Észak-Magyarország, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-25 / 120. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1979. május 25., péntek Móriczró! — Szikszón Egy szakfelügyelő feljegyzéséből Kodály Zoltán írta: „Az általános emberit minden nép, csak nemzeti sajátsága­in át közelítheti meg.” A gyermekláncmozgalom fel­adata is a tánco's-anyanyelv megismertetése és megtaní­tása. A legfontosabb, hogy minden tanítás játékos for­mában történjen, sok sza­bad táncolási lehetőséggel. Annyit és oly nehézségi fo­kú táncot kell tanítani, amit jókedvvel, „ragyogó szem­mel” tudnak befogadni a gyerekek. Az örömmel befo­gadott tánc színpadon visz- szaadva ragyogó szemeket sokszoroz a nézőtér sorai­ban is. „Jelenei." Lenkey Zoltán rojza A könyvművész életműve Lengyel Lajos-emlékkiá11ítás Miskolcon * Az elmúlt év decemberé­ben kiírt pályázati felhívás­ra tizenegy gyermekcsoport huszonöt pályaművet muta­tott be ez év április 30-án Sátoraljaújhelyen, a Kazin­czy' Általános Iskolában. Me­gyénkből hat csoport tizen­öt pályaművel szerepelt. A bemutató a gyermektánc- mozgaiom színpadi műsor­számainak a gazdagítását tűzte ki célul. így a szak­mai zsűri elsősorban az al- ; kotok, a koreográfusok mun. ! kájá-t kellett, hogy értékel­i je: akik között Erkel-díjas es elsőmunkás alkotó egy­aránt szerepelt. A találkozó jó hangulatú volt; megren­dezéséért köszönet illeti a városi tanács művelődésügyi osztályát és az őket segítő intézmény munkatársait. I A színvonalas műveket | bemutató csoportok lelkes f gyermektáncosait látva, szám­talan gondolat gondként is felvetődött, melyek megol­dást követelnek, épp a mi- 1 né! több „ragyogó szem” ér­I dekében. I Elsőként a formainak tet­sző dolgokról kell szólni, a szervezésről és a rendezés­ről. Nem szerencsés orszá­gos ünnepen — május else­je — rendezni bemutatót, különösen akkor, amikor a szomszédos városban. Sáros­patakon a diáknapok ren­dezvényei lekötik a szakem­berek jelentős részét. Bizo­nyítja ezt az érdeklődők, a résztvevők száma ... A szín­padi körülmények sem vol­tak túlzottan szerencsések; elsősorban a gálabemutató helye és körülményei voltak problematikusak. (A művelő­dési központot éppen újjá­építik) ... Meggondolandó a következő bemutató kiírása is. Szerencsésebb lenne fesz­tivált rendezni nívódíjakkal, amely lehetővé tenné az ár­nyaltabb értékelési és job­ban szolgálná a színvonala­sabb munkát. Ami pedig a tartalmi mun­kát illeti, ezúttal is kiderült: nem szükséges minden gyer­mekcsoport vezetőjének egy­ben alkotónak is lenni! Jól végzett pedagógiai munkával össze lehet fogni egy lelkes, jól dolgozó kis közösségei, amely publikált koreográfiát, vagy meghívott alkotó ösz- szeállítását mutatja be. (Saj­nos, kevés az elfogadható színvonalú kiadvány, a me­gyei módszertani segítség minimális) ... Bár a korábbi évekhez viszonyítva kedve­zőbb a helyzet, de még min­dig gondok vannak a gyer­mekek színpadi öltöztetésé­vel. Ehhez hozzájárul, hogy a jelmezkölesönző vállalat nem rendelkezik megfelelő színvonalú, tánchoz használ­ható viselettel. Nagy gondot jelent a zenekíséret; általá­nosabb értelemben a népze­nélés. amelyhez a zeneisko­lák alig adnak segítséget, in­kább tiltják a növendékeket a népzenéléstől. (Népzenész­képzés hiánya )... Bizony, elszomorító, hogy „Kodály országában” a gyerekek mennyire nem tudnak nép­dalokat énekelni. Mást se na­gyon! Ezt tapasztalván, utó­pisztikusnak tűnik a dübörgő hang: tanuljanak a gyerme­kek iskoláikban esztétikus, ritmikus mozgást, anyanyelvi kultúrájuk játékait és tán­cait! ... E jelzések is mutatják, hogy nem kevés a tartalmi gond és tudott, hogy ezek megoldása nem egyszerű. De társadalmi összefogással nem lehetetlen. Kérdés, hogy,me­gyénk művelődésügyi felada­tai között, mennyi ügyeimet kap a jövőben a táncmozga­lom? ^ Stoll er Antal Már több mint egy éve, hogy eltávozott közülünk Lengyel Lajos íotografikus, könyvművész, tipográfus, a modern alkalmazott művé­szet egyik legkiválóbb hazai képviselője. A miskolci Jó­zsef Attila Könyvtár, amely kiállítótermében következe­tesen olyan kiállításoknak ad helyei, amelyek a képző­művészet és a könyv kapcso­latát érzékeltetik, most em­lékkiállítással tiszteleg a nagy nemzetközi tekintélyű könyvművész előtt, s e tár­lat keretében olyan váloga­tást mutat be Lengyel La­jos munkáiból, amely képes az egész életművel tükrözni, az éppen hatvan évvel ez­előtt Makón, betűszedőként indult művész pályáját alko­tásainak tükrében felvázolni. A kiállítási anyag ajánlá­sa előtt érdemes felhívni a figyelmet Lengyel Lajos né­hány életrajzi adatára is, amelyek művészi érdeklődé­se alakulásának meghatáro­zói voltait. (Az életrajzra vo­natkozó néhány fontosabb adat megtalálható egyébként a kiállítás — Erdélyi János tervezte — kitűnő katalógu­sában és az egyik tájékoz­tató táblán is.) Lengyel La­jos ugyanis fiatalon a fővá­rosba került, ahol Kner Al­bert irányításával, sajátította el a szakma leghaladóbb ha­gyományait, majd Kassák Lajos avantgarde köre és Moholy Nagy László hatásá­ra tekintett egyre nyitottabb szemmel a világra. Reklám­grafikával, címlaptervekkel és szociofotókkal foglalko­zott a harmincas években, és különösen ez utóbbiban már igen markánsan meg­mutatkozott baloldali politi­kai elkötelezettsége. A fel- szabadulás után mind fele. lősebb beosztásokba került, 1948-tól húsz éven át a Kos­suth Nyomda igazgatója volt, de gazdasági funkciója mel­lett mind többet foglalko­zott gyakorló művészként a könyvművészettel, a művé­szeti élettel. Felelős szer­kesztője volt a Magyar Gra­fika című folyóiratnak, tag­ja a Könyvművészeti Bi­zottság elnökségének, .állan­dó díjnyertese a Szép Ma­gyar Könyv pályázatoknak. Munkásságát sok más elis­merés mellett Kossulh-dijial és a Szocialista Hazáért Ér­demrenddel honorálta álla­munk, de nemzetközi kitün­tetésben és elismerésben is bőven volt része: többek kö­zött a Gutenbcrg-díj és az 1970-es moszkvai nemzetközi könyvművészeti verseny nagydíja is jelzi elismertsé­gét. A kiállítás 1930-tól halá­láig kíséri nyomon munkás­ságát. A pályakezdés első éveiben tervezett gyógyszer­csomagolások. nagyméretű és igencsak elkötelezett fotó­montázsok (1933—34-ből) ve­zetik be az anyagot, majd a könyvművészeti alkotások következnek. A terem első részében a felszabadulást, megelőző évek künyvtervei- böl látunk egy értékes válo­gatást. köztük Nagy Lajos Budanest ' agykávéház, Ba­bits Mihály írók két világ­háború között, Kassák La­jos Hídépítők. Illyés Gyula Mint a darvak című köte­teinek címlaptervét és né­hány megvalósult kötetet, mint Murányi Kovács Endre Börtön, Kassák Fújjad csak furulyádat című könyvét, vagy a BabUs-emlékkonyvcl. A tárlat nagyobbik részét a felszabadulást követő könyvtervek — helvennél több látható itt —. tárlók­ban néhány Lengyel tervez­te könyv — például a Ké­" Iskolanap keretében ma.’ pénteken a Szikszói Altala­nos Iskolában Móricz Zsig­mondi-». az intézmény név­adójára emlékeznek tanulók, szülők és pedagógusok. Délelőtt író—olvasó találko­zó keretében Móricz Virág találkozik az iskola tanulók val és a nevelőkkel; délután pedig kiosztják az olvasópá­lyázatra és a képzőművészeti pályázatra beküldött alkotá­sok díjait. (Az előbbire Ö93 pályamunka érkezett a me­gye , általános iskoláiból, a képzőművészeti felhívásra 866 lapot és 11 kisplasztikát, küldtek be a tanulók) ... Este a Szikszói Galériában nyitják meg a kiállítást, és irodalmi műsorral emlékez­nek az iskola névadójára, a száz éve született Móricz Zsigmondi-». pes Krónilta, a Nami István- album, a Herend porcelán­művészete album, a Balzac- sorozat, Heltai Jenő Az ezer- llettedik éjszaká-ju. Ady, Pe­tőfi, Darvas József kötetei, Révai Józse munkái és más politikai művek —. néhány tipográfiai pályamunka, sze­déspélda, az utolsó évtized néhány tanulmánya látható. Kiemelendő — értékeinél és időbeliségénél fogva is — ebből a . körből a néhány nagyméretű szociofoló a harmincas évekből, amelyek a fasisztoid Magyarország néhány jellegzetes vonását örökítik meg. Külön kell szólni részben tanulmány jellegű, másrészt alkalmazott fény-árny képként felhasz­nált folókompozicióiról. va­lamint a néhány fekete-fe­hér lusszignetvöl. tömör íogalmazású kisgratikaj re­mekről. Ezekkel teljes a ki­állítás. amelyet a szép köny­vek kedvelőinek figyelmébe ajánlunk, a rendezéséért pe­dig Fejér Ernőt dicsérjük. * Lengyel Lajos emlékkiál­lítását tegnap délután nyi­totta meg Kass János gra­fikusművész. A tárlat július 7-ig látogatható. (bencdck) A Magyar Irodalomtörténeti Társaság miskolci vándorgyűlése elé i Ma, pénteken délután fél 3 órai kezdettel rangos irodai­mé esemény kezdődik a me­gyei II. Rákóczi Ferenc Könyvtár előadótermében. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat iro­dalmi választmánya, továb­bá a TIT B.-A.-Z. me­gyei Szervezete és irodalmi szakosztálya, a B.-A.-Z. me­gyei Tanács és a Miskolc vá­rosi Tanács művelődésügyi osztályai, a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottsága, a Magyar írók Szövetsége Eszak-m agyarországi Cso­portja és a Napjaink szer­kesztősége A magyar próza a két világháború között cím­mel rendezi meg irodalom- történeti vándorgyűlését. Több mint tíz éve már. hogy irodalomtudományunk jeles személyiségei hasonló alkalommal Miskolcra gyüle­keztek. S a vándorgyűlés mostani témájának különös jelentőséget ad az a tény is. hogy irodalmunk e szakaszá­ban teljesedett ki Móricz Zsígmond frásművészete és életműve, akinek idén ünne- eljük születése centenáriu­mát. Mai prózairodalmunk, s egyáltalán a modern magyar «aéppróza jelenségéi követe­lik a két világháború közti évtizedek szépprózájának mé­lyebb vizsgálatát, a sokolda­lú elemzést. Az a műfaji gazdagodás, a közírás és a szépírás műfajainak egymás­hoz közeledése, olykori egy- bel'onódása. amely mai szép­prózánk legsajátosabb voná­sai közé tartozik, szintén e korszakból eredeztethető, ahogy innen indult ugyan­csak a mában kiteljesedő szociográfiai irodalmunk. A háromnapos eseményso-- rozat ünnepélyes megnyitó­val veszi kezdetét, amelyen a vendéglátó város nevében Csótal János, a Miskolc vá­rosi Tanács elnökhelyettese köszönti az irodalomtörténeti vándorgyűlést, majd Tolnai Gábor akadémikus, az Iroda­lomtörténeti Társaság elnöke mond megnyitót. A vándorgyűlés tanácsko­zását Pálmai pálmán iroda­lomtörténész, főtitkár elő­adása vezeti be. amely átte­kinti a tanácskozás címében jelzett időszak magyar szép­prózájának (egfonlosabb ered­ményeit és vonásait. Ezulán Nagy Péter akadémikus tart előadást a novellaforma fej­lődéséről. majd ,Tarján Ta­más írod a Irvm történész, kri­tikus Mese a regényben cím­mel mond korreferátumot. Holnap, szombaton reggel 9 órakor folytatódik a ván­dorgyűlés tanácskozása. Mik­lós Róbert irodalomtörté­nész, tudományos kutató a bestseller sajátosságairól, Ba­la Imre irodalomtörténész a szociográfiáról és az önélet­rajzról, Nagy Sz. Péter iro­dalomtörténész pedig az esz- széregény műfajának sajá­tosságairól tart előadást. Mindkét napon vita. hozzá­szólások egészítik ki az elő­adásokat. A vándorgyűlés ta­nácskozása zárszóval ér vé­get szombaton, a déli órák­ban. Délután Szerencs—tokaji aulóbuszk Ránduláson vesz­nek részt az irodalomtörté­neti vándorgyűlésre érkezett vendégek, amely során töb­bek között megtekintik a prügyi Móricz-házat. A nrog. ramhoz kapcsolódik az az irodaim! matiné, amelyet a Naojáink szerkesztősége és a TIT megyei irodalmi szak­osztálya rendez máius 27-én. vásárnál délelőtt fél 10 órai kezdettel, ugyancsak a me. gyei II. Rákóczi Ferenc Könyvtár előadótermében. Ezen Bihari Sándor, Fecske Csaba, Gulyás Mihály, Ka­lász László, Papp Lajos, Ser- fözö Simon és Szakonyi Ká­roly müveit tolmácsoljak Csapó János, Kulcsár Imre és Somló Ferenc, a Miskolci Nemzeti Színház művészei. Bevezetőt mond Papp Lajos, a Napjaink főszerkesztője. Miskolc a két világháború közötti időszakban, különö­sen a 20-as évek végén és a 30-as évek elején gyakran volt vendéglátója a korszak kiemelkedő íróinak. Nemcsak Móricz Zsigmond járt rend­szeresen Miskolcra, akit csa­ládi, s baráti szálak fűztek a város irodalombarát körei­hez. de sikeres irodalmi es­teken — amelyek rendezője a Lévay József Közművelő­dési Egyesület volt — szere­pelt személyesen, s művek­kel Kosztolányi Dezső. Ka­rinthy Frigyes. Nagy Endre. József Attila és mások, örö­münkre szolgál, hogy a ven­dég várásnak-vendégi átásnak ez a szép hagyománya foly­tatódik a mostani találkozás­sal. Köszöntjük a Magyar Iro­dalomtörténeti Társaság ma kezdődő miskolci vándorgyű­lésének résztvevőit. V. 1,. A Miskolci Lakáskarbantartó cs Szolgáltató Ipari Szövetkezet értesíti Miskolc város lakosságát. hogy Miskolc, Széchenyi út 43. sz. alatt 1979. április 5-én megnyitotta bemutatótermét Bemutatásra kerülnek a szövetkezet áltál beépítésit illetve felszerelésre kerülő anyagok, vízvezetéki ét- villamos berendezési szerelvények, melyet szövetkeze­tünk a lakosság részére történő szolgáltatási tevékeny­ség végzésénél kíván: ­— üvegezés!, — vízvezeték-szerelési, — villanyszerelési. — festési, tapétázási. — padlóburkolati (hideg- és melegpadló). — falburkolat! (csennie, fa. pvc burkolóanvagoi munkálatoknál. Kérjük, hogy a megrendelések leadása elöli bemutató- termünket meglátogatni szíveskedjenek, mert ezzel a le- adott megrendelések anyagválasztékét, beszerzési lehető ségét, valamint ezen keresztül a kiviteli munka üterpr- sebbé tételét kívánjuk elérni. Gyermektáncbemutató — felnőtt gondokkal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom