Észak-Magyarország, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-05 / 129. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1979. június 5., kedd A képernyő előtt Hrapünt - Egyszá! niagam Néhány nappal az ünnepi könyvhét nyitása előtt roppant izgalmas témát kínait a Nézőpont című közművelődési magazin: az olvasás tanítását, tanulását. A televízió és rádió korszakában sem csökken az írott szöveg értéke, ereje. Megkapó számadatok mondják el, mennyi könyvet adunk ki, mennyit vásárolunk, egy-egy könyvtárnak hány beiratkozott olvasója van. Mégis — ennek szögesen ellentmondva — meg. bízható felmérések szerint a lakosság 30—33 százaléka egy- c halán nem olvas semmit. Ennek bizonyára sok oka van, az egyik — a műsor szerint — az, hogy sokán nem tudnak könnyen, kis munkaráfordítással olvasni, holott megtanulták a betűket, sőt valamennyire azok összeolvasását is. A nem olvasás sok oka közül ennek, az olvasás tanításában gyökereződlek körüljárására vállalkozott az adás. és Vitézi László és Szegvári Katalin másfél év előtti dokumentum*- filmjét — Ábécé a címe — hívta illusztráló segítségül, vagy inkább bizonyítékul. Ebben a dokumentumfilmben másodikos gyerekeket látunk, akik keserves munkával, szótagolva ismerkednek a szöveggel, anélkül, hogy az összeolvasott betűk és szótagok sora valamilyen fogalmat asszociálna bennük. A film igen elemző módon mutatta be azoknak a pedagógusoknak küzdelmeit és bürokratikus sorompókkal való küzdelmeit, akik új olvasástanítási módszerek kidolgozásán, bevezetésén fáradoztak és fáradoznak. A többek által is kikísérletezett, úgynevezett ..globális módszer” és a hivatali nehézkesség, meg talán némi szakmai sértődöttség — a korábbi kifogásolt könyv írója és hívei részéről — ütközésének nemcsak azok a pedagógusok a vesztesei, akik szerzőként, vagy alkalmazóként érdekeltek, hanem a hibásnak tartott, vagy tartható tankönyv nyomán végül is az egész gyermektársadalom falhat kísérleti alannyá és netán egy rossz tanítási módszer áldozatává. A Nézőpont műsorvezetője bevezetőben hangsúlyozta, hogy az olvasás tanításának fogyatékosságai csak egyik okát jelenthetik a nem olvasók tábora létezésének. Az Ábécé című film kifejezetten közoktatási jellegű, Érdemes lenne a Nézőpont közművelődési magazinnak a további okokat is hasonló elemzéssel megközelíteni, hiszen nemcsak azok nem olvasnak, akiknek ez nehéz munkát jelent. A közművelődés oldaláról közelítve igencsak izgalmas kérdés: vajon miért nem olvas az sem. aki pedig igencsak tudna? Bizonyára erre is sort kerítenek. * Raffai Sarolta nagy hírű műve. a sók kiadást megért regény, majd dráma, amit a tévé is közvetített évekkel korábban. az Egyszál marjam most lévéfilm-változatban került a nézők elé. Azaz: nem Raffai regényének tévéváltozatát láttuk, hanem annak nyomán Sipos Tamás írt egy forgató- könyvet, Horváth, Tibor pedig megrendezte a filmet. Raffai a Rádió- és Tévéújságban szinte elhatárolta magát a regénye nyomán született filmtől, mondván az adaptálok más hangsúlyelrendezést alkalmaztak, más történéseket helyeztek a film központjába, más művet teremtettek. így hát olyan szuvérén alkotással állunk szemben, amelynél figyelmen kívül hagyjuk a Raffai-művel kapcsolatban bennünk munkáló emlékeket. Milyen volt hát Sípos és Horváth Egyszál magam-ja? Másfél évtizednyi szakasz egy tanyasi-falusi tanító házaspár életéből. egy tantestület történetének csomópontjairól, s mindezek hátterében, ha halványabb vonásokkal is, olykor, Magyarország néhány jelentős történelmi mozzanata áz ötvenes évek elejétől, a hatvanas évek közepéig. Egyszál maga tulajdonképpen Kuli Anna. az igazgatóvá avanzsált tanító felesége volt. a képernyőn is alig látunk filmkockát nélküle, mégis másodvonalba szorult, mert a főszerepet a