Észak-Magyarország, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-23 / 145. szám

1979. június 23., szombat ÉSZAK:MAßYARORSZAG 3 Emi is inÉiatok 1965-ben kezdődött Budapest egyik öreg városrészének, Józsefvárosnak az átépítése. Eddig n* építők több mint kétezerkétszáz új lakást adtak át. A régi lakóépületek negyven százaléka föld­szintes, komfort nélküli volt, helyettük most egy-három szobás összkomfortos, modern lakások épülnek. A képen: A rekonstrukció ll/b ütemének épülő városrésze. ttj módszerek A kiesések pótlására Aszály múltidőben? N éhány hónappal ezelőtt a Diósgyőrt Gépgyár­ban a bérfejlesztés so­kukat személyesen is érintő vitájában, meglehetősen ke­mény szópárbaj bontakozott ki. A gyár vezérigazgatója olyan javaslatot terjesztett a döntésre illetékes fórum elé, amely első hallásra — ahogy mondani szokás — elég „me- redeken“ hangzott. Akadlak, akik úgy vélték, a közösségi érdek ezúttal maga alá gyűri az egyéni elgondolásokat. Akik azonban higgadtan vé­giggondolták ezt a minden­képpen dicsérendő kezdemé­nyezést, mely értelmesen kö- zalitette a népgazdaság gond­jainak enyhítését és a gyár­ban dolgozók jövedelmi vi­szonyainak alakulását — azok első hallásra a ‘jó ügy szol­gálatúba szegődtek. Viszont, mi tagadás, elhangzottak in­dulatok talajáról eliramodott vélemények is. A vitában azonban nem a hanghordo- zás magassága, hanem az érvek és a tények súlya, a józan belátás döntött. A másik nagy diósgyőri gyárban, a Lenin Kohászati Müvekben, országos lépték­kel mérve is hatalmas be­ruházás, a 10 milliárd forin­tos kombinált • acélmű építé­sénél, esetenként tucatnyi vállalat sok száz munkása dolgozik éjjel-nappal. Nem­csak az itt megtelepedett vállalatoknak, hanem a sze­relőknek, vezetőknek is meg­vannak a jólfelfogott saját érdekeik, melyek néha, eny­hén szólva, nem esnek egybe a másik cég embereinek el­képzeléseivel, vagy mond­juk, az egész beruházás szűk­re szabott gyeplőjét kézben tartó helybeli beruházási ■igazgatóság akaratával. Ér- dekek és elképzelések ütköz­nek, miközben a talajszint alól lassan kiemelkednek a betontalpak, hogy aztán üzemnyi acélszerkezetet hor­dozzanak fáradhatatlan tar­tással. Megint csak azt kell mondani, viták és vélemény- különbségek nélkül szinte el­képzelhetetlen az ilyenfajta alkotómunka. A haladást, az építés és a szerelés ritmusá­nak gyorsulását azonban a legritkább esetben szolgálják az indulatok, viszont annál gyakrabban az érvek. A korábbi példáktól is na­gyobb vitákat kavart egy-egy új lakótelep vagy városrész rendezésének terve — erre megint csak miskolci példák­kal a legkézenfekvőbb elő­hozakodni. Amikor például a közelmúlt napokban az avasi lakótelepről esett szó, nem­csak az ottlakók és élők, ha­nem a szakemberek is más és más módon rangsorolták az érdekeket, s bizony a vi­tákban néha nehéz volt meg­fékezni az , indulatokat, az egymástól merőben eltérő' akaratokat. Ezek, és hasonló esetek ta­núsítják, hogy a vitakészség. ha úgy tetszik, a vitatkozó kedv, sokat fejlődött és jól szolgálja a szocialista demok­rácia kibontakozását, mely végtére is egy tőről fakad, a politikai egység elmélyítésé­vel és megszilárdításával. De elmondható a napjainkra jel­lemző nyílt és őszinte viták­ról az is. általában előremu­tatóak, egybeesnek