Észak-Magyarország, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-13 / 110. szám
1979. május 13., vasárnap ÉSZAK-MAGYARÖRSZAG 10 mnrrn i V _41 ÍL<tv/^vyi iiv>v- w „Mi lesz az idegenlégióival, ha Algériából is kiszorul? Milyen helyet szánnak a tengerentúli szolgálatra hivatott légiónak, ha Franciaország területe csak az anyaországra korlátozódik majd?” — telte fel a kérdést az algériai háború vége felé Gardy tábornok, a zsoldossereg egykori parancsnoka. Az Evianban 1962-ben megkötött franc?'—algériai egyezmény értelmében, az idegenlégió főhadiszállását, a hírhedtté vált Sidi-bel- Abbés-i támaszpontot, 118 év után kiürítették. Pierre Messmer akkori hadügyminiszter azonban kijelentette, az idegenlégió feloszlatásáról szó sem lehet; „új megbízatást” kap. Az új központ, a Marseilles melletti Aubetne-be került, a kiképzőbázisokat pedig Korzika szigetén (egy szigetről mindig nehezebb a szökés) építették ki-. A légióban a tisztek szinte kivétel nélkül franciák. A legénység közé hivatalosan nem vesznek fel francia állampolgárt. Ezt azonban nem nehéz kijátszani: a franciák általában kanadaiként, belgaként vagy svájciként diktálják, be adataikat. A francia idegenlégiót 1831. március 9-én sianítoí- la Lajos Fülöp, királyi rendelettel. Első szakasza így hangzik: „A királyság d.^- rületén idegenlégiót I ^ : alakítani, de bevetni as:-, s a királyság kontinentális területén kívül lehet”. Az idegenlégiót azért-.alapította Lajos Fülöp, .hogy törvényes keretben .foglalkoztassa Napóleon és X. Károly „munkánál körivé” vált zsoldosait. A királyi rendelet értelmiben először- nemzeti zászlóaljakat állítottak fel. Ezen hamarosan. változtattak, mert a különböző ná- ciójú zászlóaljak _közötti rivalizálás majdnem bel háborúba csapott pt. Az első parancsnoknak, a svájci származású StoJ^“. ezredesnek. az is fejfájást okozott, miként zaboláz;.— meg a légiót elárasztó —lahéz fiúkat”. Szökött ft— "encek, gályarabok és törvényes bűnözők szép szú _ iái akadtak a királyi rendelettel alapított „tisztes-szervezetben”. A börtönül ben és a gályákon híre w edt annak, hogy mesúa* lelkeseket rejtettek el aa* ;bah az észak-afrikai jjgoj ban, ahová majd tejűjflt,' fogják őket. .. .A Toulonban 1831-ben behajózott első zászlóalj : itartalócainak azonban csalódniuk kellett: Stoffel ezredes azon a véleményen \^lt, hogy a „fiúkat” csak yr.legkeményebb munkával Mhet megszelídíteni és vak- £ ígyelemre neveim. Tízórás, megállás nélküli ásást rendelt el az afrikai nap gyilkos tüze alatt. A Duale ób Bugarik közötti mocsaras vidéken megépített utat a „Légió Ütjának” nevezték. A túlélőkből olyan katonák váltak, akik vakon vallották: „mi nem Franciaországért, hanem a Légióért harcolunk, a Légió a mi hazánk”. Persze a légió nem magáért létezett, az 1832— 1835-ös hadjárat során lassanként azzá vált, aminek tulajdonképpen szánták: a gyarmati hadsereg „dárdahegyévé”. És ettől kezdve története egybefonódott a francia gyarmatosítás történetével. Megépítik a Sidi-bel-Ab- bés hírhedt erődítményét. Azután 1854-ben Észak-Af- rikából a légiót „kirándulni küldik” a krími háborúba, ahol egységeit; részt, vesznek Szevasztopol bevételében. Az újabb kaland 1863- ban, a mexikói expedíció, egyben a légió első „kis Waterloo-ja”. III. Napóleon nagy ábrándja az volt, hogy Mexikó leigázásával és néhány dél-amerikai állam hozzácsatolásával — francia védnökség alatt — „latin-amerikai katolikus birodalmat” hoznak létre. A „nagy eszme” keresztes- vitézei pedig az idegenlégiósok voltak. Három év után azonban megtizedelve indultak vissza Mexikóból a légiósok: a kolera, a sárgaláz és a mexikói szabadságharcosok golyói mintegy kétezrüket marasztalták ott örökre. Amit azonban magukkal vihettek, az a Iá; ió első legendája volt. A fáma szerint Ö« "• >u kapitány hatvan légi ' :usa 11 órán át tartót,' .Magát egy cameronei n' mo- rúságos kis porfésze ;sn, háromezer mexikói . ato- nával szemben, pars" :sak azért, mert paraneso tap. tak arra, hogy ott , .- 'adjanak. Azóta mine i év április 30-án a „Lég- ; mi hazánk” szólamai , .elle t emlékeznek és a leg : 'ségnek járó dupla a -hol- adaggal adóznak a 1,. nda terémtőinek. Danjou pi- tány fakezét pedig r Í - xixoból kiebrudalt ,5,/? ák magukkal vitték, a légió múzeumában aranytalapzaton állították ki. A „mű- kéz-ereklye” előtt a légiós tiszteletadás kötelező. A kegyetlen kiképzési módszereket, a testet-lelket megtörő bánásmódot a legendák kialakításával, a hazug légiós romantikával próbálták ellensúlyozni. A porosz—francia háborúban vetik be, az alapító okmánnyal ellentétben, először Franciaország területén a Légiót, majd a Versailles-! hadsereg kötelékében részt vesznek a Párizsi Kommün leverésében. E rövid kitérő után újból a gyarmatokon tevékenykedik tovább a hadsereg „lándzsahegye”: Indokína, Dahomey, Szudán, Madagaszkár, Marokkó... A második világháborúban a szövetségesek oldalán harcolnak az észak-afrikai hadműveletekben, a háború után pedig éppen Rommel Afrika-Korpsának katonáiból töltik fel a Franciaország számára Vietnamban újból fontossá váló idegenlégiót. Itt szenvedi el fennállásának legsúlyosabb vereségét — mintegy 15 ezer légiós ' veszett ott Vietnámban. A Dien Bien Phu-i katlanban körülzárt 5800 légiósból 1500 elesett és 4000 megsebesült,' Útban az akció színhelyé;« Bevetésen Kolweziben, Shaba fővárosában A hagyományos légiós-mundér Vietnam után egy újabb kísérlet az összeomlófélben levő francia gyarmat- birodalom összedrótozásá- ra: Algériában szervezik újjá a légió egységeit. De a „fehér kepisek” nem sokáig gyarapíthatták itt sem a légió dicsőségnaplóját. A de Gaulle tábornok által aláírt eviani szerződés 1962- ben úgy tűnt, pontot tesz az idegenlégió algériai történetére. A több mint másfél évtizedes „Csipkerózsika-álom” után a légiósok napja azonban újra „felragyogott”. Üj megbízást kaptak, a légió lassan visszaszivárgott Afrikjába. Ma már nyolc af- rilyti országban állomásoznak francia csapatok. A „nagy visszatérés” a múlt évben volt, amikor is Pá- ri:'£ Afrika szívében vetette be az idegenlégiót. A zairei Shaba tartomány fővárosát az idegenlégió 2. ejtőernyős ezrede foglalta vissza a felkelőktől. Az utolsó légiós 1962- ben esett el igazi tűzharcban, Csádban. Azután a „hosszú unalom” évei alatt legfeljebb egymás kezétől, vágy feldühödött korzikai pásztorok vadászpuskáitól hullott el egy-egy hadfi. Zairé-ban azonban újból voltak „hősi halottak”, és így újabb lapokkal bővülhetett a légió porosodó emlékkönyve. áj)é; Piszkai László Az külföldi utazási a íjánlatai lit JtUl M t BÉCS: 3 napos társasát autóbusszal, félpanziós ellátással. Időpontok: VII. 10—12.,' VIII. 13—15., IX. 18—20., X. 22—24., X. 30—XI. 1., XI. 1—3., XI. 9—11., XI. 21—23., XII. 5—7., XII. 17—19. Részvételi díj kb. 1700—2150 Ft + úti. -j- költőpénz. ALACSONY-TÁTRA: Tale: Hotel Partizán június 1—október 1-ig. Egyhetes turnusok: 2251 Ft/íő Teljes ellátással. j Tale: Faház június 1—október 1-ig Egyhetes turnusok: 1144 Fl/fő Teljes panzióval. Je’ ntkezés és felvilágosítás az IBUSZ Miskolc, .Széchenyi u. 56. sz., valamint az ózdi, kazinbarcikai, leninvárosi, sárospataki, sátoraljaújhelyi, mezőkövesdi irodákban. * rr“” ii a Ha gyomirtó szereket használ, ajánljuk a SATECID 65 WP 7—8 dkg/100 m2 + AKT-IKON 1,5—2 dkg/1002, vagy a SATECID 65 WP 7—8 dkg/100 m2 + MALORAN 2,5—3,5 dkg/100 m2 kombinációkat vetés után, kelés előtt kipermetezve A GYOMIRTÁST POLY JEET szórófejjel végezzék! A területre a következő évben bármi vethető. Kérje a növényvédő szereket árusító szakboltokban. AGROKER. MÁLYÍ A B.-A.-Z. megyei Ár—»forgalmi cs Húsipari V. Miskolc 3501 pályázatot hirdet 1)1 ' jogügyi és igazgatási főosztályvezetői, 1)1 jogügyi osztályvezetői munkakörök betöltésére. Követelmény: jogtudományi egyetemi és jogtanácsosi* végzettség, valamint ötéves szakmai gyakorlat. Pályázatot a személyzeti és oktatási osztályunk részér® kérjük beküldeni.
