Észak-Magyarország, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-07 / 131. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1979. június 7., csütörtök j] Putnoki párbeszéd kitérőkkel Római kori vízvezeték Budapesten a Fővárosi Ta­nács döntése alapján az M— 11-es út építése közben fel­tárják a római kori vízveze­ték tartópillérét. A képen: a római kori vízvezeték tartópil­léreiből néhányat restaurál­tak, s így eredeti formájuk­ban láthatók, már idén szep­temberben. Nézőtéri meditáció Játék és valóság Egy kocka a Gyilkos levegő cimű kanadai filmből A júniusi! kánikula elől a mozikba téröket három új film várja. Meglehetősen el­térő értekrendü három mun­ka. kettő közülük játékfilm, illetve játék mindhárom, csak az egyik, amelyből fen­tebb képet is közöltünk, a kanadai Cyihcos levegő, nagy. részt valóságos tényekre épül és mondandója világszerte időszerű mementúkánt is fel­fogható. Érdemes ezzel a filmmel kezdenünk heti kri­tikai jegyzetünket. * Számtalanszor elmondták mar a filmek propagandistái, a lapokban is gyakori a fi­gyelmeztetés, várjuk meg a film végét, az utolsó monda­tokat is. A Gyilkos levegő kanadai filmnél ez igencsak szükséges, mert amikor már képeket nem látunk, egy tár­gyilagos felsorolást kapunk arról, hogy mely országban a különböző gyárak lég­szennyezése következtében hányán haltak, illetve bete­gedlek meg. Ezek a némzet- közi felmérésből nyert ada­tok adják a film valóság-hát­terét, az előtérben pedig egy rendkívül izgalmas történet pereg. Környezetvédelmi film a Gyilkos levegő? Nem az. Semmiképpen sem az, leg­alábbis nem a szó elsődleges értelmében. De a rendkívül fordulatos, kalandfilm izgal- masságú, kemény vonásokkal felrajzolt társadalmi freskót is kínáló munka mindenkép­pen elgondolkoztat a kör­nyezetvédelmet illetően is, még na elsődleges céljai kö­zött csak megosztva is sze­repelhet a szórakoztatás és a környezetvédelem. Egy montreáli tévériporter, bizo­nyos Jason Brady munkája közben véletlenül szerez tu­domást arról, hogy egy gyer­mekintézményből súlyos fer_ tőzéses tünetekkel kórházba szállítanak több gyereket. A gyermekek fertőzésének való­színű oka egy vegyipari gyár gázos levegőszennyezése. A riporter és operatőr társa nyomozni kezd az ügyben. Hamarosan kitűnik, hogy a BAP nevű idegméreg, amely tulajdonképpen kis mennyi­ségben az autók kipufogógá­zaiban is jelen van, szeny- n.yezi a gyár környékét. A film bemutatja a riporter küzdelmét, a gyár elnökségé­nek leleplezéséért, ugyanak­kor azt a kegyetlen harcot, amit a gyártulajdonos rész­vénytársaság vezetői a ripor­ter ellen folytatnak, hogy le­hetetlenné tegyék további nyomozását, megakadályoz­zák a birtokába jutott ada­tok publikálását, s e küzde­lem nemcsak a bizonyítékok megsemmisítését, de a ripor­ter kollégájának halálát is jelenti. A BAP ideggáz pe­dig tovább szennyez. A rend­kívül feszült film kitűnő színészi játékkal is gazdag, ugyanakor nagyon-nagyon ta­nulságos. elgondolkodtató. if Ugyancsak érdemes az utol­só mondatokat elofvasni az NSZK-ból importált Csillag- küudvar — bármi áron — című film végén. Ott ugyan­is az olvasható, hogy a tilm főszereplő nője, egy bizonyos Leni, miután a férje elesik az első világháborúban, a Csil- lagkőudvar egyedüli úrnője lesz, és közmegbecsülésnek örvend. Szépséghibája e köz- megbecsülésnek viszont — és ezt a meghökkentően liosz- szú. végtelenül unalmas film­történetből tudjuk —, hogy Leni szegény favágó gyerme­ke. akinek apját a birtokos kegyetlensége küldte halálba kiskorában, majd nagylánnyá serdülve, elhatározta, valaha ő lesz a Csillagkőudvarnak nevezett gazdag tanya úrnő­je. Ezért, mint mondja, akár egy koshoz is feleségül men­ne. Semmiféle rokonszenvet nem ébresztő, könyöklő élet­pályáját látjuk ebben a film­ben, amelyből csak az em­bertelen makacsság és a sok­sok unalmas üresjárat marad emlékezetünkben. # Tony Richardson rendezte az ausztráliai környezetben, a múlt század öO-as, 70-es éveiben játszódó Ned Kelly című angol filmet. Mintha western-történetet látnánk. Angol, ír és skót szegényeket telepítettek ide Angliából, s ők sanyarú helyzetükben gyakran keveredtek a ható­ságokkal, rendőrséggel össze­tűzésbe. Közülük való volt Ned Kelly, afféle ausztrál Rózsa Sándor, vagy Vidrócz. ki, s az ő vezetésével vívott küzdelmeket látjuk az igen jól megcsinált filmben. A fő­szereplő, Mick Jagger, maga is külön vonzerő, különösen a beatzene kedvelői számá­ra. bár itt nem énekel, de színésznek is igen jó. A tör­ténet a szokványos fordu­latokon kanyarog, a hős el­bukásáig. (benedek) Vannak helyek. ahová visszavágyik az újságíró. Le­het, hogy csak egy — vonzó személyiségű — ember mi- atl, az is lehet, hogy az egész közegnek, ^környezetnek van különös varázsa. Másutt mindig történik valami. De olyan hely is van. ahol egy­szerűen csak jó megpihenni. 1 A putnoki diákotthonra valamennyi leisorolt ok ér­vényes. Mindemellett, lehet, hogy kicsit egyoldalú ez a szerelem. Mindjárt megma­gyarázom, miért. Elsősorban azért, meri egy-egy látoga­tás után valami okvetlenül nyilvánosságra kerül. Januárban például Koszt a Janos, -a diákotthon igazga­tója elmondta nekem, hogy a kétszáznegyven gyerekből húszán bizony megbuknak félévkor. Ez a tény alapvető gondként merült fel akkor, óe azért nem találtam ben­ne semmi rendkívülit. Mint ahogy az is természetes volt számomra, hogy a Pulnokra került gyerekeknek „nem­csak tárgyi ismereteket kell nyújtani, hanem meg kell őket tanítani a legelemibb civilizációs és higiéniai kö­vetelményekre, az együttélés alapvető szabályaira.” Bizony volt. akinek ez nem tetszett. Mégpedig éppen a tanügyi hatóságok egyik kép­viselője emelt kifogást. Be­vallom. a dolog cseppet sem érintett, -különösebben, mi­után nem hiszek a buktatás nélküli iskolákban, s azt is tudom (legfőképpen a saját tapasztalatomból, hiszen én is falusi gyerekként kerül­tem tízévesen városi kollé­giumba), hogy mi mindent kell — a tárgyi ismereteken kívül — elsajátítania egy kisgyereknek a diákotthoni közösségben. Egyszóval, mélységes tisz­telettel adóztam és adózom a putnoki nevelőknek, akik szívós és következetes (az esetleges kudarcokat is be­valló, vállaló) pedagógiai munkára vállalkoztak. De •hát kár is a dologra szót vesztegetni, hiszen a peda­gógiatörténet egyetlen olyan nevelőt sem ismer, aki buk­tatók nélkül vezette végig növendékeit az előre megha­tározott úton. Némelyek mégis úgy vélekednek: nem kell a nehézségekről, kudar­cokról beszélni. Persze, nyu­godtan demagógiának minő­síthetem ezt, csakhogy én el­jövök Putnokról, míg a di­ákotthon nevelői ott marad­nak, s akárhányszor fejükre olvashatják „szerencsétlen” nyilatkozatukat. 2 A dilemmám (hiszen ezért e hosszú bevezetés) tehát a következő: beszélgethetünk-e most a diákotthon esetleges gondjairól, vagy esak a szép eredményeket regisztráljuk? Esetleg próbáljuk fele-fele alapon (az eredmények mel­lett adódik némi gond is) felvázolni a putnoki állapo­tokat? És még ezen túl is van vá­lasztási lehetőség. Megeszi az ember a felkínált vacsorát, hazakocsikázik, s nem ír egy sort sem. A drámaírók ilyen szituá­ciókban új szereplőt hoznak be, aki megkönnyíti a vívó­dó hős helyzetét. Putnokon is ez történik Belép Szeles Ernő az 1-es számú Általá­nos Iskola igazgatója, s hoz. za magával 23 tanulócso­portja gondjait, s öt tagisko­lájának minden ügyét, ba­ját. Kisvártatva vitába keve­redik diákotthoni kollégájá­val. Arról van szó. hogy az eddigieknél alaposabban meg kellene ismerni a kollégium­ba. illetve az 1-es számú is­kolába kerülő gyerekeket. Kiderül ugyanis, hogy a di­ákotthon mostani kétszáz- negyven növendéke közül nyolcvanat! nagyon gyenge képességűek, nehezen kezel­hetők. Az iskola ezekkel — a legnagyobb erőfeszítések ellenére is — nehezen boldo­gul. Néhány falusi igazgató ugyanis félreértette a diák­otthon célját, s elsősorban a problematikus tanulóit küld­te Pulnokra. — Mit kezdjek én — bosz- szunkodik Szeles Ernő — egy gyenge képességű, nehezen kezelhető hetedikessel ? Mert, ha ötödikben kapjuk meg ezeket a gyerekeket, akkor van négy évünk a nevelé­sükre. oktatásukra. Akkor vállalnunk kell és vállaljuk is a felelősséget. De túlko­ros — eddig is esak osztály­ról osztályra evickélő —gye­rekekkel nagyon nehéz. — Te is tudod — magya­rázza higgadtan Koszta Já­nos —. egyelőre fogadnunk kell hetedikeseket, nyolcadi­kosokat is. — De nem a legrosszabba- kat! Mert például — kimon­dom én kei;eken! — Bánhor­vátiból csak azokat küldték, akikkel már ők sem tudtak mit kezdeni. — Tardonáról meg a leg­jobbakat! — Hát. őkel nem is fél­tem; akárhol megállják majd a helyüket. De hát másutt miért nem lehet azt megér­teni, hogy mi elsősorban azért vagyunk, hogy kibon­takoztassuk a képességeket. Tudom: ez nem a kiválóak kollégiuma és iskolája. De nem is gyermekotthon, vagy gyógypedagógiai intézmény. Mert küldtek ide már gyógy­pedagógiai alanyokat is... — Elfelejted, honnan in­dultunk. Mennyi ellenállást kellett legyőzni évekkel ez­előtt, míg a szülők egyálta­lán beleegyeztek, hogy hoz­zánk kerüljenek a gyereke­ink. — Ma már nincs ellenál­lás. Négy községben jártam a napokban: a negyedikesek máris készülnek hozzánk, de hisz’ már nálad vannak a , jelentkezési lapok. A szü­lök nem lebeszélik, hanem biztatják egymást a kollégi­umra . . . — Kivéve a nekézsenyie- kel 1 3 Eddig könnyedén tudtam követni a két igazgató dialó­gusát, a nekézsenyi üggyel szemben azonban értetlenül állok. Még később is, ami­kor már ismerem a részlete­ket. A tanév elején arról volt szó, hogy behozzák Putnok- ra a nekézsenyi felső tago­zatot. Ez mind a községnek, mind a kollégiumnak nagyon előnyös lett volna. A neké- zsenyiek azonban megkötöt­ték magukat: otthon is tud­ják tanítani a gyerekeket. Legszívesebben azonnal in­dulnék Nekézsenybe. de már késő este van. Az ellenállás oka azonban így is sejthető. Azt természetesen már min­denütt tudják, hogy Putno­kon jó körülmények közölt­éinek a gyerekek; sem á kollégium, sem az iskola el­len nincs kifogásuk. Persze, a családi nevelés fontosságá­val is tisztában vannak (hi­szen nap mint nap erről be­A miskolci Középiskola) Diák Művész Önképzőkör (KÜDMÜN) műsorát és a Hid együttes kon­certjét hallgathatják meg az ér­deklődők délután 4 órától a Sza­badság téren. ★ Két íróvandége lesz ma Mis­kolcon az ünnepi könyvhétnek. Bata Imre irodalomtörténész dél­után 6 órakor Móricz Zsigmond. ról tart előadást a József Attila Klubkönyvtárban. Fekete Gyula író pedig az LKM-ben találkozik kohász olvasóival. ★ Gulyás Mihály író és Kalász László költő vesz részt délután 6 órakor a fclsőtelekesi író—ol­vasó találkozón, amelyet a köz­ségi könyvtárban tartanak meg. Paprikajancsi szerenádja cím­mel gyermekműsort tartanak szélünk), s van annak prak­tikus haszna is, ha otthon van a gyerek. A nagyobbak már kisebb házi munkákra foghatók és így tovább. Az ellenállás oka azonban mélyebb gyökerű. Kimond­va. vagy kimondatlanul, a község szellemi önállóságát féltik. Mert az elfogadott községmodell feltételezi, hogy cgy-egy település önálló köz­igazgatási. gazdasági és kul­turális egység legyen. Le­egyszerűsítve: tanács — ter­melőszövetkezet — iskola. Ez. a modell a vizsgált terüle­ten (a diákotthon körzeté­ben) felbomlóban van. Dü- vényben például (nincs isko­la.' munkaadó a putnoki ter­melőszövetkezet. a kurityá. ni és a kazincbarcikai üze­mek) egyetlen értelmiségi sem él. Orvos, agronómus, tanító legfeljebb esak ven­dég. Jákfulván egy fiaiul ta­nítónő oktatja ír' általános iskola alsó két osztályát, s csak legyinl. mikor a község (a Dövénnyel közös község) közművelődéséről kérdezzük. Magyarán: a nekézsenyiek a falu szellemi leépülésétől félnek, azért nem válnak meg a felső tagozattól, s per­sze a gyerekeket tanító ta­nároktól. Le hál kell-c magyarázni, hogy a körzetesítés, a köz­igazgatási. gazdasági centra­lizáció társadalmi szükség­szerűség. Térjünk vissza Pulnokra. A diákotthonban nem ma­radhat üres férőhely. Tiszte­let a kisiskoláknak, de azért az aligha vitatható, hogy Putnokon mégiscsak többel kapnak a gyerekek, mini a kevésbé jól felszerelt, szak­tanárokkal gyengébben ellá­tott oktatási intézmények­ben. Oktalanság távol tartani a gyerekeket a diákotthontól, de ugyanilyen oktalanság a leggyengébbeket oda külde­ni. A putnoki 1-es számú is­kola igazgatójának igaza van, mikor sürgeti: méresse­nek lel a jelentkezők, s szükség szerint — éppen a továbbtanulásra érdemes nagy tömeg érdekében — szelektáljanak a szakembe­rek. Ami pedig egy-egy falu önálló szellemi létét illeti, ezzel kapcsolatban aligha ad­hatunk recepteket. Kétségte­len. hogy a kétszintes — va­gyont érő — új házak mellé, kell valami más is. De erre nemcsak a népművelőknek kell gondolniuk, hanem a községek munkáslakosságát foglalkoztató üzemeknek is. Mégpedig úgy, hogy minde­nütt figyelembe veszik a ha­gyományoztál, a mostani adottságokat, s kutatják egy új kultúra megteremtésének lehetőségét. Gyarmati Béla délelőtt. Ki órakor Leninvaros- ban, a Derkovlts Gyula Művelő­dési Központban. A gyerekeket várják ina két alkalommal is — délután 2. il­letve 4 órákor — az ózdi Kun Béla Művelődési Házba. A Játsz- szunk a szóval című műsor há­zigazdája és vendége Varga Ba­lázs. ★ Irodalmi esi lesz ma Sárospa­takon. a Kákóezi-vár lovagter­mében. Előadóművész: Nagy Attila. író—olvasó találkozó lesz ma Tolesván és I'önyban. Az előbbi vendége Jókaj Anna. az utóbbié Gulyás Mihály. szélesfólia fóliasátorként, talajtakaróként történő alkalmazása elősegít! a zöldség- és gyümölcstermesztést. — rizálló — vegyszcrálló — kiváló fényálcreszlö 4,2 ni, 8,5 m, 1(1 in széles változatban készül. A TVK Kereskedelmi Iroda az érdeklődök rendelkezésére áll. 1052 Budapest, Pilvax köz 2—4. Beszerezhető az áfész-üzlctekben, szakboltokban és a TVK mintaboltokban. Miskolc, Pctncházy utca fi. Lcninváros, Üzletsor Pécs. Kossuth Lajos utca 47. Budapest V., Pilvax köz 2—4., Könyves hírek - sorokban

Next

/
Oldalképek
Tartalom