Észak-Magyarország, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-19 / 167. szám
I ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 T979. július 19„ csütörtök Nézőtéri meditáció Hosszú dolgok Egy kocka A hosszú hétvége című spanyol filmből. (A hét iij. filmjei közül kellöl mulatunk he kritikai méltatással, egy harmadikat csak említünk. Mindhárom valamilyen fórumban kapcsolatos a hosszúsággal.) A HOSSZÚ HÉTVÉGE a címe a Juan Antonio Bar- dem rendezte spanyol filmnek. Ez sem tartozik éppen a legrövidebb filmek közé, de, itt a címben jelentkezik . n hosszúság fogalma. A világhírű rendező a -spanyol baloldali mozgalmak egyik cselekvő részese. Franco alatt többször is ült börtönben. Ebben, a filmjében, amely közvetlenül a spanyol rendszerváltozás elölt, fogalmazódott meg benne legutolsó börtöneidében, azt a Spanyolországot kívánta bemutatni. amely merőben, eltér az idegenforgalmi prospektusokban reklámozott világtól, de amely sokkal igazibb. őszintébb, a valóságot jobban tükrözi. A kezdő képsorok láttán' azt hihetnénk, valami könnyed olasz vagy délfrancia játék részesei leszünk. Hétvégi pihenőre, a hosszú, háromnapos hétvégére készülő autószerelő munkások kozott vagyunk, akik közül mindössze hárman készülnek Valamiféle politikái gyűlésre, míg a' többi kirándulásra, főleg pedig kalandokra.. Így készül a film központi hőse, Juan is, aki valósággal megszállottként vadászik újabb, meg újabb trófeákra és arról álmodozik, hogy ’egy izgalmas svéd szépségei, hódíthat meg a -hosszú hétvégen. Juan hosszú hétvégéje azonban másképpen ■ alakul. Barátnője cserbenhagyja, mert unja az olajos kezű ■munkást; nincs mil csinálnia, s főleg nem lesz miről beszámolnia majd a műhelyben. Kószál (motorkerékpárjával az országúton, s a legváltozatosabb kalandokba ■ keveredik. Csinos nőkkel hozza össze a sorsa, lázadpzó színjátszók közé kerül, hippik viszik magukkal, elvergődik egy olyan faluba is, ahol hónapok óta nem kerestek semmi t az emberek, mert nincs munka, külföldön élő ismerőseivel , veti össze a sorsa, vendég- munkással ismerkedik stb. A két és’ fél napos, változatos csavargás igen sok tapasztalattal gazdagítja. Meg kell, közben látnia, hogy a nők hajszolása nem minden, a spanyol élet nem a pénzes külföldiekből és a hazai vékony gazdag rétegből áll csupán, igen sok a nehezen élő, igen sok a munkanélküli. Észre kell azt is vennie, hogy a gazdagoknak ö egy névtelen senki, akit legfeljebb pincérnek, vagy háziszolgának tekintenek. Soksok tapasztalás, mégálázta- 'tás után ébred rá. hogy neki is azok közölt a munkások között a helye, akik a spanyol társadalom megváltoztatásán fáradoznak. Alfredo Lancia személyében .kitűnő alakítóra talált ez a Juan: meg tudta éreztetni a közösséggel semmit sem törődő ember lassú eszme lését, gondolkodásának megváltozását.• a léha nőcsú- bászból tudatos munkássá válását. Bardem, aki nálunk ezelőtt 2!) évvel, az Isten hozta, Mr. Marshall! című filmjévé), majd később az Egy kerékpáros halálával és a Főutcával — hogy csak a legkiemelkedőbb alkotásait említsük. — mutatta meg á társadalmi témák iránti fogékonyságát, új filmjével. A hosszú hétvégével ismét . azt bizonyította, hogy változatlanul harcol egy jobb társadalomért, s ezt olyan ma- •gas művészi szinten műveli, mint ez a. ragyogó társadalmi és korraiz is bizonyítja. TENGERRE NÉZŐ SZOBA címmel lengyel film pereg.' A rendezője Janusz Zaors- ki. A címbeli szoba ablaka egv hajózási vállalat irodaházának 21. emeletéről néz a tengerre és oda áll ki egy ismeretlen — mindvégig ismeretlen — fiatalember, feltehetően öngyilkossági szándékkal. Egy teljes napon át könyörög neki. a rendőrség, meg két pszichológus, de hajthatatlan. Közben az idősebb. meg' a fiatalabb pszichológus elméleti vitáit hallhatjuk. Más nem történik, ,de elletik nyolcvan- hosszú perc, míg a fiú elunja, s elhagyja az ablakot. Ä filmtörténetnek valóságos alapja van, ennek ellenére nagyon is mödolinák érződik, s végtelenül unalmas, szereplői közül egyikkel sem tudunk azonosulni, lélektani vonatkozásai nem kötnek le. A lengyel nemzeti ünnep bélében kár lenne e film alaptan megítélni a lengyel filmművészeiét. PAPUCS ÉS ROZSA címmel, kétrészes angol feldolgozásban, Bryan Forbes rendezésében látható az ismert Hamupipőke-történet újabb filmadaptációja. Zenés’ tündérmeseként hirdetik és vagy két és fél óra hosszat tart. new York Árnyai, a közelmúlt hetekben mozijainkban és a televízióban többször is szerepelt John Cassavetes amerikai rendező nagy hírű filmje felújításban kerül a filmklubok vásznára. Kitűnő film, hajdan, nagy sikere volt. az alkotó újabb munkáinak ismeretében érdemes újra megtekinteni. (beneelek) Szlovák : I I nemzetiségi i O I olvasótábor I ■ i Második alkalommal nyit [ kaput Sátoraljaújhelyen, a < Szlovák Általános Iskola di- | ákotthonában három megye, i Borsod, Heves és Szabolcs- [ Szutmár szlovák nemzetiségi i kisdiákjainak olvasótábora. J Bükkszentkeresztrol. Bükk- i szentlászlóról. Pálhazáról. Ré- 1 páshutáról. Sátoraljaújhely- ] ről. Gyöngyösről. Mátrait!- ■ redről. Nagycserkeszről és ] Nyírtelekről érkeznek a rész- i vevők- a táborba, hogy játé- [ kos foglalkozásokon ismer- i; kedjenek a szlovák népi ha- 1 gyományokkal. a mai szlovák , irodalommal, s közben újabb < anyanyelvi • ismeretekre ‘ is [ szert tegyenek. i A nemzetiségi olvasótábort ! ma délután nyitja meg Da- > rágó Ferenc, a Sátoraljaúj- ! helyi városi Tanács művelő- j désügyi osztályvezetője, s az i elkövetkező 10 napban csak- ] nem negyven kisdiák vesz i részt az igen gazdag, váltó- j zatos programú foglalkozáso- i kon. kirándulásokon. ■ ’ Többek között előadásokat | hallhatnak majd a, borsodi i szlovák üvegesekről, a ma- J gyarországi szlovák települő- i sek néphagyományairól, a [ hegyközi drótosokról, de fa- i nulnak népi játékokat és 1 mondókákat. s egész, napos ki- j rándulásra mennek Szépha- • lomba, Füzérradványba, Tel- J kibányára. Ezek a kirándu- i lások csakúgy,,mint a nyelv- J gyakorlási foglalkozások, i szlovák irodalmi nyelvi is- 1 méreteiket gazdagítják majd. , A táborozás végén szép ki- < ejtési versenyt is rendeznek, j amelyen jutalmazzák a leg- i jobbakat. 1 ! Nyolcvannégy évesen szakkört alapított Kilencven szál gyertya Horváth Vendel — mai fogalmaink szerint — világéleiében barkácsoló ember volt. Gyerekként szívesen elszórakozott egy-egy játék ki faragásával, családos emberként mindig talált tenni, s igazítani valót a ház körül. TIol egy kissámli kellett a konyhába, hol egy székre volt szükség, azután áz öreg konyhaszekrényt alakítgatta át. Két keze munkájával készített íróasztalt magának, s gyerekeinek, s a múltba mélyen nyúló időből már nem is igen lehet számba venni mindazt, amiről büszkeséggel vegyes elégedettséggel mondhatta el: ezt én csináltam ! Azután, már jó néhány évtizeddel a háta , mögött „felfedezte"; a késsel, a bicskával másfajta életre,keltheti a fái... — Egyszer láttam egy borotvatartó-készletet. Megtetszett, hát kipróbáltam, meg ludom-e csinálni. Megcsináltam magamnak. Azután a barátoknak, ismerősöknek. Később borotválkozótükröket is faragtam. Szóval ilyen apróságokat. Így kezdődött az én faragásom... Most mái' a világért sem csinálnék ilyet, de tudja, akkor én, mert tetszett, matyó mintákat faragtam a fába, s gondosan ki is festettem. Aztán néhányat elküldtem Pestre, a Népművészeti Tanácshoz. — Mit szóltak hozzá? — Kaptam egy szép, udvarias levelet, amiben megírták, hogy ez bizony messze áll a népművészettől, amit én csinálok. Tanácsot is adtak: fába sohase faragjak hímzésmintát, s ne fessem ki a faragást .. . — Abbahagyta? — A matyó mintákat igen. a faragást nem. De a másodszori próbálkozásom is sikertelen volt még. Azazhogy ... Ezzel a másodszori próbálkozással, kezdődött az akkor már 84 éves Vendel 'bácsi új élete. A Rónai Sándor Művelődési Központ fafaragó-kiállítására beküldött néhány munkát. A motívumok még mindig idegenek voltak a fától, de a jó szemű Márton Jánosné felfedezte bennük a biztos > kezű faragót. — Odajött hozzám Marika (Márton Jánosnál hívják csak így keresztnevén a fafaragók), és azt mondta: az úttörőházban szeptemberben alakul egy szakkör. Ha van hozzá kedvem, menjek ej . . . Időm fs volt, kedvem is volt, eljöttem... — Púterffy László volt a szakkör vezetője. Beszélt nekünk az igazi népművészetről, kezünkbe adta a régi faragásokat, Én meg rájöttem, hogy való igaz, másként él a fa. szebb . .. És- már nem tetszettek a régi faragásaim . . . Azt mondják, idős korra már megcson- losodik az ízlés. Vendel, bácsi a ritka kivételek egyike. Még egy évvel ezelőtt is ott volt minden szakköri foglalkozáson.- s gondosan munkált dobozait, fűszertártólt, kefe- és kulcstartóit sokan megcsodálták a fafaragószakkör éves kiállításain. — Nem volt furcsa a fiatalabbak között? — Ó. nem. hisz itt mindannyian tanuljunk. Egymást is faragtuk... Csak tudja, az aJ baj, hogy már nehezen visz a lábam, romlik a szemem, s nehezebben áll rá a kezem; a jól ismert mozdulatokra.... De azért még eljárogalok néha. már csak beszélgetni is... Meg nézni, hogy fnit csinálnak a többiek» akikkel' együtt voltam ... 1 Már nem a régi akti vitassál, de a régi lelkesedéssel örült decemberben a szakkör elismerésének: nívódíjat, s „Kiváló együttes" címet kaptak, a Molnár Béla Ifjúsági és Úttörőhöz fafaragói. S tavaly nyáron a többiekkel együtt dolgozott a ház udvarán felállított emlékoszlopon. — Tulajdonképpen miért tetszett idejárni? — Miért? A faragásért. a beszélgetésekért... Fiaim, unokáim is ill élnek (amikor magamra maradtam, nem engedték, hogy Tiszalúcon lakjak továbbra is), szeretet lel vesznek körül. De az is más. meg a szakkör is más. Itt barátokra is találtam. Barátokra, akik az úttörőházban köszöntötték kedden. Miskolc, de talán az ország legöregebb szakköri tagját. Kilencven szál gyertya égett a tortán, kilenc szál "gerbera jelezte a kilenc évtizedet. De a legszebb virág mégis fából készült: pecsétnek a szakkör oklevelére, amelyet Horváth Vendel alapító tag nevére állítottak ki, szívből jövő barátsággal. Csutorás Annamária Költöző közművelődés I Gyermekfoglalkoztatás I Diósgyőrben Ha valaki mostanában a közművelődési munkáról kíván tájékozódni Szerencsen, az intézmények többségében minden bizonnyal a „hely- változásról” beszélnek legelőször. No, nem a művelődés helye változott meg ebben a nagyközségben — a járási székhelyen —, hanem az intézményeké. Az utóbbi hónapokban ez jelentette az eseményt; s nem is kellett régen járni ahhoz Szerencsen, hogy a Rákóczi-várba igyekezve, megtorpanjon az érdeklődő: „hisz’ itt már hiába keresi a könyvtárat, a múzeumot, a művelődési központot” ... A várkertben sárral bajlódó gépet talál, a bejárat alatt a látvány fordítja vissza útjára: állványok, épí- tőmünkások szó nélkül is jelentik: „ez más terület”... A Rákóczi-vár főépületéből — hosszas előkészület után — végleg kiköltöztek a köz- művelődés intézményei. Megkezdődött az. annjdra várt felújítás, mely azt jelenti majd, hogy a korszerű követelményeknek megfelelő környezetben és helyen folytathatják munkájukat az említett intézmények. De addig még eltelik néhány év. Erről beszélgettünk a nagyközségi tanács elnökével, Mizser Sándorral: — Hosszas előkészület után a vár főépületéből elköltöztek a művelődési intézmények — az állami gazdaság irodáiból is új „hadiszállá- sukra” mennek a dolgozók, augusztus 20-án —. így teljes egészében a műemléki felügyelőség 'veheti birtokába ezt az épületrészt. A könyvtár egy, a cukorgyárral szembeni, szanálásra kijelölt épületben kapott helyet, ezt az ideiglenes időtartamra rend- betettük; a múzeum a volt fiúiskola épületébe költözött, a művelődési központ egyelőre a vár már felújított szárnyában, a Huszárvár-szálló színháztermében és folyosó- termében kapott helyet; addig, amíg a Posta utcai, ugyancsak volt orvosi rendelői helyiséget és lakást alkalmassá nem tesszük az ott dolgozásra. Ennek munkálaT tai most folynak ... — Az elképzelések szerint még ebben a tervidőszakban elvégzik a feltárási munkákat, s a főéoület újjáépítésére — az elkészített tervek szerint — a VI. ötéves tervben kerül sor. Mi a tervdokumentációkat már megtárgyaltuk, véleményt és javaslatot mondtunk arról: ahogyan látjuk, a megyei tanács és a műemléki felügyelőség által közösen végzett felújítás olyan komplex közművelődési centrumot hoz majd létre, mely nem csupán a nagyközség. hanem az egész járás művelődési életére is kisugárzó hatással lesz. —A jelenlegi ideiglenes megoldással — az intézmények ..szétköltöztetésével” — nem eshet vissza a közművelődés tartalmi munkája! — hangsúlyozta több esetben is beszélgetésünk során a tanácselnök —. olyan körülményeket igyekeztünk teremteni ezekre az évekre is, melyek közepette fennakadás nélkül dolgozhatnak ... Természetesen szó esett arról is. mikorra várható tehát a járási székhelyen a Rákóczi-vár főépületének felújítása, a közművelődési intézmények „visszatalálása”? — A VI. ötéves terv végére — hallottuk a választ tehát 1985-öt kell ide írnunk ... Addigra, mint Mizser Sándor, a nagyközségi tanács elnöké megjegyezte, a vár környéki park is megszépül ; a várkert végre elnyeri „méltó arculatát”: „Szeretnénk, hogy mire, a vár teljes felújítása megtörténik, addigra a környezete is teljesen / rendben legyen” — mondta az elnök. E munkára csaknem egymillió forintot fordítanak majd a következő években... (L n. j.) I Az 'év más időszakaiban is szóba kerül, de ilyenkor, az iskolai hosszú vakációban még inkább beszédtéma a „kulcsos gyermekek” helyzete. A városokban bizony nem kis gondot jelent a szülőknek gyermekeik napi időtöltése. A helyzet köny- nyitésére, valamiféle megoldásra már számos lehetőséget teremtettek különböző szervek, intézmények. Az újabb kezdeményezések közé tartozik a művelődési házak, úgynevezett nyári gyermekfoglalkoztatásának a megszervezése. Diósgyőrben, a Vas,as Művelődési Központ, először az idén hirdette meg e ..szolgáltatását”. A július 2-f.ől augusztus 2ö-ig tarló gyermek- * foglalkozta tűsről érdeklődtünk Bollobásné Asztalos Máriától, a művelődési központ előadójától: v ' — Az általános iskolás korú gyermekek számúra meghirdetett nyári programunknak jelenleg ' ötvennégy résztvevője van. Mindennap reggel fél héttől délután fél ötig biztosítjuk a gyerekek foglalkoztatását: ez. a szülők munkába járásával az esetek döntő többségében szinkronban van. A reggeli „gyülekező” nyolc óráig tart — ez alatt az idő alatt folyamatosan érkeznek a gyerekek, s itt a művelődési központban, mbsefil- mekkel fogadjuk okét. A napi program a reggelivel kezdődik, majd — az időjárástól is függően — kirándulásokat szervezünk, játékos vetélkedőket tartunk; múzeumokba, moziba visz-’ szük a gyerekeket; sportdélutánokon, felügyelet mellett biztosítjuk a kívánatos testmozgást... A gyerekek egyébként sem maradnak felügyelet nélkül, életkor szerint három csoportban^ szakképzett, nevelők foglalkoznak velük. Talán nem tévedünk, ha azt hisszük, maga ez a tény is sok szülőt indított arra, hogy gyermekét elvigye a művelődési központba. (Több mint húszán vannak olyanok, akik a teljes időtartamra igénybe veszik a népművelők szervezte gyermekfoglalkoztatást.) A gazdag napi kulturális, sport- és egyéb program — melyből felvillantottunk néhányat —mellett az sem közömbös, hogy- a gyermekek kulturált körülmények között, rendszeres étkeztetésben részesülnek a -Hámor étteremben. (Napi húsz forint térítésért.) Minden bizonnyal úgy van, ahogy a művelődési központ előadója mondta: „a gyerekek nagyon szeretnek ide járni . . Amikor mi ott voltunk, erre csak azért nem „kérdezhettünk rá", mert kisütött a nap: s ők elmentek Lillafüredre. A diósgyőriek első próbálkozása tehát sikerrel járt, bár még nem teljesen elégedettek: úgy tervezték ugyanis, hogy száz iskolás korú gyermek nyári szünidei programját segítik a maguk eszközeivel, s jelenleg „csak” .ötvennégyen vannak. Mint mondották: továbbra is szívesen fogadnak bárkit, akinek tetszik a program; jelentkezni bármikor lehet... (lenagy) / i
