Észak-Magyarország, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-13 / 136. szám
ÉSZAK-MAGYARQRSZAG 4 1979. június 13., szerda Júliusban avatják Békeidők — Harcmodor — Naplemente délben Szakmunkával készül a vasas jelkép Mi újság a filmstúdiókban? Formálódik az acélember Éppen körbecsodóltuk a szobor gipszmintáját, s a hozzá- illesztett lemezeket, amikor a fotós hirtelen felszisszent: ..Már megint belegyalogol a képbe valaki ... !” Oldalra persze nem figyelt, igy vá ratlanu! került lencséje elé dr. Szeppelfeld Sándor, az LKM vezérigazgatója és Maj- tényi Lajos, a kohászat párttitkára. Az érkezés és távozás viharos gyorsaságát (alig pár percig tartott) Farkas Pál szobrász később így magyarázta : — Szinte mindennapos látogatók nálunk a vállalat vezetői, amióta hozzákezdtünk. Gondolom, benne van ezekben a látogatásokban — az egyszerű emberi kíváncsiságon túl — a leendő ,,gazda” szemének gyönyörködése is... S ez érthető, hiszen a króm- dioxid acéllemezekből egyre inkább összeáll az a martinászfigura, amelyet Farkas Pál elképzelt, s amely legkésőbb július 7-én az LKM vendégháza előtti téren foglalja el talapzatát. Ezen a napon avatják ugyanis fel, részeként a Siemens—Martin acélgyártás 100 éves jubileumát ünneplő eseménynek. A hatalmas NAC-csarnok- ban mindig akad nézelődő. A monumentális méretek vonzzák az érdeklődőket, s a szemekben napról napra több az elismerés, ami a munkának, az alkotóknak éppúgy szól, mint a növekvő acélembernek. Aztán továbbállnak az emberek is (szobornézésből nem lesz teljesítmény), s a dübörgő csarnokban öten maradnak a vasas jelkép mellett. Az „alkotóműhely” (egy lehatárolt kis része a nemesacél-hengerműnek) éppen olyan rendetlen, mint bármely más műterem a világon. Sok a fémhulladék, mert a lemezt ki kell szabni, simára kalapálni, oxigénnel hajlítani, légköszörűvel köszörülni, fényezni, majd oxigénnel átégetni, hogy matt legyen; ne vakítson a rávetődő napsugaraktól. Kemény szakmunka ez a javából 1 Farkas Pál aligha boldogulna „társszobrászok” nélkül. Haláss János hidraulikus lakatos, Szabári László .szerszámlakatos. Palácsilc Miklós és Hegedűs László karosszérialakatosok valamennyien válogatott szakemberei a gyárnak, ' mégis meghökkenten vették tudomásul, hogy egyik napról a másikra egy szobrot kell össze... össze... Vajon milyen szó illene ide egyáltalán? Szerelni? Nem. Illeszteni? Nem. Munkálni? Talán. De tulajdonképpen mindegy. A lényeg az, hogy most már egészen emberformája lett a lemezeknek, amiben maguk se igen hittek eleinte... Most már megbarátkoztak a „szobrászkodással”, pedig kezdetben nehéznek találták, s a lelkűk mélyén nevetségesnek Is egy kissé. Mit szólnak majd a kollégák?! Most viszont körbeáilják, csodálják, s néhányan irigy 1 ik őket... Pedig nem könnyű a dolguk. A krómacél makacs, kőkemény anyag, aminek nem lehet csak úgy nekiesni. Igaz. most nincs teljesítmény, a mozdulatok nem ismétlést, hanem fantáziát igényelnek. Van ugyan gipszterv, de az alkotó szerencsére nem ragaszkodik túlságosan ehhez a részletek kidolgozásában. S ahogy telik-múlik az idő, közeledik a DÁTUM, az emberekben érezhetően nő a feszültség. bujkál valami lámpalázféle. Halász János egyre többel gondol általános iskolás