Észak-Magyarország, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-24 / 119. szám

É3KA K - W AG^A'RO^SZAG 4 1979. május 24., csütörtök Nézőtéri meditáció Minden korosztálynak A dzsungel könyve régi kedves ismerősünk. Ha a film alapjául szolgáló Kipling-regénnyei itl-oit vitázhatunk is, a könyv nyomán, Wolfgang Reithermon rendezésében készült azonos cimü, Walt Disney mesevilágát idéző amerikai rajzfilm bizonyára minden kor­osztályhoz szólóan szórakoztatja a rajzfilmek nem kis számú ked­velőit, de mindenekelőtt a legfiatalabbakat. Előzetesként egy képet közlünk a filmből. Nem éppen a legfiatalabb nézőkhöz szól,.sokkal inkább mindenkihez, aki nem a .szabványúi; bünüyyi játéko­kat kedveli, hanem azoknak görbe tükrét. A bajkeverő címzi francia—olasz kopro­dukcióban készült .játék. Mi­vel ebben nincsen kinyomo­zandó et-et, nem sértünk semmiféle illemszabályt, ha a meséjéből valamivel töb. bet elárulunk, mint a kri­miknél szokásos. Egy hiva­tásos bérgyilkos, meg egy kétbalkezes, szerelmes ing- ügynök áll a történet elöte- •rében. Míg az előbbinek egy nagyon fontos személyiséget kell megakadályoznia abban, hogy megjelenhessen Mont- yaeliier bírósága előtt és ott leleplező vallomást tehes­sen. a másik megszökött fe­leségét keresi, s közben ön. gyilkosságot kísérel meg. Az ügynök és a bérgyilkos szo­bája a szállodában szomszé­dos, s ebből adódik minden bonyodalom. Van módunk bőven izgulni, még több al­kalmunk a nevetésre, kitűnő színészi játékot élvezhetünk — a bérgyilkost Lino Ventu­ra. az ügynököt Jacques Brel formálja ragyogóan —. nagyszerű a film fényképe­zése, s egészében olyan szó­rakoztató játék nézői lehe­tünk, amely a kánikulában is. megéri, hogy beüljünk ér. te a moziba. A filmtörté­net maga talán nem valami ■kiemelkedő, de néhány ra­gyogó epizódja, a kemény, elszánt, hallgatag bérgyilkos és a folyton siránkozó-fecse- gó, bajkeverő ügynök sajá­tos kettőse minduntalan ka­cagást vált ki. A nem tréfára fordított krimik kedvelői is megtalál­hatják a kedvükre való fil­met Dusán Klein csehszlo­vák rendező, aki megtörtént bűnesetekből szokta készíte­ni krimijeit, s akitől e soro­zatból már láthattuk A ha­lott férfi esete, meg A szép maileken esete címűeket. most újabb hasonló filmmel jelentkezik és ennek címe: A halott iskolatársak esete, s bár a közelmúltban játszó­dik, az alapjául szolgáló bűneset gyökerei még a há­ború idejére, a Heydrich el­leni merényletig nyúlnak vissza. Ez a film a már/eí- nöttebb krimibarátoknak ajánlható. Nem kizárólag e filmhétre vonatkozik, hogy a nemzet­közi gyermekévhez kap- csalódva gyermekfilmnapo- kal rendeznek Borsodban. Ez tulajdonképpen már el is kezdődött, de az igazi kez­detet a fentebb már emle-' getett A dzsungel könyve ■bemutatása jelenti. Vasárnap, május 27-én, délelőtt 11 óra­kor a miskolci Kossuth mo­ziban, a gyermeknapon hir­detik ki az általános iskolák mozilátogatási versenyének eredményét, s ott is bemu­tatják e filmet. A gyermek - tilmnapok programjában egyébként huszonhat, a gyer­mekekhez szóló film. illetve filmösszeállítás szerepel és Miskolcon kívül a megye to­vábbi tizenhat helységében tartanak a gyermeknap he­tében ünnepi műsorokat, be­mutatókat. Mindezek a filmek többé- kevésbé jól alkalmazkodnak a . „nyári” moziigényekhez. Csak a Hevesy Iván Film­klub kínál sokadszori felújí­tásban eltérő jellegű időtöl­tést: itt ugyanis a Casanova látható, a verejtékben úszó filmhőst izzadó nézők néz­hetik. (bcnedck) Idegenvezetők lesznek Zemplén műemlékeit és nevezetességeit látogatta meg egynapos kiránduláson a Borsod Tpurist idegenvezető­képző tanfolyamának negy­venhat hallgatója az utazási iroda által szervezett ..min­ta-idegenvezetésen”. A leen­dő idegenvezetők utasként is szemlélhették az idáig elmé­leti tudásként szerzett- szak­ismeret gyakorlati alkalma­zását. most már az idegenve­zetők szemszögéből. Az egynapos kirándulás So­rán a Zempléni-hegység ide­genforgalmi központjait, vá­rait. műemlékeit tekintették meg. Megyénk idegenforgal­mi szempontból is sok érde­kes. (változatos látnivalót kí­nál az idelátogató turisták­nak. A ió idő. és a lassan közeledő nyári szezon jó né­hány napja a szabadba csa­logatja hétvégeken is az em­bereket, Sokan keresték fel a füzérradványi kastélypar­kot. a sárospataki várat, és Sárospatak idáig kevéssé is-j mert kiállítását, a Dómján József-kiállítást, amelyet az Egyesült Államokban glö mű­vész a városnak adományo­zott. A nemzetközi szakiro­dalom által, is értékelt mű­vész grafikai gyűjteménye egyedülálló, a több színű gra­fikai technika legnagyobb mesterének és megújílójá- nak tartják' világszerte. A leepdő idegenvezetők az év végi vizsgán adhatnak szá­mot technikai, politikai és művelődéselméleti felkészült­ségükről. a sikeres vizsga lilán a megyében kalauzolt vendégek elismerése lesz az igazi. 3a. „gyakorlat adta” vizs­iltán-m ... szóvá kell tenni ne­hány olyan, rendezessél es szervezéssel kapcsolatos dolgot is, mely házigazdái szerepünket- érinti. Ezek kö­zül most az ún. kihelyezett íesztiválvetítéSek és az al­kotók—közönség találko­zók tapasztalatairól szó­lunk. A fesztiválzárás ün­nepi pillanataiban, is hall­hattunk e közművelődési funkció fontosságáról — ál­talánosságban megállapítva, hogy a jövőben még in­kább ki kell használnunk ezt a lehetőségei: megem­lítve. hogy az idei — ilyen jellegű — programok si­keresek és Hasznosak vol­tak. Nem ez ellen kívánunk szólni, nem az általános megállapítás jogosságál akarjuk kétségbe vonni, hisz’ többségben ezek a ki­helyezett programok való­ban tartalmasak ■ voltak. Szükségesnek tartjuk azon­ban — konkrét eset kap­csán — az „árnyoldal meg­világítását” is, Vegyük pél­dánk helyszínéül a miskol­ci Nehézipari Műszaki Egyetemet: itt volt az utol­só találkozó, a MAFILM Híradó- és Dokumentum- íjim Stúdiójának munkatár­sai látogattak az egyetemis­tákhoz. Mentek volna már este 8 órára is, de kiderült, hogy csak 9 órára fejező­dik be a Piedone Afriká­ban című játékfilm vetíté­se. Aztán az is kiderült, hogy 10 órától újra vetí­tik... így ha£ a fesztivali programfüzetben feltünte­tett hal — a vendégek ál­tál hozott — külpolitikai híradófilmekből csak há­romnak a megtekintésére jutott idő. (Ha „epéskedni” akarnánk, most megjegyez­hetnénk, hogy így viszont több nézője lett a híradó- soknák, mivel azoknak is hasznos időtöltésül szol­gált ez a vetítés, akik a. tízórás! filmre várakoztak)... Ilyen előzmények után hangzott el a felhívás, hogy az érdeklődők egy oktató­teremben találkozhatnak az alkotókkal, a 'vendégekkel; beszélgethetnek Róbert Lászlóval, az ismert külpo­litikai újságíróval. A kér­désekről egy idő után kide­rült, hogy megakadnak-ra- gudnuk egy helyszínen, egy . téjnanál. így hát volt idő kicsit „körülnézni”; s ki lehetett könnyén számíta­ni, hogy a vendégek ezen a találkozón eggyel éppen többen vannak, mini az egyetemisták... No és? — ettől még nem dől össze a világ, mondhat­ja bárki. S ez valóban így van. Ám. akik ott voltak, érezhették — mert igenis benne volt a levegőben —. hogy itt egy igen jó lehe­tőség maradi kihasználat­lanul. egy sokhasznú alka­lom maradt meg „legyen valami, ha már itt vagyunk, együtt” szinten. És ez egy- •általán nem a vendégeken — de. csakis, a vendéglátó­kon múlott. Nem egyedül ezen a he­lyen fordult elő ilyen eset, hasonlóan kesernyésen be­széltek a tarcali találkozó­ról is... Nem a mi dol­gunk minden egyes kihe­lyezett fesztiváli program értékelése, elemzése. De jó lenne — s bizonyára meg is történik —. ha az illeté­kesek az általánoson túl így is letennék a voksot. a hét­köznapi zárszavakban. A Fesztiválújság beszá­molt olyan találkozóról is, amely nagyon sikeres volt; csak az írás feleimével je­lezve: ..Ügy indult, mint egy „köznapi” kihelyezett .fesztiválvetítés, de azután sokkal több lett belőle”. Mindez Encsen történt. Úgy hírlik: ott „járási ügyet” csináltak belőle. Hogy jó legyen ... (t. n. j.) Kirándulás a múltba A magyar sajtó története Az ünnepi könyvhétre je- • lenik meg az Akadémiai Ki­adó újdonsága, a „Magyar sajtó története” című mű I. kötete. A nagyszabású sajtó, történet első kötete az euró­pai és hazai előzményektől Rákóczi fejedelem Mercuri- us Hungaricus, a magyar nyelvű híriapirodaltam ki­bontakozásán keresztül a re. formkor Sajtójáig kíséri nyo­mon a magyar folyóirat és hírlapirodalom múltját. A 22-es csa Napról napra A Vigsiinházban ntőjus 26-tól mutatják be Joseph Heller A 22-es csapdája cimű művét. Magyar színpadra Kern András alkalmazta. A képen: Szilágyi Tibor, Kern András, Kozák László. öröm­mel lát­ja, olvassa az ember, hogy a lanuias. a művelődés iránti vágy milyen szellemes tor­mákat ölt és mennyi szép példát teremt szerte az or­szágban. Itt van például a honismereti szakkörök szá­mának, tevékenységének a gyarapodása. Alig akad falu. település, ahol ezek a szak­körök ne működnének. A legkellemesebb meglepetés, hogy a szakkörök tagjai kö­zöli ma már nemcsak diáko­kat, hanem szép számmal ta­lálunk szövetkezeti paraszto­kat, ipari munkásokat és há- ziaszonyokat, mindkét nem­beli nyugdíjasokat is. A jelen érue'.iiudese a múlt iránt még másfél évtizeddel ezelőtt is a múzeumok, levéltárák pri­vilégiuma volt. Ma már nyi­tottak a tudománynak ezek a korábban zári intézményei és a teljes kapunyitás jeles évfordulóink kapcsán, a fel- szabadulás 30. évfordulója alkalmából következett be. Az ünnepi alkalmakra meg­hirdetett honismereti pályá­zatok résztvevői „felfedez­ték” ugyanis a múzeum és a levéltár segítségének igény- bevételében rejlő lehelosége- ket, s kirándulásaikat a múltba lassan elképzelhetet­lennek tartják a tudomány iránytűjének használata nél­kül. Nem véletlen, hogy a megyék legsikeresebben mű­ködő helytörténeti klubjai a városokban működnek, de az sem, hogy lelkes honismerők minden külső ösztönzés nél­kül váltak és válnak megye- szene lakóhelyük kis nép­rajzi múzeumának alapítói­vá. S ami legalább annyira örvendetes: a megyék üze­meinek munkáskollektívái közül mind több igényli az ’ipartörténeti emlékek felku- tatását, összegyűjtését és ha egyébre nem telik az anyag­ból, legalább egy emlékszoba berendezését. A honismereti mozgalom­nak egyik szervezője, istá­polója a "Hazafias Népfront, a másik — nem véletlenül — (a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a szakszervezetek melleit. Persze a helyi taná­csoknak is van szerepük múltúnk szellemi, tárgyi em­lékeinek feltárásában, meg­becsülésében. Tanácsaink hosszú távú tervet készítet­tek falumúzeumok, emlékhe­lyek létrehozására és szán­dékukban, ha ezek megvaló­sítására kerül sor, aligha maradnak egyedül. Százak és százak segítségére, közremű­ködésére számíthatnak a hón- ismereti. helytörténeti klu­bok. szakkörök tagjai közül. Ahány tagja .van egy-egy szakkörnek, annyiféleképpen fogalmazzák meg a közös célt. Van. aki a múltban nem tanulhatott, s most for­gatja a könyveket, hogy ki­táruljon előtte a világ. Ter­mészetesen ezl a „nagy ki­rándulást” a szőkébb pátria, ’a szülőföld, a megve. a