a szocia­lista életmód konkret és ál­talános igényeivel, s hanem közvetlen, de áttételesen, egy ponton túl népszerűsítik a szocialista normákat, egy­szersmind kritikáját adva mindenfajta kispolgári té­velygésnek. Napjaink gazdasági és tár­sadalmi életének bonyolult­sága szül olyan gondokat, amelyekkel korábban, éppen a dolog természeténél fogva, nem számíthatunk. Azt azon­ban kimondhatjuk, hogy még a hirtelen pattant kényszer- helyzetben is jobb dolog' az érvekre támaszkodni, mint az indulatokra hagyatkozni. Mert a meggyőző érvelés célravezetőbb és időtálló bb, mint a látványosan nagyhan­gú kinyilatkoztatás. Helyén­való ez akkor is, ha néha népszerűtlennek tűnő viták­ban kell megoldást találni a jó ügy, a közösség érdeke és az egyéni elképzelés össze­kapcsolásával. De az ilyen éles hangú vitákban is sokat segíthet a nyílt, kommunis­ta kiállás és a személyes példamutatás. Megint csak a gépgyári pél­dára hagyatkozva, valamint számos testületi ülés vitáját végighallgatva ide kívánko­zik az. hogy napjainkban már a korábbitól módszeré­ben és tartalmában is eltérő viták hangzanak el — min­denfajta alantas szándék, vagy hátsó gondolat nélkül, elsősorban a jobbító ügyet és cselekvést sürgetve. Annak pedig valóban örülhetünk, hogy ezekben a vitákban nincs lehetőség rá, hogy a szubjektív érzés felülkere­kedjék a közösségi érdeke­ken. Az elhatározásokban is ez utóbbi a döntő és ezek a példák másfelől tanulságul szolgálnak arra is, hogy az országos jelentőségű gazda­sági vagy társadalmi törek­vések éppen ott valósulnak meg, vagyis a munkahelye­ken, a kisebb és a nagyobb közösségekben, tehát ahol a vitatott témák és a viták résztvevői szinte testközel­ben vannak. így minden né­zet vagy nézeteltérés a szó igaz értelmében, emberek kö­zötti kapcsolatokat érint és hordoz. És ezt szem elől té­veszteni legalább annyira vétkes volna, mint érvele he­lyett indulatokra bízni a döntések kimenetelét. Miután vitáink tárgya gyak­ran kapcsolódik a gazdaság- politikához, a termeléshez, magam is innen hoztam konkrét példákat, tehát nem érdektelen beszélni róla, hogy mennyire fontos az érvek ér­tékrendjében, ha úgy tetszik, meggyőzésün k fegyvertárá­ban gazdasági helyzetünk és lehetőségeink reális megíté­lése, a feladatok pontos meg­határozása, illetve a megol­dás feltételeinek megterem­tése. Ez a realitás egyetlen üzemben, vagy brigádban nem tűri el sem az illúzió­kat, sem pedig a gazdasági helyzetünket, elképzelésein­ket alábecsülő nézeteket. Vitatkozunk, mert van mi­ről. Olyan időszak köszöntött ránk, amelyben a f ekete és a fehér között a szürke sok- solc árnyalata is fellelhető és nekünk naponta kell dönte­ni, merre közelítsen a vilá­gosabb és merre a sötétebb kontraszt. Félreértés ne es­sék, a vita nem helyettesít­heti sem a döntéseket, sem pedig a vezetői magatartást. Viszont segítheti a jó dönté­seket és a helyes vezetői ma­gatartást. Más szóval, vitával nem hozhatunk helyre ko­rábban elkövetett hibákat, de a vita segíthet e hibák megismétlődésének kizárásá­ban. Segíthetnek az okos vi­ták abban is, hogy a közös­ségeket beavassuk a fontos döntések alapját képező ösz- szefüggések megismerésébe. Így az érdemi ügyeket szol­gáló egészséges vita mindig jobbító szándékokkal bír, se­gítve az együtt gondolkodást és az együttes cselekvést, s ez utóbbira ki tagadhatná, mily nagy szükség van itt és most. V iszont bármennyire is szükség van okos kö­zösségek alkotó vitájá­ra — nincs szükség indula­tok. elszabadulására. Meg­kockáztatnám, hogy a leg­fontosabb vitákban sem szen­vedhet csorbát a személyiség tiszteleté, az emberi méltó­ság, mert ahol ez történik, ott már nem a helytelen né­zetek ellen irányul a hang) hanem embereket vesz cél­ba, erre pedig semmi szük­ség. A meggyőzésnél hosszú távon soha nem a hangzatos szavak, hanem az ésszerű érvek és a példás cselekede­tek hoznak eredményt. Ez voltaképpen azt is jelenti, hogy kulturált vitakészseg- gel egyformán leküzdhető a langyos belenyugvás és az izgága türelmetlenség. A jó érveket a mélyről felbuggya- nó indulatok, soha nem he­lyettesíthetik. I’aulovits A ivéüyvsÉfisii feiadatok Az elmúlt időszak csapa­dékos, párás időjárása igen kedvező feltételeket terem­tett a szőlő- és gyümölcs- kultúrákban, a járványok ki­alakulásához. A szölőpero- noszpóra, az alma- és körte- varasodáson kívül, a botri- tiszfertőzés is veszélyezteti a szőlőkultúrát, elsősorban a szőlőmolyok károsítása nyo­mán. Várható a lisztharmat megjelenése is a fürtökön. A magas páratartalom és a me­leg kedvez a levéltetvek és takácsatkák elszaporodásá­nak a gyümölcs, és zöldség- kultúrákban egyaránt. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás szak­emberei felhívják a kiskert- tulajdonosok figyelmét, hogy fordítsanak fokozott figyel­met a növényvédelmi mun­kák elvégzésére. Vurasodás és peronoszpóra ellen a korábban, már szá­mos esetben javasolt nö­vényvédő szereket használ­juk: Dithane M—45 0,2 szá­zalék, vagy Zineb 80 0,2 szá­zalék. Botritisz ellen Fundazol 0,1 százalék, Topsin-Metil 0,1 százalék. Lisztharmat el­len Pol-Sulkol 0,3 százalék, vagy Kolosul 0,3 százalék kéntartalmú permetező szert. Csak szőlőben Cuprosan Su­per D 0,5 százalék, Rézoxi- klorid 0,5 százalék, Recin- Super 0,5 százalék. A levéltetvek és atkák el­len: Bi—58 0,1 százalék, Anthio 0,1 százalék. A lomb­rágó kártevők ellen Ditrifon 50 0,2 százalékos oldatával védekezhetünk. A növényvédelmi munkák során a környezetvédelmi előírásokat és az élelmezés­egészségügyi várakozási időt tartsuk be! A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat FMKT- szervezetét ez év februárjá­ban újjászervezték. Több vállalat FMKT-szervezetének felépítése után. érdeklődlek, azonban sehol nem találtak olyan központilag kidolgozott szabályzatot, amely az FMKT-szervezetek működé­sének és felépítésének egysé­ges rendszerét tartalmazná. Csupán több éve kidolgozott irányelvek nyújtottak segít­séget munkájukhoz. Ezért márciusban együttes ülést tartottak, melyen kidolgoz­ták a működési szabályzat tervezetéi, amit aztán írás­ban eljuttattak az érdekel­teknek. A fiatal mérnökök és közgazdászok kilencven szá­zaléka nyújtott be módosí­tást, s a legértékesebb javas­latok figyelembevételével el­készítették a végleges mű­ködési szabályzatot. Az FlVXKT-szervezet egyébként a BÁÉV KISZ-bizottsága mel­lett működő munkabizottság, melynek elnöke Csornai Zol­tán gépészmérnök, titkára Szabó Lajos építészmérnök. A szervezet tagja lehet minden 21 és 35 év közötti, felsőfokú végzettségű fiatal, de az idősebb kollégákat is szívesen látják. Pártoló tag lehet, aki valamilyen felső­fokú intézményben tanul. Hogy a fiatal technikusokat se zárják ki a szervezet mun­kájából. létrehoztak egy FMKT-klubot, melynek elő­adásaira szívesen várják a középfokú végzettséggel ren­delkező kollégákat. A szervezeti szabályzaton belül kidolgozták a munka- bizottság' szakmai és kultu­rális programját is, A szak­mai program 11 fő pontból áll. Ezek közül legjelentő­sebb a vállalati tevékenység segítése, a műszaki és gaz­dasági problémák megoldá­sában való részvétel, az Al­kotó ifjúság pályázat kerete­in belül. Érdeke* az a p«w>­T5j diagnosztikai eljárások és vizsgáló műszerek elter­jesztésével hatékonyabb és olcsóbb rendszert vezetnek be a szocialista országok a Die­sel mozdony-karban tartásban. Erről határozott a szo­cialista országok vasútügyi szervezete a szakértői bizott­ság pénteken, Székesfehérvá­ron befejeződött ülésén. sitás, miszerint az Alkotó if­júság pályázatra beküldött munkák újítási javaslatként is beadhatók, ha azok az újí­tási feltételeknek megfelel­nék. A vállalat vezetőivel ki­dolgoztak egy 71 pontból álló témajavaslatot — Alkotó if­júság pályázati munkákhoz. Az ebben foglaltak megoldá­sa döntően befolyásolja a vállalat működését. Például gazdaságos felvonulási utak építése a panelszereléseknél és alapozásoknál lényeges ■feltétel. Az ezzel kapcsola­tos tervezés már megkezdő­dött. Ugyancsak munkálkod­nak a transzportbeton-ellá­tás racionalizálásán is. A szállítás mennyiségi növelé­sének és a szállítási távol­ság csökkentésének lehetősé­geit színién kutatják. Ezek főképpeh szervezési problé­mák. Jó a kapcsolatuk a ka­zincbarcikai Műszaki .Főisko­lával. Társadalmi munkában készítik a főiskola rakaeai csónakházának terveit, részt vesznek a BÁÉV KlSZ-klub- jának tervezésében. A ka­zincbarcikai Zalka Máté KISZ-alapszervezet tagjai az egyik óvodában játszóparkot építenek. A tervezés elkez­dődött. Ezek a legfontosabb mun­kák, melyeket az utóbbi öl hónap alatt elkezdtek. Kul­turális tevékenységük sem elhanyagolandó. Felvették a kapcsolatot az MTESZ-szel, sok fiatal jelentkezett már az egyes szakosztályokba. Mások TIT-nyelvtanfolyamon képezik magukat. Az FMKT tagjai rendezik a vállalati szakmai vetélkedőket, és kü­lönböző kulturális progra­mokat szerveznek. A BÁÉV FMKT-szerveze­tének tagjai azon fáradoz­nak. hogy működésükhöz új ismereteket gyűjtsenek és ugyanakkor módszereiket má­soknak átadják. Hartmann Bálint, az: érté­len yi Alkotmány Tsz elnöke mondja: — Még az eső előtt felre­pültem egy napon helikop­terrel, hogy megnézzem, mi­lyen a határ. Bizony nagyon meglátszottak,- s főleg az ár­pában, az aszály nyomai. így hát, az eső a legjobbkor jött. Még nagyon., be tud segíteni, hiszen a kalászosok a szem- fejlődés időszakában igény­ük legjobban a vizet Mint máshol. Edelényben sem az aszály jelentette a legtöbb gondot. Hanem a tél végi határ, amely siralmas képet mutatott. A repce 350 hektárját teljesen kipusztí­totta a fagy. Négyszáz hek­tár búza is a tárcsázás sor­sára jutott. A megmaradt hatszázban annyira megrit­kult az állomány, hogy a tervezett 3ö mázsa hektá- ronkéti hozam helyett, nyolc mázsával kevesebbet szá­molnak. A kétszeri talajmü- velés, a kétszeri vetés költ­ségei viszont megkérdőjele­zik a kipusztult kultúrák he­lyére vetett növények gaz­daságosságát. — A gazdasági számítások szerint a jelenlegi helyzet­ben, ha az időjárás mellénk áll, s legalább közepes ter­méseket érünk el, akkor a növénytermesztés nullára zár. Tehát nem lesz ráfizetéses, (s ez már nagy szó), de nem lesz jövedelmező sem. (Ez vi­szont az igazság.) Tehát a hatmillió forint nyereséget, amit év végére terveztünk, előreláthatóan máshonnan kell megszerez.nünk. A június elejei aszályos időben, azért harcoltak, hogy az ágazat ne ráfizetéses le­gyen. A helikopteres lomb- trágyázás, amely a növé­nyek aszálytűrő képességét javítja, ezért szükséges. És ahol lehel, a Boldva-part kétszáz hektárján, öntözőbe­rendezések permetezték és permetezik a vizet. Az el­nök: — Egyértelmű, hogy az ál­lattenyésztés jövedelmezősége lesz ebben az esztendőben a döntő. És mivel ennek gaz­daságossága a növényter­mesztés függvénye, természe­tes, hogy olcsó, jó takarmá­nyokat kell termelnünk. A legelőt azért öntözzük, hogy egész nyáron legyen a tehe­nészetnek legeltethető gyepe. Ugyanakkor növeljük a mi­nőségi takarmányok hánya­dat. Erre jó a lisztüzem. Hi­szen a szálas takarmányo­kat, a nagy kiterjedésű in­tenzív gyepről, könnyű biz­tosítani. A beltartalmilag ér­tékes lucernából pelletet ké­szítenek. s így az kifogásta­lanul őrzi meg nyári minő­ségét. Az ötezer mázsa pel­let, amelyet elő akarnak ál­lítani, a saját állománynak bőségesen elég. Az elnök még hozzáteszi: — Saját magunknak keve­rünk tápokat. Egyrészt azért, mert ezzel költséges abrakot takaríthatunk meg. másrészt lisztüzemünk termékeit a fű- lisztet, a kukoricapelletet ezekben felhasználhatjuk. így viszonylag olcsó, de jó tápo­kat készíthetünk. Ide tartozik ez év eddig még egyetlen sikere, hogy a birkanyírás több gyapjút adott, mint a tervezet, s így 940 ezer forint haszon már megvan. Jelenleg a főkönyvelő „ve­zérletével'’ összetett vizsgá­lat folyik, ahol a főágazat- vezetők tanácskoznak, hogy hol, mit lehet megtakarítani. A költségcsökkentés, ilyen kedvezőtlen időjárású évben több mint lényeges, mert a nyereséget növelheti. Az ész­szerű takarékoskodás, a le­gelők jobb kihasználása, a hozamok növelése önmagában viszont, aligha pótolhatja azt a nagyarányú kiesést, ame­lyet tavasszal (vagy most nyáron?) a növénytermesztés szenvedett, — Ezen kár is lenne vitat­kozni, mert így van. Mi sem vagyunk kivételek, keressük azt az ágazatot, amely idő­járás-kívüliséget élvez. A megoldást mi is csak a mel­léküzemágak létesítésében látjuk. A Tejipari Vállalat­tal társultunk már régebben egy 8—10 ezer liter tej ta_ sakolására képes üzem mű­ködtetésére. Nos, ennek ka­pacitását új gépek beállítá­sával. háromszorosára emel­tük fel. A napi 30 ezer liter tasakos tej legnagyobb része Űzdra kerül, lényegeden a gyárvárosi mi látjuk el. Eb­ből a 70 millió forint terme­lési értéket képviselő üzem. bői. kétmillió forint a ha­szon. Jelenleg tárgyalásokat folytatunk egy konyhai fel­szereléseket gyártó üzem lé­tesítéséről. amelyet a volt baromfitelepen indítanánk be. Ha sikeresen megállapo­dunk. egy 10 millió forint termelési értékű üzemmel le­szünk gazdagabbak. — kármán — ^ Új úton A BÁÉV fiafal mérnökeinek szervezete

Next

/
Oldalképek
Tartalom