Észak-Magyarország, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-16 / 112. szám

IJ 1979, május 16„ szerda ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Egyenlő m érő év e I r Áramellátó rendszerek, antennaerősítők A békéscsabai Hiradótechnikai Vállalat különböiö teljesítményű áramellátó rendszereket és antennaerösitöket is gyárt. Ai előbbit rádió- és tv-adóállomások és a posta különböző területein al­kalmazzák, az antennaerösitökkel pedig a tv-adások vételi lehe­tőségeit lehet javitani. Az áramellátó rendszerek közül a kis tel- jesitmónyüekct és az antennaerösitöket exportra is készítik. A ké­pen: Háló Mihály az antennaerösitöket méri. Házi tanfolyam a tsz-ekben K ezdetben még egyéni a probléma. Egy i'iutal- i asszony azt kéri a 1 vállalatától, helyezzék öl , reggeli műszakba, hogy el i tudjon járni gyermekéért az | óvodába. Egy fiatalember i kéréssel fordul a gyár szak- i szervezeti bizottságához. ' hogy több szövetkezeti la- | kás közül |UZ egyiket: ő kap- i hassa, miután családjával | lehetetlen körülmények kö- i zott él. Magányosan élő pe- 1 dagógus, kis garzonlakást [ kér a kerületi tanácstól, i mert ágyrajáró és nincs hol [ elhelyezze könyveit. ! Ezután jön a válasz. A fia- ] talasszony kérése teljesil- ■ hetetlen, úgyszintén a gyár- | ban dolgozó fiatalemberé és [ a pedagógus is csak félig 1 romos szükséghelyiségei i kaphat. Bár másokat köny- ! nyűszerrel délelőttösnek [ osztanak be, a gyár is tud 1 lakást adni, a kerületi ta­i i nács is a romos helyiséggel i egyidöben öt garzont utal [ ki az új lakótelepen. A mi j embereink azonban hát- i rányban vannak. i i Es ekkor következik a i szemlélet. Azt mondják ne- [ kik: maga várjon, mert a ] maga férje KISZ-titkár, i maga nem kaphat jobb la- I kast, mert függetlenített út- [ türővezetö, és maga se tü- ] relmetlenkedjen, hiszen • pártmunkás. Mert mit szól- J nak az emberek ahhoz, ha [ felelős személyek előnyt él- i veznek szociális gondjaik i megoldásában, milyen len- J ne ezeknek a döntéseknek a 1 hatása? i 1 Ma a kommunisták er­i kölcsi normáival össze- i egyeztethetetlenek a külön- [ leges előjogok. Együtt élnek, i azonos körülmények között 1 dolgoznak az emberek több- [ segével. Tudják, nem csu- ’ pan nekik, saját boldogulá- | sulira gazdagodik, szépül az i élet. Éppen azért fáradoz- 1 nak,. ha társadalmi munká- ! bari, ha főállásban, hogy i minden állampolgár, társa. ] dalműnk valamennyi rétege i saját életviszonyai javulá- 1 sával is merhesse — nem ! hiába dolgozik. Valameny­nyi kis és nagy eredmény­ben ott találjuk a párt egyszerű közkatonáinak ön­zetlenségét, jelét a nép gondjaival s az egyéni em­beri problémákkal való azonosulásnak. A munkahe­lyen dolgozó ezrek tapasz­talják, hogy kommunista társaiknak csak a munká­ból jut ki több. És ezzel a szerény magatartással mél­tán vívja ki sok párttag, a társadalmi szervezetek megannyi munkása az em­berek tiszteletét. És éppen a kommunisták és a nép mai viszonyát, a gondokban és örömökben az egyforma osztozás tényét ne.m látja az, aki úgy véli, ha egy kommunista szemé­lyes problémáját a lehetősé­gek szerint oldaná meg, an­nak káros hatása lenne. Pe­dig ez a természetes, csakis ez. Nem tudni, milyen szel­lemképpel viaskodik az a vezető, aki szerint a közvé­leményt megnyugtatja, ha a társadalomért többet, hiva­tásból áldozóknak csupán hátrányok jutnak osztályré­szül, főleg akkor, amikor luxusigényektől távol eső, természetes szükségletek ki­elégítéséről van szó. Hogy ki mit és mennyit kaphat nálunk, milyen mun­kabeosztást, lakást, kedvez­ményt, arra objektív mér­cék léteznek a rászorultság szerint. Megengedhetetlen az a nézőpont, amely bü­rokratikusán kirekeszti a közösségért, munkálkodókat a társadalmilag elfogadott, igazságosnak tartott szo­ciálpolitikai gyakorlatból. J oggal tartják azt, hogy ha az ilyen embert fizikai és szellemi ere­jének már-már teljes meg­feszítésére szorítják és szin­te egészségének feláldozásá­ra is, azzal nem a kommu­nisták erkölcsi tisztaságát védelmezik, hanem a má­sokért áldozókat becsülik le. És azokat is, akikért ezek dolgoznak. K. F. A mezőgazdasági nagyüze­mekben a korszerű módsze­rek, a mindinkább tért hó­dító iparszerű termelés meg­követeli, hogy a munkaerő is szakosodjon, a dolgozók va­lamilyen szakmunkásképe­sítéssel rendelkezzenek. Gátja lehet a fejlődésnek, ha a gaz­daságokban nincs elegendő szakmunkás. Megyénkben is több helyen házi tanfolya­mokon igyekeznek kiképezni a szükséges szakképzett mun­kaerőt. Dicséretesek és köve­tendők három közös gazda­ságnak, az emődi Szabadság- harcos, a hejőpapi Üj Élet és a hejőkeresztúri Hejőmenti Termelőszövetkezetnek a fel­nőtt szakmunkásképzés érde­kében tett lépései. Két évvel ezelőtt határozták el, hogy a tehenészetekben dolgozók számára lehetővé teszik a szakmunkásképesítés, s ezzel a jobb munkához szükséges, nagyobb tudás megszerzését. A házi oktatás a Szikszói Me­zőgazdasági Szakmunkáskép­ző Iskola segítségével, fel­ügyelete mellett történt. A vállalkozás eredményesen zárult: a közelmúltban húsz, zömében már kipróbált állat- tenyésztőnek adták át a szarvasmarha-tenyésztő szak­munkás-bizonyítványt. (Csanálossi) Szovjet technikusok új, elektronikus vezérlésű gépet fejlesztettek ki a cukorrépa egyelésére. A gépet olyan szántóföldi területen lehet al­kalmazni, ahol szemenként vetették a .répát. A hatso­ros gép sortávolsága 45 centi­méter és a legjobb ered­ménnyel akkor dolgozhatnak vele, amikor a répának két, •illetve három levele van. Kapcsolók biztosítják, hogy a gép hat eleme tartsa a sor­távolságot. A répaegye] ési folyamat megszakad, ha a ré­pa levelei az elektromos érintkezőt súrolják. A jelzés úgy, a gépen elhelyezett, köz­pontilag programozott, kis számítógéphez érkezik, amely — szükség esetén — a meg­felelő pillanatban hidraulikus úton a sorra merőlegesen, egy vagókésl helyez üzembe, amely a felesleges növényt el­távolítja. A számítógép, elté­rő elektromos vezetőképessé­gük folytán meg tudja külön­böztetni a répát és a gyom­növényeket. Maximális 5 km-es munkasebesség mellett a gép egy óra alatt 1,46 hek­tár területet munkál meg. Idén már megkezdik a gép sorozatgyártását. ★ Szófiai kutatók egy olyan vegyszert készítettek, amely megakadályozza, hogy a ta­laj felszíne a csapadék, vágj’ az öntözés miatt kérgesedjen, és serkenti a magvak csírá- swtsát. A Hypargó nevű bol­gár készítmény vizes oldatát vetéskor, vagy közvetlenül utána permetezik a talajra. A víz elpárolgása után a talaj fellazul, s a magvakból a csí­ranövények gyorsan, könnyen kikelnek. A kísérletek során például megkétszereződött a paradicsommagvak csírázási esélye, s hasonló eredmény várható a cukorrépa és a hagyma esetében is. ★ Amikor az NDK megala­kult, 6,5 millió hektár föld­területen 860 ezer kisüzem gazdálkodott 2,2 millió dol­gozóval. Ma. 6.3 millió hek­táron, mintegy 800 ezren dol­goznak 329 növénytermelő és 3165 állattenj’észtő termelő- szövetkezetben, 420 állami gazdaságban és 229 szak- szövetkezetben. A szövetke­zeti parasztok és a földmun­kások 18,1 mázsáról 38,5 má­zsára növelték a hektáron­kénti gabonatermést, 242 500 tonnáról 2,2 millió tonnára a vágóállat-termelést, 1,4 millió tonnáról 7,5 millió tonnára |i tejtermelést. Az egy tehénre jutó tejtermelés 1782 kilóról 3854 kilóra növe­kedett, s 206 millió helyett, ma évi 4,5 milliárd darab to­jást termelnek. A szocialista építés alapvető változást eredményezett a falvakban. Míg 1960-ban csak minden ti­zedik állandó mezőgazdasági dolgozó rendelkezett szakkép­zettséggel, ma már 85 száza­lékuk. ★ , Csehszlovákiában az utób­bi években a művelhető föld­terület — a különböző védő­intézkedések ellenére — to­vább csökkent. Ugyanakkor a mezőgazdasági területek közel 60 százaléka kevéssé termékeny. Több ezer hektár elvizesedett, lecsapolást kell rajta végezni, a legjobb te­rületeken közel egj’millió hektárt kell öntözni, több mint 600 ezer hektáron ho­mokos, agyagos, vagy köves a talaj, s a földek 30 száza­léka meszezést igénylő, sava­nyú talaj. Mindezek figyelem- bevételével 1990-ig a követ­kező meliorációs munkákra kerül sor Csehszlovákiában: 393 ezer hektáron létesítenek öntözőműveket, 860 ezer hek­tárt csapolnak le, ulagcsö- veznék és 5930 kilométer hosszúságban szabályozzák a vízfolyásokat. Ezenkívül más meliorációs intézkedésekre is sor kerül: a rétek és a lege­lők javítására, maszezósre és az erózió elleni védelemre. Dániában a gabona betaka­rításakor évente mintegy 5 millió tonna szalmát nj’ernek s ezt szeretnék optimálisan felhasználni a szarvasmarha­tartásban. Kidolgozták egy kísérleti üzem tervét, amely­ben a szalmát szódalúggal kezelik. A technológiai eljá­rás több fázisból áll. Az üzembe érkező szalmát előbb összezúzzák, majd tartályok­ban összegyűjtik. A szalma- zúzalékot keverőberendezés­be adagolják, ahol egy szi­vattyú segítségével 27—34 százalékos sűrűségű szúdalú- got adnak hozzá. Alapos ke­verés után az anyagot prése­lik és magas hőíokotj meg­szárítják. A kész szalmabri- ketlek 15—20 fokos hőmér­sékleten hosszú ideig tárol­hatók. Biológiai értékük nö­velése érdekében a brikette­ket ismét összezúzzák, gubo- nadarával, melasszal, ásvá- nj’i anyagokkal és más ele­mekkel dúsítják. Ezután új­ra alaposan összekeverik, préselik és szárítják''. így tel­jes értékű takarmányt nj’er­nek, amit a fejőstehenek ta- karmánj’ozásában, és a szarvasmarha-hizlalásban egj*»ránt felhasználnak. Pajzs 79 hadgyakorlat Czinege Lajos hadseregtá­bornok. honvédelmi minisz­ter meghívására, a Magyar Népköztársaság területén vég­rehajtandó Pajzs ’79 közös hadgyakorlatra kedden ha­zánkba érkezett Dobri Dzsurov hadseregtábornok, a Bolgár Népköztársaság nemzetvédelmi minisztere, Wojciech Jaruzelski, hadse­regtábornok, a Lengyel Nép- köztársaság nemzetvédelmi minisztere, Karl-Heinz Hofj- mann, hadseregtábornok, a Német Demokratikus Köz­társaság nemzetvédelmi mi­nisztere, ion Coman hadse­regtábornok, a Román Szo­cialista Köztársaság nemzet- védelmi minisztere, Dmit­rij Usztyinov, a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió hon­védelmi minisztere és Martin D zur hadseregtábornok, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság nemzetvédelmi mi­nisztere. A vendégeket Czi­nege Lajos és a Honvédelmi Minisztérium katonai taná­csának tagjai fogad\ák. Jelen voltak a Varsói Szerződés tagállamainak budapesti nagykövetei. A Pajzs ’79 hadgyakorla­ton részt vevő nemzetek had­seregeinek legkiválóbb ifjú­kommunistáit tüntették ki kedden, a Magyar Néphadse­reg tapolcai művelődési ott­honában megtartott ünnep­ségen. A kitüntetési ünnepségen részi vett Horváth István ve- zérőrnagy, a Magj’ar Nép­hadsereg politikai főcsoport- főnökének első helyettese, Pompor István ezredes, az MSZMP Néphadseregi Bizott­ságának titkára és a baráti országok hadseregeinek több magas rangú vezetője. Varga László. a KISZ Központi Bizottságának tit­kára a KISZ KB nevében különböző kitüntetéseket és elismeréseket adott át a bol­gár, magyar, román, szovjet és csehszlovák if júkommunis- ta harcosoknak és nevelőik­nek. Ugyancsak kedden adták át a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere által adományozott kiváló címeket a nemzeti táborokban a leg­kiemelkedőbb teljesítményt, nyújtó bolgár, csehszlovák ys. szovjet katonáknak. Hz agil» és propaganda időszerű feladatai Az agitációs és propagan­damunka időszerű feladatai­ról tartottak tegnap délután értekezletet a megyei párt- bizottság székházában. Kalos László, a megyei pártbizott­ság munkatársa köszöntötte a résztvevőket, köztük Kar­ra lies Lászlót, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának al­osztályvezetőjét. majd Kövér Árpád, a megyei pártbizott­ság megbízott osztályvezetője tartott előadást. Az MSZMP Központi Bizottsága és Poli­tikai Bizottsága legutóbbi ha­tározatai alapján részletesen elemezte és ismertette az agi­tációs és propagandamunka legfontosabb elméleti és gya­korlati kérdéseit, feladatait. Ismeretszerzés - iskolán kívül Propagandisták, párt- és KISZ-íunkcionáriusok, gaz­dasági vezetők, munkások, pedagógusok, fiatalok és kö­zépkorúak. Közös céljuk, hogy pontosabban tájékozód­janak a világ dolgaiban, hogj’ tisztábban lássák a tár­sadalom változásait, valósab- ban értékeljenek, s hogy a lehetőségekhez mérten a jobb irányba tereljék dolga­inkat. Ennek a célnak az ér­dekében vállalkoztak négy­évi kemény munkára, az es­ténkénti iskolára, a vizsgák izgalmaira azok a százak, ez­rek, akik jelenleg a Marxiz­mus—Leninizmus Esti Egye­tem szakosító tanfolyamain tanulnak. A tanév egyik leg­érdekesebb programja min­denkor a tanulmányi kirán­dulás, melynek célja azonos a tantervben foglaltakkal: jobban megismerni a köze­get, amelyben élünk. EgJr ilj'en tanulmányi ki­rándulást tettek az MSZMP Borsod megj’ei Oktatási Igazgatósága tanszékvezetői­nek — dr. Vray Miklósnak és dr. Tiner Lajosnak — kí­séretében a magyar munkás­mozgalom-történet szakosító tanfolyam elsőévesei. Ta- nulmányútjuk során a Sze­rencsi Csokoládégyár mun­kásainak helyzetével, az itt dolgozó kommunisták tevé­kenységével ismerkedtek, majd az MSZMP Tarcali községi Bizottságának titká­ra tájékoztatta őket a falusi pártszervezetekben folyó munkáról. A hallgatók tájé­koztatást kaptak azokról a módszerekről, amelyek alap­ján a Marxista—Leninista Esti Középiskolában tanul­nak a falusi munkások, pa­rasztok és értelmiségiek. A tarcali Szőlészeti és Borá­szati Kutatóintézetben az el­mélet és a gyakorlat egy­másrautaltságáról. a tudo­mánynak a termelést segítő szerepéről hallhattak tájé­koztatást. A gyermekek érdekében A nemzetközi gj’ermekév Borsod megyei operatív bi­zottsága ülést tartott május 15-én, A gyermekév számos, társadalmi feladatokkal együttjáró hosszabb távú programot indított el ország­szerte. A megyei feladatok között Is szerepel az a tár­sadalmi összefogás, amely a nevelési együttműködést is elősegíti. A bizottság tegnap tartott ülésén Soós Roland. a megyei OB titkára szá­molt be a kiemelkedő kez­deményezésekről és rendez­vényekről; amelyek a járás: és városi keretprogramok alapján szerveződtek. A me­gye társadalmi munkájában jelentős helyet kapott a gyermekévi és gyermeknapi rendezvények szervezése. A beszámolóban Leninváros. Kazincbarcika és Sárospatak tevékenysége kapott kiemel­kedő munkájáért elismerést. A gyermeknapi országos játék megyei előkészületei­ről Sarlai Petemé megyei úttörőelnök tájékoztatta a megjelenteket. A megyében, folyó egészsé­ges életmódra nevelés ered­ményeiről. feladatairól szá­molt be dr_ Tóth Judit, a megyei egészségnevelési cso­port vezetője. A gyermekév aktualitása számos olj'an egészségnevelési programot indított és indít el. amelj’ hosszabb folyamat eredmé­nyeként hoz változást az egészségnevelés terén. Ebben az évben központibb helyet kapott az egészséges élet­módra nevelés. Az éves program során a családi életre nevelés terén szeret­nének jobb eredményeket el­érni. természetesen a szülök és az iskola segítségére is számítva a gyermekek érde­kében. Az operatív bizottság éves terveiben gazdag, újszerű, a gyerekek érdekeit, örömét segítő programok szerepelne* ■ A világ mezopazáaságáliól

Next

/
Oldalképek
Tartalom