Észak-Magyarország, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-06 / 156. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1979. július 6., péntek i lelloit csapadék kedvez a másefeiésÉek (Folytatás az 1. oldalról) A kedvező lehetőségeket érdemes másutt is kihasználni. A másod- és tarlóvetéseknél minden munkafolyamat gyors, • szervezett végrehajtása mellett a legfőbb szempont a minőségi munka. A tarlókba 4—5 napon belül el kell vetni a magol, ellenkező esetben kiszárad a talaj és nem várható kedvező eredmény. A termesztéstechnológia fontos része a tápanyagellátás is. Minél optimálisabb arányban álljon rendelkezésre a tápanyag, az esetleges későbbi csapadék- hiányt is ezzel lehet ellensúlyozni. 'A kettős termesztés sikere különösen ott biztosított, ahol öntözési lehetőség is kínálkozik. A kiskertekben és házi kertekben is — ha lehetőség van rá — érdemes másodvetésekkel foglalkozni. És nemcsak a saját ellátásra, hanem a helyi áíészekkel kooperálva, értékesítésre is. Borsóból, bokor- és karóbabból, salátából, retekből, uborkából, céklából, sóskából, spenótból és más zöldségnövényekből is áll vetőmag rendelkezésre. A zöldbabot például július közepéig vethetjük szakaszosan, s az őszi fagyok beálltáig folyamatosan szedhető lesz. A zöldborsó is elvethető július közepéig, s ugyanaddig vethető a 60—70 napos tenyészidejű uborka. A hónapos retket augusztus végéig érdemes vetni kél-há- rom hetes időközökben. A július végéig vetett cékla és léii retek jobban tárolható, mint kora tavaszi társaik. Eszperantista orvosok találkozója Nemzetközi orvosi eszperantó konferenciát rendeznek Hódmezővásárhelyen. A részt vevő orvosok a konferencia két napján, július 11—12-én előadásokat tartanak szakterületüknek megfelelő témákból. Borsod megyét négy orvos képviseli a konferencián. „A gondozás szerepe és jelentősége a magyar egészségügyi ellátásban" címmel dr. Zalalnyik Pál, „A gyermekkorban a két, leggyakrabban előforduló bőrbetegség” címmel dr. Bikszádi Júlia. ,,Pszichológiai gondozás a gyermekegészségügy rendszerében” címmel dr. Körmendi Györgyi, „Hogyan szolgálja az állatorvosi munka az ember egészségét és jólétét?” címmel dr. Fehér Miklós tart előadást. Javult az üzemegészségügyi helyzet A vasasszakszervezet a közelmúltban felmérte a vállalatok üzemegészségügyi helyzetét és megállapította, hogy az összességében javult. Ugyanakkor még sok üzemben korszerűtlen munkafeltételek, elavult technológiák és nagy fizikai igénybevétel mellett dolgoznak, különösen a kohászatban. Itt a rekonstrukciók csak részben javítottak a helyzeten. Örvendetesnek ítélték meg, hogy a szilikózis ma már csak ritkán fordul elő. További teendőket kíván viszont, hogy a vasiparban dolgozók 10 százaléka zajártalomnak van kitéve. A munkavédelem fejlesztésére ebben az ötéves tervben 15 millió forintot szántak, ennek időarányos részét a vállalatok többsége már felhasználta. Valamelyest javult a táppénzhelyzet, rendszeressé vált a betegellenőrzés. Az utóbbi időben a vállalatok 600 visszaélővel szemben indítottak eljárást. A társadalombiztosítási tanácsok is egyre bátrabban élnek a táppénzletiltás jogával. A vasasszakszervezet úgy foglalt állást legutóbbi ülésén, hogy az üzemegészségügy további javítására van szükség. Üzem- egészségügyi célokra eddig 262 milliót fordítottak, mindezek ellenére nagy a zsúfoltság az üzemi rendelőkben. , Honvédelmi nap Encsen Hagyománya van már annak, hogy az MHSZ megyei vezetősége minden évben nagyszabású honvédelmi napot rendez megyénk nagyobb helységeinek valamelyikében. Az egész napos rendezvény mindig a tömegek ezreit vonzotta, tavaly például Miskolcon, a repülőtéren ötvenezren voltak kíváncsiak a különböző műsorszámokra. Az idei megyei honvédelmi nap lebonyolítására vaAratási ügyelet! Közöljük Vásárlóinkkal, hogy vállalatunk alkatrész osztálya 1979. július 5-től aratási ügyeletet tart Az ügyelet időtartama alatt j munkanapokon 7-től 19 óráig szombaton 7-től 17 óráig munkaszüneti napokon 7-től 13 óráig tartunk nyitva. AGRORER Vállalat alkatrész osztály sárnap, július 8-án, Encsen kerül sor, ahol utoljára nyolc éve volt hasonló rendezvény." A program a korábbiaknál is gazdagabb lesz, hiszen pénteken a nagyközségben kezdődik a háromnapos X. megyei Ifjú Gárda-szemle, s a résztvevőinek alaki és me- netdalversenyét szintén a honvédelmi nap keretében rendezik meg. A nemzetközi gyermekévre való tekintettel az úttörők vetélkedőit, versenyeit is műsorra tűzték. A Néphadsereg, a Határőrség, a Munkásőrség, a Polgári Védelem, a rendőrség és a tűzoltóság életét bemutató kiállítást 9 órától egész nap rrieg lehet tekinteni, miközben a honvédek harcászati, a tűzoltók tűzvédelmi, s az MHSZ modellezőinek, rádió-iránymérőinek, egyéb sportolóinak, valamint a különböző kulturális együtteseknek a bemutatóiban is gyönyörködhet a közönség. A legnagyobb izgalmat minden bizonnyal most is a légi parádé váltja ki, amely 10 órakor kezdődik. Egyéni és kötelék-műrepülés, 1500— 2000 méter magasból ejtőernyősök ugrása, zuhanás közben végrehajtott mutatványai. helikopterek és sugár- hajtású repülőgépek bemutatói követik egymást a kétórás műsoridőben. A kétségtelenül nagy sikerre számítható rendezvénysorozat este honvédelmi bállal ér véget. T. J. Kirí Waliíheim Buiiapesíre érkezeit A szocialista brigád szerepe (Folytatás az 1. oldalról) abban az évben, amelyben a világszervezet közgyűlése 16 országot vett fel tagjai sorába, köztük Ausztriái és Magyarországot. Nyugati szomszédunk első állandó ENSZ-képviselő, jenek ugyancsak dr. Kyrt Waldheimet nevezték ki. Ausztria kanadai követi, majd nagyköveti tisztségéi is betöltötte 1956-tól 1960-ig. Ezt követően négy éven át az osztrák külügyminisztériumban politikai ügyekkel foglalkozott vezető tisztségekben, majd 1904-ben visszatért a világszervezetbe, ahol 1968-ig ismét Ausztria állandó ENSZ- kép viselőiéként tevékenykedett. Ausztria külügyminiszterévé nevezték ki 1968-ban, s aztán 1970-től újra hazája állandó képviselőjeként foglalta el helyét a világszervezet New York-i központjában. Hazája 1971-es elnökválasztásán az Osztrák Néppárt jelöltjeként indult, Dr. Kurt Waldheim már az ENSZ főtitkárává történt megválasztása előtt is aktív, kezdeményező szerepet játszott a világszervezet tevékenységében. Több jelentős, választott tisztséget betöltve elnöke volt a világűr békés felhasználásával foglalkozó bizottságnak, s 1968-ban az e téma megvitatására összeülő első ENSZ-konferencia elnöke lett. Kilenc évvel- ezelőtt, egyhangúlag választották meg a nemzetközi atom- energiai ügynökség keretében működő, az atomsorompó- szerződés ellenőrzési rendszerének kidolgozásával foglalkozó/ bizottság élére. Az ENSZ-közgyűlés 1971. december 22-én közfelkiáltással választotta meg — 1972. január 1-től, öt