Észak-Magyarország, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-20 / 142. szám

1979. június 20., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 A csalókat, ügyeskedőket régóla üldözik minden tár. vadalomban. Évezredes em- 1 lékek igazolják ezt a küzdel­met, mely bizony sokszor nem járt kellő eredménnyel. Újabb rendelkezések, bünte­tések és — újabb visszaélé­sek követték egymást. Minél fejlettebb a bűnüldözés, an­nál fejlettebbé válik a csa­lók. ügyeskedők tevékenysé­ge is. akik leleményesen használják ki azokat a lehe­tőségeket, melyeket maga az élet, és az emberek hiszé­kenysége vagy szorult hely­zete biztosít számukra. Évezredek óta így van ez. Ma is halljuk — hogy csak kisebb, de annál sűrűbben előforduló esetekről beszél­jünk —. hogy -egyes boltok­ban többet, számítanak, ha­misan mérnek Vagy más mó­don élnek vissza az embe­rek bizalmával. Ha visszané­zünk a múltba, kiderül, hogy régebben is megvoltak ezek a csalási trükkök, csak más­ként minősítették, de lénye­gük mindig ugyanaz maradt: illetéktelen haszonszerzés a lakosság bőrére. íme/ néhány példa a régi időkből: „Buda város jogkönyve'’, mely Zsigínond király idejé­ben készült és melynek má­sodik részét 1559-ben adták ki, évszázadokon át volt Bu­dának és a többi magyar vá­rosnak a jogi kódexe, mely a város és lakói életét, mű­ködését szabályozta. Ebből említünk meg olyan rendek kezéseket, melyek az éle.l- miszerhamisítók, csalók meg- réndszabályozását célozták. Ha harmadik esetben rajta­kapták a mészárosokat, hogy rófrvfott húst árusítanak. 4 hétre eltiltották a mesterség tízesétől, pénzbírsággal bün­tették, a romlott hús árát ■ pedig a károsultnak vissza kellett téríteniük- Ha az ital- mérők vizezték a bort. az italt kiöntötték, őket pedig megbüntették. Az adóhivatal is védte a maga jogait: ha a bort a tulajdonos nem jelen­tette be, akkor azt a város elkobozta. A „Budai jog­könyv” a kereskedők mérési csalásait, visszaéléseit is szi­gorúan büntette, az árukat pedig ilyenkor elkobozták. Árdrágításért első esetben pénzbüntetés járt, második esetben elvették az árusítási jogot. A pékeket kisebb sú­lyú kenyér torgulombahoza- talúért „hatóságilag” folyó­vízbe mártották ... A csalások későbbi korok­ban sem szűntek meg. Itt is, ott is találkozunk újabb ren­delkezésekkel k csalások el­len. Egy Georg Hünn nevű városi tanácsos, a németor­szági Coburgban összeállítot­ta a Betrugs Lexikont, az­az u „Csalások lexikonját" mely az emberiség történeté­ben az első ilyen- jelleftü gyűjtemény. ABC-sorrend- ben szól minden foglalkozás és szakma jellegzetes „belső titkairól”, a csalásokról és azok elkövetésének módsze­reiről, valamint az ellenük alkalmazható védekezésről is. A könyv élőszavában azt ír­ja, hogy meg akarja ismer­tetni az embereket a csalá­sokkal, hogy megtanuljanak védekezni és egyben reméli, hogy a könyvben foglaltak „pirulásra késztetik a csaló­kat, akik emiatt visszataszí­tó működésűket -abbahagy­ják ....” Nem sok reménye teljesülhetett Hönn tanácsos úrnak — bár lexikonja 1730- ig 4 kiadást ért meg —, mert nemcsak az érintett (a csalá­soknak áldozatul szánt) la­kosság vásárolta meg köny­véi. hanem a -csalók is. akik ilyen módon kívántak érte­sülni az esetleg általuk még nem ismert „szakmai” fogá­sokról . •. Íme, néhány példa lexikon anyagából: Tea- és kávémérök: gyak­ran azzal csalnak, hogy ol­csó teát kevernek a drágább közé és magasabb' áron ad­ják el. Máskor a tea közé idegen — nem tealeveleket — kevernek. Az is divatos volt, hogy ugyanabból a te- áslartályból — ha más nem volt az üzletben — kinek- kinek kérése szerinti minő­séget szolgáltak ki. de a tea mindig ugyanaz a fajta ma­radt, csak az ára változott — a kért minőség szerint. A kávét úgy hamisították, hogy pörköli babot kevertek közé. A cukrászok is szerepelnek a lexikonban. A cukor közé kevert liszt, krétapor ismert hamisítási mód volt. A mar­cipánt más olcsóbb anyagok­kal hamisították. Náluk is szokásos volt a sütemények, kalácsok súlyhiánya A sörf őzöknél előfordult, hogy’az állott sört a frissel keverték, vagy főzés közben idegen, meg nem engedett anyagokat kevertek a sörlé- be (pl. só. bükkjfahamu stb.). Máskor több vizet használ­lak fel. mint amennyi szük­séges volt, vagy az előírt nyersanyagok helyett máso­kat. olcsóbbakat használtak fel. így a gyenge sörrel be­csapták a sörivókat. A házi. engedély nélküli sörfőzéssel az adóhivatalokat károsítot­ták meg. A sörkiméröknél is gyako­ri volt a esalus. Így pl-rom­lott sörbe, hogy annak kel­lemetlen izéi, színét eltün­tessék — mint a lexikon ír­ja —, krétaport, juhbelet (!) tettek. A nagyon habos sör­rel érték el, hogy keveseb­bet mérjenek a korsókba. Máskor a már részeg ven­dégnek kétszeresen számol­ták fel a fogyasztott sört. Az is szokásban volt. hogy ha­zai sört külföldi sörként vagy olcsóbb sört drágábbként árusítottak. A pénzváltó is benne van a csalók sorában, ha úgy teíjz. mintha nem volna elég aprópénze és megtartja a visszajáró összeget. A keres­kedőnél is előfordul, hogy addig csűri-csavarja a sza­vakat. amíg külön pénzt nem kap. hogy a vevő által ke­resett posztót „megszerezze", pedig az megvan. Az órások is szerepelnek a listában. Megtörténik, hogy drága alkatrészeket kicserél­nek olcsóbbakra, _ vagy a hi­bát úgy javítják meg, hogy közben másik hibát csinál­nak. így a vevő nemsokára újra visszahozza javítani az órát. (biztosítja az órás, hogy' holnap is legyen munkája!). Rudnay János csercsziiyeszüretkor Érik a ropogós cseresznye . .. Idén a fancsali gyümölcsösben is o vártnál kevesebb termett belőle. mit leszedni az ebben a me­legben. hüs oltalmat is nyúj­tó cseresznyefákról. A Jabo- láy-fajtával már a vége felé járnak és kezdik a Germers- dorl'i szedését. — Tegnap 6 mázsát szed­tünk. ma tizenötöt. — Hová kerül innen a cse­resznye? — A EÖLDÉRT-nek érté­kesítjük, zömében friss fo­gyasztásra kerül. Mintegy végszóra, befut a ZÖLDÉRT gönci telepének autója. Áruért jött. Amíg az asszonyok a teli ládákat pa­kolják rá. mi Klema István telepvezetővel a kiterjedt gyümölcsös másik szögletébe indulunk. A gépek zúgása, a felszálló fehérség jelzi az útirányt. ' — Növényvédelem? — Á, nem! Ilyen melegben nem permetezünk. Lepeiv.se- lödnének a levelek, 'a ter­més A permetezés jobbára hajnalban, este. éjszaka tör­ténik. — Akkor mi az a fehér­ség? — Talajjavítás, mészpor- ral. Az száll a levegőben. A gyümölcsös területe zömében savanyú, barna, agyagbemo- sódásos erdőtalaj. Most 90 vagon mészport szorulunk ki a Sajószéntpéleri Talajjavító Vállalattal, körülbelül 150 hektáron. E műveletre szö­vetkezetünk 800 ezer fordí­tót fordít. ‘ A hőmérő higanyszála 30 fok fölé kúszott. Ebben a melegben nem irigylésre nyék- tó a mészporozást végző dol­gozók munkája. A meleg „terhét” csak fokozza a füst­ként szálló por. Nem csoda, hogy egy-egy forduló, után jólesik a gépek kezelőinek az a néhány perces pihenő, amit az almafák tövében, a hős­ben töltenek. Mi pedig már Szalipszki Andrással, a termelőszövet­kezel elnökével, a fancsali gyümölcsös jelenéről és jö­vőjéről beszélgetünk: — Ez évtől tagjai vagyunk a dánszentrhiklósi Micsurin Termelőszövetkezet gyü­mölcs t er hi es z,t és i rendszeré­nek. A rendszer kerettech­nológiát készít számunkra, szaporítóanyagot biztosit, se­gít a gépek, a műtrágya- és növényvédő szer beszerzésé­ben. Ugyancsak a rendszer szakmai támogatásával ter­vezzük a közeli jövőben a 60 hektáros új almásunkban a csepegtető öntözőberendezés kiépítését... Fancsalban féltő gonddal óvják, védik azt, amit hosz- szú évek során megalkottak. És évenként 'lépnek tovább, előre. Hol kisebbet, hol na­gyobbat. de lépnek. Fancsal évek óta bizonyít. Bizonyít­ja. hogy a kedvezőtlen adott­ságú vidéken is lehet ered­ményesen gazdálkodni. Bizor nyitja, hogy az államtól egy­kor kapott támogatás nem volt. felesleges pénzkidobás. Ellenkezőleg! Hajdú Imre Rakodás Záhonyban Különleges feladatot oldott meg a záhonyi átrakókörzet eper- jeskei állomásának Egyetértés szocialista bilgádja. Egy 120 má­zsás, 12 méter hosszú acélhengert helyeztek el két daru. össze­hangolt munkájával egy tranzitszállitmány vagonjába. Kot daru emeli a terhet. Az ÁFOR KISZ-.szervezete fávadtolaj-gyűjtési akció ke­retében, versenyre hívja a vállalatok, üzemek K1SZ- szervezeteit. Az országos ver­seny eredményhirdetésére a jövő év elején kerül sor. ju­talmazásra az Országos Kő­olaj- és Gázipari Tröszt es az ÁFOR összesen 100 ezer forintot ajánlott fel. Mindmáig a vállalatoknak csak egy része adta át a íá- radtolajat az ÁFOR-telepe- ken, tavaly például ily mó­don 13 ezer tonna gyűlt ösz- sze, A számítások szerint en­nek a többszöröse Is össze­gyűjthető. A fáradtolajat még a leg­utóbbi években is a tőkés piacon értékesítették, de ez az idén már megszűnt. Az ÁFOR-telepek egy részén, de több nagy felhasználó válla­lat. mint például a Volán, saját, üzemében dolgozza fel. regenerálja korszerű gépek­kel a fáradtolajat, s kivá­lasztva a szennyezeti részt, különböző ásványolaj-termé­keket készít belőle. Ily módon jelentős megtakarítást érnek el e fontos, döntően csak importból beszerezhető anya­gokból. A mostani verseny- elsődleges célja a takaréko­sabb gazdálkodás. Horgászoknak való Ligetes partok, kanyargó, hűvös folyók, nyugodt tükrű tavak, csendes holtágak, la­dikok ringatózása... Persze, hogy mindannyian várjuk a nyarat, mikor mindezekből is részesülhetünk, de a hor­gászok talán mindenki más. nál ' jobban várják. Várták, mert mos} már itt van, ben­ne járunk. Horgászként pedig egyre többen. Megyénkben jelenleg 12 009 a horgászok száma, több, mini hazánk bár­mely' más megyéjében! Ho­gyan, miként telnek most ezek-a napok horgászberkek­ben? Békési Jgnos, a MO­HOSÉ Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei Intéző Bizottsá­gának titkára — hogy stílu­sosak legyünk — kapásból sorolja az eseményeket, ter­veket. Éjszakai verseny Mindenekelőtt tudnivaló, hogy sok verseny zajlik eb­ben az. időszakban. Lázbér­cen nemrégiben rendezték meg az egyesületek csapat­bajnokságát. ahol a megye 18 egyesülete közül 14 kép­viselte magát. A?; első helyet a 'közalkalmazottak egyesü­letének horgászai szerezték meg, a Vásárhelyi István Egyesület tagjai, a másodikat az. Eszak-magyírországi Hor­gász Egyesület, a harmadi­kat pedig a leninvárosi ipa. ri üzemek horgászai biztosí­tották maguknak. Ugyancsak a napokban tar­tották meg Leninvárosban az egyéni megyei horgászbaj. nokságot. A nők közül az el­ső helyet Fábri Sándorné, a közalkalmazottak egyesületé­nek tagja, a másodikat Ne­mes Kálmánná, a leninváro- si ipari üzemek horgászegye- sületének tagja, a