fiára, aki hetek óta nyúzza már. mikor láthatná azt a szobrot. De a gyárba nem engedik be a gyereket. No, majd a téren! S így vannak ezzel a többiek is ... S a primérközönség is egyre kíváncsibb! A kritika, amely ott helyben „csapódik le” (minden sliláris szépítés nélkül), kedvező. A szobor a szó szoros értelmében darabonként állja ki a próbát. Elkészülte utón rögvest felpró- bállúk a kíváncsiskodók az acélember két bakancsát (járni, igaz, nem tudtak benne), s egy kemény koponyójú vállalkozó szellem még a fém- kalapot is a fejébe nyomta. Azt hiszem, egyedül az azbesztköténnyel nem sikerül majd megbirkózni senkinek. Mindezt a fiatal szobrász mesélte nevetve, akiről a „premiere” előtt illik elárulnunk annyit, hogy szegedi születésű, bár jelenleg Szek- szárdon lakik, s ez a lakhelycsere nemcsak egy alliterá- cióhoz. hanem egy készülő Babits-szoborhoz is elegendő volt. Farkas Pál szülővárosában, Szegeden végezte a képzőművészeti főiskolát is, s ez az első bemutatkozása Miskolcon. Keresztény Gabriella A Magyar Filmgyártó Vállalat. (MAFILM) stúdióiban mozgalmas az élet. Mind a négy játékfilmstúdióban új művek előkészületei, vagy már felvételei folynak. A kapott tájékoztatás szerint a Hunnia Stúdióban a Balázs Béla Stúdióval közös vállalkozásban Gulyás Gyula és Gulyás János rendezésében készül a Papp Lacit nem lehet legyőzni című film, amely dokumentarista eszközökkel mutatja be a háromszoros olimpiai bajnok. Papp László életútját, sportvezetői tevéi kenységét. Természetesen jócskán helyet kapnak a filmben archív dokumentumok is. Az áldozat a címe az első játékfilmjével jelentkező Dobray György művének, amely műfaját tekintve lélektani film, a személyiségjegyeknek azokat a külső megnyilvánulásait keresi és próbálja bizonyító erejű rendszerbe foglalni, amelyek alapján tévedhetetlenül felismerhetők a gyilkos figyelmét magukra irányító leendő áldozatok. Ugyanebben a stúdióban befejezéséhez közeledik Grunwalsky Ferenc Utolsó előtti ítélet és Elek Judit Holnap, majd holnap című filmje, folytatódik Bódy Gábor rendező irányításával a Weöres Sándor műve alapján születő Psyche forgatása és a közeljövőben várható Huszá- rik Zoltán készülő Csonlváry- íilmje forgatásának befejezése. A Budapest Stúdió készülő filmjei közül hármai említünk meg. Vilézy László, aki elsősorban kiváló dokumen- tximl'ilmjei nyomán ismeri, első játékfilmjét forgatja. A címe Békeidő, forgatókönyv- írója Szalai Györgyi. Ez az alkotói kettős már jelzi a film közéleti töltését, egyébként egy elnéptelenedő mezőgazdasági termelőszövetkezet fennmaradásáért való küzdelmét járja körül. E küzdelem igen sok egyéni és szociális konfliktust hordoz magában. amelyek nem hagyják érintetlenül a téesz elnökének'és párttitkőrának viszonyát sem. Naplemente délben címmel Illés Endre forgatókönyve alapján készíti új filmjét Hintsch György; a film egy híres zongorista és zeneszerző drámája, aki sikere teljében, élete delelőjén gyógyíthatatlan betegségbe esik, és hónapjai meg vannak számlálva. Azt vizsgálja e mű, hogyan lehet emberibb életet élni ilyen körülmények között. Fényi Tamás — új filmje — Élve vagy halva a címe — azoknak állít emléket, akik az 1848-as európai forradalmak elbukása után sem adták fel a