táj­egység megismerésével kez­di. A fiatal agronómus a N töld értékeit, a vidék talajá­ban rejlő lehetőségeket leu­talja. A pedagógus a kor színvonalára akarja emeini földrajzi és régészeti isme­reteit. Mások a szabad itlö hasznos felhasználását, a színvonalas elmélyedést. kö­vető szellemi elfoglaltságot keresik a honismereti klu­bokban. szakkörökben. Az országot járva, számta­lanszor tanúja leheltem an­nak a lelkes munkának, amellyel egy-egy faluban összegyűjtötték a régi korok emlékeit, az ősi földművelő eszközöket, a céhtáblákat, a kihalt szakmák szerszámait, s a pásztorfaragásokat. Több helyütt különös gonddal gyűjtögetik a munkásmozga­lom relikviáit. Az.erőfesziié- sek szép eredményeképpen a hajdani várkastélyokban és a kúriákban nyílnak meg mú­zeumok, amelyek ország-vi­lág elé tárják a kis telepü­lések megmaradt emlékeit. Mégsem ezek a múzeumok a közös munka legszebb eredményei. Sokkal nagyobb öröm látni, hogy a vendég régi kézírásos könyvökből tanulmányozza az elődök sor­sát szabályozó törvényeket, vagy azt a módszert, aho­gyan az egyik község hely­beli plébánosa 1801-ben be- vasalta a jobbágyoktól kisaj­tolt pénzeket. Amatőr történészek töb­bek között'felderítették, hogy az első világháború hírét 1914. augusztus elsején éjjel számos faluban a kisbíró dob­szóval adta tudtára a lakos­ságnak. Ugyancsak amatőr történészek összegyűjtötték és feldolgozták az egykori > dűlőnevek történetét, ame­lyek egyikéből megtudni pél­dául, hogy az adott falu ha­tárában a Tilos erdőt azért hívják így. mert hajdani előkelőségek a határnak eme részében mogyorót termesz- lettek és a szegényemberek­nek tilos volt ide belépni. De nemcsak “S.X táblákról verik le a port. és nemcsak megkopott érméket rendeznek vitrinek üve’&íalai alá a honismereti szakkörök tagjai. Céltudatos munkájuk során az emberi lélek, az adott község és tájegység embereinek a gondolkodása mélyére is bepillantanak. Babonák, hiedelmek kerül­nek a mai közösségek ítélő­széke elé. Megvizsgálják, hogy a szokások közül me­lyiket szülte a nép talentu­ma, találékonysága és me­lyiknek volt szülőanyja a sötétség és a nyomor. Latol­gatják, hogy a múltbeli esz­közök, szokások, megfigyelé­sek közül melyeket «érdemes lovábbcipelnj magunkkal. Melyik méltó arra, hogy a mai szocialista világunknak is kincse, ékessége legyen, s melyeket lehet szánakozás nélkül elhullattam, amint a hömpölygő folyó is lerakja az iszapot. Gyermeknapok a GpáÉosta Ma este a miskolci Gyer­mekvárosban a helyi tv „Közkívánatra” című műso­rát láthatják a gyerekek, s tulajdonképpen e program­mal megkezdődik az. a há­romnapos rendezvénysorozat, melyet az intézmény Igazga­tósága. ollhontanácsu és tár­sadalmi bizottsága a gyer­meknap alkalmából szerve­zett. Május 25-én. pénteken dél­előtt kulcsátadással kezdő- ■ ■lik a „Nyílt nap a Gyer­mekvárosban” el nevezésű eseménysorozat: kiállítás nyí­lik a gyerekek munkáiból: a tanulók állnak katedrára — hogy. tanítsanak-: délutánTie. dig a Vasas Táncegyüttes lálogal el hozzájuk műsort adni. Szombaton délelőtt kisdor bős- és úttörőavatás lesz. ezt gazdag kulturális műsor kö­veti majd. délután pedig já­tékvásárt rendeznek: ugvan- ekkor. délután 3 órakor szo­cialista brigádok találkozójá­ra is sor kerül az intézmény­ben. A vasárnap délelőtt a snort jegyében telik maid el: „Mozdulj!” felhívással tré­fás sportvetélkedők követik egymást: délután szabadtéri tané varia a averekeket "li­kőr értékelik a kiállítási anyag pályamunkáit és out­iak ki a dijakat a legjob­baknak. A gyermeknapi rendezvé­nyek a kulcsvisszaadással zá­rulnak a miskolci Gyermek­várásban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom