Észak-Magyarország, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-28 / 175. szám
1979. július 28., szombat ESZAK-MAGYARORSZÁG 5 Polgári védelem Á füzek ellen való védelemről Ma már ez nem titok, hogy a tűzvédelmi erők akár állami. akár önkéntes tűzoltókról legyen szó. a polgári védelmi erőkhöz tartoznak, annak szerves részét képezik, feladataik szoros összefüggésben vannak a polgári védelemmel. Amikor a lakosságot erről a fontos kérdésről tájékoztatjuk, akkor mint társadalmi ügyről szólunk. E kérdés fontossága azért is időszerű. mert az uralás, a betakarítás időszakában vagyunk, amikor nem lehet senki számára sem közömbös környezetünk biztonságos védelme. Ismeretes, hogy országunkban évenként több tízezer lakás épül, amely nemzeti vagyonunk fontos része. Ezekben a lakásokban — figyelembe véve lakásaink kultúrájának fejlődését — jelentős értékű bútorok, festmények,, szőnyegek vannak. Nem szabad tehát otthonunk, környezetünk, közös vagyonunk tűzvédelméről megfeledkezni. A tűz bekövetkezése nagyon nagy pusztulást okozhat. Tudott dolog, hogy országunkban az utóbbi időben egyre több lakóházi tűz fordul elő. Sajnálatos módon történnek tüzek termelőszövetkezetekben. állámi gazdaságokban. üzemekben is, amely sok esetben a gondatlanságból. a szabályok, rendeletek, előírások be nem tartásából adódnak. 1978-ban az előző évekhez viszonyítva — a lakóházi tüzesetek száma 11.1? \ százalékkal, a kárértek pedig 37 százalékkal emelkedett. Az összes kárral járó tűzeset. •10 százaléka lakóházakban keletkezett. st Kelecsényi István Kelecsényi István, az EL- ZETT Müvek Sátoraljaújhelyi Gyárának rendészeti vezetője és egyben polgári védelmi türzsparanesnoka is. Villanyszerelőként került 1962-ben a gyárba, majd elvégezte a gépészeti technikumot. Jelenlegi beosztásába 1968-ban nevezték ki és azóta egyben Sátoraljaújhely fontos gyárának polgári védelmi törzs- parancsnoka is. Ö azt tartja, hogy csak feladatok vannak, munkaidő nincs. Ami azt jelenti, hogy a megszabott munkaidőn túl még igen sok fontos feladatot kell elvégeznie. Szervező titkára a gyár egyik pártalapszerveze- tének, tagja az üzemi munkaügyi döntőbizottságnak és a városi Népi Ellenőrzési Bizottságnak is. Ami polgári védelmi tevékenységét illeti, ez is elég nehéz, bonyolult. Arról van szó ugyanis, hogy az EDZETT Művek újhelyi gyára minisztériumi hatáskörbe tartozik, ilyen értelemben innen kapja mint polgári védelmi lörzsparancs- nok az utasításokat, ugyanakkor a városi polgári védelmi parancsnokság feladatai megvalósításában is alaposan kiveszi részét. A gyárban szakszolgálati és önyéHa a tűzesetek okát vizsgáljuk. akkor az a tapasztalat, hogy ezek a szabálytalan dohányzás következtében. valamint a villamos berendezések. a gáz, a nyílt láng. és a gyermekjátékok helytelen használatából adódnak. Országos szinten 427 tűzesetről tudunk, amelyek középmagas és magas épületekben következtek be. amelyekből mintegy öt) százalékot a lakosság oltott el. Ez bizonyítja a lakosság fel- készültségét is. Mit kell tenni a tűz- észlelésekor? Alapvető feladat a késedelem nélküli jelzés, segítség- hibás. A tűzjelzéskor közölni kell: a pontos címet, ahol a tűz van. mi ég. emberélet van-e veszélyben, valamint a bejelentő nevét és telefon- számát. A tűzjelzéshez és a tűzoltáshoz minden állampolgár köteles ellenszolgáltatás nélkül segítséget adni. akár közlekedési eszközről, akár telefonról, vagy egyéb értesítési eszközről stb. legyen szó. A tűzesetet az alábbi helyekre célszerű jelenteni: tűzoltóság, rendőrség, tanács. A tüzek helyén néhány magatartási szabályt célszerű betartani. Tűz 'esetén az ajtók, ablakok lecsukása, mert a huzat éleszti a tüzet. Folyosókon, lépcsőházban nedves zsebkendőt, pokrócot, fürdőköpenyl bevizezve meghajolva, esetleg kúszva meneküljünk. Magasból ablakon ne ugorjunk ki. mert az halált okozhat, A megérkezett tűzoltóknak biztosítsunk helyet, ne a tömeg foglalja el a felvonulási tcÁktivistáink delmi erők szervezéséről, kiképzéséről. továbbképzéséről, ez anyagi-technikai eszközök alkalmazási készenlétbe helyezés biztosításáról kell gondoskodnia. De nemcsak vezeti. irányítja ezt a munkát, han'em személyesen is részt vesz a kiképzésben, a továbbképzésben előadások tartásával. Mint tapasztalt polgári védelmi aktivista, sokat segít a városban levő tanácsi vállalatoknál levő polgári védelmi képzés megszervezésében is. A múlt évben például ő vezette — méghozzá kiválóan — a városi komplex módszertani foglalkozást, amelyen részt vettek gyárának polgári védelmi alegységei is. De nemcsak a, városi, hanem a megyei polgári védelmi feladatok megoldásában is számítani lehet rájuk. Az 1974-es árvíz idején a gyár alegységei olyan szolgálatot teltek. amellyel kiérdemelték a kormánybiztos dicséretét. Kelecsényi István kiemelkedő munkájáért a gyárban kiérdemelte a Közbiztonsági Érdemérmet, polgári védelmi tevékenységéért pedig a Honvédelmi Érdemérem tíz év utáni fokozatát. Belinsiky János rületükel. A tűzcsapok fölött ne parkoljanak autók. Az égő televíziónál, rádiónál húzzuk ki a csatlakozót. Az égő függönyt tépjük le. Vízszegény helyeken, tanyákon, hétvégi faházak mellett hordókban biztosítsunk vizet, vödröket, ásókat, lapátokat. Kertes házakban célszerű a vízcsapokhoz néhány méter tömlőt biztosítani, olajkály- hákkyl való fűtésnél pedig kisebb ládákban homokot tárolni. A kereskedelemben kapható porral vagy gázzal oltó kézi tűzoltó készülék nagy szolgálatot tehet • egy kezdődő háztartási vpgy au- tótűz oltásánál. Mindannyiunk kötelessége, hogy felkészüljünk a tűzveszély elhárítására. Háborús, vagy rendkívüli körülmények között a fentieknél jóval többét kell tenni. Csak a közös összefogás vezethet eredményhez és tud úrrá lenni a veszélyen. A folyamatos lomtalanítás, a felesleges éghető anyagok eltávolítása a lakásból, padlásról nagyon fontos feladat békében is. de rendkívüli körülmények bekövetkezése előtt is. Háborús tüzeseteknél, esetleg a tűzvédelmi erőknek a megsemmisülése esetén a lakosság nagyon sokat tehet a tűz megfékezésére, vagy lokalizálására. Ezt segíti elő a polgári védelmi kiképzés és felvilágosít»! munka, amely elsősorban a lakosság erdőkében történik. /•sebesi I,ászló 1 ezredes, a megyei PV törzsparancsnoka Belinszky Janos, a eigándi Egyesült Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnökhelyettese, egyben a polgári védelmi alegység parancsnoka. Eredetileg agronómus; 1962- ben az újhelyi járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője. egyben polgári védelmi szakszolgálati parancsnoka lelt. 1967-től dolgozik a eigándi közös gazdaságban. A termelőszövetkezet műszaki mentő alegysége a felsőbb szervek értékelése szerint a járás legrégebbi és legjobb alegységének ' számít. Nem kis része van ebben a parancsnoknak', aki gondosan válogatja ki azokat, akik e feladat megoldáséhoz megfelelő szaktudással rendelkeznek, aki ügyel arra, hogy az alegység felkészültsége már évek óla „naprakész”. Az általa vezetett szakszolgálat tulajdonképpen nem önvédelmi alegység, hanem elsősorban járási, megyei feladatok végrehajtására szolgál, s ennek megfelelően gondoskodnak felkészítéséről. Volt természetesen eset. amikor önvédelmi feladatokat is el kellett látni, például az árvíz idején. A polgári védelem korszerűsítésével megnőtt a termelőszövetkezetekben levő alegységek szerepe. emelkedett a követelmény. ennek megfelelően fokozták a'kiképzést és a továbbképzést. A eigándi termelőszövetkezel polgári védelmi alegysége a járásban e tekintetben is élen jár. A kiképzés során több kiválóra értékelt gyakorlatot hajtott végre. Belinszky János elsősorban a termelőmunkában elért kiemelkedő eredményeiért nyerte el a Munka .Érdemrend arany fokozatát, de egyáltalán, nem hal belemar gyarázásnak az. ha ideszámítjuk kiemelkedő polgári védelmi tevékenységét is. Karcikolpck feidisz a XIX. századból. Grúz borosedények. Kaukázusi ékszerek A Közép-ázsiai és kau-' kázusi ékszerek, ötvösmunkák. a XIX—XX. században című kiállításon a Munkásmozgalmi Múzeumban 260 műtárgyat mutatnak be. többségük ezüstből készült, a XIX. század közepétől a XX. századig, s napjainkig bezárólag. A kiállított műtárgyak Üzbegisztánban. Tádzsikiszínnban. Kirgizia- ban. Dagesztánban. Örményországban és Grúziában készültek. E művészet alapjait a sok évszázados közép-tázsiai és kaukázusi esztétikai elképzelések és a helyi öt- vüsmeslerek művészete képezi: A közép-ázsiai és a. kaukázusi népek arany- és ezüst mű vessége teljesen eltér és különbözik az orosz, a nyugat-európai és távol- keleti mesterek munkáitól. Az üzbégek és ládzsikok ékszereinek mintázatában uralkodó szerepe van az „iszlimi” ornamentikának (ez a legtöbb esetben fiatal növényi hajtási, melyet virágzó rózsa, virágok, lelőlek és szén szirmú világok. s ezek között medalionok egészítenek ki. A tád- zsik ékszerek sok tekintetben közel állnak az üzbég- hez, de következetesen kevesebb drágakövet alkalmaznak, gyakrabban használnak korall! és az ornamentikáik egyszerűbbek. A türkmén • ezüst ékszerek sajátosak, méretükben és tormáikban szoros ritmus és súlyos monumentalitás. művészien egyszerű mintázat jellemzi őket. Ezek az ezüst- és aranyozott . ékszerek. karneol. színes üveg, néha türkisz- díszitéssel nagyon különbözőek: csatok, kendőtarlók, halántékgyürűk. gúla alakú függök. csüngpd iszekkel emlékeztetve a közép-ázsiai mecsetek és medreszék árkádjaira és boltíveire. Da geszt á n öt vösmü vesze - tét dergin. avar és lak nemzetiségű mesterek munkái képviselik. Súlyos karpere- cek. amelyeket elborítanak az apró, ezüstgombos díszítések. különféle tonatú láncok, hosszan lecsüngő függök, hold alakú madaras fülbevalók és még sok más ékszer képviseli a dageszla- ni ötvösök munkáját. Az örmények földjén készített ékszerek nemcsak Arméniában, hanem másutt is híresek voltak. Díszöveket. karpereceket, gyűrűket, tálcákat, kannákat gyártották. Díszövcsatjaik nagyon hasonlítanak a világhírű örmény khacskarakra (csipkeszerüen kifaragott kőkeresztekre). Azerbajdzsánban tradicionális női ékszereket készítettek. a díszövek örvendtek nagy népszerűségnek. A grűz bortermelők mindig nagy gondot fordítottak a vendégváró asztal és felszerelés tárgyaira, melyeket az ötvösök-fémművesek" művészi, munkája képezel 1: különböző boroskancsök. bermeritö kupák és poharak formájában. A kiállítás a hagyományos ékszereken kívül betekintést nyújt a fent felsorolt köztársaságok népeinek viseletébe és a visele- tek kiegészítő darabjaiból öveket. tőröket stb. mutat be. A kiállítás augusztus közepéig larí nyitva. Minden szem búza... A néhány napja hozott árintézkedések Ifibbek között a pazarlások mérsékelését, a takarékosabb felhasználást, minden előállított érték megbecsülését, rendeltetésszerű felhasználását célozzák. Alapjában véve nem új dolgok ezek, erről beszéltünk, írtunk esztendők óta, s nem is igen akad olyan ember az országban, aki ennek helyességével ne értene egyet. Elméletben. Mert a gyakorlat nap mint nap mást mutat. Sajnos, lépten-nyomon találkozunk az előbbi elveket felrúgó negatív példákkal. A minap határjáró utunk( során — pedig esküszöm rá, nem ezeket kerestük —szinte szemünket szúrták ki az alábbi esetek. / Évről évre visszatérő újságírótéma. így aratás idején az utakat szegélyező, elszórt búzaszemcsikok. Üjra írni róla már-már nevetséges, maga a tény azonban annál felháboritóbb. Különösen most, hogy a gabonatermés gyengébb a vártnál. És az is felháborító, hogy az így „szemetelő” gazdaságok felelősségre vonása legtöbbször elmarad, vagy legfeljebb egy ejnye-bejn,vével megoldódik. Jó magam még nem hallottam rá példát,' hogy emiatt egy tsz-t, például pénzbírságra ítéltek volna. vagy egy gazdaság elmarasztalta volna a szemet el- hullajtva szállító gépkocsi vezetőjét. Mondom, a minap, nem kákán is csomót keresve, jártuk a megyét, figyelmünket azonban nem kerülhette el például az Ond és Rátka közötti útszakasz szemszőnyege, a 37-es út Szerencsről kivezető szakasza, a 3-as főút lines községbe vezető leágazása. á Bocs—Hernádnémeti vasútállomás közötti ugyancsak gabonával terített rész. Sajnos, egyáltalán nem vagyok meggyőződve róla. hogy máshol a megyében nem találkoznánk hasonlóan elszórt szemekkel, kilókkal, mázsákkal. Ilyen sok kenyerünk van ? Nincsen búza, szalma nélkül — mondják, s bár a szem (jóval lényegesebb, értékesebb eme tartozékánál, annyira a szalma sem értéktelen. hogy elégessük. A rát- kai határban sajnos, rendre vágott szalma égetését láttuk. Hogy szándékkal gyújtották-e fel. vagy egy kipattant szikra.eldobod gyufaszál gyújtótta-e fel. nem tudhatjuk, mivé) a környéken egy teremteti lelket nem találtunk. Ha mégis ez utóbbi történt, akkor sem illeti dicséret a gazdaságot, mert az ilyen tüzesetektől megvédő tarló-körbeszántás bizony, az adott helyen elmaradt. Ha már a termés megtermelt. takarítsuk be. szállit- súk védett helyre, s használjuk "tel rendeltetésszerűen! Az értékes pillangós szénát például kazlazzuk be. s a jószággal etessük fel! Nem tu-’ dom. a 37-es út jobb oldalán. a 13—16. kilométer között meddig marad még boa- jvában a széna? Mert már régóta ott és úgy van, amit legjobban az bizonyít, hogy az új növedék azóta ismét vágásra érett. Csak nem a szállítási költséget akarják csökkenteni azzal, hogy megvárják az új „gyapjú” betakarítását, s majd egyszerre mindkettőt? Még ha prédikálásnak is tűnik, újra és újra szükséges leszögezni: minden szem búza. minden szál szalma, minden boglya takarmány a népgazdaságnak, tehát nekünk nagy érték. Sáfárkodjunk hát vele jól, hiszen a sajátunkról. van szó! A legkisebb pazarlásnak is mindnyájan vesztesei vagyunk! (hajdú) / I
