Észak-Magyarország, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-25 / 120. szám
JflLAG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEK! AZ MSZMP BORSOn-ABAÜJ ZEMPLÉN MEGYE! BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 120. szám Ára: 1,20 forint Péntek, 1979. május 25. Ünnepi ülés a Parlamentben II KGST megalakulásának 30. évfordulója alkalmából A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának rendezésében csütörtök este a Parlament Kongresszusi termében ünnepi ülést tartottak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa megalakulásának 30. évfordulója alkalmából. 'Az elnökségben helyet foglalt Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke. Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Borbély Sándor és Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkárai, Marjai József és Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettesei és Nyikolaj Faggyejcv, a KGST titkára. Az ünnepségen részt vett a kormány több tagja, ott voltak a társadalmi és politikai élet képviselői, az országgyűlési bizottságok elnökei és titkárai, szocialista brigádok, a termelésben kiemelkedő eredményt elért dolgozók képviselői és a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői, A Himnusz elhangzása után Havasi Ferenc mondott megnyitó beszédet. Havasi Ferenc megnyitója Elöljáróban üdvözölte az ünnepség re 'vevőit, a diplomáciai testület megjelent képviselőit, majd visszatekintett a KGST létrejöttének időszakára. Ezután így folytatta : a KGST európai gazdasági szervezetnek alakult, s 30 év alatt felnőtt, túlnőtt Európán; tagokként, megfigyelőként, s más minőségben már vannak résztvevői az amerikai, afrikai és ázsiai kontinensről. Ez a 30 esztendő a Magyar Népköztársaság fejlődésének is rendkívül fontos szakasza. A közösség áldozatkész, törekvő, alkotó munkájával, a testvéri országok között kiteljesedett együttműködéssel, a történelemben páratlan sikereket értünk el a gazdaság és a tudomány minden területén, gyarapítva ezzel országaink és egész közösségünk javát. A KGST létrejöttében és tevékenységében, az országaink közötti gazdasági kapcsolatok nagyarányú fejlődésében kiemelkedő szerepe volt — és van ma is — a világ legerősebb szocialista államának, a Szovjetuniónak, amely a szocialista internacionalizmus elveitől áthatva, végig a 30 esztendőn keresztül, a legtöbb segítséget nyújtotta a testvéri országoknak. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya mindenkor magasra értékelte a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevékenységét, a szocialista országokkal kialakított szoros politikai és gazdasági együttműködést. Álláspontunk mindig is az volt — és ez marad a jövőben, is —, hogy a baráti szocialista országokkal megvalósuló együttműködés, a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatása legfőbb nemzetközi támasza szocialista építőmunkánknak. Ezért vállalunk kezdettől fogva — erőnkhöz mérten — aktív szerepet az országaink közötti két- és sokoldalú együttműködésben. Valljuk, hogy így szolgáljuk legeredményesebben nemzeti érdekünket, és teszünk eleget egyben internacionalista kötelességünknek is. Ezután Marjai József mondott ünnepi beszédet. Marjai József ünnepi beszéde Harminc évvel ezelőtt, 1949 januárjában ült össze Moszkvában hat kommunista és munkáspárt tanácskozása, amelyen — elemezve a népi demokratikus országok és a Szovjetunió gazdasági együttműködésének lehetőségeit — úgy határoztak, hogy létre kell hozni a szocializmus és a kommunizmus útján haladó népek gazdasági közösségét, a szocialista országok gazdasági együttműködésének sokoldalú szervezetét, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát. A tanács néhány hónappal később tartott alapító ülésszaka meghatározta a KGST tevékenységének fő céljait; ezzel megkezdte gyakorlati tevékenységét a nemzetközi gazdasági kapcsolatok új, demokratikus elveire épült szervezet. A ICGST-tagországok iparának együttes részesedése a világ ipari termelésében jelentősen emelkedett. 