Észak-Magyarország, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-30 / 151. szám

É5ZAK-MAGYARGRSZAG 2 1979. Június 30., wombat Évzáró a BM miskolci Rendőrképzó Iskoláján Tegnap délután ünnepé­lyes keretek között zárták az 1978—79-es tanévet a Bel­ügyminisztérium miskolci Rendőrképző Iskoláján. Az ünnepségen részt vettek a Belügyminisztérium. az MSZMP Miskolc városi Bi­zottsága. a Borsod megyei Rendőr-főkapitányság, a Mis­kolc városi és járási Rend­őrkapitányság, valamint az iskolára hallgatókat vezé­nyelt megyei rendőr-főkapi­tányságok képviselői. Gyebnár István alezredes, iskolaparancsnok ünnepi be­szédében hangsúlyozta, hogy a végzett hallgatók korsze­rű politikai és szakmai isme_ retekkel gyarapították tudá­sukat. valamennyien elsajá­tították a tantervben előír­takat. A közrendvédelmi, bűnügyi, közlekedésrendé­szeti ismeretek elsajátítása mellett megfelelő politikai tájékozottságra is szert tet­tek az év folyamán A hall­gatók nevében Magyar Zol­tán törzsőrmester mondott köszönetét az oktatóknak azért a lelkiismeretes és alapos munkáért, melynek során szakmai, s politikai is­mereteiket gyarapíthatták. Az ünnepség végén hat­vankét végzett hallgatót ré­szesítettek jutalomban, illet­ve léptettek elő. Szakszervezeti titkárok értekezlete a nyomdában Tegnap Miskolcon, a Bor­sod megyei Nyomdaipari Vál­lalatnál tartották meg tanács­kozásukat a középüzemi szak- szervezeti bizottsági titkárok. Kovács Kálmánná, az SZMT titkára elnökletével folyó ér­tekezleten Kilián Béla, a nyomda igazgatója és Szabó László szb-titkár tájékoztat­ták a jelenlevőket a káder, és személyzeti munkáról ho­zott határozatok, utasítások végrehajtásáról. Az írásos je­lentésből kitűnt, hogy a nyom. dában tartalmas intézkedési terv gondoskodik a feladatok megfelelő végrehajtásáról. A kádermunka tervszerűen és célirányosan folyik, s ebben a tevékenységben a legfonto­sabbnak az emberek nevelé­sét tartják. Ebben az évben négyen szereztek sikeres vizsga után mesterfokú ké­pesítést. Szakmai vetélkedő­ket tartanak az önképzés iránti igény felkeltésére. Fon­tos feladatnak tartják a fel­sőfokú tanulmányok folyta­tását a káderek és kádertar­talékok között. A tanácskozás elismerését fejezte ki a nyomda káder, és személy­zeti munkájáról. Az szb-titkárok ezután idő. szerű feladatokkal és határo­zatokkal foglalkoztak. Népművelők nyári tanfolyamai Megyénkben két évvel ez­előtt, 1977-ben készült el az a középtávú képzési terv, mely a közművelődésben dől. gozó szakemberek alap- és továbbképzését hivatott szol­gálni. Ennek jelenti szerves részét az évente megrende­zett nyári, bentlakásos tanfo­lyam, melynek a miskolci Egyetemváros ad helyet. Az idén — június 23-től július 11-ig — közel háromszázan vesznek részt a közművelődé, si tanfolyamokon. Minderről Barna Károllyal, a megyei művelődési központ igazgató- helyettesével, a tanfolyam vezetőjével beszélgettünk: — A középtávú terv — mondta — olyan rendszert alkot, melyben az év közi képzések és az intenzív cik­lusok egymásra épülnek. Ki­fejezetten a „C” kategóriás minősítést adó képzés került előtérbe, az új követelmény, rendszert magába foglaló központi (országos) tematika alapján. Tavaly már így vizs­gáztak tanfolyamainkon a népi táncosok, és az ifjúsági klubvezetők közül több mint negyvenen. Ebben az évben folytatódik ez a képzési for­ma a színjátszó-rendezői, a bábcsoportvezetői és a díszí­tőművészeti szakkörök veze­tőinek tanfolyamain. Emel­lett, természetszerűleg., meg­őriztük az alap- és tovább­képző jelleget is ... A megyei művelődési köz­pont nyári tanfolyamán az idén nyolc szekcióban juthat­nak újabb ismeretekhez a megye közművelődési intéz­ményeiben dolgozó népműve­lők. Az első héten a főhiva­tású művelődésiház-igazgatók és előadók továbbképzését a miskolci nyári egyetem köz- művelődési vonatkozású té­máihoz kapcsolódva rendez­ték meg; a tiszteletdíjas igaz­gatók és klubkönyvtárveze- tök szintén továbbképzésen vettek részt; ez időben vet­tek részt tanfolyamon a tár­sadalmi temetési szónokok is. Július 2-án érkeznek a tisz­teletdíjas művelődésiház. igazgatók és klubkönyvtár­vezetők, hogy a számukra szervezett alapvizsgára elő­készítő tanfolyamon részt ve­gyenek. A bábosok, a szín­játszó-rendezők- és az ifjúsá. giklub-vezetők két héten át részesei a képzésnek, ugyan­így a díszítőművészeti szak­körvezetői tanfolyam hallga­tói is, akik július 2-től júli­us 11-ig lesznek lakói az Egyetemvárosnak. (t. n. j.) Leninváros három nagy termelőüzemének (TVK, Ti­szai Erőmű, TIFO) vezetői tavaly együttműködési szer­ződést írlak alá arról, hogy a jövőben kölcsönösen segítik egymást k gyárakban esedé­kes javítási, karbantartási munkákban, s a különböző műszaki problémák megoldá­sában. A keretszerződés, amelynek létrejöttét példa­ként állíthatjuk a többi bor­sodi üzem elé is. részletesen megfogalmazta az együttmű­ködés elveit, a segítségnyúj­tás formáit. A közelmúltban a három nagyüzem műszaki igazgató­helyettese az együttműködés­sel kapcsolatos konkrét fel­adatokat vitatta meg, ame­lyeket azután munkatervben rögzítettek. Ennek megfelelő­en a TVK, eleget téve a TI- FO kérésének, bizonyos, a társvállalat által igényelt tartalékalkalrész-gyár fásban működik közre, míg a Tiszai Kőolajipari Vállalat különfé­le speciális gépi megmunká­lás végzésére kötelezte ma­gát. Az éves munkatervet elfő-, gadó igazgatóhelyettesi szin­tű tárgyaláson a felek meg­állapodlak abban, hogy min­denekelőtt a villamosmotor- javítás, illetve -karbantartás területén alakítanak ki szo­ros együttműködést, rendkí­vüli esetekben pedig soron kívüli támogatást nyújtanak egymásnak. •ricz ZsiyiBotid-diszünnepseg Budapesten Móricz Zsigmond születésé­nek 100. évfordulója alkal­mából a Móricz Zsigmond emlékbizottság péntek este díszünnepséget rendezett a Nemzeti Színházban. Az el­nökségben helyet foglaltak: Aczél György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Övári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Pozsgay Imre kulturális miniszter, Szenl- ágothai János, a Magyar Tu­dományos Akadémia elnöke, valamint a Móricz Zsigmond emlékbizottság tagjai. Az ünnepséget Dobozy Im­re Kossuth-díjas író, a Ma­gyar írók Szövetségének el­nöke nyitotta meg: — Nemzeti klasszikusun­kat. a XX. századi magyar realista próza kimagasló mes­terét. Móricz Zsigmondot ün­— Századunk első felében kelten nézték — Goethe sza­vaival élve — „a legnagyobb szemmel” a magyar világot, valóságot: Ady és Móricz. És harmadikként — a hangok világát — Bartók — mondot­ta Illés Endre Kossuth-díjas író, a Móricz Zsigmond em­lékbizottság elnöke. Ady a magyarság sorsproblémáit nézte ilyen tágra nyitott, múltat, jelent befogadó szem­mel. Móricz gyalogolva, ta­pogatva, az ország epidermi- sét. Móricz Zsigmond az az írónk, prózaírónk, aki a fon­tosat, a parazsat, azt ami éget, az epidermisben tudta elrejteni. A kitapogatható világban. Nagyságának, mű­vészetének, mohó szemének, közvetlenségének világa, stí­lusa varázsának ez az egyik titka. Sorolni is szinte lehe­tetlen, milyen sokat mutatott