz sűrít, tömörít, különösen a pályaudvari jelenetben. de a. szatíra viliódzó pengecsapásai hiányoznál:. a két főfigura, a revizor és az igazgató lehetne keményebb, élesebb, szatirikus vonásokkal rajzolt, több mint az örök slemil- szerü precíz hivatalnok és a nagyvonalú embert játszó hangoskodó, talmi igazgalóc.ska béka-egér harca,. Szegényes a kérdést nyitva hagyó zárópoén is. A tévéjáték fényképezése, Rádaynál szokatlanul, inkább egy színpadi mű rögzítéséhez hasonlított, mintsem az operatőrnél már megszokott színvonalú tévéalkotások hoz/

Ügy tűnik, ismét 'elszalasztottuk egy mai szatíra megteremtésének lehetőségét. A kemény, éles vonalakkal helyzetképet kínáló görbe tükör helyett langyos lamentálást kaptunk, olyan kisstílű emberekkel, akiket sem Garas Dezső. serh Bodrogi Gyula nem volt képes szatírahősökké emelni. Igazán kár.

*

Házi mulatságok volt a címe az öt ven perces összeállításnak. amelyet szerdán láthattunk és a korábbi- Második otthonunk a , ■ , című sorozat pandanjaként kell felfognunk. Első otthonunk ugyanis a ház, amelyben élünk. De hihetőleg nem az a fajta ház, amit láttunk, ami ebben az ábrázolásban sokkal inkább hasonlított a húszas évek rossz ltabaré- tneveihez, vagy akár egy sajátos bolondokházához, mintsem egv mai budapesti lakóházhoz. Hét humorista fogott össze a Palásthy György 'rendezte műsor megírására, de láthatóan nem a saját színvonalukat adták. A több mint tíz kis jeleneiké nagyon laza keretben sorakozott egymás után, s mintha a kitűnő humoristák most a magvas humor helyett viccelődni akarlak volna, nem is mindig új témákban és nem is mindig fúl sok ízléssel, s mintha valami maradékkiáru- silásnak szánták volna a műsort, amelyet a rendező meglehetősen szokványos eszközökkel változtatott mozgókép-folyamattá. a Házi mulatságok utolsó képsorában egy kutya, meg egy macska barátkozik, s elhangzik az egész műsor tanulsága: „az állatok mindig megférnek egymással”. Így élnénk hát mi, mai emberek a mai bérházakban? Aligha! A Házi mulatságok nem derűsen szórakoztató képet kínál égy mai bérház életéről, hanem avitt eszközökkel viccelődik a cím mögött. A harminchárom (!) szereplő között láttuk a néhány napja elhunyt kiváló epizódszínészt, Gyenge Árpádot is. Benedek Miklós

kiváló tulajdonságai folytán előnyösen alkalmazható kötözöanyagként.

— magas húzó- és szakítószilárdság,

— riörzsálló,

— vcgyszcrálló,

— esztétikus kivitel,

— több színben készül.

0.5 kg-os, 1 kg-os, 5 kg-os kiszerelésben kerül forgalomba.

A TVK kereskedelmi iroda minden érdeklődőnek a rendelkezésére áll.

1052 Budapest, Pilvax köz 2—4.

Tel.: 174-4-14, 174-27Ö. '

Beszerezhető a szaküzletekben es a TVK mintaboltokban.

Megállunk a téren...

1 ö

Csillagvizsgáló az emeleten

Nem mindennapi látványban lehetett része szombaton kora délelőtt Szolnok lakóinak. Ekkor emelték helyére a Magyar Néphadsereg egyik műszaki alakulatának helikoptere segítségéve] a város legmagasabb, 24 emeletes toronyházának tetején épülő csillagvizsgáló szerkezeti elemeit. Előbb a MÁV Járműjavító újító és kísérleti részlegének Tisza szocialista brigádja által csaknem 400 óra társadalmi munkában készített védőbura, majd az azt mozgató hidraulikus emelő- berendezés emelkedett a magasba. Ezzel a TIT Szolnok városi szervezete csillagászati szakosztályának keretében működő csillagvizsgáló készítése utolsó szakaszához érkezett. Hamarosan felállítják a 30 centiméter átmérőjű tükrös távcsövet, amelynek „képeit” zárt tévélánc közvetíti majd abba a két helyiségbe. ahol csaknem százan foglalhatnak majd helyet.

mert a megszokott képtől teljesen eltérő fogad bennünket arra járva. Oda kíváncsiskodunk hát és megállunk a deszkaalkalmato.s- ságon rigmusokat rikkantó, dalokat' ránkkiáltó maskarás fiatalok körül. S ha aztán észbekapunk, hogy tulajdonképpen bevásárolni indultunk, vagy egyéb dolgunk után — csak akkor vesszük észre, hogy, a színpadot — mert az ez — félkörben körülölelő sokadalom tagjává 'lenni könnyebb, mint onnan szabadulni. Mert jönnek újra az újak, ,s megállnak itt a téren. Mert történik itt valami, Miskolcon, a Szabadság téren.

Az történt, hogy a vár- színházi napok keretében a Színművészeti Főiskola hallgatói vállalták a színházi „hírverést” itt is; mindenekelőtt a Kocsonya Mihály házassága (Előjáték 1773-ból) című komédiával. (Tavaly az Agria Játékszín keretében mutatták be Egerben, a Dobó téren.) Mindenekelőtt, mondtam, mell hogy is történhetne másként: előbb oda kell csalogatni a közönséget, legyen kiknek játszani, kikel mulattatni. (Ezért pattognak a csúfondáros és vaskos rigmusok, ezért, szólnak a dalok.) Hogy aztán kezdőiét vegye a játék, a komédia; a 200 éve megmaradt.

Amely ugyancsak .szókimondó. csúfondáros, látványos és. harsány. Hogyne

Három megye — Heves, Szabolcs-Szalmát' es Borsod- Abaú.i-Zemplén — orosz szakos tanárai kél héten át intenzív nyelvtanfolyamon gyarapíthatják ismereteiket. A tanfolyamnak a miskolci 1.

gyűlnénk hát még tovább a téren, ezen a mulatságom.; bár hátulról alig látunk; bar elöl töpörödve is fülünkbe sikít időnként a főutcáról a villamos... Ez itt nem számit: mert nem oktatni akarnak itt minket (elmulaszthatunk hál néhány szót, mondatot); nem nevelni akarnak ilt minket (akár vissza is beszélhetnénk a játszóknak).

De még nem beszélünk vissza, még úgy igazából lel sem tudunk engedni; mert valójában eddig nem i.s.sokszor teremtettek, nekünk lehetőséget arra. hogy részesei legyünk effajta komédia. zásnak.

Jó tehát, hogy most jöttek a főiskolások, hogy négy délután — mégis ..tanítsanak”? — beavassanak bennünket a játékba. S hírt „verjenek” a színháznak, az estinek, annak a másik igazinak,, Ezért jöttek, ezért tapsoltunk, nem kell hát, hogy „a színészi játékot cleT mezve” okoskodjunk. De kell. hogy megemlítsük ezeket a főiskolásokat, név szerint is: közreműködtek; Rosta Sándor, Páka Éva, Si- morjay Emese, Karezaq Ferenc, Hirling Judit, Szikra József, Palkó László, Pregi- ezer Zsuzsa, Fésűs Tamás, A színházi „hírverést”, ezt az „ingyenes (néznivaló) játékot” rendezte: Romhányi ImszLó.

(te nagy)

sz. Szakközépiskola kollégiuma ad helyet. A száz magyar pedagóguson kívül l.i- .zenöt nyelvtanár érkezeti a Szovjetunióból, hogy elősegítsék a tanfolyam céljának elérésétNyelvtanfolyam pedagógusoknak

Rajtuk a világ szeme!

Gyermekünk személyiségfejlődése

Igen hosszú és nehéz út vezet a felnőtté válásig, ebben kezdettől fogva társakra van szükségünk. Létünk forrása, feltétele, szükséglete és elősegítője a társkapcsoiat.

A gyermek a családba születik, és itt megy végbe — ebben a mikromíliőben —az emberré válás szocializációs folyamata, a vele született adottságok társas kialakítása.

A különböző vizsgálatok eredményeképpen igen nagy jelentőségűnek mutatkozik a korai életkorbeli családi szociális hatás. Ebben a mikro- csoportban tanulja meg a gyermek megismerni környezetét és önmagát, itt sajátítja el az együttélés szabályait. a beszédet, a különféle tevékenységeket, a szokásokat, egyszóval itt válik társadalmi lénnyé.

A család szocializációs funkciója tehát többszintű; ellátja a gyermek biológiai gondozását, biztosítja azokat a feltételeket, amelyek az éréshez és fejlődéshez szükségesek, ugyanakkor meghatározott magatartási és szerepmintákat is közvetít. Erre a primer szocializációs alapozásra épül azután a tudatos nevelés, vagyis így teremtődnek meg a családon kívüli nevelés alapjai a személyiségben!

De vajon mit tehet a család, a szülő a gyermek szo- cializálódásának, személyiségfejlődésének segítése érdekében? Mindenekelőtt három területen kell a gyermek fejlődését segíteni. Éspedig: biológiai, pszichológiai és szociális téren. Későbbiek során az e területeken elért megfelelő érettségi szint jelenti majd a gyermek iskolaérellségét is!

A biológiai (egészségügyi) téren való felkészítés — az ápolás-gondozás mellett — jelenti a kisgyermek és óvodás korban kialakítandó

elemi táplálkozási, egészségügyi és viselkedési szokásokat. Külön is kiemelve a minél több ideig szabad levegőn való tartózkodást — mozgási-játékot, valamint a teljes életritmus kialakítása érdekében a gyermek helyes napirendjét.

Rendkívül fontos a gyermek pszichológiai téren történő fejlesztése, illetve fejlődésének elősegítése.