harmadik helyet plédig Bernáth Zita. a felsőzsolcai Len in Tsz hor- g'ásxegyesíi leiének tagja sze­rezte meg. A/, ifik között a sorrend: itj. Fehér Elemér, EMHE. ifi. Lörincz. György, Szerencs, ifi. Csenge Gyula. ÉMHE. A felnőttek közül Dancsó Béla. közalkalmazot­tak. Németh László uevan­csak közalkalmazottak. Szmi. csek Tibor, Leninváros sze­repelt a legjobban. Szintén a napokban tar­tották meg az egyik, talán leglátványosabb, legérdeke­sebb versenyt: az Észak-ma. gyarországi Horgász Egyesü­let a nyéki öreg- és a Kö­zépső-tóhoz hívta a horga, szokat éjszakai versenyre. A két tó közelében szépen mu­tattak a sáliak és éjjel a horgászhelyeken az apró fé­nyű lámpák világítottak. A közelmúltban a Sze- rencs-patakon megrendezett verseny nem járt sok sze. rencsével, igaz, ezt senki nem bánta különösebben, mivel a patak vize a régvárt esőtől zavarodott meg. A kilenc­éves Torna Zsuzsi azonban még így is hat halat fogott, ő lett az első. Ja! — mond­ták akkor néhányan — Így könnyű! Hiszen gyermekév van! A halak is őket pártol­ják! Tábor — Nyéken Maradjunk még mindig a gyermekeknél. Megyénk leg­nagyobb horgászegyesülete, az ÉMHE, valamint az intéző bizottság az idén is megrenr dezi a gyerekek számára a tábort, A sátrakat a nyéki István-tónál verik föl. A Iá. bornapok mindig is sok já­tékkal, ' vidámsággal telilet­tek. melyek végeztével a gye­rekek napbarnítottan. sok él­ménnyel és rendszerint né­hány kilóval súlyosabban térnek haza. Akik már jártak az ifjk horgásztáborában, jó! tud­ják: a rend. a fegyelem el­sődleges! Mégis: évek óla az • okoz gondot, hogy az egyre nagyobb létszámú jelentke­zőnek miképp biztosítsanak helyet. Kassai kapcsolatok Folyókban, tavakban, pa­takokban gazdag megyénk jó lehetőséget biztosít a horgá­szoknak. A sző hurt idő mes eltöltésének ezt a mód­ját mind többen kedvelik, és várható, hogy a jövőben niég inkább növekszik majd a horgászok létszáma is. A lehetőségek hasznosításáért azonban még lehet egyet, s mást tenni. Nem is akármit! Ismeretes, hogy vizeink egy része úgynevezett közös víz. Az egyik parton a szlovák, a másikon a magyar horgászok várják a szerencsét Lehetsé­ges, hogy nem szabályos, de át-ál kérdeznek: van kapás? Milyen készséget használsz? Mindezt azonban — illetve ennél többet —, hivatalossá is lehet tenni. A közelmúlt­ban az intéző bizottság mar említett titkára, valamint Stekely Lajos elnök és Stark Ferenc, a Sátoraljaújhelyi Sporthorgász Egyesület titká­ra Kassán járt.-a Szlovák Horgász Szövetség Kelet­szlovákiai területi Bizottsá­gának vendégeként. Tanács, koztak a közös vizek halte­lepítéséről. a tilalmi idők egyeztetéséről és még szá­mos más, a horgászatot, a vizeket érintő kérdésről. Megállapodtak abban is, hogy évenként egy-egy közös hor­gászversenyt rendeznek, a nyertes csapat vándorserle­get kap, mely serleget a Hol­lóházi Porcelángyárral sze­retnék elkészíttetni, egyik ol­dalán a magyarok, a másik oldalán a szlovákok emblé­májával. Szlovák barátaink egyéb­ként a mi küldöttségünknek igen feladták a leckét. A kö­zös versenyek, a telepítések, a tilalmi idők kérdésében majd csak sikerül megegyez­ni ez év októberében itt, Miskolcon, az újabb találko­záson, de hogyan, miképpen adják vissza azt a vendéglá­tást, figyelmességet, amivel a magyarokat ott fogadták? A mieink egyelőre, ezt tartják nagy gondnak, ámbár való­színű. hogy itt. Borsod-Aba- új-Zemplénben szintén sike­rül majd tisztességes ven­déglátást biztosítani. Ez viszont már nemcsak r horgászok ücve UH)

Next

/
Oldalképek
Tartalom