Észak-Magyarország, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-05 / 155. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 Nézőtéri meditáció Gázkitörés meg partizánháború GÄIFFIN ÉS PHOENIX címmel látható a ma kezdődi) filmhéten Daryl Duke amerikai filmje, amelynek lószerepeit Peter Falk és Jill Clayburg játssza. Előzetesként e képpel tudunk a filmről szolgálni, s annyit mondhatunk el még róla, hogv két halálraítélt ember szerelméről szól. Peter Falk _ a képen középen — ezúttal sem Columbo-szerü figurát, hanem drámai hőst játszik. A hét további, két filmje az izgalmas, kalandos történetek kedvelőihez szőj. Közülük is elsősorban a fiala- labbaklw:, vakációzó kisdiákokhoz is, akiknek talán többel és mást is nyújthatna a tiimíórgalmazás ebben a zárt fedél alá kényszerítő vakációé időben. Éppen a MOKÉP egyik főosztályvezetőjének televíziós tájékoztatójából 'tudjuk, hogy kétszáznál több gyermek- és ifjúsági ' film, illetve filmösz- szeáilttás kópiái vannak most forgalomban, meglepő hát. hogy a vakációban a mozik- nem kínálnak ezekből a gyerekeknek. Ez a két film nem kifejezetten hozzájuk szól, a kisgyermekekhez végképp nem, de a kalandos filmeket szerető fiatalok. az izgalmat kedvelő felnőttek bosszúság nélkül megtekinthetik. Még akkor is, ha igazában egyik film sem jó, nem haladja meg a jó középszerűt. ★ ZELENCORA CSÚCSAI a címe a Zdravko Velimirovics rendezte jugoszláv filmnek, amely témáját a jugoszláv nép kimeríthetetlen forrásából, a második világháború partizánharcaiból merítette. A történet a nagy partizánháború egyik epizódjának, egy montenegrói ütközet valóságos történetének szabad feldolgozója, és benne vendégként olyan színészt látunk — sajnos ‘híréhez, művészi nagyságához mél- i latlan szerepben —, mint Szergej Bondarcsuk és egyik kisebb, de fontos szerepben Josephine Chaplint, meg látjuk a jugoszláv filmszínészgárda több kimagasló alakját. A történet egy frissen érettségizett gimnáziumi osztály diákjai körül bonyolódik, akik egykori tanárjukkal együtt küzdenek u partizáncsapatban. A fordulatok, sajnos túlzottan clkoplalottak, túl ismertek, a történet sodra gyakran lelassul, feszültsége tellazul, nem egy alkalommal giccs- határon levő, érzelgős, vagy azt túl is lépő motívumok is felbukkannak. A film jellegénél fogva, igen sok a lövöldözés, robbantás, ennélfogva nagy munka volt a fényképezés és különösen sok munkája adódott a pirotechnikusnak. ★ Ugyancsak a pirotechnikus munkája dominál a Lángoló sivatag című román—olasz filmben is, amelyet Mircea Drágán rendezett. Egy afrikai Szahara! olajkút ég. és mivel amerikai hivatásos tűzoltók nem tudják eloltani, vagy nem akarják eloltani, egy gyakorlott román olajszakértö-, illetve tűzoltócsapat utazik a helyszínre, s a film egyik vonulata azt a hősies küzdelmet ábrázolja, ahogyan a román tűzoltók a pusztító tűzvésszel küzdenek. Ugyanakkor van a filmnek egy másik szála is, amely azt érzékelteti, hogy az Amerikában székelő nagy olajmo- nopólium, miként próbálja az oltást meggátolni. Tulajdonképpen ők gyújtották is lel a kutat, mert üzleti és politikai érdekeik azt kívánják, hogy a kis afrikai ország gazdaságilag ne erősödhessék meg. E kétféle küzdelmet mutatja be a film eléggé konvencionális eszközökkel, de tagadhatatlanul jó ritmusban, izgalmas vágásokkal. (benedek) A háztartásban feleslegessé váll pamuttextil ruhadarabokat telepeink és álvcvohclycink: — tiszta fehér ht. pamuttextil hull. 20 Ft kg — tiszta színes ht. pamuttextil hull. 10 Ft,kg — mosatlan fehér ht. pamuttextil hull. 10 Ft/kg — mosatlan színes ht. pamuttextil hull. 5 Ft/kg . Észak-magyarországi Nyersanyaghasznositó Vállalat MISKOLC — Sajó-part A Bádogember aranygyűrűje 1979, július 5„ csütörtök Sály-Latorban Előkerül az ezeréves nemzet ség fő i közpo n t „Az epizódszerepet olyan m diákszerep ként foghat juk fel. mely ‘ drámailag fontos helyen foglal cl egy jelenetet.” A gyilkossá vált király — Macbeth — bérgyilkosokkal szövetkezik. A tárgyalás hangneme csaknem baráti; a király kiszolgáltatott. A hórihorgas Első gyilkos alázatán átsüt ez. Cinkos mosolya, csak egy villanásnyi, de a király beleborzong. A gyilkosbk puha léptekkel el. de Macbeth nem tud mozdulni. — Ki volt az Első gyilkos? — kérdezi tőlem szünetben a vendégkritikus. — Bánó Pali! „Az epizúdjátekosnak mindenekelőtt jellemző erővel kell bírnia, hogy egy alakot ne egy egész darab folyamán fejlesszen ki. hanem egy jelenetben villantson fel.” Egyszer megkíséreltem ösz- szeszámlálni Bánó Pál szerepeit. Százhúsznál abbahagytam. A színház szerepkatalógusa szerint, az 1950 —51-es évadtól jegyzik a nevét. 1950 szeptemberében ő volt a Mélyszántás Első parasztja, s még ugyanebben a hónapban a János vitéz Első tábornoka.' Azóta legalább 5—6 szerepet játszik évadonként. Volt hei;ceg, csősz, lakáj, börtönőr, partizán, pincér, káplár, portás, jeges. mozdonyvezető, szabó, kocsmáros, szárnysegéd. öreg barát, cigány, sokszor rendőr és kétsizer király. Színházi forradalmak, változó stílusok és divatok, zajos sikerek és be nem vallott bukások közepette élte évtizedeit. Közben sztárok születtek és múltak el, egykori „menők” kerültek a szakma perifériájára. elvesztve önmagukat. A fiatalok megöregedtek; az egykori naivak már régen anya- szerepeket játszanak, a bon- vivánok már csak rezonö- rök, az lluskák jó, ha Mostohaként színpadra léphetnek, de Bánó Pál tartja magát. Nincs kora, mert negyedszázaddal ezelőtt is öregeket játszott, ha kellett, s ha netán frakkot húz és táncolni kezd, még most is elhisz- szük, hogy fiatal. De soha nem akart sem öregnek, sem fiatalnak látszani; mindig csak valakinek. S így lettek a senki és semmi figurák emberekké. Kritika-sablonok: Tetszett Bánó Pál szikár cs fanyar rendőrfőnöke .. . Remek ka- rikírozó készséggel. . . Egyetlen jelenetben Is . . . Groteszk méltósággal . . . Megjegyeztük még a Magasgalléros úr szerepében . . . stb. A Miskolcról elszármazott híres színészek mindig tudakozódnak felőle. Pedig Bánó nem színházi aranypofa. tréfacsináló, sztorikat mesélő bohém. Soha nem vbll a klub császára, az ugratások nagymestere. Csak a színpadon figyelhetünk fel jelenetére. De ott mindig! Jászai Mari írja: „Az életben ,az a komédiás, aki a hitvallásával házal.” Bánó hitvallása nem hangos és melldöngelö. Ö mindig fegyelmezett és korrekt. Csak a szerepeiből tudom, hogy nagyon határozott véleménye van a világról. Ugye, emlékeznek az Öz Bádogemberére? Utóbbi szerepeinek egyike volt ez. „Korábban nem voll szomorú mcllckízc az epizódszerepnek. A középkor misztériumjátékaiban a legelőkelőbb családok gyermekei, s a legfelsőbb papság tisztességesnek tartotta a legkisebb szerepet is . . . A reneszánsz fényes ünnepein a legkisebb szerepet is fényes név kapta. A moszkvai Művész Színházban fö- színészeknek kell a legkisebb inellékszcrcpct is játszaniuk.” Hogyan van ez nálunk, itt és most? Egy biztos: Bánó — státusza szerint — nem fő-szinész. De az is biztos, hogy nincs e hazában színház, ahol Bánó Pál a maga gazdag jellemábrázoló készségével és fölényes mes- terségbeli tudásával meg ne állná a helyét, míg a vele egy deszkákon működő fő- színészek (tisztelet a kivételnek), csak itt-ott és ide- ig-óráig lehetnek a