férje a lakjában megtestesülő ügyeskedés, helyzetkihasználás, azzal való visszaélés, törvénysértés, köztörvényi és morális vétkesség játszotta. És mindez az ellenszenves túlajdonság-gyűjte- ménv olyan férfiúban testesült meg. aki a pártonkívüliek szemében a pártot is jelentette. Első perctől olvan ellenszenves figura volt, hogy csak azon csodálkozhatunk, mikent húzhatta ilyen sokáig. Anna alakjának háttérbe szorulása elhalványítja az asszony és a járási irányító emberi kapcsolatát, motiválatlanná teszi felvillantott szerelmét. A korra jellemző igen sok jó részlettel gazdag ez a film. de mert a dráma szenvedő hőse helyett a rokonszenvünkre igényt sem tarló akarnok állt az előtérben, történelmi hitele ellenére sem nyújthatott az Egyszál magam olyan katar- tikus élményt, mint amilyennek a lehetősége benne rejlett, még akkor sem, ha részletértékeit el kell ismernünk. Benedek Miklós A sziklafal tetején Az Aggtelekre kirándulók nem mulasztják el a magas sziklafalon levő kilátót felkeresni. Csodálatos látvány ebből a magasságból a környék panorámája. Fotó: Sz. Gy. Könyves hírek - sorokban A Kincskereső (az egyetlen magyar gyermek-folyó. irat) ankétjét rendezik meg ma, délelőtt 10 órakor a Vasas Művelődési Központban, délután lei 3 órakor pedig a Blaha Lujza utcai Petőfi Sándor Könyvtárban. A szerkesztőkkel való találkozóra az érdekelteket, a gyerekeket várják. ★ A központi könyvtéren, a Szabadság téren, ma délután 4 órától a Diósgyőri Vasas Tánckar és népi zenekar, a Vasas Fúvószenekar kisegyüttese, a Pécsi Sándor Színpad, illetve a Zeneművészeti Szak - középiskola fúvószenekara ad műsort. ★ A Kelet irodalmi műhely alkotóival Albertlelepen, Kiss Dénes íróval. Bekecsen, Le- gyesbényén és Szemerén. ördögin Szilveszterrel a lenin- városi 106-os Ipari Szakmunkásképző Intézetben, és a TVK ifjúsági klubjában, Ker. tész Ákossal az ózdi Kun Béla Művelődési Házban, Jócsik Lajossal a sárospataki Co- men i us' Tanítóképző Főiskolán, Jókai Annával’a kácsár- di olvasótáborban, Jakucs Lászlóvá] pedig Szendrőn találkozhatnak ma az olvasók. ★ Zenei részleget avatnak ma Aggteleken, a Petőíi-emlék- könyvtárban. Ugyanakkor la. lálkozó is lesz a könyvhét egyik íróvendégével, Jakucs Lászlóval. ★ Móricz Zsigmond műveiből rendeznek idézelkeresö versenyt a bodroghalmi művelődési házban. A vetélkedőre az iskolásokat várják. ★ Serfőző Simont látják vendégül a miskolci Herman Ottó Gimnázium növendékei. A találkozóra délután fél 5 órakor kerül sor. Könyvhéti íróvendégünk: Az idei ünnepi könyvhét 3<ét napján, június 4-én és 5-én (hétfőn, kedden) megyénk és Miskolc vendége jelenkori irodalmunk „nagy nemzedékének” sokoldalú tehetségű írója, Jócsik Lajos. Azok közül az alkotók |cözül való. akiknek magától értetődő vezérelve, hogy az írás: közszolgálat. A legnehezebb próbatételt is vállaló közösségi szolgálatkészség irányította személyes sorsának alakulását meghatározó döntéseit, s ez magyarázza szembetűnően szabálytalan írói pályáját. Az érsekújvári gázgyári napszámos és lámbagyújtoga., ló munkás fia már diák korában, 16 évesen beáll a szlovákiai haladó magyar mozgalom harcosai közé. A történelmi , nevezetességűvé vált Sarló-mozgalom egyik vezető egyéniségévé nő. Egyetemi éveinek egy részét Párizsban tölti. Itt is kapcsolatot tart a baloldali mozga. lommal: Karikás Frigyes szemináriumán gyarapítja marxista—leninista ismereteit. Hazatérve agitatív erejű szociográfiai tanulmányokkal irányítja a figyelmet a kettős szorításban vergődő mátyus- földi. gömöri magyar sze- gényparasztfeág válságos hely. zetére. Síkraszáll a munkásság és a szegényparasztság szövetségének erősítéséért, n SO-as évek egyik legmegrázóbb szociográfiai esszéjét írja meg a falusi nincstelenből városi proletárrá lett Száraz Jóskáról, akit