harcot. A Lotte A Pesti Színház vendégjátéka Miskolcon Előadás után előkerestem a Lőttét ábrázoló korabeli metszetet. Charlotte von Stein — ha a művésznek" hinni lehet — duzzadt ajkú, tojásdad arcú hölgy volt, beszédes szemekkel. Egész megjelenésében azonban van valami eti- kettszerű zártság, hideg fölény. A színpadi Lotte szerencsére nem ilyen. Rutt Icaiban forró asszonyi indulatok munkálnak, torokszorító feszültség közepette törnek elő gondolatai; a dikeió nem is képes követni a feltörő érzéseket. Toldalékok, szó. és monda! végek maradnak el. vagy torlódnak össze az új gondolatsorral. A művésznő láthatóan semmibe veszi a színpa-_ di beszéd törvényeit... Ez az indulatai közepette fulladozó Lotte mégis egészen egyedülálló asszony-ember. Ez méltó formátumú társa volt a költőóriásnak. öl komolyan kellett venni, őt reszketve kellett szeretni, ő képes volt megbénítani, vagy szárnyalásra késztetni partnerét; tőle el kellett menekülni! Ennek a kapcsolatnak min, lkat pillanata életre, halálra menő mérkőzés volt, telítve — már-már egészségrontó — szellemi feszültséggel. Ruttkai Lottója újraéli az együttlét tíz esztendejét. Magyarázatot keres a megma- gyarázhatatlanra. Kutatja a zseni tetteinek mozgató rugóit. S közben lemezteleníti Goethét is meg önmagát is. Peter Hacks monodrámája kitűnő lélektani tanulmány, s fölényes dramaturgiai ismeretekkel megírt mű. Valló Péter rendező invencióval és nagy mesterségbeli tudással állította színpadra. Az előadás legnagyobb nóvuma az a tény, hogy egy zseniálisan mozgatott marionett bábuval teljes értékű színpadi partnert teremt a rendező Lotte számára. A feleség és a férj eme furcsa kettőse között eg.v pillanatra sem szakad meg a kontaktus. így Lőtte nemcsak önmagával, illetve Goethe szellemével, hanem a — némán is nagyon beszédes — férjjel is mérkőzik. így válik a monológ drámqi párbeszéddé. Egyre önmarcangolóbb dialógussá. Lotte — kimondva, kimondatlanul — nem kevesebbre vállalkozik, mint. hogy megfejtse Goethét; ellentmondásos személyiségéi, cselekedeteinek indítékait. Áz asszony mindent tud a másik nemről, és a lehető legtöbbet tud szerelméről. De hát követhető-e a zseni? Egyértelmű nemmel kell válaszolnunk. Lotte viszont nem akarja ezt a „nem”-et kimondani, tudomásul venni. Ez a tragédiája. Ennek bekövetkezéséig számtalanszor lehetünk tanúi „halálának” és újjászületésének. A szélsőséges (sajnos nem találok jobb szót ró) kedélyhullámzásnak legfél el melesebb pillanatai a postakocsi varasa, majd érkezése. A levél okozta eufó- riás öröm — az ezt követő — időhúzás, mely reménnyel és félelemmel telített, majd a teljes összeomlás; érzelmi kiüresedés. Mit mondhatnánk még? Talán azt, hogy Ruttkai minden csodára képes művész, akinek döbbenetes erejű átváltozásai, lélekcserélő jelenléte, nyitottsága (a kezdeti indiszponáltság ellenére is) ritka színházi pillanatokkal ajándékozott meg bennünket. * A meghívásért hálásak vagyunk a Gárdonyi Géza Művelődési Háznak, mely nem először — és reméljük nem is utoljára — gondoskodott arról. hogy a miskolci közönség megismerhesse színházi életünk egy-egy kiemelkedő produkcióját. (gyarmati) film főhőse Noszlopy Gáspár, a szabadságharc somogyi kormánybiztosa. Az Objektiv Stúdióban Rózsa