Észak-Magyarország, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-22 / 144. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1979. Június 22., péntek Ili iQidszéiotézel ez ózdi kórházban Vendégek és kísérőik a kórház udvarán. Mizerák istván felv. (Folytatás az 1. oldalról) . tézet eddigi zsúfoltsága, né­hány új berendezés és mű­szer üzembe állításával pe­dig javult a betegellátás színvonala. Tegnap avatták a kórház új betegfelvételi egységét is, az úgynevezett ambulanciát, ahol a betegek első ellátása történik. Az új létesítményeket dr. Zeltler György kórházigaz­gató-főorvos megnyitó sza­vai után dr. Zsögön Éva egészségügyi államtitkár ad­ta át rendeltetésének. Tisz­telettel köszöntötte az ün­nepség résztvevőit, a' létesít­mények létrehozóit, a szocia­lista brigádok képviselőit. Méltatta a széles körű tár­sadalmi összefogás jelentőse­gét. Ezt követően az új léte­sítmények létrehozásában ki­emelkedő tevékenységet vég­zett egészségügyi dolgozók­nak kitüntetéseket adott át. Dr. Papp Lajos államtit­kár, a Minisztertanács Taná­csi Hivatalának elnöke rövid beszédében köszöntötte mind­azokat. akik Ózd és vonzás- körzete egészségügyi ellátása érdekében sokat tettek. Hangsúlyozta, mennyire fon­tos és mennyire példamuta­tó a település, a város ille­tékes vezetőinek, valamint a vállalatok, a gyárak közös összefogásának eredménye az egészségügyi ellátás javítása szempontjából. Az új létesítmények meg­teremtéséért kiemelkedő munkát végző szocialista bri­gádoknak dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke adott át emlékplaketteket. A kór­ház rendelőintézete dolgozói legjobbjainak Varga Dezső, a városi tanács. elnöke, a társadalmi munkában élen­járóknak pedig Pethes And­rás, az ÓKÜ vezérigazgatója adott át pénzjutalmakat. Az ózdi városi kórház- rendelőintézeti egység tudo­mányos bizottsága ma tartja 911. tudományos ülését, mely­nek keretében 13 előadás hangzik el. O. .1. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke táviratban üdvözölte Leonyid Brezsnyevet, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét a hadászati támadófegyverek korlátozásáról szóló második szovjet—amerikai szerződés alá­írása alkalmából. Losonczi Pál ugyancsak táviratban fejezte ki jókívánságait ebből az alkalomból James Cariernek, az Amerikai Egyesült Államok elnökének. Szovjet nyilatkozat (Folytatás az 1. oldalról) A dokumentum utal arra, hogy Leonyid Brezsnyev és Jimmy Carter bécsi találko­zója világszerte hatalmas ér­deklődést keltett. Ez ismét azt bizonyítja, hogy a szov-, jet—amerikai megállapodás, amely elősegíti a fegyverke­zési verseny korlátozását, a nemzetközi enyhülés megszi­lárdulását. a béke erősítését, minden ország, az egész em. beriség érdekeinek megfelel. A bécsi találkozó eredménye­A legfelsőbb ugandai ve­zetésben szerdán bejelentett változás nyomán csütörtökre áttekinthetetlenné vált a helyzet a kelet-afrikai állam­ban: a legfrissebb értesülé­sek szerint a Yusuf Lule el­nök lemondásáról szóló nyi­latkozat „téves” volt. Magá­ban a fővárosban hatalmas • tömegmegmozdulás szervező­dött Lule támogatására és a katonaság a tüntetők felosz­latására lőfegyverét használ­ta. Kampalában már szerda este — tehát Lule állítóla­gos lemondása és az elnökké nyilvánított Godfrey Binaisa eskütétele után — megkezdőd­tek a megmozdulások és csü­törtökön is folytatódtak. A, fővárosban zárva maradtak az üzletek, iskolák és a ban­kok. A hírügynökségek sze­rint délutánra a felvonulók száma elérte a százezrei. A it széles néptömegek helyes­lik, helyeslik azt a józanul gondolkozó államférfiak. „A szovjet nép, amely egy­ségesen támogatja pártunk és a szovjet kormány béke­politikáját, pozitívan értéke­li a bécsi találkozó eredmé­nyeit. E politika sikere új erőt és energiát ad a szovjet embereknek a kommunista építés nagy feladatainak megoldásához” — állapítja meg végül a szovjet vezető testületek állásfoglalása. katonaság ' megszállta Kam­pala legfontosabb pontjait, az utcákon páncélozott ka­tonai gépkocsik cirkálnak. A katonák a tömeg feloszlatá­sára a levegőbe lőttek, de egyes hírek szerint a löve­dékek hét személyt megse­besítettek. Helyszíni beszá­molók szerint a tüntetők Yusuf Lulét éltetve vonultak fel az . utcákon. .Hírek érkez­tek arról is, hogy a tüntetők egy csoportja megi'ohamozta Binaisa lakóházát. Nem sokkal azután, hogy Yusuf Lule egy telefoninter­júban bejelentette: ..Tovább­ra is ő Uganda törvényes el­nöke és téves volt a lemon­dásáról közzétett nyilatko­zat”, közleményt adott ki az entebbei elnöki rezidencia. Az okmányban is az szere­pel, hogy „Yusuí Lule nem mondott le államfői tisztsé­géről”. A legutóbbi hónapokban a közlekedési balesetekről szóló tudósításoknak bérelt helyük van az újságok hasábjain, a rádió.és a televízió híradá­saiban. Szinte sorozatban lát­nak napvilágot megdöbbentő esetek. S amíg régebben csak fekete hétvégékről esett szó, mostanában már csaknem mindennap történik négy-öt végzetes, halálos szerencsét­lenség, nem ritka az olyan nap, amikor eléri a tízet is. A vészjósló közúti balese­tek szaporodásával kapcso­latban sokféle nézet alakult ki közvéleményünkben. Né­melyek úgy vélik, hogy a kezdő autósok okozzák a leg­több bajt, mások a növekvő idegenforgalommal hozzák összefüggésbe a baleseti rekor­dokat, megint mások viszont a gyalogosok és gépjárműveze­tők „háborújának” tulajdo­nítják a. szerencsétlenségek, a közúti halálozások soroza­tát. Ezek szélsőséges, felüle­tes, megalapozatlan vélemé­nyek. Az igaz ugyan, hogy a forgalomban nagy számban található kezdő, tétova, és bi­zonytalan gépjárművezető, de nem az általuk okozott bal­esetek dominálnak a statisz­tikai kimutatásokban. A nö­vekvő idegenforgalom is köz­rejátszik a balesetek alaku­lásában — hisz’ 1979 első felében közel 400 ezer kül­földi gépkocsi fordult meg az országban —, mégis a szemé­lyi sérülése» közúti balesetek­nek csak egy töredéke, alig fél százaléka terheli a ven­dégek számláját. Előfordul ugyan, hogy egyik-másik külföldi utazó minden teketória nélkül, le­zseren, felületesen túlteszi magát a közlekedési szabá­lyokon, de ellenük épp olyan szigorral járnak el hatósá­gaink, mint a közúti fegye­lem hazai megsértői ellen. Kétségtelen, hogy a forga­lomban még mindig gondot okoz a gyalogosok és a gép­járművezetők esetenkénti el­sőbbségi „vitája”. Az utca képe azonban azt is mutat­ja, hogy ha lassan is, de már megkezdődött az autósok és a gyalogosok „békés együtt­élése”. Mindebből logikusan következik, hogy a közúti forgalom egymásra ható kér­déseit, problémáit- csak sok­oldalú elemzéssel lehet tisz­tázni. Nézzük előbb a gépkocsi- vezetőket, akikről úgyszólván csak kategorikus és ellenté­tes véleményeket hallunk. Azt, hogy fegyelmezettek és azt, hogy fegyelmezetlenek. Mondják azt is, hogy óvato­sak és azt is, hogy vakme- rőek. Kétségtelen, hogy or­szágútjainkon sok a tolakodó, másokat figyelmen kívül ha­gyó járművezető, akik haj­meresztő vakmerőségükkel, bravúroskodásaikkal arra szá­mítanak: majd vigyáznak mások. Szép számmal akad­nak kellemetlenkedők is, akik éjszaka addig reílekto- rozzák az előttük haladó ko­csi visszapillantó tükré> amíg az elvakulva meg nem áll, vagy le nem tér az útról. A forgalom egyik íratlan alaptörvényé, hogy mindenki előz és mindenkit előznek. Sajnos, nálunk nagy számban vannak autósok, akik képte­lenek elviselni, hogy meg­előzzék őket. erre vezethető vissza az autós balesetek 1.0— 15 százaléka. Hasonló ará­nyokat egyetlen ország bal­eseti statisztikájában