sorsa kovácsolt tudatos szocialistává. s aid a spanyol polgár- háború önkénteseként harcolt a szocializmusért. írói szemléletének alakulására erősen hat Gaál Gábor, a marxista irányzatú kolozsvári magyar folyóirat, a Korunk szerkesztője, aki Jócsik első tanulmányát közölte. Első önálló könyvét — az „Iskola a magyarságra” címüt — már a Nyugat adja ki. Ez Lajos a műve Móricz Zsigmond elismerését is kivívja, aki meghívja lapjához, a Kelet Né. pé-hez, segédszerkesztőnek. A Móricz Zsigmonddal való közvetlen munkatársi kapcsolat életre szólóan elkötelezi a vállalt ügy mellé Jócsik Lajost. Ebben az időben szegődik a balbidali népi írók harcostársává. A nacionalista indulatok burjánzása idején következetes hirdetője a Duna menti kis népek egymásrautaltságának. Haladó politikai tettnek számít, hogy a második világháború kockázatos korában, 1944- ben adja közre e tárgyú, marxista szemléletű könyvét. „A Közép-Duname. dence közgazdaságá”-t. Műve jövőt építő értékét ékesen tanúsítja, hogy a könyv az első szabad könyvhéten, 1945- ben ú’rg megjelenik. A felszabadulás után vezető közéleti és allaroi tisztségeket tölt be, de a személyi kultusz éveiben visszavonul a közélettől. Gazdasági munkakörben tevékenykedik, s rendkívüli tehetségére vall, hogy közben az ökológia — a környezettan — nemzetközileg elismert szaktekintélyévé válik. A környezetvédelem hazai és világproblémáiról ír tnéltán nagy sikerű könyveket — mint az ön- gS'ilkos civilizáció, A világ kenyere ma és 2009-ben, s a legfrissebb — a Magyarország felfedezése sorozatban megjelent, kiadói nívódíjas mű — az Egy ország a csillagon. * Jócsik Lajos tegnap, június 4-én 15 órakor a hejőesabai cementgyár dolgozóinak vendége volt, majd 18 órától a megyei könyvtárban találkozott miskolci olvasóival. Ma, június 5-én délután 4 órakor a sárospatakiak találkozhatnak az egykori pataki diák Móricz Zsigmond munkatársával, ügye hűséges folytatójával. —n A meghívók garmada az asztalomon, s minden szerkesztőségi asztalon. Az embereknek talán soha nem volt annyira fontos a publi. citás, mint manapság. Aztán a meghívókból — mert nem lehetünk ott mindenütt, és ez nem is fontos — rendszerint hírek születnek: „Bensőséges ünnepségen ... Családias légkörben i.. Tegnap köszöntötték ... Holnap adják át... Megnyitották... Találkoztak ... Tanácskoztak ... Értekeztek ... Megvitatták ... Bemutatták Megtekintették... (több százan) Felavatták... A híreket nevek gazdagítják: egy-egy szakterületen belül, rendszerint ugyanazok a nevek. Az eseményeknek ezek a nevek adnak rangot. Némelyeknek nem is az ese-* mény (esetleg több éves munka megvalósult eredménye) a fontos, hanem az ünnepen fundáló elöljáró személye. A jelenléttel őt kell megtisztelni, azaz nem lilik, (van, aki úgy érzi: nem tanácsos) távol maradni. A vezető persze, sokszor csak nézőként (mint a közönség egy tagia) szeretne jelen lenni, de, hát erre nincs módja: nem engedjük. Kénytelen protokollpózban tetszelegni. A többiek pedig úgy érzik, elés, ha megmutatják magukat. így aztán a legkevésbé sem lesznek közösségi alkui, maink bensőségesek, családiasak: következésképp vitára is csak ritkán kerül sor. Pedig legbelül sokakban megvan a készség és az igény valamiféle párbeszédre, de hát majdnem mindenkit (a vezetőket különösen) vár egy másik megnyitó, tanácskozás, konferencia, értekezlet. Néha mégis együtt maradunk. Például a városi párt- bizottság által rendezett művészeti aktívákon, senki sem sajnálta az időt. senki nem tett kinyilatkoztatásokat, viszont senkiből nem hiányzott a kíváncsiság és a jobbító szándék. így lettek ezek az összejövetelek a demokratizmus fórumai. Kicsit fennköltebben: aktív és igényes szellemi közegben vitathattuk meg közös dolgainkat. Ennél csak az orvén, detesebb. hogy a vita azóta is gyűrűzik. A minap a DIGÉP-be látogatott a Napjaink három költője: Kalász László. Papp Lajos |és Serfőző Simon. Az irodalmi délután közreműködőiként fiatal színészeket és zenészeket látott vendégül a nagyüzem. A műsor (tartalmában. formájában) akár mintája lehetne az irodalmi alkalmaknak, most mégsem erről akarok szólni. Hanem arról, hugy a „hivatalos” műsoron kívül, mit jelentett az együtllét. Elő. szór is sok kölcsönös információt. (Az ünnepi könyvhét megnyitása és színházi premier elölt álltunk.) Aztán: a legjoob „rögeszmék” felvonultatását: a valósággal telített, élettel irodalomi'ól, a „görcseiket fájlaló fészerlakó szerszámokról” az olvasás életünket gazdagító halasáról. Egyszóval, az alkal-, mat senki sem tekintette szereplesnek. Es aznap este (jórészt más szereplőkkel), mintha esak a DIGEP-ben megkezdett beszélgetés foiyiatódott volna. A helyszín ezúttal a József Attila Klubkönyvtar volt, ahol (tényleg bensőséges körülmények között!) megnyitották a képzőművészeti tarai. Az esemény korántsem érdektelen. hiszen mostantól több mint kétezer képzőművészeti szákkönyv (de művészetfilozófiái. esztétikai, művészetszociológiái, irástör- téneti, könyvművészeti és to. tóművészeti munkált is) várja az érdeklődőket, s nem kevesebb, mint háromezer diakocka — ezen belül sorozatok — valamint sok-sok kölcsönözhető képzőművészeti reprodukció. Mindezt már másutt (például a nemet nyelvterületen) régebben kitalálták, de mi friss örömmel fogadtuk az új tárat, mely azonban csak akkor lesz élő, ha mindig újabb és újabb müvek (képek, diák) áramlanak ide. Mert a könyvtár olyan, mint az élővíz... A hasonlat Győri Erzsébeté. Miért ne írnám le: Győri Erzsébet könyvtárosé. Hiszen a Kulturális Minisztérium munkatársa egyetlen gesztusával sem tagadná, hogy most sem a .,könyvtár-ügy” érdek)! elsősorban, hanem az élő könyvtár. Elő könyvtár, élő iskola, élő irodalom (irodalmi élei). Ezekből már lehet ügy — fordítva aligha. Eljátszadozunk a diafilmekkel, leemeljük az albumokat, gyönyörködünk a reprodukciókban, Természetesen nem mindenki könyvtáros a jelenlevők közül, de mindenki olvasó és „megszállott” miskolci. Egymás szavába vágunk, nem mondhatni, hogy nagy az egyetértés közöttünk, de nem mozdulunk egymás mellől. Időnként meg kellene nyitni valamit, hogy találkozhassunk — mondja valaki. Talán csak önmagunkat kellene megnyitni... (gyarmati) Gondoskodás a mi Sürgetővé vált a színészfoglalkoztatás és az ezzel összefüggő egészségi és munkavédelmi problémák megoldása — hangsúlyozták a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Központi Vezetőségének . a Fészek Klubban megtartott hétfői ülésén. A színház ugyanis rendszerint nem az egyetlen munkahely a szírrészek számára. Szinte valamennyi művész szerepel a rádióban, a televízióban, a filmgyárban és fellép a művelődési házakban is. Ez sok energiát követel tőlük. A túlhajszoltság oka nem a túlzott pénzszerzési vágy — miként azt némelyek vélik —. hanem elsősorban a művészek foglalkoztatásának rendezetlensége. A hajszoltsággal együtt a nagyon eltérő munkafeltételek is az alkotó munkát, a művészek közérzetét befolyásolják. A szakszervezet kezdeményezéseivel, javaslataival elősegíti a színházi szakember- képzést. a műszaki dolgozók utánpótlását, támogatja mind. azokat a jogos Igényeket, amelyek kielégít se hozzájárul a művészeti dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításához. Némelvik probléma megoldása azonban meghaladja hatáskörét. FOTO KA ÜJ SZOLGÁLTATÁSA a Miskolc, Korvin Ottó u. 5. sz. alatti fényképezőgép-javító fiókban megkezdődött a HASZNÁLT FOTÓCIKKEK VÉTELE E3 ELADÁSA Régi, hibás, alkatrészhiányos, 1 esetleg több évtizedes készülékek vétele. A boltban vásárait használt gépekért nyolchavi jótállás.