Egyik legfontosabb terület, a beszédfejlesztés! — Engedjük beszélni a gyermeket, mert ha otthon ebben gátoljuk, állandóan csendre intjük, az szellemi fejlődésében visszamaradáshoz fog vezetni. A beszéd funkcióját gyakorolni kell, mint minden más tevékenységet, minél többet engedjük beszélni, annál jobban ki tudja magát fejezni. Gazdagodik szókincsben, fejlődik kifejezőképességben. Ne feledkezzünk meg azonban a gyermek beszédének formai és tartalmi javításáról sem! Azonban ne csak a gyermek beszéljen, szükséges az is, hogy a felnőttek helyes beszédét, jó kiejtését hallgassa, figyelje meg! A 3—6 éves gyermek sokat kérdez, „Mi ez? Miért? Minek? Mikor?” — teszik fel a kérdést. Ezekre mindig türelmesen válaszolni kell a gyermek értelmi szintjének megfelelően. A rendreutasítás, a „leintés”, a szülő ideges válasza, ingerlékenysége esetén leszokik a kérdezős- ködésről, a kiváncsiskodás- ról, s ez báj. mert e két indíték nélkül nem juthat előbbre a világ megismerésében. Márpedig a gyermek fejlődésének „motorja”, fejlesztésének alapja mindenekelőtt a kíváncsiság, az érdeklődés felkeltése, illetve ébrentartása a világ dolgai, a környezete iránt. Adjunk a gyermekek kezébe képeskönyvet, meséskönyvel.. Beszéljen a képről előbb a szülő, mi mindent lát a képen, majd később már a gyermek tegye ezt. Ha több kép van egymás mellett, azokat balról jobbra haladva vegye szemügyre a gyermek, figyelje meg és mesélje el a látottakat. Adjon nevet a képen látott gyermekeknek, felnőtteknek, utánozza az állatok hangját, nevezze meg a színeket! Ezekkel fejlesztjük a gyermek szókincsét, kifejezőképességét, megfi- gyelőképességét, fantáziáját is, a hangok utánzásával pedig a tiszta hangoztatást segítjük elő.

A gyermek gondolkodásának fejlesztését nem lehet elválasztani az eddig mondottaktól éppúgy^ mint a játéktól, a sok mozgást igénylő cselekvéstől (pl. manipulálás). az életkornak megfelelő konstruálás] (szerkesztő. építő) . feladatoktól. A gyermeknek előbb a valóságban „saját kezűleg” is el kell végeznie a feladatokat, hogy azután fejben is el tudja képzelni a megoldást, majd gondolatilag, elvontan is képes legyen erre a tevékenységre. Így fejlődnek lassan az egyes gondolati tevékenységek; az összehasonlítás, differenciálás (rendezés). az analízis-szintézis (rész és egész viszonyának értékelése), a fogalomalkotás és következtelés. Az intellektuális (értelmi) erők fejlesztése mellett gondolnunk kell a gyermek manuális képességeinek fejlesztésére is.

A legnagyobb lehetőség e téren a játékban rejlik, mint a gyermek legfőbb tevékenységi formájában. Jó szolgálatot tesz a kézügyesség fejlesztésében a gyöngyfűzés, a homokban való játék, a homokba rajzolás, a gyúrmá- zás. Minden gyermek számára meg kell teremteni a játék. lehetőségét, biztosítanunk kell a lakásban egy kis sarkot. ahol nyugodtan, kedvére játszhat. Közben szoktassuk rá a rendre is, hogy játék. után tegye helyére mindazt az eszközt, amivel foglalkozott. S ha ö maga teszi vissza a játékokat, eszközöket. akkor a rend igény- nyé válik nála, s arra fog törekedni, hogy szűkebb környezetében „rend” . legyen- (A munkaérettség és a szociális érettség egyik összetevője ez, de az esztétikai érzék fejlődését is elősegíti.)

A játék mellett a 3—(1 éves gyermek életében egyre nagyobb hangsúlyt kap a célirányos tevékenység: a munka is. Elsősorban olyan feladatokkal bízzuk meg a gyermeket, mely saját személyével kapcsolatos teendők elvégzéséből áll (önkiszolgálás). Ne fukarkodjunk á dicséretekkel sem, simogassuk meg a szorgoskodó buksi fejét, annak, aki már maga fűzte be a cipőjét, vagy egyedül öltözött fel

sib.

A játék és a munkába való bevonás azonban csukákkor fejt ki fejlesztő hatást, és az egész gyermeki szocializáció csak akkor lehet eredményes, ha a családi környezet jó! Amennyiben otthon megfelelő környezet veszi körül a gyermeket, s a szülők nem mutatnak más példát, mint amit gyermeküktől megkövetelnek. Nagyon fontos a nyugodt, kiegyensúlyozott családi légkör! Ha ilyen környezetet teremtünk és tudunk biztosítani — u növekvő, cseperedő emberke is nyugodt, kiegyensúlyozol! lesz. s köny- nyen fog alkalmazkodni az óvodához, az iskolához és az otl rá váró követelményeké hez.

Itt már új környezőiben folytatódik a szocializálódás folyamata, ahol elsősorban a kortár scsoportok játsszák a fő szerepet és a szülő mellett most már hozzáértő szakember is. a pedagógus irányítja az egészséges személyiség fe;i l öd és I.

Vályi Nagy Gyula főiskolai docens