évre — az Egyesült Nemzetek Szervezete, sorrendben negyedik főtitkárának dr. Kurt Waldheimet, aki 1977. január t-tői ismét elnyerte a magas tisztséget. Főtitkárként kezdettől fogva arra törekszik, hogy a világszervezet hatékonyan hozzájáruljon a fegyverkezési •verseny csökkentéséhez, a nemzetközi helyzet javításához. a béke és biztonság megszilárdításához, a válsággócok felszámolásához, az igazságosabb gazdasági világrend megteremtéséhez, a gyarmatosítás és a fajüldözés megszüntetéséhez. Személyes és fáradhatatlan erőfeszítései nagy szerepet játszottak abban, hogy e kérdések megoldásában a világszervezet előrehaladást ért el. Külön elismerést érdemel dr. Kurt Waldheimnek a na- míbiai, a ciprusi, a közel-keleti. és a délkelet-ázsiai problémák megoldása érdekében kifejtett következetes tevékenysége, személyes közbenjárása. E munkálkodása során, 1972-ben, Dél-Afrikában és Namíbiában, a Biztonsági Tanács megbízása alapján kívánta elősegíteni a namíbiai kérdés igazságos rendezését. Több alkalommal járt Cipruson, s legutóbb ez év májusának második felében — erőfeszítései t, személyes közreműködését siker koronázta. A ciprusi görög és török közösség vezetője, a főtitkár jelenlétében, tízpontos közleményt fogadott el, s a program valóra váltása hatásos hozzájárulás lehet a ciprusi helyzet végleges rendezéséhez. Dr. Kurt Waldheim számos közel-keleti látogatása a térség békéjének előmozdítása jegyében zajlott le. Délkelet-ázsiai, s a vi lág más részein tett utazásai szintén az ellentétek feloldását, a feszültségek enyhítését, megszüntetését szolgálták. A világszervezet főtitkára részt vett több jelentős nem. zetközi tanácskozáson, köztük az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési, tengerjogi, iparfejlesztési értekezletén, a világélelmezési konferencián, valamint a nők nemzetközi évének világkonferenciáján, iránymutató felszólalásaival is érdemeket szerezve az eszmecseréken elért haladásban. Dr. Kurt Waidheim jelen volt a Vietnammal foglalkozó 1973-as bárizsi nemzetközi konferencián, két évvel később pedig részt vett, s felszólalt Helsinkiben, az eu- rópai'biztonsági és együttműködési értekezleten. Fői il kárként számos afrikai, ázsiai, latin-amerikai, közel-keleti és európai országban tett látogatást. A közelmúltban ért véget tíz ázsiai államot érintő körútja, amelyet moszkvai, nicosiai és római megbeszélései követtek. Dr. Kurt Waldheim legutóbb 1973-ban a magyar kormány meghívására járt hazánkban. (Folytatás az 1. oldalról) nyékét és célkitűzéseket kell támasztani mind a munkát, mind a művelődést, mind a közösségi magatartást illetően. Mit tehetnek termelési, gazdasági feladataink jobb megvalósítása érdekében a brigádok ? Nem többel, hanem elsősorban hatékonyabban kall termelni, meg kell találni az emberi munka legcélszerűbb hasznosításának módjait; feltárni a szellemi tartalékokat, építeni az emberek tehetségére és fantáziájára. Jobban meg kell becsülni a gondolkodó. kezdeményező, újító munkásokat. A brigádok a letéteményesei annak, hogy korszerűbb, szervezettebb, hatékonyabb munkát végezzünk az egész gazdaság, ban'. Legyen minden brigádtag személyes ügye, hogy a gyár őrizze termékeinek jó minőségét (selejtet ne adjon tovább), teremtsen rendet és szervezettséget második otthonában, az üzemben. Egyszóval, gazdaként éljen és dolgozzon ki-ki a maga munkahelyén, amihez hozzá tartozik a munka- és a technikai fegyelem, a munkaidő leghatékonyabb kihasználása, az újító tevékenység, a gondolkodó munkavégzés, az alkotókészség kibontakoztatása. A bevezetett újítások mintegy hatvan százaléka már most is a szocialista brigádoktól származik (nagyon eredményes az „Egy brigád — egy újítási javaslat”, illetve egy hasznosított újítás elnevezésű mozgalom), fontos azonban, hogy az eddigieknél tervszerűbben és céltudatosabban újítsanak brigádjaink. Ehhez természetesen alaposan ismerniük kell az üzem termelési terveit, célkitűzéseit. A gazdasági vezetőknek megfelelő feladattér- vekkel kell ellátniuk a brigádokat, s nem hiányozhat a jó munka erkölcsi és anyagi > elismerése sem. Egy pillanatra sem szabad megfeledkezni arról, hogy a brigádok nemcsak ■ termelési egységeket, hanem társadalmi közösségeket is alkotnak, s ebben a minőségben a leghatékonyabban járulhatnak hozzá a munkásosztály vezető szerepének erősítéséhez. Természetes, hogy ehhez egyre nagyobb tudásra van szükség (az ezzel kapcsolatos vállalások konkrétak, személyre szólóak és differenciáltak legyenek) és erő- 1 síteni kell a brigádtagok erkölcsi tudatát is. A jól dolgozó ember még nem biztos, hogy szocialista módon ét és gondolkodik. A szocialista brigádok csak úgy tudnak cselekvő részvételt vállalni a közvélemény alakításában, ha szellemileg (tudatilag) jól felkészülnek feladataikra. í-la nem húzódoznak a társadalmi, közéleti tevékenységtől, ha aktivitást tanúsítanak különböző demokratikus fórumokon, s ha egyéni életükben is megfelelnek a szocialista embertől kívánt magatartásformáknak. Befejezésül a gazdasági vezetőkhöz szólt az előadó. Nagy hiba, ha valahol is le- hernek tekintik a szocialista brigádmozgalmat. A brigádokra, mint alkotó közösségekre kell számítani, melyek motorjai a termelésnek, s erősítői az üzemi demokráciának. Mindemellett nem kiváltságos közössegek, nem zárt társulások. Fontos, hogy a brigádok nyitottan fogadják az új tagokat. Elmondta Juhász Ottó, hogy ez év februárjában rendezték meg Le- ningrádban (kilenc szocialista ország részvételével) azt a szocialista munkaversennyel foglalkozó konferenciát, mely a többi között célul tűzte, hogy erősödjenek a szocialista brigádok nemzetközi kapcsolatai. A konferencia résztvevői (ezzel összefüggésben) annak az útját, módját keresték, hogy miként válhat, a munkaverseny politikai és gazdasági érövé. Minden szocialista ország elsődleges célja, hogy a népgazdasági tervek minél jobb megvalósítása érdekében mozgósítsa szellemi erőit. Azon kell munkálkodni (nemzetközi méretekben is), hogy a szocialista országok fokozzák versenyképességükéi, gazdaságosabban, jobb minőségben termeljenek. Ehhez a munkásoknak jól kell ismerniük a gazdaság- politikai célkitűzéseket. <» Tegnap délelőtt még két előadás hangzott el. 4 szocialista brigádvezelö. mint politikai vezető (dr. behoczky Alfréd) és A szocialista brigádvezelö. mint gazdasági vezető (dr. Almássy József) címmel. Ma délelőtt folytatta a szekció munkáját. A nyári egyelem hallgatói négy előadást hallgatták meg, majd 11 órakor megkezdődött a fórum. Erről holnapi lapszámunkban részletesen beszámolunk. G.v— Az Interpol-dosszié A patinás velencei műkereskedésbe ősz szakállú, rendkívül előkelő külsejű úr állított be. — Nyikoláj Golicin herceg vagyok. Talán ismeri a nevemet és akkor azt is tudja, hogy gyűjtöm a XVIII. századbeli velencei mestereket. Az elkápráztatott kereskedő természetesen „tudta” és már fordult is be a raktárba. hogy kihozzon egyet. Mire kijött, néhány értékes műtárgynak éppúgy nyoma veszett, mint a „hercegnek” és az elegáns gépkocsinak. A velencei rendőrség az lnterpoltól már másnap megkapta a számításba jöhető tettesek fényképeit. A kereskedő hamarosan rámutatott .az egyikre: — Ö volt az! És néhány nappal később Belgiumban elfogták a tettest, egy „műkincs-specialista” nemzetközi szélhámost, az Interpol régi ismerősét. A .szervezet statisztikája: száz tettesből átlag nyolcvanötöt kézrekerít. IMPOZÁNS STATISZTIKA Az ilyen adatokkal kapcsolatban persze mindig sok a vita, de a Cloud-i palota szóvivője szerint a tagországok nemzett rendőrségeinek felderítési átlaga 37 százalék (tehát a vizsgált bűnügyek 37 százalékát derítik fel maradéktalanul), az Interpol bevonásával folytatott nyomozásoké pedig 75— 80 százalék! . A szocialista országok közül csak Jugoszlávia rendes tagja a szervezetnek, ez azonban nem jelenti azt, hogy a többiek és az Interpol között egyáltalán nincs esetenkénti együttműködés. Az Interpol eredményességéhez hozzá tartozik az a tény is, hogy a szervezet elsősorban bizonyos fajta bűncselekmények üldözésére specializálta magát. Mindenekelőtt a kábítószer-kereskedelemről, a pénz- és okirathamisításökról (újabban a hitelkártya, az úgynevezett credit-card hamisításáról), a nagy rabló- gyilkosságokról és az utóbbi időben az emberrablásról, és általában a terrorizmusról van szó. KRIMI ÉS VALOSAG A krimi-irodalom hitelessége ebben a vonatkozásban is foghíjas. Milliós példányszámban fogyó délektívregé- nyek lapjain nemegyszer előfordul, hogy amikor egy- egy tettes már teljes biztonságban hiszi magát, a legváratlanabb pillanatban feltűnik mellette egy jóképű, szé- iesválú óriás, afféle szuper- ember és diadalmasán felmutatja jelvényét, vagy igazolványát, miközben — a bonyolult ügy végére pontot té. ve — kijelenti: — Interpol. A gyakorlatban ez szinte így nem is fordulhat elő. Az Interpolnak vannak ugyan nyomozói, de a letartóztatás joga kizárólag a nemzeti rendőrségeké. És ami a lényeg: a testületre nem elsősorban a mobil, a mozgó de- lektívgárda a jellemző. Ahogy Gardikasz görög kriminalisztika-professzor. az Interpol egyik alapító tagja fogalmazott: ..A mi szervezetünk ultramodern eszközökkel dolgozó, kimagaslóan képzett szakértők központi testületé, amely sokkal többet segít azzal, hogy Párizsban összefogja, koordinálja az öt kontinensről befutó szálakat, mint azzal, hogy közvetlen kapcsolatba kerül a nemzetközi alvilággal." Jean Nepot, a francia rendőrség egyik legjobb tisztje, aki 1946-ban átment az In- terpolhoz és 1963-tól 1978-ig vezette a szervezetet. legalább ilyen plasztikusan fogalmaz. Az ő meghatározása szerint „Az Interpol szuverén államok teljes önállósággal működő rendőri testületéinek tájékoztatási, tanácskozási és akció-egyeztetési központja, amelynek pillanatnyilag 126 országban van helyi irodája', helyi rendőrtisztek vezetésével. Feladatunk persze sok van még. de úgy érzem, megvalósítottuk a hatvanöt évvel ezelőtti elképzelést”. Az Interpol jelenlegi vezetője az ugyancsak francia Andre Bossard rendőrtiszt, a Sorbonne kriminalisztika- professzora, aki tevékenységéről rendszeresen beszámol az ENSZ főtitkárának, valamint a szervezet évi közgyűlésének. Harmat Endre (Vége) \