fel a korból, a századból, a magyar világból, egybefogva reményt és bukást, milyen tűzforrót érzékelhettek az ol- víe^ók Móricz kíméletlen, ke- g'Vkíien, kegyetlenül nyílt pilla ntása ' nyomán: a Sár­arany faluját és az Árvácska szorongató zsoltártémáit, a kisvárost és a dzsentri ta­nyáját,' az elfojtott Dózsa-tö- redéket és az elmorzsolt Lú- das Matyi törmeléket, az idilleket egy barbár világban és a barbárokat egy elsöté­tült magas égboltozat alatt. Hiszem, hogy Móricz Zsig­mond ezen a 100. évfordulón izgalmasan jelen van közöt­tünk radioaktív sugárzással. — Ma és az elkövetkező hónapokban meg kell mérni ismét egy nagy örökséget, Móricz Zsigmondét, s ahogy az ilyenkor lenni szokott, nepeljük, születésének 100. évfordulóján. Életeket, sorso­kat írt, szinte csak olyano­kat, melyek pusztító ellent­mondásba keveredtek az idő­vel és a körülményekkel: emberek sorsát, népét, orszá­got, felmutatva a gyötretés és nyomorúság fájdalmas stig­máit, éppúgy, mint a kurta könnyülések, jobbra tűnő ál­mok komisz elrebbentésél. így irta meg pompásan, kö­nyörtelenül, megrendítően a régi Magyarország folytatha- tatlanságát. a változtatás és változás parancsát. Mindig tudta, mi van az országban. Ügy helyes, hogy a megújult ország mindig tudja, mennyi kivételes értéket hagyott ránk Móricz hatalmas életművé­ben — mondotta Dobozy Imre. Ezután Illés Endre mondott beszédet. — Móricz Zsigmond ma is felzaklató példa arra, hogy az író nem állhat meg soha. Nem hox’gonyozhat le sikerei­nél sem. Az ó parancsa: az írónak kételkednie kell ön­magában, gyötrődve elégedet­lennek kell lennie — csak így juthat előbbre. Móricz példa azért is, mert életében és életművében ráébredt: csak szívós, folyamatos erő­feszítéssel változtathatjuk meg a fojtogató élethelyzete­ket — egyetlen látványos tet­tel soha. — Életműve egyetlen óriási erőfeszítés. Történelme fölé akarta emelni hazáját, visz- szahúzni szakadékba rohanó kortársait, megóvni a leg- rosszabbtól népét, a kedvese­ket, akiket fiatalkori gyűjtő- úljain. majd későbbi ország­járásain magához ölelt. — Móricz Zsigmond min­dig a jelenben élt, még tör­ténelmi regényeiben is a je­len idő változó térképe fog­lalkoztatta. Szerelme mégis a teljesség volt. Az elérhetet­len. A sors szorongató vég­zése: olyan élet, sors, kor adatott neki, amelyben meg­fosztották a legfontosabbtól, a legszebbtől, a jövő érzékel­tetésétől. Az élet, amely min­dig jelen idő, mi lehet más: örök. lázadó, izzó elégedet­lenség a jelenvalóval — a holnapért — fejezte be be­szédét Illés Endre. Ezt követően Pozsgay Imre kulturális miniszter emléke­zett meg Móricz Zsigmondról. megmérni általa magunkat is — mondotta. — Az irodalmi örökségeket általában irodalomtörténé­szek, tudósok, írók értékelik, s adják át a mának a mű­vekben, irodalomórákon az iskolákban. Az igazán jelen­teken}' a legfontosabb — mert az egész közösség, az egész nemzet sorsát érintő — írói örökséget azonban mindig meg kell mérnie a politikának is. Mert ezek az igazán jelentékeny írói élet­művek nem irodalomtörté­neti rekvizitumok, esztétikai vagy stilisztikai példatárak, nem pedagógiai-didaktikai eszközök, hanem egy-egy kö­zösség életének mozgatói, er_ jesztői a jelenben is. Ezért, mint létünkbe meghatározó­an bekapcsolódó alkotások, a nemzet ügyeinek minden in­tézőjére, így a politikusokra is tartoznak. Ilyen életmű Móricz Zsigmondé. Az „Ér­től az óceánig” indulók, Ady Endre és József Attila, Bar­tók Béla és Kodály Zoltán, régebbi s újabb idők nagy szellemei között Móricz egyike azoknak, akik elju­tottak az óceánig. Egy olyan nagyszerű XX. századi ma­gyar prózairodalomnak lett a legkiválöbbja, melynek telíe- sítményeit Krúdy Gyula, Ta­mási Áron, Tersánszky Józsi Jenő, Nagy Lajos, Déry Tibor művei jelzik. — Ezért van dolga tehát e nagy alkotókkal, s köztük Móriczcal a politikának. S méltó dolga éppen a szocia­lista politikának, amely ..a néppel a népért” elvét vall­ja, s irodalmát „a népről a népnek” igényen méri, a kor­szerű népiség és egy kor­szerűen értelmezett, a teljes­ség igényével élő realizmus- fogalom és elkötelezettség jegyében. Éppen ezért Mó­ricz Zsigmor.ddal nekünk nemcsak most, ezen a cente­náriumi ünnepen van dol­gunk, hanem művelődésünk, szellemi életünk minden­napjain elsősorban. Hiszen ma itt mi nemcsak azt az írót ünnepeljük, aki a század (Folytatás az 1. oldalról) Az ülésszakon hangsúlyoz­ták, hogy a K.GST-U;.',álla­mok békeszerető politikája, kezdeményezése nagy jelen­tőségű a nemzetközi gazdasá­gi együttműködés továbbfej­lesztésében, a fegyverkezési verseny megszüntetésében és a leszerelésben, elsősorban a nukleáris fegyverek vonatko­zásában. Az ülésszak részt­vevői méltatták a Szovjet­unió Kommunista Pártja, a Szovjetunió nagy jelentőségű hozzájárulását a hadászati támadó fegyverek korlátozá­eleje óla Ady kortársaként., s méltó fegyvertársaként a nép érdekeiért emelt szót egy néptől idegen társadalmi rend uraival szemben, ha­nem azt, s főképpen azt, aki népről, magyarságról, em­berségről messzelekintöen, máig s feltehetően a holna­pokig érvényesen tudott szól­ni. A továbbiakban az ünnepi szónok szólt Móricz írói mű­vészetének sajátosságairól, életművének ízlés- és szem­léletformáló erejéről, tanítá­sairól, majd hangsúlyozta: — A társadalom, amelyért mi ma itt dolgozunk, a szo­cialista társadalom, azzal az igénnyel épül, hogy benne otthona legyen mindenkinek; becsülete a dolgozó, az al­kotó embernek, így becsüle­te az írásnak, a jó irodalom­nak, a tiszta emberi szónak. Mi, a tudományos szocializ­mus hívei, megvalósítói ezért becsüljük Móricz népiségét:, ezért szeretjük realizmusát, ezért vagyunk képesek meg­élni még ma is hajdani esz­ményeit. — A szolgálat, a Móricz által is annyira becsült élet szolgálata köt össze vala­mennyiünket, írókat, olvasó­kat, munkásokat és parasz­tokat, nevelőket és politiku­sokat. s e szolgálat jegyében tisztelegjünk most Móricz Zsigmond életműve előtt, örülve, hogy vannak mara­dandó értékeink, amelyeket a sajátunknak tudhatunk, s amelyek segítenek bennün­ket eligazodni a világ dol­gaiban, mondotta befejezésül Pozsgay Imre. A diszün népség második részében Móricz Zsigmond műveinek részleteit és a ma­gyar irodalom klasszikusáról szóló irodalmi megemlékezé­seket neves előadóművészek tolmácsolták. sáról szóló, a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti szerződés megkötéséhez, a béke és a leszerelés ügyéhez. Egyhangúlag kifejezésre juttattak azt a meggyőződé­süket. hogy a KGST-tagálla- mok kölcsönös együttműkö­dése, barátsága és összelőr- rotlsága az elkövetkező évek­ben i3 erősödik és fejlődik népeik, a világbéke és a vi­lág biztonsága javára. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXX11I. ülésszaka a teljes, kölcsönös megértés és elvtársi együtt­működés légkörében folyt le. Illés Endre megemlékezése Pozsgay Imre beszéde üzleúy g KOSI ülésszakáról lanévzáró a pifföiolí! Az MSZMP megyei bizott­sága oktatási igazgatósága egyéves és öthónapos pártis. kolájának hallgatói az elmúlt napokban befejezték tanul­mányaikat. A június 28-án és 29-én megtartott vizsgá­kon az ölhónapos pártisko­lán 62 hallgató, az egyévesen 76 hallgató tett sikeres vizs­gát. A tanévzáró ünnepélyt tegnap délután tartották Mis­kolcon az oktatási igazgató­ságon. Kerekes József igaz­gató, a Központi Bizottság 1976 októberi, propaganda- munkáról szóló határozata célkitűzéseinek' jegyében ér­tékelte az oktatási évet, a hallgatók munkáját. Hangsú­lyozta, hogy a most végzet­tek legfontosabb feladata az elkövetkezendő időszakban: a munkahelyeken, a párlmun. ka gyakorlatában kell hasz­nosítani az itt tanultakat. Az egyéves pártiskola ózdi ki­helyezett tagozatán 28-án tar­tották a tanévzáró ünnepélyt. fi tiszta, viróps Leninvárosért A Leninvárosi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága és a Ha­zafias Népfront városi bizott­sága 1974-ben hirdette meg a Tiszta, virágos Leninváro­sért mozgalmat. Célunk az volt, hogy a lakosságot szo­cialista városunk alkotásai­nak megbecsülésére, szépíté­sére, fejlesztésére neveljük, ugyanakkor közös összefogás­sal óvjuk környezetünket, védjük a társadalmi tulaj­dont és tegyük még szebbé városunkat. Még ugyanebben az évben a mozgalom céljainak való­ra váltására operatív bizott­ság alakult, amely éves in­tézkedési terv alapján végez­te munkáját. Csatlakozott a mozgalomhoz a városi KISZ. bizottság, az úttörőelnökség, az MHSZ helyi szervezete, a rendőrőrs, a Vöröskereszt, a városgazdálkodási vállalat, a város valamennyi oktatási és egészségügyi intézménye. A Tiszta, virágos Leninvá­rosért mozgalom meghirde­tése óta üt eredményes., esz­tendő telt el. Az operatív bizottság széles körű propaJ gandamunkál fejtett ki an­nak érdekében, hogy minél többen megismerjék a moz­galom célját. Plakátokat, röplapokat készítettünk, s azokat eljuttattuk a lakóépü­letekbe, az üzemekbe, keres­kedelmi és oktatási intézmé­nyekbe. Városi aktívaérte­kezletet szerveztünk, az ok­tatási intézményekben pedig a tanárok osztályfőnöki órá­kon külön is felhívták a ta­nulók figyelmét a parkok, játszóterek fokozottabb vé­delmére. Az úttörőcsapatok -védnökséget vállaltak az is­kolák közelében levő parkok tisztasága felett: a középfo­kú oktatási intézmények ta­nulói szintén kivették részü­ket a munkából, ők az ifjú­sági park gondozását vállal­ták el. A mozgalom keretében a Tiszta, virágos intézmény és a Tiszta, virágos lépcsőház cím elnyeréséért sok gyer­mek. és oktatási intézmény­ben. kereskedelmi és vendég, látóipari egységben folyik egészséges versengés. Kezde­ményezésünkre minden év tavaszán ingyenes kerti föld­höz és palántához juthatnak a városlakók. Ez a helyi kez­deményezés a lakások erké­lyeinek csinosítását szolgálja. A városgazdálkodási vállalat például oly módon is segíti ezt a mozgalmat, hogy éven­ként lomtalanítási napo­kat szervez, nagy mennyi­ségű szemét elszállítását vég­zi el díjtalanul. A Vöröskereszttel és a Ha­zafias Népfront városi bi­zottságával együtt 1976-ban neveztünk be a Tiszta, virá­gos város elnevezésű megyei mozgalomba, s már az első évben első helyezést értünk el. Erre azóta is büszkék va­gyunk, s a jövőben is igyek­szünk ezt az előkelő helyet megtartani. Tudjuk, hogy eredménye­ink mellett sok még a tenni­valónk. Van még feladatunk lakókörnyezetünk, parkjaink, • játszótereink megóvásában, amit társadalmi összefogással igyekszünk valóra váltani. En­nek érdekében dolgozik a mozgalom operatív bizottsá­ga és a sok-sok aktivista. Sóiké Józscfné tanácselnök-helyettes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom