Észak-Magyarország, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-11 / 108. szám

yiLAG PROLETÁRJAI,.EGYESÖUETEKS JBT AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLEN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV, évfolyam, 108. szám Ära: 1.20 forint Péntek, 1970. május 11. Brezsnyev üzenete az amerikaiakhoz Cyrus Vance, az Egyesült Államok külügyminisztere sajtóértekezletet tarlóit, és azon bejelentene. hogy a ha­dászati fegyverrendszerek korlátozásával kapcsolatos tárgyalásokon a lényeget il­lető alapvető kérdésekben el­vileg megegyezés jött létre. Kijelentette továbbá, hogy a küldöttségeknek most Genfben egyrészt bele kell foglalniuk a megállapodás szövegébe az elért megegyezéseket, más­részt. pedig be kell fejezni néhány egyéb, másodrendű kérdés egyeztetését. A külügyminiszter, az elért megegyezést kommentálva, kijelentette, hogy a Szovjet­unió és az Egyesült Államok most az új SALT-megállapo- dás aláírásának küszöbén áll és hogy a megállapodás a nukleáris fegyverkezési hajsza gyakorlati korlátozását jelen­ti. Á kérdéssel kapcsolatban rövid nyilatkozatot tett James Carter, az Egyesült Ál­lamok elnöke és Harold Brown hadügyminiszlw is. Kijelentették, hogy a SALT- megállapodás pozitív szerepet tölt be a fegyverkezési haj­sza korlátozásában, a nukle­áris háború veszélyének csök­kentésében. valamint a szov­jet—amerikai kapcsolatok ál­talános fejlesztésében. Az amerikai elnök nyilatkozatá­ban mindazonáltal megismé­telte azt a kitételt, hogy fel­tétlenül szükség van az Egye­sült Államok „erős védelmi rendszerének” fenntartására és „a NATO megszilárdítá­sára”. Carter amerikai elnök 12 órán belül két beszédben is figyelmeztette a törvényho­zási: a SALT-szerződés el­utasítása súlyos csapás volna az ország érdekeire és a vi­lágbékére. Az elnök szerdán este a de­mokrata párt tisztségviselői előtt, csütörtökön reggel ke­reskedők előtt beszélt a szer­ződésről. Utóbbi beszédében a ma élő nemzedékek legfon­tosabb feladatának nevezte, hogy érvénybe léphessen az . új hadászati fegyverzetkorlá­tozási egyezmény. A szovjet hírközlő szervek csütörtökön ismertették azt a washingtoni bejelentést, amely szerint a Szovjetunió és az Egyesült Államok között lét­rejött az el rí megegyezés a hadászati támadófegyverek korlátozásáról szóló új megállapodásról, az úgyneve­zett. SALT—II-ről. Az első rövid kommentárok minde­nekelőtt azt emelik ki, hogy a Szovjetuniónak és a szocia­lista közösség többi országá­nak véleménye szerint a SALT—II. fontos lépést jelent a fegyverkezési verseny meg­fékezéséhez vezető úton. Mint ismeretes, a hadászati támadófegyverek korlátozásá­ról szóló szerződést hat és fél éves előkészítő munka után sikerült formába önte­ni. 1973. nyarán, Leonyid Brezsnyev. amerikai látogatá­sa idején a két fél közös nyi­latkozatot fogadott el a tár­gyalások alapelveiről. Az el­múlt csaknem hatéves idő­szakban azonban a tárgyalá­sok több ízben is lelassultak — az amerikai fél magatartá­sa következtében. Előbb az Egyesült Államok elnöki tisz­tében bekövetkezett változás, a Watergate-ügy nehezítette meg az érdemleges megbe­szélések folytatását, de ami­kor Brezsnyev és Ford Vla­gyivosztok! megbeszélésein 1974-ben újabb elvi megegye­zést sikerült kialakítani, elvi­leg már nem lett volna aka­dálya a megállapodás megkö­tésének, s az időközben be­következett problémák álta­lában az amerikai fél maga­tartásának következményei voltak. Moszkvában kezdettől fog­va azt hangsúlyozták, s a most létrejött megállapodás­sal kapcsolatban is azt eme­lik ki. hogy a hadászati tá­madófegyverek korlátozása egyaránt érdeke mind a Szovjetuniónak, mind az Egyesült Államoknak. A SALT-megállapodás meg­kötése ilyen feltételek alap­ján viszont olyan nagy fon­tosságú első lépés lehet — hangoztatják á szovjet fővá­rosban —, amely egyrészt megnyitja az utat a további tárgyalások előtt, előkészíti a meglevő fegyverzet csökken­tését. a nukleáris fegyver­készletek és a hordozóeszkö­zök számának valódi csök­kentését és távlatban az ilyen fegyverek megszüntetését, másrészt előkészíti az utat a két ország közötti jobb meg­értéshez, más — mind a két­oldalú kapcsolatokat érintő, mind pedig az egész nemzet­közi helyzettel összefüggő — kérdések rendezésére. (Folytatás a 2. oldalon.) Kopasz-hegy lábánál ti* tette »§ Tavaszi szőlőszántás a tokaji Kopasz-hegy lábánál teÉii (3. oldal) ti rádió- és lí-iisi (7. oldal) Tegnap délután tartották Sajószentpéteren a Petőfi Sándor Művelődési Házban a májusi béke-, barátsági és szolidaritási hónap megyei megnyitóünnepségét. A nagy­gyűlésen részt vett Dudla József, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője, Bialis József, a Miskolci járási Párt- bizottság első titkára, Török László, a KISZ megyei bi­zottságának első titkára, dr. Balogh András, az SZMT tit­kára, Mikita Ferenc, a Mis­kolci járási Hivatal elnöke, Zelena János, az MSZMP Sa- jószentpéteri nagyközségi Bi­zottságának titkára. A Sajószentpéteri Üveg­gyár énekkarának köszöntője után Amriskó Gusztáv, a Ha­zafias Népfront megyei tit­kára megnyitó beszédében a II. világháború befejezésének évfordulójáról emlékezett meg. Ezután Duschek Lajosné, az MSZMP KB tagja, a SZOT titkára mondott ünnepi be­szédet. — Harmincnégy évvel ez­előtt fejeződött be a második világháború. A német fasiz­mus felett aratott győzelem napja azóta olyan ünnepe az emberiségnek, amelyik a to­vatűnő évekkel sem halvá­nyul, mindenütt megemlé­keznek róla a világon mun­kások, parasztok és értelmi­ségiek. A háború óta új nem­zedékek nőttek fel, akik már csak a történelemkönyvből ismerik a II. világháború eseményeit, azt, hogy a leg­nagyobb áldozatot a Szovjet­unió hozta: 20 millió ember adta életét a fasizmus elleni háborúban. Ipari, kulturális értékek óriási mennyiségben pusztultak el Európa-szerte. A győzelem napjára emlékezve a haladó emberiségnek azon­ban gondolnia kell arra is, hogy vannak a haladásnak ellenzői, hogy a népek függet­lenségének, szabadságának kivívását különböző érdekek hátráltatják a világban. Ezt követően a SZOT tit­kára arról a változásról be­szélt, ami a II. világháború óta végbement Európában és alt egész világon. Szólt a Szovjetunió és a szocialista országok eredményeiről, a haladásért küzdő erők küz­delmeiről. — Európa népeinek min­dent meg kell tenni, hogy a kontinens 34 éves békéje fennmaradjon és ennek érde­kében hallatni kell a hangját a békeszerető emberiségnek. f Folytatás a 2. oldalon) Tegnap este nagy érdeklő­dés mellett került sor a Ró­mai Sándor Művelődési Köz­pont színháztermében a 19. miskolci filmfesztivál meg­nyitójára. A megjelenteket György István Balázs Béla- díjas filmrendező, a fesztivál igazgatója köszöntötte. A 18 órakor kezdődő ünnepi ak­tuson megjelent Grósz Ká­roly, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető­je, Deine László, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára, Drótos László, az MSZMP Miskolc városi Bi­zottságának első titkára, Ró­nai Rudolf, a Kulturális Kap­csolatok Intézetének elnöke, Boros Sándor miniszterhe­lyettes. Szabó B. István film- főigazgató. Bujdos János, a megyei tanács elnökhelyette­se. Tóth .József, az SZMT ve­zető titkára, valamint Bor­sod- Abaúj-Zemplén megye számos közéleti vezetője. György István bemutatta a 19 miskolci filmfesztivál zsű­rijét. majd felkérte Rózsa Kálmánt. Miskolc megyei vá­ros Tanácsának elnökét, ün- neoi beszédének megtartásá­ra Rózsa Kálmán Miskolc vendégszerető és művészet­pártoló lakossága nevében köszöntötte a fesztivál részt­vevőit — a hazai és külföl­Rózsa Kálmán beszéde di vendégeket —, majd a kö­vetkezőket mondotta: „Váro­sunk a munkáskultúra nagy, nemes hagyományaival ren­delkezik, méltó mecénása ma is a szocialista kultúrának. A miskolci filmfesztivál az el­múlt évek során rangot ví­vott ki magának. Nemcsak a magyar, de a külföldi al­kotók is szívesen jönnek vá­rosunkba. Örömmel köszönt­jük itt azokat az alkotókat is, akik a különböző nemzetközi fesztiválokon sikerrel szere­peltek és vitték el a magyar filmművészet hírét halárain­kon túlra. Az ű részvételük és a nem­zetközi érdeklődés is mutat­ja, hogy a miskolci filmfesz­tivál a hazai és a külföldi Rózsa Kálmán megnyitó beszédét mondja filmszakmában már egyaránt eseménynek számít... Itt, a fesztiválpalotában az elkö­vetkezendő öt nap alatt két év munkájából 48 filmet lát­hat a kedves közönség. A bemutatásra kerülő filmek mindegyikéről elmondhatjuk, hogy a valóságra épülő vízió, a társadalmi mozgásra, a vál­tozásokra, az embereket ér­deklő témákra való reagálás, a mai élet ihletése. Mindez biztató remény a fesztivál sikeréhez... A fesztivál programját számos közönség- találkozó és ankét teszi tel­jessé. Most. a fesztivál indu­lásánál Eizenstein szavait ajánlom figyelmükbe: »Foly­tassuk fáradhatatlanul az al­kotótevékenységet, kutas­sunk folyamatosan, nézzünk előre bátran az új korszak arculatába, dolgozzunk a mű­vészet nevében, mely arra rendeltetett, hogy milliókhoz vigye közel a jelenkor legne­mesebb eszméit.«” * A megnyitó utón a Film­híradó különkiadásaként megtekintette a közönség Zombori Katalin Borsod me­gyéről készült híradófilmiét, majd Jankovics Marcell Küz­dők című animációs filmjé­vel megkezdődött a verseny- program. Mi valósult meg? Ülést tartott a Miskolc városi Tanács V. B. Miskolc város Tanácsa az elmúlt évben jól gazdálko­dott az 1978. évi költségvetés és a fejlesztési alap forint­jaival. Ennek következtében tovább javult a lakossági el­látás, bővült a szolgáltatás kapacitása, javult a szolgál­tatások színvonala is. A korábbihoz képest visz- szafogottabbak voltak a kor­szerűsítések, ennek ellenére például számottevően javult a megyeszékhely közvilágí­tása és ez legjobban a fontos útkereszteződéseknél, átjá­róknál, a város gerinc-úthá­lózatán mutatkozik meg. Nagj' összegeket költött Miskolc tavaly is a parkok, közterületek gondozására, karbantartására, ennek elle­nére a város zöld szigetei szebbek lehetnének. A jelen­tős áldozat egv része például éppen a rongálok miatt kár- bavész. Valamennyi munkát sike­rüli befejezni, amit az utak, hidak felújítása, korszerűsí­tése érdekében terveztek Miskolcon. A két tucat fel­újításra hatvan-, apróbb kátyúzásokra, út-, hídkar- bantarfásra 22 millió forin­tot költöttek. Tovább javultak az óvodai elhelyezés feltételéi, elsősor­ban új létesítmények átadá­sával, ugyanakkor általános, hogy a miskolci óvodák zsú­foltak. Nagy feladatot, sok terhet rónak a városra a gyermek- élelmezés gondjai, ugyanis az a megoldás, hogy másfél ezer gyerek a vendéglátó vállalat segítségével juthat ebédhez, tetemes többletköltséget kö­veted. A fejlesztési alap lakásépí­tésre fordított forintjai iga­zán jól kamatoztak. Tavaly a tervezett új otthonok Mis­kolcon mind megépültek és ami még szerencsésebb, fo­lyamatosan, jó ütemezésben, vagyis nem az év utolsó hó­napjaira maradt a költözkö­dés. A műszaki átadás és a kulcsátadás között rövidült az idő, minőségi kifogás, hi­ánypótlás is jóval kevesebb volt, mint az előző években. A tavaly megépült új laká­sok 93,2 százalékát az Ava­son adták át, csak elenyésző arányban épültek új ottho­nok a város más területein. Tovább épült a megyeszék­hely szennyvíztisztító telepe a Sajó-parton, elkészült az előülepítő és a klórozó. A költségvetés és a fej­lesztési alap össz.egeihez tár­sadalmi munkájával a la­kosság és az üzemek kollek­tívái 45,3 millió forint érté­kű segítséggel járultak hoz­zá. A lakossági társadalmi munka értékelése során az első helyre a harmadik ke­rületiek jutottak, csaknem kétszer annyi munkával, mint a második helyen vég­zett második kerületiek, és több mint háromszor annyi­val. mint a harmadik helyen végzett első kerületiek. Ä Miskolc városi Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap délelőtt a bejelentések, ja­vaslatok tárgyalása után a költségvetéssel és a fejlesz­tési alappal való gazdálkodás elmúlt évi eredménveit tár­gyalta majd a pénzügyi el­lenőrzések tapasztalatai az elmúlt évi lakáselosztási terv végrehajtása, az 1979-es évi lakásjuttatási, lakásértékesí­tési névjegyzék került a vb elé. Békenagygyíílés Sajészentpéteren Vélemények a SALT-egyezményről Moszkvában és Washingtonban

Next

/
Oldalképek
Tartalom