társulat oszlooai. A hazai színjátszás leghíresebb cpizódistái: Udvarhelyi Miklós, Füldényi Béla. Újházi líde, K. Dem.ién Mari, Sugár Károly, Ga- bányi László, Mály Gerő, Gyenge Árpád. Tíz év óta figyelem Bánó Pál művészetét a legnagyobb gyönyörűséggel. Évek óta kérdezem: miért nem veszik észre a jutalmakat, s a díjakat oszló szervek? A továbbiakban nem kell kérdezni; a színész ujján már ott a Déryné-gyűrű. Eddig csak kellék-ékszereket viselt (ha kellett), de azokról is elhitette, hogy aranyból vannak. (gyarmati) Sályból a hegyek felé menet mindjobban összeszűkül a völgy. Az út két oldalán erdő koszorűzta magas hegyek és olt, ahol hajdan Lator-úlnak nevezték a falut, a Lator-patak két partján a Volán autóbusza is visszafordulni kénytelen, a ma Sály külső települését jelentő falurészt körülvevő hegy egyik kiugró szegletén vártorony tűnik szembe, vagy inkább vártorony romja. Tizenkettedik századból való lakótorony maradványa. Ez a délkeleti sarka a nagyjából háromszög alakú földvárnak, amely a településtől északra levő hegyek csúcsán található. A legnagyobb hosszúsága háromszáz méter, a legszélesebb a háromszög csúcsánál: száznegyven méter. Jókora földvár lehetett. A sáncán kívül, őskori sáncok árulkodnak arról, hogy késő bronz-, illetve kora vaskori erődített település állhatott itt, amelyre a X. században települt az a földyár, amelynek háromszög alakú sánca ma is kivehető. A megbolygatott talaj árulkodik a X. századi keletkezésről, nevezetesen, a sánc égetett anyaga. A huszonhat méter magas, meredek sziklán, tehát az ellem séglöl ez oldalról megközelíthetetlen helyen a falura letekintő vár alatt, a Lator- patak két partján a XII. században keletkezhetett az a település, amelynek nyomait napjainkban kutatja a Herman Ottó Múzeum régészeti osztályának vezetője, Gádor Judit régész-muzeológus. Hét évvel ezelőtt. 1972 novemberében vízmúépités- kor, csöfektetés közben bukkantak, elő a középkori temető lés templom romjai. Hencsey Elemér tanító jelentette a leletet a Herman Ottó Múzeumnak és Gádor Judit akkor jött ki először Sály-Lalorba leletmentésre. Árpád-kori körtemplom alapfalait és benne, valamint a környékén ötvenegy sírt tárt fel. Ez a munka 1972. novemberében leletmentés volt, a feltárás után a leleteket biztosították, majd a további munka leállt. Készben közterületen, részben magánterületen voltak a leletek, így a templomromokat visszafedték, a sírleleteket — csontvázakat, XV. századi veretes bőröveket, páriákat, pénzdarabokat, ruhadarabokat — pedig beszállították a Herman Ottó Múzeumba. Csak három év múlva kerülhetett sor a sály-latori ásatás továbbfolytatására. 197ij-ben folytatta Gádor Judit a fentebb már említett temető déli oldalán az ásatást és ott újabb sírokat tárt fel. Kiliint. hogy a temetőt egy X. századi településbe ásták. Később találtak itt XV. századi kemencéket isi Az ásatást nem ' tudta itt folyamatosan végezni,' hiszen a lapunkból is ismert nagyszabású, több esztendős abaújvári feltáró- munka elszólitotta innen. Többször írtunk már a régészeti kutatást megkönnyítő műszaki módszerekről. Ezeknek egyik lelkes kezdeményezője és művelője, dr. Csókás János professzor, a Nehézipari Műszaki Egyetem tanszékvezető tanára 197ö-ban Sály-Latorban a Gádor Judit állal vezetett feltárások közelében, geofizikai felméréseket végzett és egy negyvenszer tizenhárom méteres területre vonatkozóan, két mélységi szinten, geoeleklromos és mágneses felmérési térképet készített. Ezek a geofizikai felmérések, mint erről már többször írtunk, abban nyújtanak igen nagy segítséget a régészeti kutatásoknak, hogy megközelítő pontossággal kijelölik és térképen tükrözik, hol rejt a régész számára valami érdekeset a föld mélye. E geofizikai felmérések alapján ez év májusában látott hozzá Gádor Judit a sály- latori ásatások folytatásához. A közbeeső időben Abaújvárott kutatott. Az ásatások jelenlegi látványa a laikusnak nem sokat mond. Annál többet a régésznek. Mint Gádor Judit tájékoztatott, eddigi ásatásaik eredményeként megállapítható, hogy az Árpádkori járószint, a jelenlegi talajszint alatt hatvan centiméterrel volt, de településnyomok, házalapok, kerámiák jóval ez alatt a járószint alatt, helyenként két méterrel mélyebben is előkerültek. Következtetései k szerint, igen hagy település lehetett és a Lalor-pat'ak mentén messze el húzódon.■ Erre utalnak az önkéntes segítők, a helyi lakosok leletei is, akik egész messziről is hoztak kertásásoknál, építkezéseknél előkerült és az ásatásoknál előbukkan- takkal azonos cserepeket, kemencemaradványokat. Az eddigi munka során meglehetősen nagy település körvonalai bontakoznak ill ki, amely a X—XI. századtól a XIV. század közepéig létezhetett. A X. századtól nemzetségtől központ volt, szerves egységben a bevezetőben említett, a magas hegyek tetején levő földvárral, de a vármegyék szervezésekor már nem lett belőle ispánsági székhely. Azaz. elvesztette korábbi ko- rai-közigazgatási funkcióját. A régész számára természetesen, nemcsak az előkerült leletek a fontosak, bár első fontosságúak, hanem a különböző leletek összevetéséből kikövetkeztethető történelmi mozzanatok. Az előkerülő településnyomok, egyéb leletek, a hajdani ijemzetségföi település életéről tanúskodó maradványok ezer év előtti történelmünk jobb megismeréséhez szolgálhatnak újabb adalékokkal. Régészek és történészek közös munkájával egészülhetnek ki a korra vonatkozó történelmi ismeretek, amelyekhez jelentős vonásokkal járulhat hozzá a sály-latori ásatás. Sajnos, néhány hét múlva abba kell hagyni Gádor Juditnak itt a munkát, jóllehet. ez egy több éves feladatot jelentene. De az abaújvári ásatás, amely volumenében nagyobb, elvonja innen az erőt, pedig jó lenne ezt a nemzetségföi székhelykutatást is más, hasonló régészeti feladatokkal egyenrangú besorolásban mind intenzívebben folytatni. Benedek Miklós Pest megyei nemzetiségi találkozót rendeztek Szentendrén. Számos, az alkalomra a helyszínre érkezett nemzetiségi együttes mutatta be tudását a nagyszámú nézőközönség előtt. A rendezvény egyben a Szentendrei nyár eseménysorozatának megnyitója ■is volt. A képen: A nemzetiségi népi együttesek két résztvevője. Kulturális körkép AVAR KORI TEMETŐ Kéthónapos munkával nagy kiterjedésű avar kori temetőt tártak fel Tatabánya határában, összesen 250 sírt tártak fel. A leletek tanúsága szerint a VII. század elején kezdték a temetkezést ezen a • területen. A temető egy közeli településhez tartozott. Tizenegy házat ástak ki. A félig földbe mélyített házak a mai csöszkunyhókhoz hasonló egyszerű kis építmények voltak, kőből rakott tűzhellyel. MAGYAR FILMEK Két' nemzetközi filmfesztiválon szerepelnek a magyar filmek júliusban. Gál István „Legato”-ját, valamint Gyön- gyössy Imre, Kabay Barna „Két elhatározás” című produkcióját Franciaországban vetítik. Üj-Zélandban Jan- kovics Marcell hat nemzetközi dijat kiérdemelt, animációs rövidfilmjei szerepelnek. MINI ÚTIKALAUZ Mini útikalauz sorozat indult, amely bemutatja Baranya híres műemlékeit. Elsőként a két leglátogatottabb végvárról, a szigetvári és a siklósi várról kapunk ismertetést. Molnár G. Judit művészettörténész szerkeszti, a grafikákat Pinczehelyi Sándor festőművész rajzolja. / r, 4