sem ta­lálunk. Hát már ebben is ve­zetünk? A balesetek másik oka, hogy sokan összetévesztik a közle­kedési utakat a versenypá­lyákkal. Hányszor, de hány­szor kapjuk fel a fejünket és mondjuk, csak egy hajszá­lon múlott, hogy nem lett nagyobb baj. Néha az idő egy parányi töredékén múlik a közlekedésben részt vevő em­berek élete. Aztán előkelő helyet foglal el a közlekedé­si balesetek statisztikájában a íeledékenység, a közlekedé­si trehányság. lustaság, ké­nyelem, a gépkocsiban törté­nő elterpeszkedés, amikor a gépkocsivezető még mozdul­ni is röstell. Aztán az utóbbi időben egyes gépkocsivezetők­nél mintha teljesen fölösle­gessé váltak volna a műsze­rek, a biztonsági berendezé­sek. Hajmeresztő például, ahogy egyesek figyelmen kí­vül hagyják az irányjelzőké­szülékek használatát. Fordul­nak jobbra, fox’dulnak balra, anélkül, hogy idejeben jelez­nék szándékukat. Legtöbb­ször nem is jeleznek, csak fordulnak és irányt változtat­nak. Aztán vannak olyanok, akik órák hosszat ..kint fe­lejtik” az irányjelzőjüket. Van az autósoknak egy má­sik típusa, a takarékos típus. Takarékoskodik a fénnyel, a világítással. Ez nem is lenne baj világos nappal, de ami­kor ezt szürkületben, vagy sötétedés után gyakorolja, akkor már kalandorkodás, a szabályok sutba vágása és merénylet az élet ellen. Persze, a gyalogosok sem mind angyalok. A szerencsét­lenségek 22 százalékát' kizá­rólag ők idézték elő az év első felében. Mint a Legfőbb Ügyészség közlekedési szak­értője a közelmúltban egy ankéton szóvá tette: sok baj forrása, hogy a gyalogosok egy része valósággal sportot űz abból, hogy a kijelölt gya­logos átkelőhelyen lassan, ké­nyelmesen bandukol, sőt, rá­érősen megáll, nézelődik jobbra-balra ‘ beszélget, vagyis ői'li a gépkocsivezetők idegeit. Az ilyesmi és a ve­le kapcsolatos utcai dialógu­sok gyakran kimerítik a sza­bálysértés fogalmát, nem szólva hallatlan veszélyessé­géről. Éppen ezért csak helyeselni lehet a gyakori ellenőrzése­ket, a szigorú felelősségre vo­nást a közutakon. Felvilágo­sítással is sokat lehetne ten­ni azért, hogy az autós és gyalogos a jelenleginél job­ban tisztelje a közlekedési szabályokat. Az új jogszabá­lyok értelmében ma már csak a súlyosabb esetek kerülnek az ügyészségek és a bírósá­gok hatáskörébe, lényegesen meggyorsítva a szabálysérté­si eljárásokat. A leggyakrab­ban előforduló szabálysérté­seknél — ittas vezetés, veszé­lyes előzés — viszont szigo­rúbb felelősségre vonást al­kalmaznak hatóságaink. S mivel a közlekedési szabá­lyok az emberek életét védik, a szigorúbb intézkedés nyil­vánvalóan a társadalom igaz­ságérzetével, segí tőkészségé­vel találkozik. — W — Eszméit és célok közössége R övid három napig tartott a magyar párt- és kormány- küldöttség bulgáriai látogatása. A szófiai tartózkodás rövidsége ellenére tartalmas, hasznos megbeszélésekre adott alkalmat a két testvéri ország vezetői között. Magyarország és Bulgária kapcsolatát Kádár János és Todor Zsivkov elvtársak méltán nehezhették hagyományos­nak, jónak és gyümölcsözőnek, az országokat vezető pártok viszonyát testvérinek. A bolgárok és magyarok közötti törté­nelmi kapcsolatok ezerévesek. Ez a viszony azonban az el­múlt három és fél évtizedben új tartalommal telítődött: mind a két ország a szocialista fejlődés útjára lépett, a szocialista közösség tagjaként tevékenykedik a nemzetközi életben. A szófiai út eseményei, a tárgyalásokon elfogadott doku­mentumok azt bizonyítják: megvan a lehetőség arra, hogy új távlatait tárják ki az együttműködésnek. A két delegáció az 1990-es évig terjedő időszakra érvényes együttműködés alapelveit vitatta meg,, s erről fogadott el dokumentumot, s aláírták az új kulturális és tudományos együttműködési egyezményt is. Bulgária és hazánk gazdasági helyzete sokban hasonló, azonosak fejlődési lehetőségeink is. Ez az oka annak, hogy mind nagyobb jelentőségre tesz szert a kooperáció, a közös gyártás, a harmadik országok piacain való együttes fellépés. Ebben az évben már 240 millió rubel értékű a magyar— bolgár árucsere, s ennek az összegnek igen jelentős százalé­kát a szakosítás alapján gyártott gépek teszik ki. Magyar- ország 250 autóbuszt szállít, s Bulgária 40 millió rubel értékű anyagmozgató gépberendezéssel látja el a magyar ipart. Együttműködésünk megfelelő alapja, hogy országaink a KGST integrációs rendszerének tagjai. Kádár János elvtárs így beszélt erről a szófiai barátsági nagygyűlésen: „Nagy erő­forrásunk, hogy tevékeny részesei vagyunk a szocialista országok együttműködésének a KGST keretében, ami to­vábbi új lehetőségeket nyújt gazdasági munkánk fejleszté­séhez. A két testvéri ország vezetői többször is hangsúlyozták: minden fontos külpolitikai kérdésben teljes az egyetértés a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között. Országaink együttesen lépnek fel a szocialista közösség együttműködésének fejlesztéséért, a tőkés országokkal való enyhülés kibontakoztatásáért, szolidárisak a fejlődő orszá­gokkal és a szabadságukért küzdő nemzeti felszabadító moz­galmakkal. Különös figyelmet fordítanak a katonai feszült­ség csökkentésére, s ezért teljes erővel támogatják a Varsói Szerződés legutóbbi kezdeményezéseit, s nagy jelentőséget tulajdonítanak a Szovjetunió és az Egyesült Államok között . létrejött SALT—II. szerződésnek. Szocialista államaink Európa két fontos térségében helyez­kednek el, de egyeztetett cselekvésük ugyanazt a célt szol­gálja: kontinensünk békéjét, biztonságát. Ezért is hangsú­lyozta a látogatás' befejeztével kiadott közlemény, hogy 'a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság kész tevékenyen hozzájárulni az 1980-ban sorra kerülő madridi találkozó jó előkészítéséhez, és sikeres lebonyolításához. A tárgyalások folyamán a két küldöttség foglalkozott a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom helyzetével is. A közlemény szerint: ,,A tárgyaló felek megerősítették, hogy pártjaik továbbra is a marxizmus—leninizmus elvei alapján, a proletár internacionalizmus szellemében .munkálkodnak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének erő­sítésén.”. Ez az elvi álláspont határozza meg Magyarország és Bulgária viszonyát Kínához is. A magyar párt- és kormányküldöttség bulgáriai látoga­tása ismételten aláhúzta a szocialista országok egysé­gének és együttműködésének jelentőségét, minden bi­zonnyal újabb lehetőségeit tárja fel a két ország sokoldalú együttműködésének. Ez ma már kiterjed az élet szinte min­den területére. Todor Zsivkov elvtárs a látogatás alatt el­mondott pohárköszöntőjében így jellemezte ezt a viszonyt: „A szocialista állam erős, mert gyökerei a dolgozók milliói, az egész nép. Sokszorta erősebb azonban ez az állam akkor, ha hűséges barátai vannak. A mi barátságunk erős és meg­bonthatatlan, mert megbízható barátok, azonosan gondol­kodók szövetsége, mert a marxizmus—leninizmus és a pro­letár internacionalizmus alapjára épül, mert szocialista ba­rátság.” Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy Miskolc város területén a kerti utakat, játszótereket Gramoxonc, Paraquat — Aktikon, Aktinit Pk hatóanyagú GYOMIRTÓ SZEREKKEL GY’OMIRTÓZZUK A fákat, bokrokat, cserjéket Foszfotion, Malation, Fundosol, Benomyl, Orthoeid, Kaptan hatóanyagú vegyszerek keverékével permetezzük A permetezés időpontjában a kezelt területekre jelzőtáblákat helyezünk ki. Élelmezés-egészségügyi várakozási idő: 14 nap. Kérjük, hogy a gyermekekre tokozott figyelemmel ügyeljenek! MISKOLCI KERTÉSZETI VÁLLALAT

Next

/
Oldalképek
Tartalom