Észak-Magyarország, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-27 / 174. szám

1979, július 27., péntek

I szerencsi kukorica

A tavasznál kell 'kezdenünk, unnak ellenere, hogy sokfelé azt. mondják az idei kikeletre: jobb mielőbb elfelejteni. Tény: a szerencsieknek sem volt könnyű tavaszuk, sőt közvetlenül az év kezdetén rózsás kilátásokban nem is igen reménykedhettek. Az őszből heteket rabló tél miatt korán kifogyott az eke a földből. Bizony a szántaiján területek eggyel többre gyarapították a tavasz amúgy sem kevés gondját.

Ennek ellenére, amikor most a Szerencsi Állami Gazdaság idei ■ kukoricatábláit dicsérem, egyúttal a tavaszi alapozást is dicsérem, a szervezést, a hozzáállást, a szakértelmet. Mert ezekkel a „fegyverekkel” győztek g tavasszal oly gyorsan röppenő napok, hetek fölött, s az. időjárás annyi szeszélyén. Munkájuk eredményességét nem csupán a biztató kukorica- táblák igazolják, hanem az IKR taggazdaságok !)(>00-es körzetében elért tavaszi első helyezés is. Rusznyák József, a gazdaság növénytermesztési főágazatának vezetőjével az elmúlt hónapok munkáit summáztuk, értékeltük.

— A tavaszra áthúzódott szántási, műtrágyázást feladatokat gépösszevonásokkal, ésszerű, rugalmas szervezéssel rövid idő alatt —, s ami ugyancsak lényeges —, kiváló minőségben sikerült elvégeznünk, pótolva ezzel a hiányosságokat.

— Az időarányosságon túl a kukoricatermesztésükben technológiailag . akadtak-e olyan területek, ahol a. korábbi évekhez képest kellett lépniük?

— Igen. Három ilyen terület volt, ahol úgy ítéltük meg; a nagyobb és gazdaságosabb termés érdekében szükséges változtatnunk, lépnünk. Javulnunk kellett a .talajművelés, a műtrágyázás és a vetési munkák minősége terén. Az idei tavaszon ezeken a területeken megtettük az első lépéseket, s úgy érzem, a jelen pillanatban biztató képet mutató kukorica „hálája” nem is maradt el.

— A Szerencsi Állami Gazdaság '2022 hektáron termeszt kukoricát. Ilyen nagy terület esetében természetesen előfordul, hogy ugyanabba a táblába az egymást követő években kukorica kerül. A viszonylag későn lekerült kukorica, az őszi szántás fontossága, a nagy mennyiségű kukoricaszár milyen problémákat jelent a talajmüvéiés terén ?

— A gépesítésünk foka garancia rá, hogy időarányosan elvégezzük a munkákat. Ritkán fordul elő, hogy kifutunk az időből. A nagytömegű kúlcoricaszár talajba dolgozása viszont ez ideig elég sok gondot okozott. Segítséget jelentett, ha sikerült leégetnünk. Sajnos, erre az esős őszökön nemigen van mód; Most gazdagodtunk, nagy, nehéz, tárcsákkal, s úgv érzem, ezzel ez a " gondunk is megoldódik, hiszen ezekkel a tárcsákkal egyszer, i

f

A miskolci járásban ebben az évben több mint 51 millió forintot fordítanak beruházásokra. Az év végéig több gyermekintézményt adnak ál: tveszny éten ben már megépült az új ötven férőhelyes .óvoda, amelyet júniusban vetlek birtokba a gyerekek. Augusztus 20-án avatják fel a sajóecsegi huszonöt férőhelyes; valamint a gesz- telyi és sajóhídvégi, ölven- ötven kisgyermek fogadására alkalmas óvodát. Ugyancsak ekkor adják át Szlrmabese- nyőn, Sajószentpéteren és Sajóvámoson az' óvodai közlekedési parkot.

Az idén meghatározott beruházási színvonal a miskolci járás fejlesztési feladataivag.v kétszer — ahogy szükséges — felaprítjuk, '-földbe tárcsázzuk a szárlömegel. Utána már az eke .jó minőségű szántást végezhet.

— A műtrágyázás a korábbi években lFÁ-ra szerelt repítőkorongos műtrágyaszórókról történt, amelyeknek köztudott, hogy a szórásképe nem a legtökéletesebb. Ezen a területen milyen változás történt?

— Való igaz, az. .IFA műtrágyaszóróknál elég rossz a szóráskép. Az. ilyen gépekkel kezelt táblákon a növényállomány bizony hullámos, ami korántsem csak szépséghiba. Az alacsony állomány. • a „hullámvölgy” ugyanis termésben is alacsonyabbat produkál. Ezt a hátrányt tapasztalva kezdtünk hozzá a megyében elsőként a műtrágya folyékony kijuttatásához. Az. elmúlt őszön már 50ü hektár kukorica. 450 hektár cukorrépa és 1300 hektár kalászos területén ezzel a módszerrel történt a tápanyag-visszapót- 'ás. Tervezzük, hogy idén ősszel tovább növekszik az ily módon trágyázott földterület. nagysága.

— Említette, hogy a harmadik terület, ahol lépniük kellett, az a vetési munkák precizitása. Ez eléggé összetett fogalom. Szerencsen milyen lépéseket takar?

— Egyrészt értjük alatta a vetés optimális idejét. Ez nálunk a kukorica és napraforgó esetében 10 nap, természetesen éjszakai műszakokkal, ami nálunk régóta nem számít újdonságnak. Ezenkívül minden táblára önálló technológiát adaptálunk, ami a legapróbb részletekig tartalmazza a tennivalókat. Örömmel mondha- tsm, ebben az évben vetésből eredő hibánk nem volt. De ha már ezt a tényt megemlítettem. feltétlenül ki kell emelnem a vetőink munkáját. akik nagy tapasztalattal, szakértelemmel rendelkeznek, s akiket a rutin, a tapasztalat mellett a minőségi premizálás is arra késztetett, hogy kifogástalan munkát végezzenek. Minden tábláról tudjuk, ki vetette, s a kelés után egyénenként történi az értékelés. A prémiumfeltételeink szigorúak, de teljesíthetők. Elsősorban az előírt tőszám meglétét, az előírt gépteljesítmény betartását, a sorhibák kiküszöbölését, értékeltük. A táblák forgói nem lehetnek ablakosak, de „összevetettek” sem. És követelmény, hogy esztétikailag is kedvező benyomást keltsen a növényállomány.

— Most, július vége felé esztétikailag igen kedvező képet mutatnak a szerencsi kukoricatáblák. Vajon ezzel arányban vannak a termés- kilátások is?

— Nyilván, hiszen a két dolog egymástól nem választható el. Bár a betakarítás még’odübb van. az, állomány 15—20 százalékkal nagyobb termést ígér a tavalyi 53 mázsás hektáronkénti átlagnál. N&gvon bízunk benne, hogy reményeinkben ősszel sem csalódunk.

Hajdú Imre

lÉlíOiCi jíflSll

nak folyamatos megvalósításai teszi lehetővé. Jó ütemben halad a sajószentpéteri huszonnégy bányászlakás, valamint a sajóbábonyi 38 célcsoportos lakás építése; várhatóan ez év végén adjak át valamennyit. Sajószentpé- teren GELKA-szerviz is épül, amelynek átadását ugyancsak ebben az évben tervezik.

A járás néhány községében az építkezések áthúzódnak a következő évre. Ezek sorában szerepel például az ongai négy tantermes, tprnatermes általános iskola és egy új 50 férőhelyes óvoda. Felsőzsol- cán és Sajószentpéteren 75, illetve 100 férőhelyes gyermekintézmény épül.

A hulladék is

értékes

nyersanyag

ÉÓZAKiMAGYARORSZÁG 3 Ar első fél évben 136 eier tonna etilén hagyta el a gyárat. Fotó: Kovács Endréné

Versenyben maradni

A vas, a színesfém, a papír és egyéb anyagok hulladékából hazánkban évente 150 millió dollár értékű új nyersanyagot nyernek, ez azonban még mindig viszonylag kis része a kínálkozó Lenetöségeknek. Bár az utóbbi években történt előrelépés, az üzemekben és a háztartásokban keletkező hasznosítható hulladékoknak, melléktermékeknek még

mindig csak 52 százalékát gyűjtik össze, a többi nem hasznot 'hoz, hanem a hulládé ks zá 111 tó k munkáját nehezíti, a környezetet szeny- nyezi, A rendkívül magas, s egyre növekvő világpiaci anyag- é.s energiaárak most különösen a figyelem 1 középpontjába állították a hulladék hasznosítását.

A kormány ntár 1975-ben felhívta az illetékeseket, hogy tegyenek intézkedéseket a hulladékanyag begyűjtésére, a feldolgozó kapacitások bővítéséről, az így keletkező értékek hasznosításáról. Azóta néhány intézkedés történt. Szabályozták a begyűjtés, a forgalmazás rendjét. A tapasztalatok szerint az új begyűjtési rend be-1 vált. Az tíz MÉH-vállalatot folyamatosan hat — a korábbinál műszakilag és gazdaságilag erősebb — vállalattá vonják össze. — A korábbi tízből már csak hét vállalat működik, é hamarosan az összevonás utolsó szakasza is lezárul.

Az évente összegyűjtött vashulladék 1975 óta 1 051 000-ről 1 181 000, a színesfémhulladék 58 ezerről 68 ezer, a papírhulladék 133 ezerről Kit ezer tonnára emelkedett. De a jelenlegi 52 százalékos begyűjtési arány is kifejezi, hogy sok még a tennivaló, a kihasználatlan lehetőségeket különösen jól érzékelteti a begyűjtés szélsőséges megoszlása. Amíg a vas- és acélhulladéknak 95, a színesfémhulladéknak 86

százalékát gyűjtik össze, ez az arány a textilhulladéknál 62 százalék, a fáradtolajnál csak 27 százalék. A papírnak 26, a műanyagnak 12, a gumihulladéknak pedig csupán 8 százalékát hasznosítják.

A vállalatok gazdálkodásában egyre inkább fellelhető olyan törekvés, amely a tőkés piacon bizonyos termékek eladása során tapasztalható konjunktúra lehető legteljesebb kihasználására irányul. A petrolkémiai termékek vonatkozásában — nagyrészt az olajárak gyors ütemű emelkedése következtében — különösen jó üzletnek bizonyul a termelés bizonyos hányadának tőkés piacon való értékesítése. Tudatában vannak ennek a TVK- ban is, ahol hazák egyetlen olefingyára működik.

Nem véletlen tehát, hogy az illetékesek minden gazdasági évben a termelőkapacitás legteljesebb kihasználására törekednek. Főként azóta van ez így, amióta a Borsodi Vegyikombinát PVC —III, gyárának üzembe helyezésével tovább bővült a TVK etilénszállítást kötelezettsége, ily módon csökkent a szabadon értékesíthető etilén mennyisége.

Pillanatnyilag ugyanis a TVK az évenként megtermelt etilénből (az olefinüzem névleges gyártókapacitása évi 250 ezer tonna) 130 ezer tonnát a magyar— szovjet olefinkémiai egyezmény értelmében a Szovjetunióba szállít továbbfeldolgozásra, ugyanakkor a BVK 80 ezer tonnára tart igényt. És még nem beszéltünk a TVK évi 50 ezer tonna kapacitású polietiléngyárának alapanyagszükségletéről: ez az üzem ugyancsak a vállalat által termelt, etilénből dolgozik. Mindezek mellett természetesen jó lenne mind több etilént értékesíteni a tőkés piacokon. Ugyanis az olefintermékek, de különösen az etilén világpiaci ára egy idő óta ismét emelkedőben van.

Ennek egyetlen járható útja van: többet kell termelni. — Az üzem névleges gyártókapacitása 250 ezer tonna etilén és 130 ezer tonna propilén — mondja Nagy László, az olefingyár vezetője. — Szerencsére ezt mi már rég túlszárnyaltuk. Különböző műszaki intézkedésekkel megteremtettük a feltételeket az etiléntermelés növeléséhez, ez egyben a lehelő legnagyobb hatásfok elérését biztosította számunkra. A termelőberendezések kihasználásának magas szintjét mutatja egyebek között az is, hogy a nyugatnémet Linde- cég — amely az olefingyár technológiai berendezéseit szállította — a szerződésben évi 8 ezer üzemórát garantált, ezzel szemben mi már tavaly is 8328 órán át termeltünk. A múlt évihez hasonló eredmény elérésére számítunk az idén is. a gazdálkodás első félév i több mutatói (például az üzemidő-kihasználásban a gyár 104.6 szaza lék os teljesítést produkált — szerk.) bizakodásra jogosítanak bennünket.

— Sok szó esik manapság az exportról. Milyen - bizonyítványt lehet kiállítani az olefingyár idei teljesítményéről? — kérdeztük.

— Beszéljenek a tények. Változatlanul keresett áruk között szerepelnek az olefin- termékek, különösen az etilén. Az eladási árakra sem lehet; panasz. Féléves termelési tervünket etilénből 105,7, propilénből pedig 101.8 százalékra teljesítettük.. Ennek köszönhetően dollárelszámo- lású kivitelünk etilénből 78.3, propilénből pedig 30 százalékkal haladta meg a féléves előirányzatot.

— Azt talán mondanom sem kell, hogy a Szovjetunióba irányuló exportszállításokat, »valamint a hazai partnervállalattal szembeni kötelezettségeinket mindenkor a vásárlók igénye szerint maradéktalanul teljesítettük — folytatta a gyárvezető. — Sőt, arra is mód nyílott, hogy a Bo.rsodi Vegyikombinát részére — a szerződésben szereplő meny- nyiségen felül kétezer tonna többletetilént tudtunk biztosítani.

— lovas —

Termékszerkezet-, termékváltás

Szerény eredmények

Az 1979-es népgazdasági terv — talán még a korábbiaknál is fokozottabban — a népgazdasági egyensúly megszilárdítását, a hatékony, ság növelését, a gazdaságos termékszerkezet kialakítását tűzte feladatul. A termék- szerkezet korszerűsítéséről, gazdaságosabbá tételéről már 1971-ben is megjelent egy minisztertanácsi határozat, amely a szelektív iparfejlesztést, a gazdaságtalan termékek gyártásának csökkentését és a gazdaságosabb fokozását szorgalmazta.

A termelési szerkezet korszerűsítését központi feladatta emelte az MSZMP Központi Bizottságának 1977. október 20-i, hosszú távú külgazdasági politikáról és a termelési szerkezet fejlesztéséről szóló határozata. Az, hogy ez a határozat miért központi feladat, alig igényel különösebb indoklást. Ami azért mégis ide kívánkozik, az az, hogy hosszú ideig, illetve hosszú távon a gazdasági növekedés meggyorsításának előfeltétele a termékstruktúra átalakítása.

Mai viszonyaink között — a gazdálkodás belső és külső feltételeinek módosulása következtében — a gazdasági növekedés fő mozgató tényezője a termékszerkezet korszerűsítése, mert csak ez teszi lehetővé a gazdaságos

é.s versenyképes termékek résza rány á nak n övekedését,

a konvertálható exportáru- alapok bővítését.

A struktúra átalakításának eszközei közé tartozik: a meglevő erőforrások felhasználásának megváltoztatása, termelőkapacitások növelése, illetve csökkentése, a meglevő kapacitások részbeni átállítása más gyártmányféleségekre, az új erőforrások — például beruházás, munkaerő — célszerű elosztása, és nem utolsósorban, ezt szolgálják az ár. és bérpolitikai eszközök is.

Mindannyian tapasztalhatjuk, hogy a központi irányítás — a vállalati önállóságban rejlő lehetőségek kihasználása mellett — mind fokozottabban él a struktúra- átalakítás eszközeivel. Iparunk ágazati szerkezete nagyjából hasonló a fejlett tőkés országok Ipari struktúrájához. Gondot okoz viszont az. hogy termékstruktúránk nem elég korszerű, a termékfajták száma túlzottan nagy.

Valamennyien jól tudjuk, hogy sem a makro-, sem a

mikroslruktúra átalakítása nem rövid távú feladat. Az eredmények sem egyik napról a másikra jelentkeznek. Az egyik fő probléma éppen abból adódik, hogy hosszú távra, viszonylag pontosan kell mind a piaci igényeket, mind az árak változását prognosztizálni. Iparunk számára nagy feladatot jelent egy-egy piac megszerzése, „a betörés”, de a tartós bizalom megszerzése is.

Ha megyénk elmúlt télévi gazdálkodását tekintjük, megállapíthatjuk: a termelővállalatok és szövetkezetek féléves szinten a népgazdasági előirányzatot meghaladó ütemben növelték termelésüket. Szerencséire: a termelés- növekedés piaci oldalról biztosítva volt, és ez lehetővé tette a folyamatos értékesítést is. Különösen örvendetes, hogy a dollárviszonylatű exportértékesítés mennyisége és értéke számottevően emelkedett.

Gyáraink, vállalataink — elsősorban a kohászat és vegyipar — kellő rugalmassággal használták ki a piaci konjunktúrát, és az export- árualapok bővítésével kedvezőbb áron értékesítették termékeiket. A szocialista relációban értékesített termékek értéke — az államközi egyezményeknek megfelelően — mérsékeltebben emelkedett.

Mégis csak halványan le- dezhető tel a termékszerkezet átalakítására irányuló törekvés. Az is elsősorban , ott, ahol a beruházás forrása nem a vállalati fejlesztési alap volt, hanem állami hitel. illetve támogatás. A 4," milliárdos hitelkonstrukcióból Borsod megyére jutó egy- milliárd forintból megvalósuló 3 milliárdos beruházások összességében hozták a /árt eredményt. Más gazdasági egységeknél — mezőgazdaság, élei miszer-gazdaság — viszont az figyelhető meg, hogy az exportárualap bővítésére felvett hitelek, az utólagos gazdasági vizsgálatok tapasztalatai szerint — főként a termelőszövetkezeteknél — nem hozták a pályázatban közölt hatékonyságot.

Az a törekvés tehát, hogy a rendelkezésre álló anyagokat minél magasabb fokon, mind korszerűbben dolgozzuk fel, a nagyon anyagigényes termékeket pedig importáljuk — még távol van a kívánatostól.

Buciiért Mikló#