Észak-Magyarország, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-09 / 133. szám

1979. június 9., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Átszerelés után egy hónappal Patakiék az élen Soós Lajos brigádvezető-Helyettes egységléptetés közben A vegyipari technológia sajátosságaiból adódóan, a vegyipari üzemek rendkívül sok mérgező, szennyező anya­got bocsátanak ki. Okkal és joggal sorolják a környe­zetvédelemmel foglalkozó szakemberek az igen aktív környezetszennyező üzemek közé a vegyigyárat. Néhány esztendővel ez­előtt, a Borsodi Vegyikom­binátot még a legaktívabb környezetszennyező vállala­tok közé sorolták. Ám az el­múlt két-háram évben, szá­mos olyan intézkedésre ke­rült sor, amelynek eredmé­nyeként megváltozott az a vélemény; vagyis a nagy anyagi és szellemi ráfordí­tással járó környezetvédelmi munka konkrét, kimutatható eredményekkel járt. Csupán az elmúlt évben 150 millió forintot fordítottak környe­zetvédelmi feladatok megol­dására; s ebből a pénzből több technológiai változtatás­ra, fejlesztésekre került sor. Évekkel ezelőtt, pontosab­ban 1974-ben, a környezet- védelmi osztály életrehívá- sakor, azzal, egyidőben, egy úgynevezett környezetvédel­mi stratégiát dolgoztak ki a kombinát szakemberei. E stratégia legfontosabb alap- elvként tartalmazta egyebek között, hogy a régi termelő­üzemeket műszaki fejleszté­sekkel olyan technológiai színvonalra kell emelni, hogy az üzemek csak minimális mennyiségű, szennyező anya­got bocsássanak ki. Mindezt csakis technológiai változta­tásokkal, módosításokkal, vágj' új berendezések üzem­be helyezésével lehetett elérni. Példa erre az is, hogy az új pvc-gyár építésével egyidő­ben, egy központi egységet építettek az üzemek sóellá­tásának biztosítására. A köz­ponti sóellátó a környezet­védelmi szakemberek szerint, egy jól telepített, védett technológia, amelynek üzem­be helyezésével csökkentek a helyi kezelésből adódó vesz­teségek, megszűnt a szóró­dás, sóléelfolyás. Ez a beru­házás több mint 100 millió forintos költséggel valósult meg, de megérte, mert a ko­rábbinál jóval gazdaságo­sabb az üzemeltetése és min­denképpen nyert vele a kör­nyezetvédelem ügye. A környezetvédelmi stra­tégia egyik fontos iránya, hogy az üzemekben már nem kezelhető szennyvize­ket, szennyező anyagokat, koncentrált, nagy hatékony- konyságű tisztító berendezé­seken vezessék át. Megvaló­sult ez az elképzelés is, hi­szen kialakult az a komplex víztisztító rendszer, amely mind a három gj'ár szenny­Gazdag, szerteágazó prog­ramot kínált idén is az encsi járásban az „abaúji napok” rendezvénysorozata. Anélkül, hogy kiemelnénk, vagy alá­becsülnénk különböző ren­dezvényeket, szeretnénk hosz- szabban 'szólni az agrár-sza­badegyetem tizenegyedik, zá­ró, előadásáról. Újhelyi Já­nos, a járási hivatal osztály­vezetője megnyitójában rög­tön a lényegre tért: — A juhtartás jelentősé­gét járásunkban szinte min­denütt felismerték. Mezőgaz­dasági üzemeinkben 37 ezer birkát tartanak, s ebből a számbó] 27 ezer az anj'a. És hogy miért jelentős ága­zat a juh, arra dr. Németh János, az .OTÁF' osztályveze­tője adott előadásában fe­leletet. Az 1975-ös évhez vi­szonyítva, negyven százalék­kal nőtt az országban a lét­szám, s mivel az állomány­nagysággal nincsenek gon­dok, most már végre lehet „hajtani” a minőségi elkép­zeléseket. Az, hogy a juhért négy iparág vetekszik, soká­ig több nehézséget jelentett. Magyarán, a tenyésztésben „divathullámok” érvényesül­tek, hol húsra, hol gyapjúra keresztezték az állományt. Kár tagadni, hogy bizonyos fajta korszerűsítésre szükség van, de ugyanígy tudomásul keU venni, hogy a mer inó jó vizeinek tisztítását megol­dotta. A stratégia harmadik és sarkallatos pontja, a hulla­dékanyagok újrahasznosítá­sának kérdése. A lényeg az, hogy a gyárakban keletke­ző, de már nem használha­tó anyagokat (mérgező és szennyező anyagokat) máshol és más gyárakban még hasz­nosíthassák a termelésben. Ez egy kereskedelmi tevékeny­séget jelent, hiszen a kombi­nát környezetvédelemmel foglalkozó szakemberei azt igyekeznek felkutatni, hol lenne lehetőség a hulladék­anyagok felhasználására, eb­ből következően értékesítésé­re. Az elmúlt két esztendőben a PVC—fii. nagyberuházás környezetvédelemmel kapcso­latos tennivalóinak, felada­tainak megoldását szorgal­mazták a szakemberek. Ez volt a legfontosabb, de e. mellett sikerrel oldották meg az ipari hulladékanya- gok tárolásának sürgető problémáját is. Megépült a környezetvédelmi előírások­nak legjobban megfelelő tá­roló, amihez hasonló csak kevés van hazánkban. A fi­gyelemreméltó eredmények mellett, természetesen van még megoldásra váró feladat is. Az új víztisztasági tör­vény például rendkívül sok szigorítást tartalmaz, s ez meghatározza a Borsodi Ve­gyikombinátban a környe­zetvédelemmel foglalkozó szakemberek feladatait. A törvény például több szennyező anyag — így egye­bek között az ammónia — kibocsátásának határértékét csökkentette. Amikor néhány esztendővel ezelőtt, a környe­zetvédelem stratégiai terveit kidolgozták, akkor még nem számolhattak az új víztiszta­sági törvény szigorú előírá­saival, követelményeivel. Ám, rövid idő elmúltával a szak­emberek munkához láttak, s olyan fejlesztési irányokat jelöltek meg, amelynek meg­valósítása várhatóan megfe­lel majd a törvényben elő­írt követelménj'eknek. Szá. mos terv és elképzelés való­sult meg, amelyekkel növel­hető például a víztisztítás hatékonysága, de nem elha­nyagolható az sem, hogy gazdaságosabbá teszik a ter­melőmunkát is az üzemek­ben. A kombinát több régi üzemében, gyárában olyan eljárást alkalmaznak majd, amely nemcsak a környezet­védelem szemszögéből nézve jelentős, de elősegíti példá­ul a hulladékenergiával való takarékosságot is. — Új téma, a kombinát és környékének meteorológiai vizsgálata. Ez lehetőséget ad arra, hogy az időjárástól és fajta. Ha ezt figyelmen kí­vül hagyjuk, az öncélú • ke- resztezgetések vége az lész, hogy nem azt termeljük, amit kér a bel- és külpiac. Hosszú évek után végre si­került a gyapjúiparral a jó kapcsolat megteremtése. Fel­oldódott az angol szövetgyár­tás szigorúsága, s ez annyit jelent, hogy a hazai gyapjú­ra mindenképpen szükség van. Nemcsak azért, mert de­vizái takarít meg az ország, hanem, mert ezt a gyapjút is jól tudja használni az ipar. A legtöbb nehézség a hús­termelésben mutatkozik. Csak nyolcvan százalék a szapo­rulat országosan. amikor jobb gazdaságokban a 160 százalékot is elérték. A saját állomány szelekciójával, a meddő állatok kizárásával, ezen rövid időn belül lehet­ne segíteni. A juhtarlásnak talán ez az ágazata, amely a legjobb dollártermelő. Hosz- szú távon is! A hústerme­lésnek még nagyobb szerepe lehet a jövőben, ha figye­lembe vesszük, hogj' a közel- keleti országok elsősorban a juhhús iránt érdeklődnek. Viszont érdemes felülvizsgál­ni hizlalása. ’ elképzeléseinket_ a széljárástól függően, tiszta képet kapjanak arról, hogy a BVK milyen szennyezettsé­get okoz a légtérben. Az elmúlt években nem­csak a termelőmunkában, el­ért sikerek öregbítették a Borsodi Vegyikombinát, hír­nevét. A környezetvédelem­ben elért eredmények erköl­csi tőkét, hasznot jelentenek. Számos új eljárás valósult meg a BVK-ban dolgozó szakemberek jóvoltából, s több vállalat környezetvé­delmi szakemberei keresték meg a kombinátot, segítsé­get,, tanácsot kérve, és ké­sőbb hasznosítva azokat. A környezetvédelemről be­szélve, mindenképpen össze kell azt kapcsolnunk a gaz­dálkodással, a termelőmun­kával. A környezetvédelmi beruházások megvalósítása ugyanis — mint mondani szokás — nem olcsó mulat­ság, tetemes költségráfordí­tással jár. Kétségtelen, hogy eg”-egj' környezetvédelmi fel­adat megoldása, egy beruhá­zás megvalósítása, nem gaz­daságos a vállalatok számá­ra. A népgazdaság egészét tekintve azonban minden­képpen hasznos. Példának okáért: egy vállalat elhatá­rozza, hogy szennyvíztisztítót épít. Ennek általában kél in­doka van. Egyrészt: a válla­lat által kifizetett szennyvíz- bírság mérséklése. illetve megszüntetése. A bírság fi­zetése ugyanis a részesedési alíipból történik, s ebből kö. vetkezően csökken a dolgo­zók jövedelme. Másrészt: a kibocsátott szennyvizeket be­fogadott folyóknak a gyár alatti szakaszán levő ipari és szociális vízfelhasználás költ­ségeinek csökkentése. Mit je­lent ez? Nevezetesen: ha egy adott üzem a szennyvizet közvetlenül a folyóba bo­csátja, néhány kilométerrel lejjebb a felhasználók jelen­tős beruházással, vízelótisztí- tókat kénj'íelenek építeni, hogy a szükséges vizmenj'- nyiséget biztdsitani tudják. Tételezzük fel. hogy a szenny­víztisztító felépítése 100 mil­lió forintba kerül, ugyanak­kor a vízelőtisztító-mű kivi­teli költsége a legszerényebb számítások szerint is 200 millió forint. A szakemberek szerint — sajnos — ezeket a számokat nem lehet hivatalosan bizo­nyítani, és ez napjainkban a környezetvédelem legégetőbb problémája. Ebből követke­zik az is, hogy hazánkban jelenleg csak azok a vállala­tok építenek szennj’víztisztí- tót, amelyek nemcsak a szűk vállalati érdekeket tekintik elsődlegesnek, hanem egy kicsit túlnéznek a „keríté­sen” ... A teljesen abrakkal hizlalt állatokra egj're kevesebb az igény, mert nag.v a zsiroso- dás. Olyan arányt lenne jó találni, amelyben a fű, vagy siló nagyobb szerepet kap. Ügj' tűnik, a közeljövőben nagy szerepe lesz a szőrmés- bőrnek. Az ipar hajlik, hogy a megfelelő minőségű bőrért világpiaci árat kínál. A tej­ipar sem marad el lobbi há­rom társa mögött. Anj’agi- lag támogatja a fejögépek beszerzését, hogy a nj’ugaton egyre jobban keresett juhsajt gyártását fokozni tudja. Az előadáson az ágazat helyzetét feltáró, sőt előre­mutató tájékoztatást érdek­lődve fogadták a Szikszói Állami Gazdaság gagj'vendé- gi kerületében a meghívott szakemberek. Már csak azért is. mert a gazdaság gesztor­sága mellett működik az a juhtenyésztő társulás, amely- nek 14 járási szövetkezet a tagja. Az abaúji adottságok, a nagy kiterjedésű telepített és ősgyepek, a csereháti domb­oldalak nagy lehetőséget kí­nálnak az ágazat fejlesztésé­hez. Lyukóbánj’áh beszállunk a kasba, repít a dübörgő vas­kalitka a föld gyomrába, hogy Megnézzük, hogyan dolgozik egy országos hírű bánj'ászbrigád. — A P/5-ös és P, 6-os front­ra megj’ünk — mondja Csi­kós Lajos versenyfelelös. Kétszárnyú pajzsos front. Ott dolgozik a Pafaki István vezette Gagarin szocialista brigád, akik a Magj’ar Szén­bányászati Tröszt munkaver­senyében első helyezést ér­tek el. A szállító vágatban hala­dunk, mellettünk sok kis henger görgeti tova a gumi- szalagot, patakzik kifelé a szén. Megérkezünk a P 6-os fronthoz, ahol találkozunk Szalánczi Boldizsár aknász- szal, aki helj'ettesként dolgo­zik a fronton. — Éppen rablás folyik — magyarázza. A tizenkét túgú Dózsa György fenntartó szo­cialista brigádból tevékeny­kednek itt, Kovács András brigád vezető irányításával. — A TH íves vágatot a front előtt átépítik va.stá- mosra — szól közbe Csikós Lajos. Máshol, például Fe­ketevölgyön v ága tbiztos i l ó berendezést alkalmaznak. Kétszárnyú pajzsos fronton azonban csak így lehet meg­oldani. A TH-iveket vissza­nyerik, és helyettük vas­iammal. süveggerendával biztosítják a főtél. Szorgalmasan végzik a munkát Barnóczki László és Antal János, csak addig nem jajgatnak a szerszámok, amíg elhaladunk mellettük. A gurító telítettsége miatt éppen áll a front, s addig el­mondja az aknász, hogy a telepvastagság 240—250 cen­timéter. EW—170—L típusú géppel jövesztenek. Frontse­bességük 3,2—3,6 méter na­ponta. — Jól megy a front! •— hallom az aknász szavait. Áprilisban volt átszerelés, A ritkafémek jelentősége A ritkafémek ma már az élet. így az ipar minden te­rületén is nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a minő­ségi acélgyártástól az integ­rált áramkörökig, a szines- fémötvöztetektől a színes televízió képcsövéig vagy a higanygőzlámpákig, a nagy teljesítményű mágnesektől az atomreaktorok szabályozó eleméig és a rakétatechniká­ig mindenütt alkalmazzák. Ismeretes, hogy a magyar fényforrásgyártás számottevő helyet foglal el a világterme­lésben, az ezzel összefüggő wolframkutatás terén pedig ugyancsak jelentős hagyo­mányokkal rendelkezünk. A mikroötvözés technikája is mindjobban terjed a magyar kohászatban. Segítségével a szerkezeti anyagok tulajdon­ságai nagymértékben javít­hatók, így a feldolgozóipar igényeit. jobban kielégítő anyagok állíthatók elő. azóta vetőt nem kaptunk. ,Ha a skyp-uknq kapacitása nem zavarná a kiszállítást, több­re lennénk képesek. Bár így menne a front még vagy négy-öt hónapig! Végigmegyünk a 80 méter homlok hosszúságú fronton, ahol Soós Lajos brigádveze- tő-helyettes irányítja a mun­kát. A beállófülkében szin­tén rablás folyik. A hátsó géptér kiképzését és a bizto­sítást végzik. Eljutottunk a P '5-ös front­ra. ahol ugyanúgy, mint a P 6-oson, VOB HP—102 C típusú önjáró berendezést alkalmaznak. Már idejövet hallottam, hogy a P, 5-ös írom vetőt kapott. — Igen, sajnos, már a be­szerelésnél megkaptuk a ve­tőt — mondja Soltész István brigádvezető-helyettes. A ve­tő telepvastagságú, és úgv 15—20 méter hosszú. Ha jól haladunk, akkor a harmadik negyedévben kijutuVik belőle. Tóth Barna maróhenger- kezelö elindítja a jövesztö- gépet. A kaparó mögött, a tolóhengerek között tiszta­ság! Az egységléptetés za­vartalan. szó alig hangzik el. mindenki tudja a dolgát. Kígyózik előre a front. KiCelé jövet megállunk egy pillanatra, hogy megnézzük a föld alatti meddőleválasztó rendszert. Előrelátóan készí­tették el, tudták, hogy a P 5-ös vetőt kap. A “beren­dezésnek köszönhető, hogy nem romlott a szénminőség. Molnár József aknász mu­tatja be a szerkezetet : — Mikor a szalagon jön a meddő, ezzel a vasajtóval elzárjuk az útját, így lehull a kapatóra, amely tovább szállítja. Egy félkört ír le, a csillék fölé kanyarodik, így a kaparó tartalma behull a csillékbe. Szakonként 70—liO , csille meddőt választunk ' Így le. A Gagarin brigád az első négyhavi tervéhez viszonyít­va 26(117 tonnával több sze­net adott a népgazdaságnak. Ez a teljesítmény azt jelen­ti. hogy az MSZT versenyé­ben megtartották első helye­zésüket. Nagy János Fotó: Kozma István A mezőgazdaság feladata: Mindent megfenni a kiesések pótlásáért A már nagyon sok idő_ járás okozta gondot leküzdö, nehézséggel megbirkózó mezőgazdaság idei termelési eredményei — más esztendőknél is na­gyobb mértékben — most a határozott tettrekészsé- gen, a jól szervezett és ket­tőzött szorgalommal végzett munkán múlnak. Amint arról tegnapi szá_ utunkban hirt ‘adtunk, a csütörtökön Hajdúböszor. menyben megtartott tájér­tekezleten a MÉM vezetői, a mezőgazdaság országos irányítói összegezték, vilá­gosiin meg foga Ima ztá k, hogy a mostani nehéz, de koránt sent kilát á s t a 1 a n helyzetben melyek a föld művelői előtt, álló legíonto. sabb tennivalók. Mindenütt a legeslegfon­tosabb mosti az, hogj' min­den lehetőséget kihasznál­va tegyenek meg mindent az időjárás kedvezőtlen ha_ lásainak csökkentésére, a terméskiesések pótlására. A lehetőségek, a tennivalók igen széles körűek, sokol. dalúak. A tennivalók sorolásánál elsők között kell említeni a meglevő öntözési kapaci­tások eddiginél sokkal jobb hasznosítását. De ezer és ezer hektáron javíthatja még most is a kalászosok terméshozamát, s növelhe­ti aszálytűrő képességüket, ha a légi növénj’védő gépek minden rendelkezésükre ál. ló üzemóráját lombtrágyák kiszórásával hasznosítjuk. A rendkívüli időjárás or­szágszerte. s megyénkben is kél-harom héttel előbbre hozta az aratást. Nagyon sok múlik azon. hogy vala­mennyi gazdaságunkban a lehető legjobban készül, nek-e fel erre a közeli, nagy munkára. Sok gazdaságunk­ban kell sürgősen meggyor­sítani a nyári gépek javí. tásának ütemét, s a ked- vezményes kombájn vásár­lási akciót kihasználva e legfontosabb gépek kapaci. tusa is növelhető még. Es ez most különösen fontos, mert a gyors, lehetőleg szemveszteség nélküli ara­tás sok tízmilliós, már meg­termett értéket menthet meg. Nem véletlenül hang­súlyozták a MÉM vezetői, hogy felelőtlenség lenne, ha ipezőgazdasági üzenteink­ben ..beletörődnének” abba, hogy 10—20 nap alatt el tudják végezni az erajást, .miikor e nagy munka sok helyen 12 nap alatt isi el­végezhető lenne. A gyorsaság, a sietség nemcsak a szemveszteség csökkentési "érdekében fon­tos. hanem azért is. mert másod vetésekkel, tarlóvelé- sekkel nagymértékben csők. keni hetük az időjárás ked­vezőtlen hatásai. A tömeg- t a karma nv - termelés, és bi_ zonyos mértékig az abrak­takarmány-termelés is nö_ vélhető a másod vetésekkel, amelyekhez elegendő vető­mag áll országszerte ren­delkezési-« Persze a tarlók másodszori hasznosítására is, idejében, már most fel kell készülni megyeszerte. És hosszan sorolhatnánk még, hogy mi mindennel lehet és kell pótolni a ki­eséseket, csökken jeni az idő­járás kedvezőtlen hatásait. A termés és a bevételek növelésére mindenütt lehet valami megoldást találni. Például magtermelésre le­het „átállítani” a silózásra szánt kukoricát, különösen akkor, ha a tarlókba idejé- 'ben silókukoricát vetettünk. Magot lehet fogni a kaszá­lónak szánt lucernán, s ugyanakkor minden szá- I a stak a r m á n y - term ő terület, így gz útszélek. a gáloida. lak gyors betakarításával növelhető a szénatermés mennyisége és javítható a minősége is. De igen nagy., eddig csak részben kihasz­nált tartalékai vannak me­zőgazdaságunknak a mel­léktermékek. így a takar­mányszalmák hasznosításá­ban is. Szarvas Dezső A négyhasznú állat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom