Észak-Magyarország, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-13 / 110. szám

1979. május 13„ vasáriwp tSZAK-MAGYARORSZAO 3 A közelmúlt napok kel­lemes gondjai között tartottuk számon azo­kat az ünnepségeket, ame­lyek mint szép hagyomá­nyok ismétlődnek évről év­re, május 1-e körül. Nem nehéz kitalálni, esztendeig tartó példás helytállással, nagyszerű tettekkel, szár­nyaló fantázia megvalósu­lásával összefüggő munka­sikerekért járó, erkölcsi és anyagi elismerésekre gon­dolok. Külön öröm, hogy e szép hagyomány dicséretes részvevői nem csökkennek, hanem éppen növekszenek az évek múlásával. Jó ér­telemben vett büszkeség­gel őrzött vörös vándor­zászlók, üzemek és intéz­mények falain függő Ki­váló Vállalat és Élüzem jelvények, üveg alá kere­tezett oklevelek tanúsítják a munka becsületét, az al­kotás elismerését, az em­beri tettek, a szép szándé­kok megannyi kifejezése­képpen. Sok ezres kollektívák és műhely szögletében dolgo­zó, kis létszámú brigádok vették át ezekben a na­pokban önmaguk és mun­katársaik fáradozásának sa­játos szimbólumaként az elismerést fémjelző zászló­kat és okleveleket. E pil­lanatok ünnepélyességét azonban rendhagyó módon nem a szép formát öltő, gondosan szervezett aktus, hanem a munka tisztelete és a munkásember becsü­lése adja. Ez tükröződött az elismerés jelképévé lett oklevelek, kitüntetések át­adásának légköréből, és ez csendült ki az alkalomhoz illő, őszinte szívből falcadó szavakból. Eme kedves ünnepségek­ből — hála az alkotó em­bernek — jócskán kijut azoknak, kik e. vidéken, az itteni üzemekben, vállala­toknál, szövetkezetekben és intézményeknél, a föld mé­lyén és a szépen sorjázó barázdák mentén, dermesz­tő hidegben és rekkenő hő­ségben már-már hivatás rangjára emelve a munkát — tették és teszik azt, mit tenniük kellett. Nem hiszek abban, hogy amint feladatán túl, újabb és újabb szénnel rakott csillét lódít ki a sötéten csillogó melységből, a meg- szenesedett elei világából, a bányászember, oklevélre vagy vastagabb borítékra gondol. Mint ahogyan azt sem tudnám elképzelni, hogy olyanfajta becsvágy füti a tüzes vassal gyürkö- zö hengerészt, melyet spor­toló érez, amint megelőzi társát, vagy győzelemhez segíti csapatát. És ameny- nyire természetes lezser- seggel mondom ki, hogy verseny, miközben ezernyi magammal lihegve buzdí­tok — annyira zavarba jö­vök, amikor fényesre kop­tatva, évek mindennapjá­nak helytállása kapcsán, szinte rutinból leírom azt a szót: munkaverseny. Sze­retem a sportot, tisztelem a sportolót és büszkén ej­tem ki a nevét hozzám kö- zelláto kluboknak — de bo­csáttassák meg, még sem tudok egyenlőségjelet ten­ni sem papíron, sem gon­dolatban a célba érő iutó, vagy a kész lakást átadó építőmunkás közé. Pedig az eredménynek kijáró tisztelet, a „díjátadás" iln- nepélyetssége, mindkét eset­ben kijár. E " létünk szépségéért, tar­talmasabbá, gazda­gabbá érett minden­napjainkért tenni valamit is, nemcsak történelem ad­ta lehetőség, hanem sajá­tosan forradalmi küldetés is. A tenni akarók között első sorban haladni, a teg­nap cselekedeteiért, közös­séget. gazdagító igaz tettei­ért kitüntetést adni és kap­ni nem gesztus, hanem .jel­kép. Érzésem szerint olyan jelkép, mely nagy hűség­gel őrzi a társadalmi elis­merés sajátos megnyilvá­nulásaként, a munkának és a munkásembernek kijáró természetes tiszteletet. Paulovits Ágoston A BNY-rc készülve mszaz termékújtíonsBg Száz kohászati és gépipa­ri vállalat és 20 szövetkezet több mint 4500 terméket ál­lít ki a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron. Kilenc­ezer négyzetméternyi fedett és szabad kiállítási terüle­ten láthatók a gyártmányok, köztük 300 új termék. A/, új­donságok közül 82-t vásárdíj­ra is beneveztek. Minderről a minisztérium kereskedelmi főosztályának vezetői szól­tak sajtótájékoztatón. A nyolc árucsoportban kialakí­tott standokon szinte min­denhol megtalálhatók majd a KGM-vállalatok. Az Egye­sült Izzó önálló kiállítóként vesz részt. A vásár műszer­ipari bemutatóján a legna­gyobb kiállító a MEDICOR Művek. Az Elektroakusztikai Gyár tíz újdonságot állít ki; közte a moszkvai olimpiára készülő rádió- és tévéhang- lánc-berendezést. Valameny- nyi kiállító vállalat ismerte­ti a gazdaságos gyártmány­szerkezet kialakításában el­ért eddigi eredményeit. Az A-csarnok vitrinsorá­ban a KGST jubileuma al­kalmából a magyar gépipar és szocialista partnerei kö­zötti együttműködés fejlesz­tését mutatják be. Jelenleg csaknem 200 két- és sokol­dalú szakosítási és kooperá­ciós szerződés van érvény­ben a tagországok iparvál­lalatai között. A vásáron számos ilyen együttműkö­déssel előállított gép, beren­dezés, iparcikk is látható lesz. * * • Munka a számítógépek központi egységeinél A termelésirányítási rendszer korszerűsítése A hazánkban tamilé kubai fiatalok, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövetségének és kereskedelmi kirendeltsé­gének dolgozói — mintegy félszázan — a Budapesti Kon­zervgyárban dolgoztak a hét végén, s a szombati műszak keresményét a vietnami gyer­mekeknek ajánlották fel — a nemzetközi gyermekév al­kalmából. E héten — a beruházás eléggé viszontagságos reali- .zálása után — végre meg­kezdhette próbaüzemét az Ózdi Kohászati Üzemek szá­mítóközpontja. A számítás­technikai kormányprogram keretében a munka- és üzemszervezés korszerűsítése érdekében évekkel ezelőtt nyílott lehetőség arra, hogy ez a nagyvállalat önálló szá­mítóközpontot hozzon létre, miután társvállalatainál már régen működnek ezek az ob­jektumok. A számítóközpont létrehozása nem termelő jel­legű beruházás volt, de üze­melésével majd lehetővé vá­lik a termelő- és kiszolgáló berendezések kapacitásának jobb kihasználása, a korsze­rű termelésirányítási és in­formációs rendszer kialakí­tása. A vállalat — mint Ká­ka Lajos főosztályvezető, a számítóközpont vezetője el­mondotta — a számítóköz­pontot elsősorban termelés- irányítási problémák megol­dására kívánja felhasználni. A számítóközpont lényegében a termelésirányítási rendszer korszerűsítését jelenti. A ter­melőkapacitás jobb kihaszná­lása megköveteli a korszerű irányítási módszerek széles körű alkalmazását, a munka. TEISZÖV kiadványa Malömpoliia a termelöszOvetkezeíekben A szakemberképzés feladatai A Borsod megyei Mezőgaz­dasági Szövet keret ele Szövet­sége. a szövetkezetpolitikai ■ osztály összeállításúban, Sza­bó László TESZÖV-ütkarhe- lyetles szerkesztésében Tár­sadalom politika a termelö- szö vet k azét e kben c í m m el tartalmas, hasznos kiadványt juttatott el megyénk terme­lőszövetkezeti vezetőihez. A kiadvány széles körű fel­ni érések, tanulmányok ta­pasztalatait tartalmazza, s következtelései, javaslatai nagyrészt már a TESZÖV el­nöksége, illetve közgyűlése állal is megtárgyalt, elfoga­dott ajánlásokat összegzik. A kiadvány bizonyára hasznos segítség lesz a szö­vetkezetekben végzett sokré­tű gazdasági és társadalom­politikai munka jelenlegi és hosszabb távra szóló felada­tainak gyakorlati megvaló­sításához. A gazdag tartalomból ér­demes ízelítőül megemlíteni néhány megállapítást, ada­tot. amelyek e ..segédanya­got” tanulmányozó termelő­szövetkezeti vezetőknek bi­zonyára rá irány itt .iák a fi­gyelmét a legfontosabb ten­nivalókra. Szól a kötet a tagokról va­ló szociális gondoskodás eredményeiről és gondjairól. Megemlíti, hogy a szociális lét esi t meny ele tek i n telében számottevő előrehaladás van. Saját .