Észak-Magyarország, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-09 / 106. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1979. május 9., szerda ummlá Magyar-bolgár I özlcmény Uivizli lávirat (Folytatás az 1. oldalról.) minden bizonnyal jól szol­gálják majd a szemináriu­mon elhangzott előadások és viták — mondotta a megyei pártbizottság első titkára. Dr. Bodnár Ferenc megnyi­tó előadását követően dr. Szabó János, az ÉVM állam­titkára „Gépészeti szerveze­tek szerepe és helye az épí­tőiparban” — címmel tartot­ta meg vitaindító előadását. Bevezetőjében szólt arról a hatalmas fejlődésről, amit az elmúlt évtizedek alatt ért el az építő- és építőanyag-ipar. Az eredményeket a párt- és az állami vezetés is elismeri. Az elért eredmények azon­ban nem homályosílhatják el a gondokat. Az építő- és építőanyag-ipar a ro­hamos fejlődés ellenére sem tud lépést tartani a még gyorsabban bővülő igények­kel. Ha a gépesítés oldaláról közelítjük meg a nehézsége­ket, azt kell megállapítanunk, hogy a szak- és szerelőipar­nál, a közmű- és mélyépítés­nél, valamint az épületfenn­tartási munkáknál a gépesí­tés viszonylagos elmaradott­sága is hozzájárult a lema­radáshoz. Egyebek mellett a gépál­lomány vegyes összetétele, a központi koordináció nélkül, lervszerűtlenül beszerzett gé­pek nehezítik a gépláncok ki­alakítását, az • alkatrészellá­tást, a folyamatos karbantar­tást. Társadalmi, politikai, gazdasági céljaink megvalósí­tásáért az építőiparnak gyor­sabban, hatékonyabban, jobb minőségben kell kielégíteni, megvalósítani a gazdasági fejlődést és az életkörülmé­nyek javítását szolgáló épí­tési igényekét. A fejlesztés­ben a legfontosabb célkitű­zés továbbra is az építés ipa­rosítása, ezen belül a gépesí­tés. Az egyik legnehezebb fel­adat a fenntartási építés fej­lesztése. A KB októberi hatá­rozata is megállapította: az ország épületvagyonának megóvására, az elmaradt fenntartási, felújítási munkák pótlására az eddiginél na­gyobb erőt kell összpontosí­tani. Dr. Szabó János vitaindí­tó előadása után Szabó Ben- cze János, az 'ÉVM osztály­vezető-helyettesének ,.A gé­pészet felépítése és feladatai az építőiparban” című elő­adásával folytatódott a sze­minárium. Ma délelőtt 9 órakor Bársony János, az EVM főosztályvezetője a gé­pészeti szervezetek fejleszté­séről tart előadást. ért— Ma kezdődik az FKP kongresszusa Szerdán reggel nyílik meg a Párizs vörös övezetéhez tartozó Saint Ouen kisváros sportcsarnokában a Francia Kommunista Párt XXIII. kongresszusa. A párt Köz­ponti Bizottsága kedden ösz- szeült,, hogy megtegye a vég. ső előkészületeket a tanács­kozásokra, és jóváhagyja a beszámolót, amelyet szerdán Georges Marchais főtitkár terjeszt elő a KB tevékeny­ségéről és a kommunisták előtt álló feladatokról. A beszámoló címe: „A Fran­cia Kommunista Párt egy­séges harcban a nadrágszíj- meghúzó politika, a munka­nélküliség, a tekintélyuralmi módszerek és a nemzeti' le­mondás ellen, harcban azért, hogy a demokrácia útján, Franciaország javára mun­kálkodva, haladjon a szocia­lizmus felé.” A francia kommunisták tanácskozásán 98 megyei fö­deráció csaknem 2000 kül­dötte vesz részt. A kongresz- szus előkészítése több hóna­pig tartott. A 700 ezer párttag (az 1976-ban ugyancsak Saint Ouenben megtartott XXII. kongresszus óla a taglétszám több mint 200 ezer fővel nőtt) a 28 ezer pártsejtben, majd a pártszekciók 3000 tanács­kozásán gondosan megvitat­ta a kongresszusi dokumen. tumokat. Kedden Párizsba érkezett a Francia Kommunista Párt XXIII. kongresszusán részt vevő magyar pártküldöttség. Óvári Miklóst és Bereez Já­nost az Orly repülőtéren a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­bízottai és Pehr Imréné, a Magyar Népköztársaság pá­rizsi nagykövetségének ideig­lenes ügyvivője fogadta. HIRDETMÉNY Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat Kazincbarcikai Üzemigazgatósága értesíti a lakosságot, hogy a FARKASLYUK—LADÁNYVÖLGY közötti térségben most megépített 20 kV-os szabad­vezetéket 1979. május 12-én FESZÜLTSÉG ALÁ HELYEZI! A vezeték érintése, illetve megközelítése életveszélyes! , HIRDETMÉNY Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat Kazincbarcikai Üzemigazgatósága értesíti a lakosságot, hogy a HÓDOSCSÉPÁNY—ARLÓ közötti térségben most megépített 20 kV-os szabad- vezetéket 1979. május 12-én FESZÜLTSÉG ALÁ HELYEZI! A vezeték érintése, illetve megközelítése életveszélyes! HIRDETMÉNY Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat Kazincbarcikai Üzemigazgatósága értesíti a lakosságot, hogy a SOMSÄLY—FARKASLYUK közötti térségben most megépített 20 kV-os szabad- vezetéket 1979. május 12-én FESZÜLTSÉG ALÁ HELYEZI! A vezeték érintése, illetve megközelítése életveszélyes! (Folytatás az 1. oldalról). Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke má­jus 7—8-án baráti látogatást tett hazánkban. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke fogadta a bol­gár kormányfőt akivel meg­beszélést folytatott. Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szintén találkozott Sztanko Todorovval, és megbeszélést folytatott vele. Lázár György és Sztanko Todorov tájékoztatta egymást az országaikban folyó szocia­lista építőmunka időszerű kérdéseiről, áttekintette a magyar—bolgár együttműkö­dés helyzetét. Megállapítot­ták, hogy a két szocialista ország kapcsolatai sikeresen fejlődnek az élet minden te­rületén. Állást foglaltak a gazdasági együttműködés, a termelés szakosítása és a kooperáció bővítése mellett. A miniszterelnökök elisme­réssel méltatták a két ország gazdasági szerveinek munká­ját a kapcsolatok bővítésé­ben. Kiemelten foglalkoztak a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság közöt­ti gazdasági, valamint műsza­ki-tudományos együttműködés sokoldalú fejlesztésével, az 1990-ig terjedő időszakra. Hangsúlyozták országaik érdekeltségét a KGST komp­lex programjának végrehaj­tásában, a szocialista közös­ség országai gazdasági együtt­működésének továbbfejlesz­tésében. A kormányfők véleményt cseréltek a nemzetközi hely­zet egyes időszerű kérdései­ről. és megelégedéssel állapí­tották meg a nézetek teljes azonosságát. A megbeszélések szívélyes elvtársi légkörben, népeink testvéri barátságának és sok­oldalú együttműködésének el­mélyítésére irányuló, kölcsö­nös törekvés szellemében folytak. A bolgár miniszterelnök baráti látogatásra hívta meg Lázár Györgyöt. A magyar kormányfő a meghívást kö­szönettel elfogadta. Sztanko Todorov kedden el­utazott hazánkból. Szovjet kitüntetések Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke kedden a Kremlben kitüntetéseket adott át kiemelkedő katonai vezetőknek, a párt- és ál­lamapparátus kimagasló munkát végzett dolgozóinak. Anatolij Gribkov hadse- regtábornokot, a szovjet fegy­veres erők szolgálatában szer­zett érdemeiért, 60. születés­napja alkalmából Lenin- renddel tüntették ki. Leonyid Brezsnyev a kitüntetés át­adásakor rámutatott, hogy Gribov tábornok hatalmas munkát végez a Varsói Szer­ződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek vezérkari főnökeként. További három katonai ve­zetőt — Alekszandr Majorov hadseregtábornokot, Vlagyi­mir Visenkov és Alekszej Me- lehin vezérezredest —ugyan­csak Lenin-renddel tüntették ki. Kitüntetésüket harci és a politikai kiképzés szervezé­sében elért sikerekért, az egy­séges, magas szintű harci készség megteremtéséért és a bonyolult haditechnika elsajátításáért kapták. Az SZKP KB apparátusá­ban végzett kimagasló mun­káért, 60. születésnapja al­kalmából Lenin-renddel tün­tették ki Georgij Cukanovot, az SZKP KB felelős munka­társát. Jurij Brezsnyevet, a Szovjetunió külkereskedelmi miniszterének helyettesét az Októberi Forradalom Érdem­renddel tüntették ki az oren- burgi gázkomplexum felsze­reléséhez és tervezett kapa­citásának eléréséhez való hozzájárulásáért. Ezután Leonyid Brezsnyev átnyújtotta a marsaik csilla­got és az előléptetésükről szóló oklevelet Szergej Ahro- mejev, Mihail Kozlov, és Geörgij Cinyev hadseregtá- ' homokoknak. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Losonczi Pál, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Ma­gyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Csehszlo­vákia felszabadulásának 34. évfordulója alkalmából távirat­ban üdvözölte dr. Gustáv Husálcot, a Csehszlovák Kommu­nista Párt Központi Bizottságának főtitkárát, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökét és dr. Lubomir Slrougalt, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnökét. Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa. Minisztertanácsa, népünk és a magunk nevében szívélyes, elvtársi üdvözletün­ket küldjük Önöknek és a testvéri Csehszlovák Szocialista Köztársaság népeinek nemzeti ünnepük, Csehszlovákia lei- szabadulásának 34. évfordulója alkalmából. A magyar nép figyelemmel kíséri Csehszlovákia dolgozó népének országépítő munkáját, és őszinte örömmel tekint nagyszerű eredményeire, amelyeket a kommunista párt veze­tésével elért a szocializmus építésében, a politikai, a gazda­sági és a kulturális élet minden területén. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság aktív külpolitikai tevékenységet fejt ki a szocialista közösség erősítése, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének megszilárdítása, valamint a tartós béke és a nemzetközi biztonság megőrzése érdekében. Ez a külpolitika élvezi a világ haladó és békeszeretö erőinek rokonszenvét és támogatását. Megelégedésünkre szolgál, hogy a Magyar Szocialista Műn. káspárt és Csehszlovákia Kommunista Pártjának kapcsolatai töretlenül fejlődnek a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján. A magyar—csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződés aláírásának a közelmúltban ünnepelt harmincadik év­fordulóján kölcsönösen megelégedéssel állapíthattuk meg, hogy népeink testvéri barátsága kiállta az idők próbáját. Gyümölcsöző, sokoldalú együttműködésünk jól szolgálja né­peink érdekeit, a fejlett szocialista társadalom felépítését országainkban, jelentősen hozzájárul a szocialista közösség összeforrottságának cs egységének további erősítéséhez. Nemzeti ünnepükön kívánjuk önöknek és Csehszlovákia dolgozóinak, hogy újabb kimagasló eredményeket érjenek el a fejlett szocialista társadalom építésében, hazájuk felvirá­goztatásában, a szocializmus és a béke javára. Kekksasa benn! isegbeszélfsei Ui’ho Kekkonen finn köz- társasági elpök bonni tárgya­lásai során az európai eny­hülési folyamat meggyorsítá­sa mellett foglalt állást. Az államfő, aki hétfőn érkezett ötnapos hivatalos látogatásra az NSZK-ba, kedden előbb Hans-Dietrich Genscher kül­ügyminiszterrel tárgyalt, majd munkaebéden vett részi Hel­muth Schmidt kancellárral. A nap folyamán találkozott Willy Brandttal, a kormányon levő szociáldemokraták elnö­kével és Helmut Kohllal, az ellenzéki kereszténydemokra­ta unió vezetőjével. A finn—nyugatnémet meg­beszélések középpontjában az aktuális nemzetközi kérdések álltak. Bonni értesülések sze­rint a finn vendég elsősorban a nagyhatalmak felelősségét hangoztatta a fegyverkorláto­zás és -csökkentés területén és azt szorgalmazta, hogy a kis- és középállamok speciá­lis érdekeit a jövőben foko­zottan vegyék figyelembe. Irán Válságos szakaszban Teherán már alighanem „elszokott” a heves és nagy­szabású tömegtüntetésektől. Az iráni fővárosban úgy február közepe táján ért vé­get az a sokhónapos időszak, amikor szinte mindennap százezrek vonultak az utcá­ra. A sah rendszerének bu­kásával, a Khomeini ajatol- lah vezette népi mozgalom győzelmével szükségtelenné vált, hogy a tömegek ilyen módon fejezzék ki politikai érzelmeiket. A múlt héten mégis ismét vagy kétszáz­ezer háborgó iráni lepte el a teheráni sugárutakat. Iz­gatott és indulatoktól túlfű­tött demonstráció volt ez, immár nem a régi rend, a monarchia ellen, hanem az új rendszert kísérő véres po­litikai erőszakhullámmal szemben. A terrorizmus, mint a legkipróbáltabb mód­szer a zavar, és félelemkel­tésre, Iránban is felütötte a fejét. SZÉLSŐSÉGESEK SZÁMÍTÁSAI A teheráni tüntetésre az alkalmat a terroristák leg­újabb áldozatának, Morteza Motahari aj’atollahnak teme­tése adta. A meggyilkolt fő­pap szerepe és tekintélye a Khomeini-féle mozgalomban egy kicsit megvilágítja a me­rényletért felelős terrorcso­port célját is. Főleg, ha hoz­zátesszük, hogy korábban, * februári fordulat utáni első vezérkari főnököt, Mohamed Vali Gharanit gyilkolta meg ugyanez az illegális társaság. Nagy nevekre, fontos sze­mélyiségekre vadásznak hát, jól tudván, hogy ezek erő­szakos halála óriási felhábo­rodást vált ki ország- és vi­lágszerte. s egykönnyen he­ves vitákat a széles népi mozgalom különböző politi­kai célokat követő erői kö­zött. Motahari, mint a sah- ellenes forradalmi mozgalom egyik vezetője, Khomeini jobbkeze, alti állítólag a tit­kos, de nagy hatalmú iszlám forradalmi tanácsot irányí­totta, mindenképpen a leg­megfelelőbb személy volt az ellentéteket és ellenségeske­déseket szítani akarók szá­mára. S a szélsőségesek szá. mításai hamar be is váltak. A tömegtüntetéssé fejlő­dött temetésen ugyanis az iszlám fanatikusok sikerrel dobták be kommunista- és általában baloldalellenes jel­szavaikat. A történelemből jól ismert, s gyakorta alkal­mazott módszer, hogy a szél. sőségesek merényleteiért a felháborodott és izgatott tö­megek előtt a • demokratikus baloldalt teszik felelőssé. A mind hevesebbé váló iráni belpolitikai küzdelemben sem hagyták ki ezt a lehetőséget a kommunista eszméket gyű­lölő erők. Elég volt néhány hangadó a felvonulók között, s máris ezrek kiabálták a nekik tetsző jelszavakat. Olyannyira, hogy a nyugati sajtó máris egy kommunis­taellenes keresztesit ad járat kibontakozásáról cikkezik. A TUDEH ÁLLÁSPONTJA Pedig nyilvánvaló, s ezt az Iránból tudósító nyugati új­ságírók is azonnal leszögez­ték, hogy az iráni kommu­nistáknak, a Tudeh Pártnak semmi köze nincs a merény­letekhez. Hiszen a párt ve­zetői február óta többször is elkötelezték mozgalmukat a Khomeini irányította iszlám állam támogatására. Csak­hogy a mai iráni események­ben a meghatározó elem a politikai hatalomért folyta­tott, mind kiélezettebb küz. delem. S ez a hatalom pilla­natnyilag rendkívül megosz­tott. A kormány hatókörét rendkívül korlátozzák az „ut­ca szintjén” irányító forra­dalmi bizottságok, a fegyve­res gárdák különböző oszta­gai, független hatalmuk van a titokzatos iszlám bírósá­goknak, s lehetőséget ad ha­talom gyakorlására illetve az azzal visszaélésre, hogy feb­ruárban v.agy 300 ezer fegy­ver került a legkülönbözőbb csoportok kezébe. Nem meg­lepő. hogy ahol ennyi, egy­mástól eltérő politikai beál­lítottságú. más és más cé­lokra törő erő van, ott nem kerülhető el a politikai konfrontáció, amely aztán könnyen erőszakos útra te­relődhet. Khomeini szemé­lyes tekintélye ez idáig va­lahogy féken tartotta az egy­mással szembekerült táboro­kat — saját hívei közül a legfanatikusabb reakciós isz­lámistákat, és a baloldali eszméket hirdető, ugyancsak fegyveres csoportokat. De miután a reakciót segítő terroristák merényletei óriá­si politikai detonációként rázták meg az országot, ki biztosíthatja, hogy nem sza­badulnak el az indulatok? A HARC LEFOLYTATÓDIK Ma tulajdonképpen ez a döntő kérdés Iránban. A sokarcú tömegmozgalom a közös cél elérése, a császár­ság megdöntése után, egyre megosztottabbá válik: a harc lefolytatódik, miközben az iszlám köztársaságban még korántsem jöttek létre, s plá. ne nem szilárdulhattak meg a demokrácia intézményei. S ez olyan közeget teremt, amelyben a szélsőségeknek, az erőszaknak jók a lehető­ségei. Azon pedig aligha cso­dálkozhatunk, hogy az isz­lám elveket hirdető reakció­sok minden lehetőséget meg­ragadnak a baloldali befo­lyás visszaszorítására. Nehéz szakaszba jutott hát az iráni forradalom. Amikor a demokratikus, igazságos politikai feltételeket nyújtó köztársaság megteremtése -a gazdasági gondok, a nyo­masztó munkanélküliség, az ellátási nehézségek megoldó, sa széles nemzeti egységet követelne, a forradalom ha­ladó céljait veszélyeztetik a politikai ellenségeskedések.

Next

/
Oldalképek
Tartalom