Észak-Magyarország, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-02 / 127. szám
1979. június 2., szómból ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Ünnepi könyvhét Dobozt), Hajnóczy, Vámos, Ve oh Az idei könyvhét igen nagy számban kínálja a kortársi szépprózát. Ezek közül választottunk ki rövid ismertetésre must negyet. HATALOM NÉLKÜL Dobozy Imre prózájának egyik meghatározó forrása az az élményanyag, amelyet az író a második világháború alatt, illetve ázt követően gyűjtött, vagy talán helytejen is a kifejezés, hogy gyűjtőit, sokkal inkább helyénvaló: amit -> második világháborúban a felszabadító szovjet, hadsereg kötelékében harcoló magyar katonaként, majd az új élet megindulásának munkálójaként átélt. Uj regénye, amely a Szép- irodalmi Könyvkiadó gondozásában, Hatalom nélkül címmel jelent meg, ugyancsak ebből az élményanyagból táplálkozik, mégha nem is önéletírás. Mint a szerző írja a fülszövegben, olyan sorsokat kísér el az útrale- lésig, a bukásig, az engesztelhetetlenségig. vagy a szerencsés idomulásig, melyek alakulását nem a szemlélő, hanem a résztvevő figyelmével vizsgálhatta. É regény központi hőse, Czobor Lukács tartalékos tisztként hurcolt a Szovjetunió ellen, majd mint parancsnok, századával együtt átállt a felszabadítók mellé és részt vett hazája felszabadításában. Jóllehet, osztály- helyzete nem éppen erre predesztinálta. a felszabadulás után a kommunisták akkor még nagyon nehéz, rögös útját választotta, pártmunkás, járási titkár lett. Dobozy regénye rendkívül A magyar könyv ünnepe címmel, Moldován Domokos rendezésében dokumentum- • í'ilm készült a MAFILM Híradó- és Dokumentumfilm- stúdiójában a jubileumi könyvhét tiszteletére. A film a magyar könyvnapok, illetve könyvhetek történetét dolgozza fel. A fél évszázados történelem megidézésóben Major Tamás. Illyés Gyula és Cserépfalvi Imre működik közre. (Képünkön éppen e legutóbbi, a magyar könyv lelkes apostola látható egy későbbi, felszabadulás utáni könyvnapon.) E filmet mind a fővárosban, mind az ország más pontjain bemutatlak a könyvhéti eseményekhez kapcsolódva, valamint az ünnepi időszakban műsorra kerülő olyan filmek kísérőiéként. amelyek irodalmi adaptációból születtek Borsodban egyébként hatvan ilyen iel- legű filmbem» tatót tart a moziüzemi vállalat. A magyar könyv ünnepe című kisfiún először ma látható a miskolci Béke moziban a Színdbád kísérőfilmjeként, majd az elkövetkező napokban mindig más miskolci és hűségesen jeleníti meg a felszabadulást követő első há- romnegyedév hónapjait, ami_- kor a tőidet már felosztották ugyan, de a táblákon meg a háborúból maradt aknák és gránátok voltak, amikor még erősén megoszlottak a pártok erői, amikor az üzemekbén nem volt mivel dolgozni, s amikor igen sokan lavírozni próbáltak ebben a nehéz helyzetben. Rendkívül izgalmas, olvasmányos képet ad Dobozy erről az időszakról, és éppen, mert központi hősével szemben is nagyfokú bizalmatlanság adódik sok- felö). az a küzdelem, amit ennek a kemény embernek meg kell vívnia, még nehezebb. még izgalmasabb. A HALÁL KILOVAGOLT PERZSIÁBÓL Hajnóczy Péter kisregénye mar ismerős témákat olvasztott. egybe, motívumai korábbi novelláiból kúsztak ál ebbe a történetbe. A két idősíkban játszódó regényben egy fiatal író vívódásait ismerhetjük meg egyrészt, a másikban pedig azt a múltat, amely sorsdöntő volt életében. amikor megismerkedett egy lánnyal, akivel tulajdonképpen soha nem is illettek egymáshoz. A .vívódó író az alkoholhoz menekül, s közben vissza-visszatér múltja, a lánnyal való kapcsolatot megelőző múltja is. A két idősík állandóan ölelkezik egymással, a szaggatott, töredezett előadású történetből a ma harminc és negyven év közöttiek egy jelentős rétegének sok jellemző élctélményc. gondolatvividéki moziban tűzik műsorlága tükröződik. A Szépirodalmi Könyvkiadó adta közre. ÉN ÉS ÉN Vámos Miklós új regényének a hőse egy Ií)50-ben született, Nyika néven emlegetett asszony, a becsületes neve Déry Tamásné Richter Margit. Ebben a regényben is két idősíkban pereg a rendkívül izgalmas történél. A konszolidált körülmények között született hősnő élete a szülök házasságának megromlása, majd édesanyja tragédiája után teljesen kisiklik. Elzüllik, még börtönbe is kelői. Később megismerkedik majdani férjével, rendkívüli vasakarattal kezdenek együtt uj életei egy nagy állami gazdaság alkalmazottjaiként, ügy tűnik, életük jó. vágányra került. Ikergyermekeik születnek, a múlt már-már örökre múltnak tűnik, s mégis időnként fel-felbukkannak jelek, amelyek arra engednek következtetni, hogy nagyon nehéz a múlttól végleg megválni. A regény címében levő Én és Én a hősnő e kettős énjét jelképezi, és két szálon fut a történet mindig. Részben egyes szám első személyben, mintegy naplószeriien mondja el Nyika mai életünk mindennapjait. részben pedig líarmadik személyben az író öltögcli bele ebbe a történetbe Nyílta életének múltját. A regényből igen izgalmas, fordulatos történet bontakozik ki. jellemző képet kapunk egy szélhullóban levő kispolgári mentalitású családtípus- ról. meg egy szervezett nagyüzemi gazdaságról; a regény alakjai valamennyien élő, hús-vér figurák, .s így egészében Vámos Miklós müve kitűnő és nagyon olvasmányos, igaz korkép napjaink harminc körüliéinek egy jelentős. rétégéről. A Magvető Könyvkiadó gondozásában jelent meg. AKKOR MÁJUSBAN ESETT A HÓ Végit Antal kisregényét — Akkor májusban eseti a hó — a Magvető Könyvkiadó adta közre. Az ötvenes evek elejének debreceni diákvilága adhatta az élményt az írónak, mégha nem is önéletrajzi jellegű müvet irt, bár életkora, egyéb élményei, a regény egyes szám első személyben való előadása, a személyes élményre is enged következtetni. As akkori tizennyolcévesek szemével láttatja a nehéz esztendők változó világul, de a legtöbbet azzal foglalkozik, amivel minden tizennyolc éves. A szerelemmel. Igen érzékletesen festi elénk a kollégiumi életei, a tanári karon belüli akkori megosztottságot, a származási hátrányokból adódó kisebb-nagyobb tragédiákat. Érdekes, jó korrajz. (benedeit) ra egy-egy magyar film ki sereiében. A KÖZLEKEDÉSI ÉS METHÖÉPÍTÖ VÁLLALAT MISKOLCI EÖÉPlTÉSVEZETÖSÉGE felvételre keres vezető raktárost, raktárost, tel,jest (tnény-elszámoló!, időméről, bérelszámolót, adminisztrátort. Jelentkezés: személyesen Miskole. József Attila u. 15. szám alatt. Ma mutatják be először: Dokumentumfilm a könyv ünnepére Pro Universítate Készültem. Sok mindent elolvastam. Es igyekeztem megérteni főbb müveinek (hál..1, nem tartalmát) jelentőségét. ,.Bá- nyamüveléstan (feltárás és fejtés)”. ..Bányászati telepítések analitikája.” Meg: „Te- lepitéselmélet a bányászatban”. Es: „Optimum location of mining facilicies”. Felvázoltam kérdéskörüket. ..Mit jelent Önnek a munka?” (Bányamérnökké a háború alatt avatták, 12 év múlva már trösztigazgatóból lett egyetemi tanár. Négy évig dékán, 2 évig rektorhelyettes, majd 11 évig az egyetem rektora.) Huszonhat év a Nehézipari Műszaki Egyetemen — mit jeleni hát a hűség? Es a munka minősége? (Kossuth-díj, Állami Díj, tudományos fokozatok. Akadémikus, a moszkvai egyetem tiszteletbeli doktora.) Aztán ott ültem a kis dohányzóasztalnál. szobájában és majdnem kimondtam, mint egy vizsgázó diák: professzor úr. én készültem. Mert akkor már láttam, hogy a munkássága, a méltatások alapján kialakult kép nemes és nagyszerű, de személyes találkozás nélkül oly toronymagasan, elvontan ál] a nagy tudós egy hétköznapi embertől, hogy akár elérhetetlen is lehel. Körülnéztem könyvtárnyi könyvhalom- mal rakott dolgozószobájában es megsajnáltam magam. Hogyan is mutassam én be Zambó professzort? Közben már füstfelhőbe burkolózva szidtuk a nikotin-rabságot. beszélgettünk családról, fiáról, unokájáról, az. életről, munkáról, a fiatalokról, az egyetemről. És persze az eltelt évekről, a tervekről, feladatokról is. Mérnök — ipari tapasztalatokkal. Tudományos eredményei, tankönyvei a bányászat egy korszakát jelentik. Szazak és százak tanítómestere — a mérnöki tudományokban és a sosem szavakban, de emberi habitusban megnyilvánuló emberségben is. Ma — és talán nem csodálkozik rajta ö maga sem, de a beszélgetés arányaiból ezt szűrtem le — áz oktatás-nevelés foglalkoztatja legjobban. — Jól tanítottak engem annak idején Sopronban, de sok lényegtelent is megtanítottak. Az iparban töltött évek vezettek rá. hogy a szakmai ismeretekben el tudjam választani a lényegest a lényegtelentől. Egy professzornak mindent tudnia kell szakmájáról. Az előadáson nem ott kezdődik tudománya, hogy mit mondjon, hanem olt. hogy hogyan. Soknak, vagy kevésnek tartja-e a képzett mérnökök számát? — erre a kérdésre Zambó professzor így felel; „Soknak tartom. A minőség híve vagyok. Tapasztalatból tudom, hogy egy jó mérnök lényegesen több hasznot hajt a népgazdaságnak, mint amennyit viszonzásul kap, de sajnos, ennek a fordítottja is igaz. A szavak lobognak. Ahogy mondja, hanghordozása tárgyilagosan nyugodt, fogalmazása szabatos, de a mindig nagyon is megfelelő, odaillő szavaknak erezhető a mögöttes tartalma. Szót se ejt például arról a küzdelemről, amelyet a hallgatók a minden mérnöki tudomány alapjával, a matematikával folytatnak. Nem céloz ennek vélt, vagy valódi okaira sem — saját feladatáról beszél. Arról, hogy miként kell az átlagembert is megtanítani. — Három tárgyat oktatok. A bányatervezés a legnehezebb, de számomra egyúttal a legkedvesebb is. Matematika a javából. A napokban vittem a dolgozatokat kollégáimnak: nézzétek, ilyen vizsgaeredmény még nem volt! Elhatároztam félév kezdetén: szivem-lelkem beleadom, hadd lássam, mire lehet jutni? Gyakorlatilag az órán tanultak meg mindent a hallgatók. Zambó professzornál nincs katalógus, nincs az ellenőrzés izgalma és kényszere. S a hallgatók közül csak a beteg hiányzik. ő hisz ebben. Az idén alapított Pro TJniversilate kitüntetést az egyetemi tanács tagjai, titkos szavazással egyhangúlag dr. Zambó János professzornak adományozták. Csak a kérdés lehet szokványos, az adott felelet mindig jellemzően egyéni'— megkérdezem hát: mit tart legfontosabbnak életében? Most is kis szünet előzi meg a választ, most is úgy néz szemembe, mintha ep-szerre mindenki szemébe akarna mélyed ni. — Azt. hogy van néhány ember, akit igazán szeretek. S hogy' engem is becsülnek. szeretnek néhányon. Más talán hozzátenne: több ez dijaknál, vagy ilyesmit. Hogy ettől van 'rend és béke az ember lelkében, ha munka mellett találja is a hajnal. Ö úgy' mondja, hogy hozzá kell érteni: ember embertől ennél többet nem kaphat. “ Szőke Mária ■ i i i ■ i i i i i ■ ■ i i i i i ■ i i i i i i ■ ■ ■ i i i i ■ i i ■ i A gyermekeknek — egészséges fejlöde- ,, sük érdekében — a világon mindenütt különleges gondoskodásra és megkülönböztetett figyelemre van szükségük” — állapította meg az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1959-es. a gyermekek jogairól szóló deklarációja. Most, a nyilatkozat elfogadásának 20. évfordulóján, június. 2-tól 7-ig hazánkban, a Parlamentben rendezik meg a kormányszintű nemzetközi fórumot, mely a gyermekév kiemelkedő eseménye. Nyolcvan ország képviselői, kormány-szakértők, az ENSZ és szakosított szervei, megfigyelők jöttek el a több napos tanácskozásra. hogy megvitassák a nemzetközi együttműködés lehetőségeit a gyermekek boldogabb és biztonságosabb jövőjéért. A fórum célja, hogy szert« a világon érvényre jussanak a gyermekek jogai — fajra, színre. ' nemre, nyelvre, vagyonra. vallásra, társadalmi származásra tekintet nélkül. — Mihez van joga a gyermeknek? —- A válasznak Európától Amerikáig. Ázsiától Afrikáig egyformán kell hangoznia: — Hogy boldogabb legyen; bogy saját és a társadalom javára fizikailag, szellemileg, erkölcsileg, lelkileg fejlődjék, egészséges környezetben, a szabadság és a méltóság viszonyai közölt: hogy születésétől kezdve-szeretet és megértés. szülői gondoskodás vegye körül, anyagi biztonságban. A gyermeknek joga van az oktatásra, legalább elemi iskolás fokon lehetővé kell tenni, hogy elsajátítsa az általános műveltséget, s képességei szerint a társadalom hasznos tagja legyen Joga van a játékhoz, a szórakozáshoz. A felnőttek kötelessége, hogy védjék a gyermekeket az elhanyagolás. a kizsákmányolás, a kegyetlenség minden megnyilvánulásával szemben. Gyermekeinket a népek közötti barátság, a béke és testvériség szellemében kell nevelnünk az önzetlenségre, a közösségi életre, hogy képességeiket a társadalom javára kamatoztassák. A világ különböző részéből itt tartózkodó küldöttek a hátnapos program alatt országjáró látogatásaikon meggyőződhetnek arról, hogy nálunk. Magyarországon a legnagyobb kincs a (gyermek, minden az ő érdekében történik, nekik építjük a jövőt. Az elmúlt húsz év alatt minden eddigi — a világ haladó közvéleményétől támogatott — igyekezet ellenére sem sikerüli megnyugtató körülményeket teremteni a föld valamennyi gyermekének, melyek alapvető jólétüket biztosítanák. Még mindig sok — főleg a fejlődő országokban — az elégtelenül táplállak száma, az egészségügyi szolgáltatásokról nem is beszélve. Megrendítő. hogy ezek a gyermekek nem ismerik az élet legelemibb örömeit. A fórum nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyermekek helyzetének felülvizsgálására ösztönözze a világot, és mozgósítson a jólétükhöz szükséges támogatásra. A legifjabb nemzedék védelmét szolgáló nemzetközi, méretű erőfeszítések egyben a társa-1 dalmi haladást is -szolgálják. És a békét, melytől a gyermekek élete, boldogsága függ.