üzemi konyhával 22 Isz rendelkezik, ahol állag 2 ezer dolgozót étkeztetnek. Továb­bi 41 tsz és társulás biztosít átlag 4501) fő részére kihor- dásos étkeztetést. A - tsz-ek- ben 117 fekete-fehér öltöző és 1115 mosdó-zuhanyozó mű­ködik. De mindez még nem elegendő. A szakemberképzés hely­zetével és feladataival fog­lalkozó fejezet megállapítja, hogy sokat emelkedett a szakképzettség, nőtt a beta­nított munkások, a szaktech­nikusok. szakmérnökök szá­ma. A fizikai munkások kö­zül 8600-nak van szakmun­kás-képesítése, de ez még mindig csak a dolgozók 27.7 százalékát jelentette a fel­mérés idején. A betanított munkások száma eléri a 18 ezret, ami a dolgozók 60 szá­zalékát teszi ki. Nagymér­tékben nőit. de még koránt­sem kielégítő az. egyetemi és főiskolai végzettséggel ren­delkezők száma. Az. egyete­mi végzettséget igénylő mun­kakörök 00 százalékát, a fő­iskolai végzettséget igénylő munkakörök 52. míg a kö­zépiskolai szintet igénylő munkakörök 74 százalékát töltik be a képesítési előírá­soknak megfelelő sz.akembe­• rek. Ezért fontos feladat, hogy a tsz-ek a szövetkeze­ten belül, megfelelő politikai, erkölcsi és anyagi megbecsü­léssel megteremtsék a mun­ka melletti tanulás feltétele­it. Ezenfelül szoros kapcso­latokat kell kiépíteni az ok­tatási intézményekkel, kezd­ve a pályaválasztás előmoz­dításától, az ösztöndíjak ki- terjesztésén keresztül a pá­lyázati rendszer adta lehető­ségek kihasználásáig. Segíte­ni kell a középfokú szakis­kolát végzett fiatalok elhe­lyezkedését és beilleszkedését a tsz-ekbe. Ajánlatos felke­resni az egyetemeken, főis­kolákon tanuló megyénkben hallgatókat, s megnyerni őket arra, hogy a megye ter­melőszövet kezeleiben helyez­kedjenek eh Külön fejezet értékeli a szocialista brigádmozgalom és a munkaverseny fejlődé­sét. Nagy előrelépés, hogy míg lí)7Ü-ben 42 Isz-ben, alig több mint 2000 taggal, 125 szocialista brigád működött, most már több mint 90 tsz- ben, szakszövetkezetben és társulásban, 500-nál több szocialista brigád dolgozik eredményesen, s taglétszá­muk megközelíti a nyolc és fél ezret. E nagyszerű ered­ményeket elérő, a közösség formálásában is nagy szere­pet játszó kollektívák a dol­gozó tsz-tagok és alkalmazot­tak mintegy 24 százalékát teszik ki. tehát a továbblé­pésre tőség. még itt is sok a lehe­Hosszan TESZÖV különböző zölt érdekesebb megállapításokat sorolhatnánk a kiadványából, a fejezetekben kő- adatokat, amelyeket érdemes tanulmányozniuk, s munkájukhoz hasznosítaniuk a termelőszövetkezeti veze­tőknek. (P­és üzemszervezési tevékenység színvonalának további javí­tását. A korszerű i.ányitá- si módszerek alkalmazásá­nak egyik feltétele az infor­mációs rendszer fejlesztése, amely egyrészt szervezési, másrészt adatfeldolgozási fel­adatot jelent. Az ilyen irá­nyú korszerűsítés mellett és ezzel együtt az önálló szá­mítóközpont létrehozásával további termelési tartalékok feltárása is lehetővé vált. A közvetlen termelésre vonat­kozó adatok feldolgozásán kívül az önálló számítóköz­pont tevékenysége kapcsán figyelemmel kísérhető a vál­lalati árbevétel alakulása, a bank- és vevőkapcsolatok stb. Fontos szerepet tölthet be az anyag- és készletgaz­dálkodás területén, valamint a kialakítható beszerzési, el­adási feladatok szervezésé­ben. A számítóközpontnak teliát közvetve nagy szerepe van a vállalat várható több­lettermelésének, többletnye­reségének az alakulásában. A könnyűszerkezetes ele­mekből készített épületben kialakították a gépek, a be­rendezések működésének fontos feltételeit. A magyar gyártmányú klímaberende­zés a géptermekben 22—24 Celsius-íokot és 60 százalé­kos páratartalmat produkál automatikusan, a fűlő- és hűtőrendszer segítségével. A számítóközpont lelke a két darab szovjet gyártmányú ESZ—1022 típusú számító­gép. Mint a főosztáiyvezető elmondotta, ezek a gépek a közepes kategóriába tartoz­nak, másodpercenként 80 ezer művelet elvégzésére ké­pesek. Kiválasztásuknál el­sőrendű szempont volt az üzembiztonság. A kétgépes rendszernek ugyanis ilyen