1950- ben a KGST-országok a világ ipari termelésének 17,8 százalékát állították elő, jelenleg 33—34 százalékát. A KGST-országok napjainkban egy lakosra számítva 3-4- szer több ipari terméket gyártanak, mint átlagosan az egész világon. Az anyagi termelés másik fő ágazatában, a mezőgazdaságban az ipari fejlődésnél szerényebb ütemű, de nemzetközi összehasonlításban mégis jelentős az elmúlt évtized alatti növekedés. Ösz- szességében a KGST-orszá- gokban gyorsabb ütemben nőtt az élelmiszertermelés, mint bolygónk más területein. 1960—1977 között az egy főre jutó mezőgazdasági termelés világviszonylatban 7 százalékkal, a KGST-orszá- gokban 31 százalékkal emelkedett. Va 1 ame n ny i ta gorszá gban folyamatosan emelkedett a ■épjólét. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem a szocialista gazdasági közösség átlagában 1950-től több mint ötszörösére nőtt. Az 50-es évek közepétől a KGST-országok több mint 63 millió új lakást építettek, a tagországok lakosságának mintegy kétharmada költözött új lakásba, vagy javította lakás- helyzetét. A közösség tagjaként a magyar nép rövid idő alatt le tudta rakni a mai korszerű nagyipar alapjait, és a baráti szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval kialakított munkamegosztásra támaszkodva, az elmaradott, agrár-ipari jellegű gazdaságot ipari-agrár gazdasággá fejlesztette. A KGST- tagországok között kialakult gazdasági együttműködésnek nagy szerepe van abban, hogy Magyarország nemzeti jövedelme 1950 és 1978 között 4,7-szeresére nőtt, az ipar termelése több mint nyolcszorosára, a mezőgazdaságé a kétszeresére, az egy lakosra jutó reáljövedelem pedig több mint a 3,3-szoro- sára emelkedett. A gazdasági növekedés ütemét tekintve, az elmúlt három évtizedben hazánk, a többi KGST-országhoz hasonlóan, felzárkózott a nemzetközi élvonalhoz. A KGST-tagállamok 30 esztendős társadalmi-gazdasági fejlődésének egyik számottevő forrása volt az is, hogy a nagymértékű mennyiségi növekedést gyorsuló ütemű minőségi átalakulás kísérte. A minőségi változások kibontakozását jelzi az is, hogy a KGST-országok iparában gyors ütemben nő a munka termelékenysége. A gazdaság és a gyártmányszerkezet korszerűsödése — különösen az 1971-ben jóváhagyott komplex program végrehajtásának menetében — az utóbbi évek során a KGST-tagállamok gazdaságának már meghatározó folyamatává vált. Ez jelentős eredmény, még akkor is, ha különben e folyamat előrehaladásának ütemével még nem lehetünk elégedettek. A KGST nemzetközi súlyát növelte az is, hogy szó szerinti értelemben a KGST már nem tekinthető regionális nemzetközi gazdasági szervezetnek, a szocialista közösség pedig gazdasági régiónak, mert a közösséget ma már három kontinens — Európa, Ázsia, Amerika — országai alkotják. A KGST 10 tagállama mellett a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külön megállapodás alapján, aktívan részt vesz a KGST különböző szerveinek munkájában. A KGST legutóbbi, XXXII. ülésszakán különböző minőségben, már négy kontinens országai képviseltették magukat. A KGST-vel együttműködési megállapodást írt alá a Finn Köztársaság, az Iraki Köztársaság, valamint a Mexikói Egyesült Államok. A KGST-nek ez a készsége megnyilvánul az Európai Gazdasági Közösség irányában is. Nemzetközi gazdasági szervezetünk kezdeményezései a kapcsolatok normalizálását és bővítését, a két országcsoport és integrációs szervezet. valamint tagországaik diszkriminációmentes, kölcsönösen előnyös egy ü M működését kívánják elősegitei. . A szervezet és a tagországok nemzetközi tekintélyéhez nagymértékben járul hozzá a Szovjetuniónak, a közösség legnagyobb országának békepolitikája csakúgy, mint katonai ereje, továbbá következetes áldozat- készsége a világ elnyomott népei harcának támogatásá- ban. állhatatossága az imperializmus elleni küzdelemben. (Folytatás a 2. oldalon) A KGST megalakulásának 30. évfordulója alkalmából csütörtökön ünnepi ülés volt Budapesten, a Parlamentben. A képen ax ülés két szónoka, balra Marjai József miniszterelnök-helyettes, jobbra Nyikolaj Faggyejcv, a KGST titkára. Videoplex-III. Mint hirt adtunk róla, megkezdte próbaüzemelését az Ózdi Kohászati Üzemek új számítóközpontja. A két szovjet gyárt- mányú, ESZ-1022 tipusú, másodpercenként 80 ezer művelet elvégzésére képes, közepes kategóriájú számítógép megköveteli az adatelőkészítés és rögzítés korszerűsítését is. Ennek érdekében most van folyamatban a magyar gyártmányú - képünkön látható — Videoplex—III. adatrögzítő berendezés üzembe helyezése. Wést tartott az Észak-magyarországi intéző Bizottság Tegnap, a megyei tanács dísztermében Fejes László tanácselnök-helyettes vezetésével ülést tartott az Észak- magyarországi Intéző Bizottság. Elsőként az Aggtelek—Do. mica regionális térség üdülőterületének fejlesztési lehetőségeit vázoló tanulmány került napirendre, örvendetes, hogy erre a térségre, mint egységes földrajzi részre, csehszlovák szakemberekkel együttműködve készül a terv. Csehszlovákiában a terveket az Urbion besztercebányai irodája készíti, nálunk pedig a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet. A területrendezési koncepció két időpontot jelöl meg, 1985. és 1995. évet. Egyelőre a tanulmány a fejlesztés főbb irányvonalait vázolja föl. a részletes kidolgozást még számos tanácskozás. egyeztetés előzi meg. Nem csupán a két ország illetékes szakemberei között, hanem különböző vállalatok, intézmények, hivatalok között is. melyeknek a területhez valamilyen módon közük van. A rendkívül széles körű. nagy munkát, alapos felmérést. tájékozódást igénylő terv elkészítéséhez nyújtott az intéző bizottság tegnapi ülése is több, hasznos ismeretet. Ezt követően a Borsod megyei Idegenforgalmi Hivatal beszámolója szerepelt napirenden a megye múlt évi idegenforgalmának alakulásáról és az idei évi felkészülésről. Az idegenforgalom, a vendégjárás megyénkben is : - yrrvTlékben növekszik. A múlt évben s-ánodákban és egyéb szálláshelyeken 399 ezer ember kapott helyet. 9.5 százalékkal több. mint az előző évben. Ezen belül a külföldiek szánta 104 ezer volt. 46.6 százalékkal magasabb. mint egy évvel korábban. Megyénk határátkelőin í£ növekszik a forgalom. méghozzá igen nagy mértékben: tavaly 42.4 százalékkal több külföldi lépte át ezeken a helyeken ' az országhatárt. Az eddig említett számok egyrészt örvendetesek, másrészt pedig sok gondot is jeleznek. A határátkelők zsúfoltak, különösen Sátoraljaújhelyen nehéz a helyzet. Ebben a városban a tervek szerint új átkelőt építenek, ami bizonyára segít majd a jelenlegi helyzeten. A tegnapi ülésen szóvá tették, hogy Bánrévén 8—17 óra között tart nyitva az átkelő, aki a hivatalos időn kívül érkezik, vagy várakozik, vagy másik átkelőhöz indul. Ismeretes az is — és ez a tendencia tavaly sem változott —, hogy a külföldiek általában csupán átvonulnak megyénkén, de itt kevés időt töltenek. Az Itt időzésre általában nincs is túl sok lehetőség, mivel szálláshelyeink szűkösek, annak ellenére is, hogy az elmúlt években sikerült számukat növelni. A kereskedelmi ellátás. a közlekedés ugyancsak kellő erőfeszítések eredményeként jónak, kielégítőnek mondható. Az idei tennivalókat a már eddig ismertetett helyzet Határozza meg. Reménv van rá. hogy a mezőkövesdi kemping . hamarosan fogadhat vendégeket, de a tokaii motel nem készül el. Az Idegenforgalmi Hivatal a propagandára továbbra is nagy gondot fordít, egyebek között film is készült megvénk szép táJai nevezetessé'*** - ről. A teanapi ülésen tették viszont szóvá: kénas,s->ot Aggtelek—Jósvafőn nem lehet kapni. A szálláshelyek bővítése érdekéber a hivatal szorgalmr-7a a fizető-vendéglátás rendszerének fejlesztését Ezt követően az észak- borsodi albizottság beszámolója hangzott el. majd az intéző bizottság munkaterve szerepelt napirenden.
