Észak-Magyarország, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-16 / 139. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 T979. június 16., szombat Újabb levéltári kiadványok Háromszáz ÍBíraÉwÉi, meg tíz tanÉáiiy Szűkebb pátriánk történetének megismerésében felbecsülhetetlen értékű adalékokkal szolgálnak a levéltári kiadványok. A Borsod megyei Levéltár eddigi tudományos kiadványai és a további kutatómunkát könnyítő segédletei mind a tudomány, mind a szélesebb körű ismeretterjesztés értékes forrásai, ezért érdemel megkülönböztetett figyelmet, milyen újabb kötetek várhatói miknek az előkészítésén dolgoznak. a Levéltár munkatársai. Román János levéltárigazgatóval vesszük számba íi várható újabb köteteket. Böngésszük a kéziratmásolatokat, ízlelgetjük a várható könyvek tartalmát, főbb vonásait. Az alábbiakban a várható három sorozatot mutatjuk be: A harmadik forrásgyűjtemény Antikor a Levéltár megkezdte a Források a borsodi r.s a miskolci munkásmozgalom történetéhez című íor- rásdokumentum-gyűjtemény sorozatának kiadását, úgy tervezték, hogy három kötetben adják közre a legfontosabb forrásokat. Nagyon ha-, mar kitűnt azonban, hogy olyan bőséges anyag áll rendelkezésre, amely nem szorítható három kötetbe. így ölre emelték azok számát. Az első kötet 1869-től 1918-ig, 0 második pedig 1918-tól 1929-ig terjedő időszakra vonatkozóan adott közre háromszáz-háromszáz forrásdokumentumot, valamint a tárgyalt kor történetére vonatkozó tanulmányt. Most a harmadik kötet van a nyomdában. Mint a korábbi köteteket, e harmadikat is Beránné Aremes Éva és Román János állította össze és írta hozzá a bevezető tanulmányt. E kötet az 1930-tól 1938-ig terjedő időszakot öleli fel, azaz a nagy gazdasági válságot követő évekei, Magyarország fasizmus felé tolódásának időszakát. A bevezető tanulmány első részében a kötet szerkesztési elveiről, a területi és időbeli felosztásról, a földrajzi és közigazgatási változások okozta nehézségekről olvashatunk, a második nagyobb rész pedig a kor történelmi és azon belül kiemelten munkásmozgalmi történeti áttekintését kínálja. A háromszáz forrásdokumentum közül az első 1930. január 2-ról való. s abban a miniszterelnök megbízásából Darányi államtitkár arra hívja fel Mikszáth Kálmánt, Miskolc város akkori főispánját, hogy jelentse neki 15 —20 munkásmozgalmi kapcsolattal rendelkező munkás címét, akiket fel lehetne majdan használni . bizonyos meggyőzésekre. A következő .irat január 4-i keletű, s ab- ■ ban rendőri jelentés olvasható a 100°/o című lap miskolci szakszervezeti előfizetőiről. Hasonló jellegűek a további forrásdokumentumok is. s azok sorát. 300.-ként a Rimamurányi—Salgótarjáni Vasmű Rt. ózdi igazgatósági ülésének jegyzőkönyve zárja, amely a munkásviszonyokat és a munkabérhelyzetet elemzi A kötet megjelenési idő- pontjá most már a nyomdai munkálatoktól függ. Borsodi Levéltári Évkönyv 11. Ivét évvel ezelőtt, 1977-ben jelent meg a Borsodi Levéltári Évkönyv 'első kötete. A másodiknak a kézirata is a nyomdában van. megjelenési időpontja ugyancsak a nyomdától függ. A Levéltári Évkönyv — a korábbi kötethez hasonlóan — a levéltári kutatások során született tanulmányokat kívánja publikálni, s változatos, sokszínű tükörben felmutatni a megyében végett helytörténeti tudományos kutatómunkát. A Borsodi Levéltári Évkönyv második kötete tíz tanulmányt tartalmaz. Sajnos, a jelenlegi adottságok között még nem sikerült a Levéltárnak megteremteni a tematikus évkönyvek szerkesztésének és kiadásának lehetőségeit, így . marad a soktémájú, sokszínű kiadvány. A tíz tanulmány közül három kötődik a felszabadulást követő időhöz, a többi korábbi, elsősorban a XIX. századot tükröző. Idő- és sorrendben a következő tanulmányok olvashatók a második évkönyvben : A sárospataki diáktűz- ollóság története (Takács Bé. la), Forró mezőváros postaviszonyai a XIX. században (Kamódy Miklós), Egy gazdálkodási ág a XIX. században a kesznyéteni református egyházközségben (Galuska Imre), Bajó József Tapasztalati Gyűjteménye. 1845 — 1877 (Nemesik Pál), Az intézményes tanoncképzés megszervezése Miskolcon (Seres Péterné). A miskolci városi zenekar megalapítása és a fenntartásáért folytatott küzdelem 1914-ig (Varga Gá- borné). Az ipari létszám alakulása és megoszlásának fő vonásai Borsod megyében; hatása a megye társadalmi struktúrájára (Lehoezky Alfréd); valamint a három fel- szabadulás utáni témájú írás: Adalékok a felszabadulás és a demokratikus átalakulás kezdeteinek történetéhez Borsodban (Beránné Nemes Éva), Szenlsimon község fejlődése a szocializmus alapjainak lerakása idején (Kovács Géza). A területi és üzemi munkástanácsok az 1956-os ellenforradalom második szakaszában (Kun László). Készen áll már a harmadik évkönyv terve is, a kéziratokra megvannak a felajánlások, s azokat június 30-ig várják. Sőt vannak kéziratfelajánlások már a negyedik kötetre is. Három újabli Levéltári Füzet A levéltári kutatómunka nélkülözhetetlen segítője a Borsodi Levéltári Füzetek sorozata. A korábban megjelentek közül lapunkban eddig hatot mutattunk be.. Nemrégen jelent meg a hetedik füzet, amely tulajdonképpen a hatodik folytatása. Ugyanis a Seres Petemé munkájaként megjelent Földrajzi nevek a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Levéltár kéziratos térképein című kötet csak az A—B betűs címszavakat tartalmazhatta, a hetedik — már megjeleni — füzetben a C—J rész található, ^s a várható 8. és 9. kötet a K—R. illetve az S—Zs betűs földrajzi neveket közli. Ezeket megelőzve jelent meg viszont a 10--s sorszámot viselő füzet. Hőgye István munkája: Zemplén vármegye Levéltára feudális kori iratainak összevont helymutatója, s a sorozatban most van előkészítés alatt ennek borsodi megfelelője. Stefáii Istvánná munkájaként. ez azonban még nincsen készen. A már említett 8. és 9. számú köteten kívül kiadás alatt áll a 11. füzet is, amelyet Tihanyi Endre készített el Kapitalizmus kori pecsétnyornók a Borsod-Aba- új-Zemplén megyei Levéltárban címmel. E fűzetek elsősorban kutatási segédletek, de nem egv közülük szélesebb ismeretközlésre is alkalmas és ennélfogva nagyobb érdeklődésre tarthat- számol. (benedek) Pozitív változások Az elmúlt két évtzied alatt a cigánylakosság helyzetében pozitív változások mentek végbe. A fejlődés jól érzékelteti, hogy jelenleg már a munkaképes cigány férfiak 80—90 százaléka dolgozik. Nő a foglalkoztatottság a nők köx’ében is. Sokat változtak életkörülményeik is. 1965 és 1977 között 16 600 lakás építéséhez kaptak kedvezményes OTP-hitelt. Tanácsi lakáskiutalással további 8 ezer 100 cigánycsalád jutojt ú.f otthonhoz. A tanköteles korú cigánygyermekeknek iskolába járása is javult. Az utóbbi i? esztendőben 18 ezerrel emelkedett számuk és összességében elérte a 77 ezret. Jelenleg a tanköteles korú cigánygyerekeknek csaknem 90 százalékát beíratják az általános iskolába. Az utóbbi években növekedett a 8 osztályt elvégzők száma. Fontos tennivaló a foglalkoztatás arányainak további javítása, elsősorban a munkaképes korba lépők, tovább nem tanuló 15—18 éves fiatalok munkába állítása. Segíteni kell a cigánydolgozókat abban, hogy szakképzettséget szerezzenek. Napirenden kell tartani a rászoruló cigánylakosság lakásproblémáinak megoldását. A tanácsoknak segíteni kell, hogy minél több cigánygyerek . rendszeresen járjon óvodába és a tankötelesek pedig iskolába. Gondoskodni kell arról, hogy napközi otthoni ellátásban, diákétkeztetésben részesüljenek. Fokozni szükséges a fel- világosító munkát az egészségügy vonatkozásában, és előtérbe állítani a családtervezést, a gyereknevelést. I Hifii is személyes ismerői mii A mezőcsáti út hejőbá- bai elágazása tájékán megálltunk néhány percre. Tűzött a nyári nap, az aszfalt megolvadt, és a kocsi hűtője is igencsak gőzölgőit. Az árokparti fák hűvösében jólesik pihenni. Friss szénaszagot hozott a szellő. Odébb egy idős bácsi kaszálgatott. Köszöntöttük egymást. Az öreg nyelére állította a kaszát és elővette a fenőkövet. Rég nem hallott hang... S hogy egy perc se vesz- szen kárba, íenés közben szólt hozzánk. — Jólesik a hűvös, ugye ? — Az bizony jól. — Eső’kéne már. De nagyon! — A bácsi útőr? — kérdeztük. — Nem vagyok az. De miért kérdi V — Olyan otthonosan és szakszerűen mozog az árok szélén. — Hát megmondhatom .. . útőr voltam világéletemben, de már nem vagyok az. — Nyugdíjas tetszik lenni? — Az vagyok, nyugdíjas — és a kaszával váratlanul nagyot suhintott. Napbarnítottá arcán keserűség, düh jelent meg. Mintha ott sem lennénk, kaszálni kezdett tovább. Teljes testével meghajolt és akkora rendet fogott maga elé, mintha az egész világnak meg akarná mutatni, hogy mit bír ö hetvenévesen. Ö. aki léiben, hóviharban, nyáron a tűző napban szabad ég alatt töltötte életét. Ö. aki a kilométerszelvényeket úgy ismerte ezen a vidéken, mint a tenyerét. Az utcai lakat bokrokat, a széljárást, mindent. A madarak személyes ismerősei voltak ... Már éppen készülődtünk, 1 amikor az öreg visszaért a , renddel. Mintha azóta egy- i folytában a mondanivaló- ! ját íormálgatná. Váratla- i nul megszólalt. — Olyan, hogy útőr ... ! már nincs. Borsod-Abaúj- i Zemplén megyében én vol- 1 tam az utolsó... Látják, , hogy burjánzik az akác az i árokparton? Látják, milyen j szemetes az árok? Látják, i milyén a különbség a pad- [ ka és az út között? Ha le- i kap az autó kereke, azt i senki nem viszi vissza az [ útra. Gyakran nézem ezt a ; látványt, és elszorul a szí- i vem. Tudják, én már nem [ akarok semmit. Az én i időm lejárt. De hogy gaz- > dája volt az útnak, azt J nem pótolják a gépesített ■ brigádok. Azok időközön- ! ként megjelennek valami- í lyen céllal, és van úgy, 1 hogy kél-három hónapig i senki sem látja őket. A ío- < lyarnatos karbantartást nem ! pótolja semmi ... Nekem [ eihihetik. No, isten áldja i magukat! Tűzött a nyári nap, az | aszfalt megolvadt. Az öreg i telte, amit évtizedeken át [ megszokott. Ez az útsza- t kasz régen az ő birodalma » volt. Ha valaki ismerős jár J erre. aki tudja, hogy itt ő i tartott, rendel, meg ne J szólja. Inkább most is le- i kaszálja a füvet, nyesegeti 1 a fák vadhajtásait. Ahogy távolodunk, még i egy intéssel köszöntjük az j öreget. Már el is felejtet- [ tűk volna, de szavai azóta i is ismerősen csengnek, i ,Nipcs nagyobb dolog a J világon, mint a folyama- j losság.” Neki. az ulolsó út- t őrnek, leihisszük ... i .(takács) i Szovjet vegyipari delegáció Borsodban & A magyar—szovjet vegyipari munkabizottság soron következő ülésszakára a közelmúltban szovjet szakértői bizottság érkezeti hazánkba. A delegációt M. M. Milju- tyin, a Szovjetunió vegyipari miniszterének helyettese vezeti. A delegáció eszmecserét folytatott a Nehézipari Minisztérium vezetőivel. Áttekintették a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok jelenlegi helyzetét, megvitatták a gyártmányszakosodás bővítésének lehetőségeit, A tárgyalások beié-, téliével a szovjet vendégek vegyipari üzemekbe látogattak. A delegáció csütörtökön a Tiszai Vegyikombinátot kereste fel. A vendégeket elkísérte Zsengellér István nehézipari miniszterhelyettes, a vegyipari munkabizottság "magyar társelnöke. A szovjet miniszterhelyettest a TVK- ban Huszár Andor igazgató és munkatársai fogadták. Á Leninvárosban folytatott tárgyalások középpontjában az olefinkémiai egyezmény eddigi eredményei, s a fejlesztési elképzelések álltak. A szovjet vegyipari delegáció megtekintette az olefinüzemet, az új polipropiléngyárat és a bővítés alatt álló műanyaggyárat. M. M. Miljutyin és kísérete — Zsengellér István nehézipari miniszterhelyettes társaságában — pénteken a Borsodi Vegyikombinátba látogatott. A vendégeket Körl- vélyes István, a BVK igazgatója köszöntötte, majd rövid tájékoztatót adott a PVC—III. építéséről, illetve az itt folyó termelőmunkáról. A vállalat életét bemutató film megtekintése után a szovjet miniszterhelyettes és a delegáció tagjai a helyszínen ismerkedtek a monomer-, az elektrolízis- és a polimerüzem munkájával. A béke- és barátsági bizottság napirendjéu; Ősszel gazdag szolidaritási akEiéprogramek Tegnap délután, Miskolcon ülést tartott a Hazafias Népfront megyei elnöksége mellett működő béke és barátsági bizottság és megtárgyalta az őszi antiimperialis- ta és szolidaritási akcióprogramját. Szőke Józsejnc, a bizottság titkára ismertette a tervezetet, amelyik szerint ősszel vietnami szolidaritási gyűlések és találkozók, illetve kiállítások lesznek. A programban ezenkívül még chilei szolidaritási rendezvényekre is sor kerül a megyében. A barátsági ünnepségek közül kiemelkednek a Német Demokratikus Köztársaság 30. évfordulója, illetve a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából rendezett ^találkozók. Bolgár barátsági rendezvényekre kerül sor Négyesen, Tiszavalkon, mongol estre pedig Encsen és az en- csi járás területén. Békefórumot tartanak ösz- szel a megye egészségügyi dolgozóinak részvételével, a 1-INF mellett működő nemzetközi klub tagjai pedig üzemlátogatáson vesznek részt, illetve közös rendezvényt tartanak a Zrínyi Gimnáziummal. Kiállítást nyitottak Ózdon Utazás az Intouristtal Fél évszázada, 1929-ben hozta létre a szovjet kormány a Szovjetunió utazási irodáját, az Inlouristot. amely az eltelt ötven év alatt az ország legjelentősebb idegen- lorgalmi hivatalává fejlődött. Az évforduló alkalmából tegnap, Özdon, a Kun Béla Művelődési Házban kiállítást nyitottak, s egyben tájékoztatót tartottak az iroda működéséről, feladatairól, különös tekintettel az 1980-as moszkvai olimpiai játékokra. Az ünnepélyes megnyitó bevezetője után, amelyet Ács Sándor, a B.-A.-Z. megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője mondott el. Grigorij M. Adijánc. az Intourisl magyarországi képviselője tartott tájékoztatót. Egyebek között elmondotta, hogy a szovjet idegenforgalom — különösen az utóbbi években — dinamikusan fejlődött. Tavaly például 5 millió turista látogatta meg az ország nevezetességeit, s mintegy 4 millióra tehető azoknak a szovjet állampolgároknak a száma, akik turistautat teltek külföldön. Az Intourist most nagy feladat előtt áll. Az olimpiai játékokra érkező turistaforgalom megszervezésével bízták meg, ami azt jelenti, hogy több mint félmillió látogató elhelyezéséről. ellátásáról, szórakoztatásáról kell gondoskodniuk. Ennek érdekében a Szovjetunióban hatalmas szállodaépítési programba kezdtek, s minden lehetőséget kihasználnak majd a kulturált, színvonalas ellátás érdekében A tájékoztató , résztvevői ezután rövidfilmeket tekintettek meg a Szovjetunió idegenforgalmáról, maid az ezt követő beszélgetésen kérdéseket tettek feh az Intourist képviselőjének. Pomádé király ú| ruhája Az ismert történet, amelyhez Bánki György operájában — Andersen meséje nyomán — Károlyi Árny írta a szövegel, most úiabb televíziós adaptálásra kerül. Az új lévéváltozat a nemzetközi gyermekév jegyében készül. Ezúttal ismét olyan módon. >..<gy prózai színészek játsz- szák. operaénekesek énekek az egyes szereiteket, u Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara- s Énekkarát Oberfrank Géza vezényli. A felvételek Félix László rendező irányításával megkezdődtek:
