Észak-Magyarország, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-03 / 128. szám
•’ \s t “v XXXV. évfolyam, 128. szám Ára: 1,(10 forint Vasárnap, 1979. június 3. 5 lijÉs másnapján A magyar—szovjet tárgyalások befejeződtek; a közös közlemény mondatai összefoglalják a megbeszélések lényegét. A teljes egyetértés, a kérdések azonos vizsgálata az alap — aztán, ha valaki megkísérli a szovjet—magyar párt- és állami tárgyalások témáit fontossági sorrendbe rakni, bizonyosan az első tárgykörök között említi majd azt a megállapítást, hogy a két párt „tisztelettel tekint a társadalom forradalmi átalakításáról, a szocializmus és a kommunizmus építéséről szóló, Marx, Engels, Lenin tanításait továbbfejlesztő testvérpártok alkotó útkeresésére” — azaz alapvető fontosságúnak mondja a testvérpártok internacionalista szo_ lidaritásának állandó növelését. A legmagasabb szintű megbeszélések valóban az egész világon megszólaló visszhangjában volt egy elem, amelyre érdemes külön is felfigyelpi. A baráti országok sajtója, csakúgy, mint a nyugati tudósítók, szónoki fordulatnál, udvariasságnál jóval többnek tekintették, hogy a vendég, Leonyid Brezs- nyev, jó néhányszor uta’lt Budapest politikai szerepére. Valóban: aki ma napjaink történelmének eseményeit ki. sérli meg összefoglalni, irányzatait próbálja elemezik szükségszerűen korszakváltó jelentőségű tettnek értékeli az európai biztonsági értekezlet záróokmányát. S ehhez szorosan odatartozik, hogy ennek előzménye a szocialista közösség országainak emlékezetes budapesti felhívása volt. De Leonyid Brezs- nyev Budapestet említette, mint a holnap felé vezető út lényeges állomását akkor is, amikor a szocialista külügyminiszterek minapi felhívását idézte. Most, néhány nappal ezelőtt a katonai enyhülés megvalósítására, a hidegháború maradványainak végső eltakarítására hívtak fel újra a mi fővárosunkból a Varsói Szerződés külügyminiszterei — s ahogy Leonyid Brezsnyev megjegyezte, nem más leszerelési kezdeményezések, tárgyalások, meglevő fórumok helyettesítésére, hanem éppen azok elevenebbé tételére javasolja az új budapesti kezd-: .'nyezés az új összeurópai értekezletet. , „A Bécs előtti állomás” — jegyezte meg szellemesen, az időbeli és a földrajzi fogalomra egyaránt gondolva az egyik nyugati rádiókommentátor, a magyar- fővárosban lezajlott fontos politikai tárgyalásokról. Valóban így van. Mindazok a megnyilvánulások — Kádár János beszédei, más magyar felszólalások —, amelyek a Brezs- nyev-látogatás napjaiban elhangzottak m„gyar földön, nemcsak a szovjet politika általános békeszándékait hangsúlyozták. Mindenütt szó esett, a hónap közepén sorra kerülő szovjet—amerikai csúcstalálkozóról, a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról kidolgozott újabb, immár második szovjet— amerikai megállapodás aláírásáról. S amikor Leonyid Brezsnyev azt mondta, hogy a szovjet fél kész aktív, konstruktív párbeszédre a világpolitikai tárgykörök mindegyikében, nagyon is kőnk. rét, nagyon is időszerű kérdésekre gondolt. A világ képes és köteles a politikai enyhülés kétségtelen — bár bizonyos körök által fenyegetett — művét teljessé tenni a katonai enyhüléssel. Éppen a szocialista országok pozitív kezdeményezéseinek sora mutatja meg a lehetséges utat: a tárgyalásokkal, a megállapodási kész. ségnek, a megállapodás reális lehetőségeivel való összeegyeztetésével. Ha Budapest „a Bécs előtti állomás”, nekünk, magyaroknak külön is jó okunk van örömmel és elégedetten összegezni az elmúlt hét magyar—szovjet csúcstalálkozójának eredményeit. Utalhatunk itt mindenekelőtt arra. amit Kádár János úgy fejezett ki. hogy újra hangoztatva elveink, céljaink, érdekeink közösségét, a teljes nézetazonosságot, a forradalmi hagyományok folyamatosságában, történelmi perspektívában ábrázolta a testvéri szovjet—magyar viszonyt. S idézhetjük Leonyid Brezsnyev megállapítását arról, hogy egy-egy ország „megismételhetetlen vonásai”, sajátosságai figyelembevétele nélkül lehetetlen egészséges együttműködést kialakí. tani, kölcsönös megelégedéssel rendezni ezt vagy azt a problémát.’ Alighanem a Brezsnyev-látogatás talán leglényegesebb két mondataként kell megjegyeznünk a díszvacsora pohárköszöntőjében mondottakat: „A szovjet—magyar együttműködés normájává vált, hogy figyelemmel, , a szó szoros értelmében, jó szándékkal kezeljük egymás sajátosságait. Sőt, mi több, barátaink érdekeit és gondjait mindany- nyian a magunkénak érezzük és sajátjainkként figyelünk azokra.” Természetes dolog, hogy a magyar politika a szovjet párt. és kormányküldöttség látogatásának alkalmát is felhasználta arra, hogy kifejezze, milyen elsőrendű jelentőséget tulajdonít a Moszkvához fűződő testvéri szövetségnek. Nyílt szó. világos beszéd szólt a hazai holnapról is az elmúlt napokban. Amikor Kádár János rádió- és televízióbeszédében az elért ha. talmas eredmények mellett, az előttünk álló útszakasz új, nehezebb, bonyolultabb feladatairól beszélt, olyan kérdésekre utalt, amelyeket a mindennapi munka, a gazdasági építés hétköznapja, mind gyakrabban tesz fel. A politikai témák mellett átfogó véleménycsere zajlott Budapesten a magyar—szovjet távlati gazdasági együttműködés fő irányairól. V áltozó világ új jelenségei, új problémái, új és bátor megközelítéseket, feleleteket, követelnek. Szilárd és egyértelmű ideológiai megalapozás kell ezekhez a feleletekhez és ezért is utal a közlemény a magyar—szovjet ideológiai együttműködés fontosságára. Hogy a nem könnyű feladatokkal megbirkózzunk, a legnehezebb kérdésekre is megadhassuk a kor és a szocialista eszmék által megkövetelt legjobb választ, a szocialista közösség egységének, együttműködésének erősítését kell szolgálni. Ennek, s mindenekelőtt a magyar— szovjet viszony szilárdságának volt világos, részletes kifejezője a szovjet párt- és kormányküldöttség eredményes magyarországi látogatása. Csővezeték-csere a TVK-ban. — Ünnepi könyvhét; szellemi értékeink nagyszabású seregszemléje kezdődött — kezdődik ismét az országban. Űj könyvek sora, írók és olvasók találkozói újból bizonyságot adnak a könyv társadalmi szerepéről, küldetéséről. Legszebb kulturális hagyományaink egyikét ápoljuk, folytatjuk ezzel. Itt, Miskolcon kiváltképpen indokolt arra emlékeznünk, hogy jubileumi évfordulóhoz érkeztünk; 50 évvel ezelőtt rendezték meg Magyarországon az első könyvnapot, amelynek eszméjét, javaslatát a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületének 1927-ben, Miskolcan rendezett nagygyűlésén Supka Géza fogalmazta meg. Akkori irodalmunk legkiválóbbjai csatlakoztak az indítványhoz. — Ezekkel a mondatokkal kezdte ünnepi megnyitó beszédét tegnap, szombaton délelőtt 11 órakor Miskolcon, a megyei Rónai Sándor Művelődési Központ színháztermében dr. Molnár Ferenc, a Kulturális Minisztérium államtitkára az 1979. évi ünnepi könyvhét országos vidéki megnyitóján. A megyei művelődési központ színháztermét zsúfolásig megtöltő vendégeket és a2 (Folytatás a 2. oldalon) flLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége testvéri barátságának és sokoldalú együttműködésének továbbfejlesztéséről. Könyvhéti s Könyvbarótok a könyvsátraknál. AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és Minisztertanácsának meghívására Leonyid IIjics Brezs- nyevnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének vezetésével 1979 május 30. és június 1. között hivatalos baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének párt- és kormányküldöttsége. A szovjet küldöttséget mindenütt forró, baráti légkörben fogadták, amely hűen tükrözte Magyarország és a Szovjetunió, az MSZMP és az SZKP megbonthatatlan egységét, szolidaritását, és kifejezte a magyar és a szovjet nép mélységes tiszteletét egymás iránt. A Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége bensőséges keretek között találkozott a magyar munkásosztály képviselőivel a Parlament épületében ahol L. I. Brezsnyev átnyújtotta az Októberi Forradalom Érdemrendet a Csepel Vas- és Fémművek kollektívájánál* A küldöttség megtekintette a magyar főváros néhány új létesítményét. ismerkedett a fejlett szocialista társadalmat építő testvéri magyar nép életével. A látogatás során a két fél tárgyalásokat folytatott, amelyeken részt vett: — magyar részről: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, L osonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Méhes Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára. Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter, Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, valamint Be- recz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Fodor László, Varga István, az MSZMP KB osztályvezetőhelyettesei, és Roska István, kü 1 ügy mi nisz ter-helye ttes; — szovjet részről: L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, A, A. Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, K. U. Csernyenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az SZKP KB titkára. K. V. Ruszakov, az SZKP KB titkára, I. V. Arhipov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, V. F. Dobrik, az SZKP KB tagja, Ukrajna Kommunista Pártja Lvovi területi Bizottságának első titkára, V. J. Pavlov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, valamint J. M. Zamja- tyin, az SZKP KB tagja, az SZKP KB osztályvezetője, A. I. Blatov, az SZKP Központi Revíziós Bizottságának tagja, az SZKP KB főtitkárának tanácsadója. G. A. Kiszeljov, az SZKP KB osztályvezető-helyettese, Ny. V. Sislin, az (Folytatás a 3. oldalon) Losonczi Pál üzenete Megkezdődött a nemzetközi gyermekév budapesti fóruma Aczél György beszéde öt világrész képviselőinek részvételével, szombaton megkezdte munkáját a nemzetközi gyermekév budapesti fóruma. A Parlament Kongresszusi termében megnyitott tanácskozáson, amelynek kezdeményezője és rendezője a Magyar Népköztársaság kormánya, a gyermekek boldogabb és biztonságosabb jövőjét szolgáló nem. zetközi együttműködésről, s ennek tennivalóiról váltanak szót. A nagy jelentőségű eseményre elküldte delegátusait az Egyesült Nemzetek Szervezete, az ENSZ számos szakosított szervezete, valamint több mint 70 ország kormánya. A nemzetközi fórum szombati megnyitójának díszei, nökségében foglalt helyet Estefania Aldaba Lim asz- szony, az ENSZ főtitkárhelyettese, az ENSZ gyermekévi különmegbízottja. Ama- dou-Malitar M. Bow. az UNESCO főigazgatója, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete több más tisztség- viselője. Hazánk képviseletében a díszelnökség tagja volt Aczél György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, a nemzetközi gyermekév magyar nemzeti bizottságának elnöke. Péter János, az országgyűlés alelnöke. Púja Frigyes külügyminiszter, ^Folytatás a 2. oldalon) KÖZŐS NYILATKOZAT S3S63B I