János befejezte a Vasárnapi szülök forgatását, Szabó István pedig az utómunkálatoknál tart Bizalom című filmjével. Elkészült és bemutatás előtt áll a Remenyik Zsigmond művére alapuló Mese habbal. Bácskai Laura István filmje. A Dialóg Stúdióban Fábri Zoltán forgatja a Fábián Bálint találkozása Istennel című filmjét, amely tulajdonképpen a tavaly nagy sikerű Magyarok című film előzménye, és ugyancsak Balázs József regénye nyomán készült, cselekménye 1918 és 1920 között játszódik. Ki beszél itt szerelemről? a címe Bacsó Péter új filmjének, amely egy csúnyácska, nagyszájú lány, egy egyetemi hallgató vígjátéki történetének keretében mutatja meg mindennapjaink életének néhány jelenségét. Ugyanebben a stúdióban elkészült Dárday István és Szalui Györgyi újabb filmje, a ríarcmodor, valamint Mészáros Márta lengyel—magyar koprodukcióban készült Útközben című filmje. A Közművelődési Stúdiókban készülő filmek közül megemlítjük Szallcay Sándor minden bizonnyal nagy érdeklődést kiváltó művét, amelynek a címe Kojak Magyarországon. Ebben, a valamikor kivándorolt Kócsag család világhírű tagja. Kojak hadnagy Budapestre érkezik. Kojakot ki is alakíthatná más. mint Inke László. Hars Mihály a szilvósváradi Sza- lajka-völgyben forgatja Erdő című filmjét, György István pedig egy hegedűkészitő mesterről készít kisfilmet Hegedű címmel. Végül megemlítjük a Negyedikesek című, Péterffy András rendezte kisfilmet, amely az anyanyelvi nevelés és a demokratikus közösség kialakításának pedagógiai vonatkozásait és az ezzel kapcsolatos kísérleteket mutatja be. Bőrdíszműipari kiállítás Tizenkét bőripari vállalat, tanácsi és szövetkezeti üzem, valamint az ország legnagyobb műbőrgyúra, a Graboplast, több száz bőrdíszműipari terméket mutat be a belkereskedelmi szakembereknek, a külföldi vásárlóknak és a nagyközönségnek a kedden nyílt egyhetes mo- dellkiállításon. Az évenként megrendezésre kerülő, országos bőrdíszműipari modell- kióllítást a Bőripari Tudományos Egyesület a TIT Bocskai üli stúdiójában szervezte meg. A bemutatón egyebek között női táskák, aktatáskák, bőröndök, övék és más díszműáruk láthatók, a legújabb d ivatirónyzatnak megfelelően többségük bőr-, illetve műbőr alapanyagból készült. Különösen sok a velúr és a szín- bőr kombinációjú termék. Az új divatszínek: a világos- drapptól a barnáig, s ezek kombinációja. Valamennyi bemutatott divatcikk nagy sorozatban gyártható, a vállalatok a belkereskedelem igényeitől függően hozzák; azokat forgalomba, részben még az idén. Bányászok és kisiskolások A Borsodi Szénbányáknál immár hagyomány, hogy szocialista brigádok általános iskolás gyerekeket patronálnak. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy egy közösség egy osztályt segített. A putnoki aknán dolgozó 14 tagú Bláth.y Ottó komplex frontszerelő kollektíva most „újított”; s egyidőben két általános iskolai osztályt vett „szárnyai alá”. Tíba Miklós és társai legutóbb kirándulást szerveztek, s erre meghívták a putnoki 1. és 2. számú iskola . egy-egy osztályának tanulóit és tanáraikat. Kalevala A Thólia Színház új szereposztásban mutatja be a finnek nép? eposzát, a Kalevalát. Színpadra alkalmazta és rendezte: Kazimir Károly. A képen: Málnai Zsuzsa és Faragó József.