szempontból óriási előnyei vannak. Hasonló módon dön­tőitek az úgynevezett peri­fériaberendezések kiválasztá­sánál is. Korszerűsítették az adatelőkészítést és -rögzítést. A számítóközponton kívül a gyár üzemeiben külön adat­rögzítő berendezéseket tele­pítenek annak érdekében, hogy gyorsabb és hibátla­nabb legyen ez a művelet. Az úgynevezett forrásközeli adatrögzítésnek nagy szere­pe lesz. A számítóközpont­ban most van folyamatban a 16 munkaállomásos Video- plex—III. típusú magyar adatrögzítő berendezés üzem­be helyezése, amelyet még ebben a fél évben fejeznek be. Az adatelőkészítés korsze­rűsítése szinkronban van a modern, a mágnesszalagon, a mágneslemezeken levő adat­rögzítés lehetőségeivel. A számitógépes adatfeldolgo­zás után az úgynevezett sor- nyomtató gépek leporellókon szolgáltatják a szükséges adatokat. Ezek a gépek per­cenként ezer sor leütésére képesek. Ugyanakkor mág­nesszalagon és -lemezen tá­rolják is a feldolgozott ada­tokat, programokat, annak érdekében, hogy utólag is elemezhetők, feldolgozhatok legyenek. A leporellókon le­vő adatokat a megfelelő irá­nyítási szintek, kapják meg a számítóközpontból. A két műszakban működő számítóközpont száz dolgo­zóval megkezdte próbaüze­mét. Az első fél év végéig legfontosabb feladatuknak a hibák kiszűrését tartják, olyan programok ismételt feldolgozásával, amelyeket már korábban ellenőriztek. Ugyanakkor bizonyos beren­dezések — mint például a Videoplex—III. és az üze­mekben az adatrögzítők — felállítása most van folya­matban. A tervek szerint a második fél évben bizonyos programok párhuzamos fel­dolgozására kerül sor. Ez aztt jelenti, hogy a berendezések munkáját ellenőrizendő, egy és ugyanazon programok fel­dolgozása folyik az Ózdi Ko­hászati Üzemek új számító­központjában és ugyanakkor bérmunkában Miskolcon, a Szervezési és Ugyvitellechni- kai Vállalatnál. Erre az eredmények összehasonlítása céljából van szükség. A szá­mítóközpont rendes, üzem­szerű használatára az úgy­nevezett ..éles” programok feldolgozására 1980. január elsejétől kerül sor. Addig még a létszámot is bővíteni keli; mintegy 30 rendszer- szervezői ismerettel rendel­kező mérnököt, programozó matematikust és közér fokú végzettségű adatelökészitő és -rögzítő munkakör ellátására alkalmas dolgozót vesznek fel. A számítóközpont létreho­zásának szükségességéhez ma már nem fér kétség. A je­lenlegi szigorú, igényes költ­séggazdálkodás követelmé­nyei között, a termelésirá­nyítás korszerűsítésének szük­ségessége mellett nem lehet eltekinteni az önálló számí­tóközpont tevékenységétől. A nagyvállalat az idén is több mint tizmilliárd forint érté­ket produkál. Forgóeszköz- állománya megközelíti a két­milliárd forintos értéket. Munkájához. tevékenységé­hez több mint 40 ezer anyag- féleséggel kell dolgoznia, készáru termékeinek méreí- és minőség szerinti csopor­tosítása több százra tehető. Éves szintű rendelésállomá­nya megközelíti a 40 ezret, a különböző anyagféleségekből egy év alatt a ki- és bevé­telezés eléri a 300 ezret. A gyártáskövetési rendszerben például egy évben több mint 15 ezer acélműi adagról kell feldolgozni a leglényegesebb adatokat. — Azt tartjuk a legfonto­sabbnak — mondotta a fia­tal főosztályvezető —. hogy megtaláljuk a számítóköz­pont fM használásának azo­kat a területeit, amelyek a vállalat irányításában kulcs- területnek számítanak. El­képzeléseink szerint nagvtai- taiékokat tárhatunk fel a számítóközpont segítségével, például termékeink gyártási és értékesítési minőségének közelítésében, ami évente több tízmillió forintos meg­takarítást jelenthet. A szá­mítóközpont a helyes válla­lati alkalmazás esetén tehát a gyorsan megtérülő beruhá­zások közé tartozhat. Oravw János Fróbaiizem az ózdi száióközporian

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom