Észak-Magyarország, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-27 / 174. szám

1979, július 27., péntek I szerencsi kukorica A tavasznál kell 'kezdenünk, unnak ellenere, hogy sokfelé azt. mondják az idei kikelet­re: jobb mielőbb elfelejteni. Tény: a szerencsieknek sem volt könnyű tavaszuk, sőt közvetlenül az év kezdetén rózsás kilátásokban nem is igen reménykedhettek. Az őszből heteket rabló tél mi­att korán kifogyott az eke a földből. Bizony a szántai­ján területek eggyel többre gyarapították a tavasz amúgy sem kevés gondját. Ennek ellenére, amikor most a Szerencsi Állami Gaz­daság idei ■ kukoricatábláit dicsérem, egyúttal a tavaszi alapozást is dicsérem, a szer­vezést, a hozzáállást, a szak­értelmet. Mert ezekkel a „fegyverekkel” győztek g ta­vasszal oly gyorsan röppenő napok, hetek fölött, s az. idő­járás annyi szeszélyén. Mun­kájuk eredményességét nem csupán a biztató kukorica- táblák igazolják, hanem az IKR taggazdaságok !)(>00-es körzetében elért tavaszi első helyezés is. Rusznyák József, a gazdaság növénytermesztési főágazatának vezetőjével az elmúlt hónapok munkáit summáztuk, értékeltük. — A tavaszra áthúzódott szántási, műtrágyázást fel­adatokat gépösszevonásokkal, ésszerű, rugalmas szervezés­sel rövid idő alatt —, s ami ugyancsak lényeges —, kiváló minőségben sikerült elvégez­nünk, pótolva ezzel a hiá­nyosságokat. — Az időarányosságon túl a kukoricatermesztésükben technológiailag . akadtak-e olyan területek, ahol a. ko­rábbi évekhez képest kel­lett lépniük? — Igen. Három ilyen te­rület volt, ahol úgy ítéltük meg; a nagyobb és gazdasá­gosabb termés érdekében szükséges változtatnunk, lép­nünk. Javulnunk kellett a .talajművelés, a műtrágyázás és a vetési munkák minősége terén. Az idei tavaszon eze­ken a területeken megtet­tük az első lépéseket, s úgy érzem, a jelen pillanatban biztató képet mutató kuko­rica „hálája” nem is maradt el. — A Szerencsi Állami Gaz­daság '2022 hektáron termeszt kukoricát. Ilyen nagy terület esetében természetesen elő­fordul, hogy ugyanabba a táblába az egymást követő években kukorica kerül. A viszonylag későn lekerült ku­korica, az őszi szántás fon­tossága, a nagy mennyiségű kukoricaszár milyen problé­mákat jelent a talajmüvéiés terén ? — A gépesítésünk foka garancia rá, hogy időarányo­san elvégezzük a munkákat. Ritkán fordul elő, hogy ki­futunk az időből. A nagy­tömegű kúlcoricaszár talajba dolgozása viszont ez ideig elég sok gondot okozott. Se­gítséget jelentett, ha sikerült leégetnünk. Sajnos, erre az esős őszökön nemigen van mód; Most gazdagodtunk, nagy, nehéz, tárcsákkal, s úgv érzem, ezzel ez a " gon­dunk is megoldódik, hiszen ezekkel a tárcsákkal egyszer, i f A miskolci járásban ebben az évben több mint 51 mil­lió forintot fordítanak beru­házásokra. Az év végéig több gyermekintézményt ad­nak ál: tveszny éten ben már megépült az új ötven férő­helyes .óvoda, amelyet júni­usban vetlek birtokba a gye­rekek. Augusztus 20-án avat­ják fel a sajóecsegi huszonöt férőhelyes; valamint a gesz- telyi és sajóhídvégi, ölven- ötven kisgyermek fogadására alkalmas óvodát. Ugyancsak ekkor adják át Szlrmabese- nyőn, Sajószentpéteren és Sajóvámoson az' óvodai köz­lekedési parkot. Az idén meghatározott be­ruházási színvonal a miskol­ci járás fejlesztési feladatai­vag.v kétszer — ahogy szük­séges — felaprítjuk, '-földbe tárcsázzuk a szárlömegel. Utána már az eke .jó minő­ségű szántást végezhet. — A műtrágyázás a ko­rábbi években lFÁ-ra szerelt repítőkorongos műtrágyaszó­rókról történt, amelyeknek köztudott, hogy a szórásképe nem a legtökéletesebb. Ezen a területen milyen változás történt? — Való igaz, az. .IFA mű­trágyaszóróknál elég rossz a szóráskép. Az. ilyen gépekkel kezelt táblákon a növényál­lomány bizony hullámos, ami korántsem csak szépséghiba. Az alacsony állomány. • a „hullámvölgy” ugyanis ter­mésben is alacsonyabbat pro­dukál. Ezt a hátrányt tapasz­talva kezdtünk hozzá a me­gyében elsőként a műtrágya folyékony kijuttatásához. Az. elmúlt őszön már 50ü hektár kukorica. 450 hektár cukor­répa és 1300 hektár kalászos területén ezzel a módszerrel történt a tápanyag-visszapót- 'ás. Tervezzük, hogy idén ősszel tovább növekszik az ily módon trágyázott földte­rület. nagysága. — Említette, hogy a har­madik terület, ahol lépniük kellett, az a vetési munkák precizitása. Ez eléggé össze­tett fogalom. Szerencsen mi­lyen lépéseket takar? — Egyrészt értjük alatta a vetés optimális idejét. Ez ná­lunk a kukorica és napra­forgó esetében 10 nap, ter­mészetesen éjszakai műsza­kokkal, ami nálunk régóta nem számít újdonságnak. Ezenkívül minden táblára önálló technológiát adaptá­lunk, ami a legapróbb rész­letekig tartalmazza a tenni­valókat. Örömmel mondha- tsm, ebben az évben vetés­ből eredő hibánk nem volt. De ha már ezt a tényt meg­említettem. feltétlenül ki kell emelnem a vetőink munká­ját. akik nagy tapasztalattal, szakértelemmel rendelkez­nek, s akiket a rutin, a ta­pasztalat mellett a minőségi premizálás is arra késztetett, hogy kifogástalan munkát végezzenek. Minden táblá­ról tudjuk, ki vetette, s a kelés után egyénenként tör­téni az értékelés. A prémi­umfeltételeink szigorúak, de teljesíthetők. Elsősorban az előírt tőszám meglétét, az előírt gépteljesítmény betar­tását, a sorhibák kiküszöbö­lését, értékeltük. A táblák forgói nem lehetnek ablako­sak, de „összevetettek” sem. És követelmény, hogy eszté­tikailag is kedvező benyo­mást keltsen a növényállo­mány. — Most, július vége felé esztétikailag igen kedvező képet mutatnak a szerencsi kukoricatáblák. Vajon ezzel arányban vannak a termés- kilátások is? — Nyilván, hiszen a két dolog egymástól nem választ­ható el. Bár a betakarítás még’odübb van. az, állomány 15—20 százalékkal nagyobb termést ígér a tavalyi 53 má­zsás hektáronkénti átlagnál. N&gvon bízunk benne, hogy reményeinkben ősszel sem csalódunk. Hajdú Imre lÉlíOiCi jíflSll nak folyamatos megvalósítá­sai teszi lehetővé. Jó ütem­ben halad a sajószentpéteri huszonnégy bányászlakás, valamint a sajóbábonyi 38 célcsoportos lakás építése; várhatóan ez év végén adjak át valamennyit. Sajószentpé- teren GELKA-szerviz is épül, amelynek átadását ugyan­csak ebben az évben terve­zik. A járás néhány községében az építkezések áthúzódnak a következő évre. Ezek sorában szerepel például az ongai négy tantermes, tprnatermes általános iskola és egy új 50 férőhelyes óvoda. Felsőzsol- cán és Sajószentpéteren 75, illetve 100 férőhelyes gyer­mekintézmény épül. A hulladék is értékes nyersanyag ÉÓZAKiMAGYARORSZÁG 3 ­Ar első fél évben 136 eier tonna etilén hagyta el a gyárat. Fotó: Kovács Endréné Versenyben maradni A vas, a színesfém, a pa­pír és egyéb anyagok hulla­dékából hazánkban évente 150 millió dollár értékű új nyersanyagot nyernek, ez azonban még mindig vi­szonylag kis része a kínál­kozó Lenetöségeknek. Bár az utóbbi években történt elő­relépés, az üzemekben és a háztartásokban keletkező hasznosítható hulladékoknak, melléktermékeknek még mindig csak 52 százalé­kát gyűjtik össze, a többi nem hasznot 'hoz, hanem a hulládé ks zá 111 tó k munkáját nehezíti, a környezetet szeny- nyezi, A rendkívül magas, s egyre növekvő világpiaci anyag- é.s energiaárak most különösen a figyelem 1 kö­zéppontjába állították a hul­ladék hasznosítását. A kormány ntár 1975-ben felhívta az illetékeseket, hogy tegyenek intézkedése­ket a hulladékanyag begyűj­tésére, a feldolgozó kapaci­tások bővítéséről, az így ke­letkező értékek hasznosításá­ról. Azóta néhány intézkedés történt. Szabályozták a be­gyűjtés, a forgalmazás rend­jét. A tapasztalatok szerint az új begyűjtési rend be-1 vált. Az tíz MÉH-vállalatot folyamatosan hat — a ko­rábbinál műszakilag és gaz­daságilag erősebb — válla­lattá vonják össze. — A ko­rábbi tízből már csak hét vállalat működik, é hamaro­san az összevonás utolsó szakasza is lezárul. Az évente összegyűjtött vashulladék 1975 óta 1 051 000-ről 1 181 000, a szí­nesfémhulladék 58 ezerről 68 ezer, a papírhulladék 133 ezerről Kit ezer tonnára emelkedett. De a jelenlegi 52 százalékos begyűjtési arány is kifejezi, hogy sok még a tennivaló, a kihasználatlan lehetőségeket különösen jól érzékelteti a begyűjtés szél­sőséges megoszlása. Amíg a vas- és acélhulladéknak 95, a színesfémhulladéknak 86 százalékát gyűjtik össze, ez az arány a textilhulladéknál 62 százalék, a fáradtolajnál csak 27 százalék. A papír­nak 26, a műanyagnak 12, a gumihulladéknak pedig csu­pán 8 százalékát hasznosít­ják. A vállalatok gazdálkodásá­ban egyre inkább fellelhető olyan törekvés, amely a tő­kés piacon bizonyos termé­kek eladása során tapasztal­ható konjunktúra lehető leg­teljesebb kihasználására irá­nyul. A petrolkémiai termé­kek vonatkozásában — nagy­részt az olajárak gyors üte­mű emelkedése következté­ben — különösen jó üzlet­nek bizonyul a termelés bi­zonyos hányadának tőkés pi­acon való értékesítése. Tuda­tában vannak ennek a TVK- ban is, ahol hazák egyetlen olefingyára működik. Nem véletlen tehát, hogy az illetékesek minden gaz­dasági évben a termelőka­pacitás legteljesebb kihasz­nálására törekednek. Főként azóta van ez így, amióta a Borsodi Vegyikombinát PVC —III, gyárának üzembe he­lyezésével tovább bővült a TVK etilénszállítást kötele­zettsége, ily módon csökkent a szabadon értékesíthető eti­lén mennyisége. Pillanatnyilag ugyanis a TVK az évenként megter­melt etilénből (az olefin­üzem névleges gyártókapa­citása évi 250 ezer tonna) 130 ezer tonnát a magyar— szovjet olefinkémiai egyez­mény értelmében a Szovjet­unióba szállít továbbfeldolgo­zásra, ugyanakkor a BVK 80 ezer tonnára tart igényt. És még nem beszéltünk a TVK évi 50 ezer tonna kapacitású polietiléngyárának alapanyag­szükségletéről: ez az üzem ugyancsak a vállalat által termelt, etilénből dolgozik. Mindezek mellett természete­sen jó lenne mind több eti­lént értékesíteni a tőkés pi­acokon. Ugyanis az olefin­termékek, de különösen az etilén világpiaci ára egy idő óta ismét emelkedőben van. Ennek egyetlen járható út­ja van: többet kell termel­ni. — Az üzem névleges gyártókapacitása 250 ezer tonna etilén és 130 ezer ton­na propilén — mondja Nagy László, az olefingyár vezető­je. — Szerencsére ezt mi már rég túlszárnyaltuk. Különbö­ző műszaki intézkedésekkel megteremtettük a feltétele­ket az etiléntermelés növe­léséhez, ez egyben a lehelő legnagyobb hatásfok elérését biztosította számunkra. A termelőberendezések kihasz­nálásának magas szintjét mutatja egyebek között az is, hogy a nyugatnémet Linde- cég — amely az olefingyár technológiai berendezéseit szállította — a szerződésben évi 8 ezer üzemórát garan­tált, ezzel szemben mi már tavaly is 8328 órán át ter­meltünk. A múlt évihez ha­sonló eredmény elérésére számítunk az idén is. a gaz­dálkodás első félév i több mu­tatói (például az üzemidő-ki­használásban a gyár 104.6 szaza lék os teljesítést produ­kált — szerk.) bizakodásra jogosítanak bennünket. — Sok szó esik manapság az exportról. Milyen - bizo­nyítványt lehet kiállítani az olefingyár idei teljesítményé­ről? — kérdeztük. — Beszéljenek a tények. Változatlanul keresett áruk között szerepelnek az olefin- termékek, különösen az eti­lén. Az eladási árakra sem lehet; panasz. Féléves terme­lési tervünket etilénből 105,7, propilénből pedig 101.8 szá­zalékra teljesítettük.. Ennek köszönhetően dollárelszámo- lású kivitelünk etilénből 78.3, propilénből pedig 30 száza­lékkal haladta meg a féléves előirányzatot. — Azt talán mondanom sem kell, hogy a Szovjet­unióba irányuló exportszál­lításokat, »valamint a hazai partnervállalattal szembeni kötelezettségeinket minden­kor a vásárlók igénye sze­rint maradéktalanul teljesí­tettük — folytatta a gyár­vezető. — Sőt, arra is mód nyílott, hogy a Bo.rsodi Ve­gyikombinát részére — a szerződésben szereplő meny- nyiségen felül kétezer tonna többletetilént tudtunk bizto­sítani. — lovas — Termékszerkezet-, termékváltás Szerény eredmények Az 1979-es népgazdasági terv — talán még a koráb­biaknál is fokozottabban — a népgazdasági egyensúly megszilárdítását, a hatékony, ság növelését, a gazdaságos termékszerkezet kialakítását tűzte feladatul. A termék- szerkezet korszerűsítéséről, gazdaságosabbá tételéről már 1971-ben is megjelent egy minisztertanácsi határozat, amely a szelektív iparfejlesz­tést, a gazdaságtalan termé­kek gyártásának csökkenté­sét és a gazdaságosabb fo­kozását szorgalmazta. A termelési szerkezet kor­szerűsítését központi feladat­ta emelte az MSZMP Köz­ponti Bizottságának 1977. ok­tóber 20-i, hosszú távú kül­gazdasági politikáról és a termelési szerkezet fejleszté­séről szóló határozata. Az, hogy ez a határozat miért központi feladat, alig igényel különösebb indoklást. Ami azért mégis ide kívánkozik, az az, hogy hosszú ideig, il­letve hosszú távon a gazda­sági növekedés meggyorsí­tásának előfeltétele a ter­mékstruktúra átalakítása. Mai viszonyaink között — a gazdálkodás belső és kül­ső feltételeinek módosulása következtében — a gazdasá­gi növekedés fő mozgató té­nyezője a termékszerkezet korszerűsítése, mert csak ez teszi lehetővé a gazdaságos é.s versenyképes termékek résza rány á nak n övekedését, a konvertálható exportáru- alapok bővítését. A struktúra átalakításának eszközei közé tartozik: a meglevő erőforrások felhasz­nálásának megváltoztatása, termelőkapacitások növelése, illetve csökkentése, a meg­levő kapacitások részbeni át­állítása más gyártmányféle­ségekre, az új erőforrások — például beruházás, munka­erő — célszerű elosztása, és nem utolsósorban, ezt szol­gálják az ár. és bérpolitikai eszközök is. Mindannyian tapasztalhat­juk, hogy a központi irányí­tás — a vállalati önállóság­ban rejlő lehetőségek kihasz­nálása mellett — mind fo­kozottabban él a struktúra- átalakítás eszközeivel. Ipa­runk ágazati szerkezete nagy­jából hasonló a fejlett tőkés országok Ipari struktúrájá­hoz. Gondot okoz viszont az. hogy termékstruktúránk nem elég korszerű, a termékfaj­ták száma túlzottan nagy. Valamennyien jól tudjuk, hogy sem a makro-, sem a mikroslruktúra átalakítása nem rövid távú feladat. Az eredmények sem egyik nap­ról a másikra jelentkeznek. Az egyik fő probléma ép­pen abból adódik, hogy hosszú távra, viszonylag pon­tosan kell mind a piaci igé­nyeket, mind az árak válto­zását prognosztizálni. Ipa­runk számára nagy felada­tot jelent egy-egy piac meg­szerzése, „a betörés”, de a tartós bizalom megszerzése is. Ha megyénk elmúlt télévi gazdálkodását tekintjük, meg­állapíthatjuk: a termelővál­lalatok és szövetkezetek fél­éves szinten a népgazdasági előirányzatot meghaladó ütemben növelték termelésü­ket. Szerencséire: a termelés- növekedés piaci oldalról biz­tosítva volt, és ez lehetővé tette a folyamatos értékesí­tést is. Különösen örvende­tes, hogy a dollárviszonylatű exportértékesítés mennyisége és értéke számottevően emel­kedett. Gyáraink, vállalataink — elsősorban a kohászat és vegyipar — kellő rugalmas­sággal használták ki a piaci konjunktúrát, és az export- árualapok bővítésével kedve­zőbb áron értékesítették ter­mékeiket. A szocialista relá­cióban értékesített termékek értéke — az államközi egyez­ményeknek megfelelően — mérsékeltebben emelkedett. Mégis csak halványan le- dezhető tel a termékszerke­zet átalakítására irányuló tö­rekvés. Az is elsősorban , ott, ahol a beruházás forrása nem a vállalati fejlesztési alap volt, hanem állami hi­tel. illetve támogatás. A 4," milliárdos hitelkonstrukció­ból Borsod megyére jutó egy- milliárd forintból megvalósu­ló 3 milliárdos beruházások összességében hozták a /árt eredményt. Más gazdasági egységeknél — mezőgazda­ság, élei miszer-gazdaság — vi­szont az figyelhető meg, hogy az exportárualap bővítésére felvett hitelek, az utólagos gazdasági vizsgálatok tapasz­talatai szerint — főként a termelőszövetkezeteknél — nem hozták a pályázatban közölt hatékonyságot. Az a törekvés tehát, hogy a rendelkezésre álló anyago­kat minél magasabb fokon, mind korszerűbben dolgoz­zuk fel, a nagyon anyagigé­nyes termékeket pedig im­portáljuk — még távol van a kívánatostól. Buciiért Mikló#

Next

/
Oldalképek
Tartalom