Észak-Magyarország, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-01 / 126. szám

' I 4 V' ■ gfeftG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 126. szám Ära: 1,26 forint Péntek, 1979. június 1. AZ MSZMP BORSOB-ABAŰJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A szovjet pórt- és 8 Leonyid lljics Irezsnyev elvtárs átadta az Októberi Forradalom Érdemrendet esetei Vas- és Fémművek kellektíváiának Leonyid lljics Brezsnyev május 31-én o Parlamentben a Csepel Vos- és Fémművek kollektívájának átnyújtotta ai Októberi Forra­dalom Érdemrendet. Képünkön: Einsit Ania), a Csepel Müvek párt- bilottságának első titkára átveszi a kitüntetést. Bensőséges ünnepséggel kezdődött csütörtökön dél­előtt Leonyid lljics Brezs- nyevnek, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottsága főtitkárának, a Leg­felsőbb Tanács Elnöksége elnökének és u vezetésével hivatalos, baráti látogatáson hazánkban tartózkodó szov­jet párt- és kormányküldött­ségnek a programja. A vendégek a Parlament delegációs termében a ma­gyar munkásosztály képvise­lőivel, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. év­fordulóját köszöntő jubileu­mi munkaverseny csepeli kezdeményezőivei, az orszá­gos mozgalomban élen járó kollektívák, szocialista bri­gádok, üzemi, vállalati kö­zösségek küldötteivel, álla­mi díjasokkal, a szocialista munka hőseivel találkoztak. Leonyid lljics Brezsnyev Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kárával együtt érkezett a te­rembe, ahol már ott voltak a szovjet párt- és kormány­küldöttség tagjai: Andre j Gromiko, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisz­tere, Iíönsztantyin Cscr- nyenko, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, iíönsztantyin Ruszakov, az SZKP Központi Bizottságá­nak titkára, Ivan Arhipov, az SZKP Központi Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnök- helyettese, Viktor Dobrik, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottsága Politi-, kai Bizottságának póttagja, a Lvovi területi Pártbizottság első titkára, valamint Vla­gyimir Pavlov, az SZKP Központi Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió magyar- országi rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete. Politikai, társadalmi köz­életünk számos vezetője vett í’észt a forró hangulatú ba­ráti összejövetelen. Ott vol­tak: Gáspár Sándor, a Ma­gyar Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának főtitkára és Marótliy László, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottságának első titkára, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai; Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Méhes Lajos, a Buda­pesti Pártbizottság első tit­kára, Púja Frigyes külügy­miniszter, Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai nagyköve­te, Szépvölgyi Zoltán, a Fő­városi Tanács elnöke, Hcr- czeg Károly, a Vas-, Fém­es Villamosenergia-ipari Dol­gozók Szakszervezetének fő­titkára, Soltész István kohó- és gépipari miniszter, Varga István, az MSZMP KB osz­tályvezető-helyettese, Biró Györgyné, a Textilipari Dol­gozók Szakszervezetének fő­titkára. A legnagyobb budapesti munkáskerületek vállalatai­nak, kommunistáinak képvi­seletében ott volt a találko­zón Ernszt Antal, a Csepel Vas- és Fémművek Pártbi­zottságának első titkára, Ga- rai Vilmos, a Csepel Vas- és Fémművek vezérigazgatója, Kovács Károly, a XIII. ke­rületi Pártbizottság első tit­kára, Zarnóczi József, a X. kerületi Pártbizottság első titkára, Szer Ferenc, a XXI. kerületi Pártbizottság titkára. A szovjet párt.- és kor­mányküldöttség éf> a ma­gyar dolgozók képviselőinek találkozóján Leonyid lljics Brezsnyev mondott beszédet: — Kellemes kötelességet tel­jesítek ma: átadom Vörös Csepel dicső munkáslcollek- tívájának az. Októberi For­radalom Érdemrendet. Kötelességem kétszeresen is kellemes, mivel magamat is csepelinek, tartom. Jól em­lékszem arra a találkozásra a gyár dolgozóival, amikor a törzsgárdatag megtisztelő cí­met adományozták nekem. Vörös Csepelnek olyan ön­életrajza van, amelyre mél­tán lehet büszke minden munkás, technikus, mérnök, mindenki, aki a csepeli üze­mekben dolgozik. Most két olyan esemény­ről szeretnék szólni, amely- lyel Vörös Csepel nemzetkö­zi híre sok vonatkozásban összefügg. Mindenekelőtt a csepeliek aktív részvételéről a Magyar Tanácsköztársaság megte­remtésében. És bár abban az időben Magyarországon a néphatalom nem maradha­tott fenn, a Tanácsköztársa­ság nagy, lelkesítő segítség volt Szovjei-Oroszországnak. Képünkön: Gáspár Sándor beszél a parlamenti ünnepségen A második — a maga ne­mében szintén nagy jelentő­ségű — esemény 1977 janu­árjában történt. Vörös Cse­pelről hangzott el akkor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját köszöntő munkaversenyre szóló felhívás. A csepeliek mintha csak átvették volna a távoli 1918-ból érkező sta­fétabotot. Lendületük egy tőről fakadt a moszkvai ren­dező pályaudvar munká­sainak lelkesedésével, amely­ben Lenin a munkához való kommunista viszony csiráit látta. Csepel kollektívája képes volt kifejezni azt, ami szin­te a levegőben volt. Éppen ezért vették át a csepeliek kezdeményezését a testvéri országokban, és ezért indul­hatott útjára nemzetközi mé­retekben az októberi jubile­um tiszteletére hirdetett mu nkaverseny. Nagyon jó az, elvtársak, hogy a munkásosztály inter­nacionalista osztály volt és maradt. A Szovjetunió, Magyar- ország és a többi szocialista ország munkássága, a tőkés országok munkásmozgalma szinte naponta bizonyítja magas fokú internacionalista öntudatát, bajtársiasságát, az igaz ügyért harcoló népek­kel való szolidaritását. Egyik nagyszerű példája ennek a hős Vietnam támogatása. Valójában éppen a mun­kásmozgalom internacionaliz­musához kötődnek döntő mértékben az emberiségnek a békéhez, a szabadság, a jó­akarat és az igazság eszméi­nek diadalához fűzött remé- nyei. Engedjék meg, kedves elv­társak, hogy átadjam a szov­jet dolgozók szívélyes, test­véri üdvözletét a magyar munkásosztálynak, minden magyar dolgozónak. (Folytatás a 3. oldalon) Ér az aratásra készülnek Mór az aratásra készülnek a mezőkövesdi Matyó Tsz autó- j szervizében, ahol a tehergépkocsikat készítik elő a nyári, | nagy szállítási munkákra: Képünkön az egyik szerelőt, Visz- j neki Gáspárt látjuk munka közben. Ma délután a rádióban és a tv-ben Leonyid Brezsnyev és Kádár János beszédet mond A szovjet párt- és kor­mán yktildöttség magyaror­szági látogatása alkalmából pénteken délután 3 óra; kez­dettel Leonyid lljics Brezs­nyev, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke, valamint Kádár Já nos, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára beszédet mond a Ma­gyar Rádióban és Televízió­ban. A beszédeket a rádió 18 óra 30 perckor, a televízió pedig 20 órakor megismétli. Javult a gpielÉK Ülést tartott Miskolc város Tanácsa Tegnap Miskolcon, az I. kerületi Hivatal nagytermé­ben ülést tartott Miskolc vá­ros Tanácsa. Elsőként a költ­ségvetés és a fejlesztési alap 1978. évi tervének teljesíté­séről számot adó jelentés került a tanács testületé elé. Az elmúlt évben a visszafo­gottabb korszerűsítés mellett is javult a város közvilágí­tása, a megyeszékhely jelen­tős összegeket költött a köz­területek, parkok karbantar­tására, rekonstrukciójára, utak, hidak felújítására. Fejlődött az egészségügyi szolgáltatás, javult a gyógyí­tás színvonalát javító mű­szer- és gyógyszerellátottság. A fejlesztési alap felhasz­nálása is a terveknek meg­felelően alakult, a lakásépí­tés üteme az elmúlt évben tovább javult, az átadások­ra havonta került sor, így a beköltözések nem húzódtak el az év végére. Tovább épült Miskolc határában a szenny­víztisztító-mű, elkészült az elöülepitő és a klórozó. So­kat költött a város tavaly a helyi közlekedés fejlesztésé­re is. A tanács az 1978. évi költ­ségvetéssel ós a fejlesztési alappal való gazdálkodásról számol adó jelentést elfo­gadta. Ezt követően került napi­rendre a gyermekellátás helyzetéről szóló jelentés megvitatása, Csótai János­nak. a városi tanács elnök- helyettesének szóbeli kiegé­szítője után. Miskolcon a bölcsődék sa­ját konyhával rendelkeznek — egy kivételével — és ka­pacitásuk megfelel a köve­telményeknek. Az óvodák közül 37-nek van saját kony­hája, a többi intézményben pedig csak melegíteni lehet az ételeket. Az óvodai kony­hák többnyire túlterheltek. Számottevően javult az ellá­tás, azzal, hogy a vendéglátó vállalatok immár csaknem hétszáz adag ebédet adnak az óvodásoknak naponta. Az elmúlt években fejlő­dött a napközis ellátás, jól­lehet az igényeket így sem lehet kielégíteni. Az általá­nos iskolák konyhái túlter­heltek, olyannyira, hogy a kötelező előírásokat csak erőlködés árán tudják be­tartani. Évről évre többet vállal a vendéglátóipar ezek­ből a gondokból és napja­inkban is rendelkezik még „szabad kapacitással”, ha többnyire nem is az étkez­tetést igénylő iskolák szom­szédságában, ami viszont az ételszállítás, melegítés szük­ségességét veti fel. Az iskolai konyhák árube­szerzéséről is szó esett, fel­vetődött a tanácsülésen, hogy miért vásárolnak az intéz­ményeket ellátó konyhák a boltoktól, amikor a nagy­kereskedelmi árak kedve­zőbbek ? Miskolc némelyik gyermekintézményének napi igénye olyan kevés, a hűtő­kapacitása ■ olyan szűk, hogy gyakran csak néhány kilós beszerzésről lehet szó a tar­tósan nem tárolható élelmi­szerekből, és ezért kénysze­rülnek az árubeszerzók a boltokba, a piacra. Az étrend, az ételek mi­nősége is nagyító alá került és ennek eredményeképpen elmondható, hogy a konyhák vezetői többnyire szem előtt tartják az életkori sajátos­ságok és a táplálkozási kö­vetelmények összhangját. A bölcsődékben az étrend és az ételek minősége is jónak mondható. Az oktatási intéz­ményekben lehetne változa­tosabb az étrend, jobban ki­használhatnák az idénysze­rűséget (nyári, nyár végi zöldség-, gyümölcsdöinping) és javíthatnának a húsfel­használás arányain is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom