Észak-Magyarország, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-23 / 145. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG H 1979. június 23., szombat Résztvevők és távolmaradók Közhasznú szellemi kapacitásunk Az elmúlt években akár felsőoktatásunkról, akár köz- művelődésünkről vagy az ismeretterjesztés' helyzetéről kerekedett vita. szinte visz- szatérő refrénként került szóba (zártkörű, szakmai eszmecseréken csakúgy, mint az országgyűlés nagy plénumán!) egyfajta luxus, de a hétköznapokat is szürkítö, szegényjlő kényelmesség, hogy diplomásainkat csak szakmailag készítjük lel az iskolapad utáni feladataikra. A falura kerülő pedagógus, rlc az agronómus is tapasztalhatta, hogy új közösségében nemcsak szakmai felkészültségére számítanak; másfajta elvárásokat is támasz-, tanak ' ele szemben. De akadt (s akad ma is) ellenpélda, jómagam is találkoztam olyan agrármérnökkel, akit kicsit az értetlenség vett körül, mert. mindenáron szán- játszó csoportot akart életre kelteni a faluban. Az igények és kívánságok ugyan mindenütt másként jelentkeznek, de az. tény, hogy az. értei miségitől elvárjak a nagyobb fokú közéleti aktivitási, a közéleti szerepvállalást. Azaz: nemcsak mint befogadókra, hanem mint a művelődés ..csinálói- ra” is számítunk a pedagógusokra, közgazdászokra, jogászokra. orvosokra, mérnökökre. Ezt. talán érdemes volt előrebocsátani a TIT Borsod megyei Elnökségének legutóbbi. az értelmiség helyze-' tével és a körükben végzett társulati tevékenységgel foglalkozó ülésén elhangzottakhoz. az értékeléshez. A megyében körülbelül 15—20 ezrei élnek olyanok, akik értelmiséginek számítanak. Borsodban a pedagógusok és a műszaki végzettségű értelmiség a meghatározó. Ehhez az. adathoz azonban hozzá kell tennünk: a végzettség szerint értelmiségieknek számítók mindössze a lakosság 3.2 százalékát teszik ki, szemben az országos 4 százalékkal. Így hát — szűkítve az ismeretterjesztésre 1 — természetes kivánalom, hogy diplomásaink szellemi kapacitásárai jobban gazdálkodjunk. Az aktív és a passzív tagokat számítva. 2200 körül van a TIT megyei szervezetének nyilvántartásaiban szereplő értelmiségiek száma. A megye értelmiségének ez 8— 14 százaléka. A diplomások részvétele magasabb: 15—20 százalék. Ám. a TIT-tagság korántsem jelent egyben aktivitást, sokak kötődése formális (nem vállalkoznak előadások tartására, sokan a tagsági díjat sem fizetik be), ugyanakkor elég népes „stáb” rendszeres előadónak számít, noha nem tagja á társulatszőr preszlizsokokból) a falusi pedagógusok közül elsősorban az igazgatókat nyerték meg. (A falusi pedagógus TIT-tagok nagyobbik feie igazgató vagy igazgatóhelyettes, ' akiknek más közéleti megbízatásuk is van!) Nyil. ván ebben is lehet keresni a ■ passzivitás okát, azt, hogy nem vállalnak előadásokat. Talán felesleges bizonygatni, hogy az ismeretterjesztés napijainkban nem vesztett sem súlyából, sem jelentőségéből. Nyilvánvaló tehát, hogy a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak (a társszervekkel, például az MTESZ-szel együttműködve) törekednie kell az értelmiség jobb aktivizálására. Azt . a szellemi potenciát, amit képviselnek, luxus lenne csak a szakmában, csak a munkahelyen hasznosítani. Nem véletlen például, hogy a jövő diplomásai a főiskolákon és az egyetemeken (függetlenül attól, hogy tudományegyetem vagy közgazdasági, esetleg agráregyetem padjait koptatják) már közművelődési stúdiumokat is hallgathatnak! Közművelődésünknek — s az ismeretterjesztés része közművelődésünk. egészének — ugyanis számolnia kell azzal, hogy az iskolák körzetesítésével pedagógus nélkül maradnak községek, s a tanítótól, a tanártól gyakran az agrármérnöknek vagy a műszaki mérnöknek kell átvennie a stafétabotot. Képletesen és gyakorlatban! A mindennapok azt bizonyítják, hogy az értelmiség kaphat a TIT-től (gondolunk itt a magasan kvalifikált szakemberek, egy-egy tudományterület kiemelkedő képviselői által tartott előadásokra, vitákra), és a TIT-en keresztül adhat is. Ez utóbbit egyébként társadalmi igényként is támasztjuk velük szemben. Így érthető, ha a már említett felmérés, helyzetelemzés egyik nagy tanulsága: keresni kell oda és vissza az egymásra találás legrövidebb útját, részint az értelmiség még távolmaradóinak megnyerésében, részint a társszervezetekkel való hatékonyabb együttműködésben. S nemcsak közéletünk, nemcsak közművelődésünk nyerhet azon, ha sikerülne lerövidíteni az egymásra találás útját. Csutorás Annamária yN'/fy. Barczy Pál rojza Egy jÉzir gazdái teres Néhány hónappal ezelőtt a Vasas Művelődési Központ előcsarnokában — mikor az amatőr képzőművészek munkáit láthattuk — sokan álltuk körül azt a játszótérmakettet, melyet az LKM Amatőr Képzőművész Stúdiójának tagjai (Joós Zsuzsanna, Kapusi László Gábor, Kovács Péter, Madarász Pál és Smizsánszky István) készítettek. A játszótérmakett azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy teljesen különbözött a szokásos — sajnos, eléggé uniformizált — városi játszótereiktől. Az amatőrök — jól ismerve a kisgyermekek mozgásigényét — nagy fantáziával tervezték meg ezt az objektumot, mely bárhol felépíthető, ahol hússzor huszonegy méteres terület áll rendelkezésre. A játszótér sajátossága, hogy figyelembe veszi a népi játékhagyományokat, nem különösebben anyagigényes és sok. lehetőséget biztosít a gyermekfantázia számára. . Találhatunk a térben úgynevezett rugós függőrudat, amely a gyerekek függőleges és vízszintes irányban való mozgását (hintáztatását) biztosítja. Terveztek az alkotók kilátódombot, ami nemcsak jól díszíti a sík udvart, hanem jelentős bázisa lehet a különböző verseny, és csatajátékoknak. Megtalálhatók a népéletből jól ismert vesz- szőparipák és ostorok, melyek lóként a fiúknak biztosítják a nyargalást. A legizgalmasabb talán a létrás rönkhíd, amely a gyerekek ügyességét, mászókészségél teszi próbára. Van ugróiskola is, melyet színes keramikus anyagból tervezlek, azonkívül billenő hintalimba és egy Anyóka elnevezésű tér- plasztika köré szervezett mesesarok. Talán az elmondottakból is sejthető, hogy a tér felépítése nem igényelne különösebb költségeket, s akár társadalmi munkában is felépíthető lenne valamely iskola, vagy óvoda udvarán. Az alkotók — társadalmi munkában - vállalnák a tervezést is. Miután az eltelt néhány hónap alatt nem akadt gazdája a játszótérnek, ezért tesszük most közzé: kivitelezőt keres egy lelkes tervezőcsoport, melynek tagjai szeretnék, ha munkájuk eredményét élveznék a gyerekek. Az érdeklődők megtekinthetik a játszótér makettjét az LKM Amatőr Képzőművész Stúdiójának klubjában, s ott tárgyalhatnak a tervezőkkel is. Gy— A pedagógus szekció felhívása nak. Számarányiaknál lényegesen alacsonyabb a diplomás nők részvétele a TIT-rhunká- ban. kevés a fiatal (évek óta téma az egyetemi TIT-cso- port életre hívása), s az ismeretterjesztés ügyének (sok. TöÉiészlaiísközás Vasárnap héttagú román történészdelegáció érkezik Stefan Pascu akadémikus vezetésével Budapestre, a magyar—román történész vegyes bizottság soron levő, június 25—29-i ülésszakára. A tanácskozás témája: az 1848- as forradalmak a Duna-láji országokban, valamint a magyar—román haladó kulturális kapcsolatok (1019—1944) kérdésé. A bizottság vezetője magyar részről Elekes Lajos akadémikus. A Sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskolán és jogelődjében végzett pedagógusokból a napokban öregdiákok szekciója alakult. Nemes szándékkal, segítő akarással a következő „alapító- levelet” szerkesztették. „Mi — a Sárospataki Tanítóképző Intézet 1962-ben végzett —. volt hallgatók elhatároztuk, hogy megalakítjuk a Pataki, öreg Diákok Köre Pedagógus Szekcióját. A »Baráti Kör" hagyományait magunkévá téve, fenntartani és erősíteni kívánjuk a diákéveink műhelyével — volt iskolánkkal és Sárospatak városával — kapcsolata, inkát. Ennek megvalósításaként szeretnénk szervezetten több segítséget nyújtani a főiskola munkájához, a feladatok még jobb ellátásához. Ápolni és továbbfejleszteni kívánjuk a már kialakult haladó hagyományokat (gyűrűavatás stb.), hozzá akarunk járulni megszakadt, de felélesztésre érdemes hagyományok (önálló főiskolai lap indítása) folytatásához. Elő kívánjuk segíteni, hogy a főiskola jelenlegi hallgatói jobban megismerkedjenek választott hivatásukkal, a reájuk háruló feladatokkal (falura történő kiszállások szervezése). Szívesen vállaljuk, hogy felkérésre a főiskola hallgatói részére, a tanulmányaink befejezése óta végzett munkánkról tájékoztatást tartunk. A főiskola könyvtárának fejlesztéséhez könyvek ajándékozásával is hozzájárulunk. • Ösztöndíj biztosításával kívánjuk javítani a vidéken és városokban több képesítés nélküli nevelővel dolgozó iskolák, óvodák nevelői ellátottságát. (Pedagógusgyermekek részére biztosított ösztöndíj Céljaink megvalósításához vállaljuk, hogy minden év szeptember 30-ig személyenként 100 forintot, az erre a célra rendszeresített -.275 — 90 — 160 — 1 438 Sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola let. skla. Sárospatak” elnevezésű számlára biankó-utalványon befizetünk. Ennek évenkénti felhasználásáról a volt és jelenlegi hallgatókból, valamint a főiskola vezetőiből álló bizottság dönt. Felhívunk mindenkit, aki tanulmányait a Sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskolán, vagy annak jogelődjében végezte, támogassa célkitűzéseink megvalósítását. Csatlakozzék felhívásunkhoz és segítsük együtt volt iskolánk sikeres munkáját!” A pataki öregdiákok új szekciójának kezdeményezése igazán elismerésre méltó, s valószínűleg visszhangja pozitív, tettre serkentő, gyümölcsöző lesz. Felszabadítók útja 23. Honfoglalásra készül a múzeum Ismeretes, hogy Miskolcon, a Felszabadítók útja 28. sz. alatti épületet, a megyei pártbizottság korábbi székhazát a Borsod megyei Múzeumi Igazgatóság, illetve an. nak központja, a Herman Ottó Múzeum hasznosítja a jövőben. A múzeum már régen túlnőtte önmaga tárgyi kereteit, az elhelyezési gondok a tudományos munka fejlesztésének, a közművelődési és kiállítási tevékenység kiszélesítésének szabtak gátat. Az épület öröklésével és az ezt követő átalakítással összehasonlíthatatlanul jobb körülmények közé kerül a múzeum. Az épület átépítése már folyik, már kivehetők az új rendeltetésnek megfelelően átalakított épületben a célszerűségi törekvések. a tudományos munka és az ismeretterjesztés, a közművelődési tevékenység tárgyi kereteinek körvonalai. Dr. Szabadfalvi József megyei múzeumigazgatóval járjuk az épületet. Persze, még lógó kábelek között bujkálunk, még lebontott közl'a- lak törmelékkupacaiba botlunk, máshol meg már kifestett faiakkal találkozunk. Es természetesen serénykedő építömunkásokkal. Végigjárjuk az épületet, nézegetjük, hogy a jó előre elkészített berendezkedési programnak megfelelően, mi, hol lesz az új otthonban. ★ Az épület alagsora és földszintje nem közönségfogadásra szolgál majd. Itt csak a ruhatár, meg esetleg majdan egy kisebb büfé áll a közönség rendelkezésére, s megtekinthető a földszinti előtérben Herman Ottó szobra, de e két szint elsősorban a gyűjteményi munkát szolgálja. Itt kapnak helyet ugyanis, a gyűjteményi raktárak. Ne tévesszen meg senkit a raktár elnevezés, amely ez esetben a különböző tudományágak gyűjteményi anyagának tudományos rendszerezését és tárolását jelenti. A régészeti, iparművészeti. történeti, képzőművészeti, néprajzi és az új természettudományi gyűjteménynek kétszázezernél több, egyedileg nyilvántartott darabja — műtárgya — kap itt elhelyezést, Itt helyezik el a restaurátorok laboratóriumait, a kerámia anyagokat és a többféle iparágat tömörítő kiszolgáló műhelyeket. Az első emelet viszont már várja az érdeklődő nagyközönséget. A lépcsőtől, illetve az előtértől jobbra az összes helyiségeket egybeépítették, s így mintegy öt-hatszáz négyzetméteres teret nyertek, ahol a Miskolcon régóta esedékes politikai történeti gyűjteményi anyag — benne döntő súllyal a munkásmozgalom-történeti gyűjtemény egy része — kerül kiállításra. Itt vetítési lehetőség is lesz, így ez a rész a közművelődés. a politikai történeti ismeretek, a munkásmozgalom-történet helyi, illetve megyei vonatkozásai ismertetésének szolgálatában lesz igen nagy hatású, lesz hasznos segítő. Ugyanezen az emeleten kap helyet a Borsod megyei Múzeumi Igazgatóság több igazgatási irodája — amely már részlegekkel együtt a Szabadság tér 3. alól költözik ide —, a közművelődési csoport, valamint a fotó- és a dekorációs laboratórium. A második emelet sokféle célt szolgál. Középen nagyobb előadóterem lesz, mellette stúdiót alakítanak ki. Az emelet egyik szárnyát a múzeumi könyvtár foglalja el a maga 45 ezer kötetes állományával és a munka segítésére két kutatószobával. A nagyméretű könyvtártermet is több, korábbi iroda- helyiség összevonásából alakították ki. Ezen a szinten kapnak helyet a múzeum régészei, a művészettörténészek, illetve a képzőművészeti osztály, .a történeti osztály, a néprajzi osztály, a természettudományi oszt ál.'' és egyéb tudományos munkatársak. Az új otthonban mintegy negyvenöt muzeológus. restaurátor, kiállításrendező és más múzeumi szellemi dolgozó jut jobb munkakörülményekhez, valamint a teremőröket és a műhelyek dolgozóit számítva, további, mintegy harminc embernek lesz a munkahelye a Felszabadítók útja 28. szám alatti épület. És hihetőleg kedves helye, gyakran felkeresett helye lesz az érdeklődő nagy- közönségnek is. ★ Az építést a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat végzi, a befejezés tervezett időpontja 1979. október 31. Azonnal szeretnék megkezdeni a költözést és 1980. októberében már itt. kiállítással nyitni a múzeumi hónapot. Az új épület megnyitásakor a Szabadság tér 3. alatti, ‘jelenlegi múzeumi igazgatósági épület más funkciót kap de a két további múzeumi épület — a Papszer utca 1. alatti műemlék, valamint a Kossuth utca 13. alatti Képtár — tovább működik. sőt a Papszer utcán — mivel egyes részlegek onnan az új helyre költöznek — újabb kiállításrendezési és közönségfogadási lehetőségek nyílnak. (bcnetlck) Beatvetélkedő Miskolcon Az idén ötödik alkalommal rendezik meg Győrött a beat- együttesek és beatzenészek országos fesztiválját. Az előzetes versenyek, válogatók sorában vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel Miskolcon, a Rónai Sándor Művelődési Központ színháztermében megyénk képviselői lépnek majd dobogóra, hogy eldöntsék: kik a legjobbak, kik képviselhetik Borsodot a további versengésben. A vasárnapi megyei döntőn kilenc együttes — Híd, Keflex, Glória. Sirály, Favorit, Qvadroek, 8 kéz, Flamingó és MB Jazz Combo —, valamint egy szólista. Dob- ■ovszky Köbért dzsessz-zon- goristá mutatkozik be a zsűri és a közönség előtt Bélé. pőjegyek a helyszínen válthatók. Pataki gqdiok a fiatal pÉsopÉt
