Észak-Magyarország, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-23 / 118. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1979. május 23., szerda Képzőművészek tanácskoztak tavaszi pályáz biennále gondj aio A Magyar Képzőművészek Szövetsége Eszak-magyaror- szági' területi Szervezete a közelmúlt napokban tartotta Szokásos féléves üléséi. Ezek- a féléves ülések a szűk körű testületben mindig rendkívül izgalmasak, olyan kérdéseket járnak körül, amelyek az al­kotók szervezeti életéi érin­tik, a művészeti alkotások és a közönség találkozásai­nak' mind jobb lehetőségeit .segítik, az alkotóknak az egész társadalom közösségé­ben való részvételét mozdít­ják elő. s nem utolsósor­ban, egzisztenciális vonalico_ zusuk is van egyes intézke­déseknek, megvitatott cse­lekményeknek. Nem elsősor­ban művészeti jellegűek ezek az eszmecserék. A legutóbbi ülésen szóba került témák közül . néhányat érdemes megismerni. * Borsod megyében igen nagy jelentőségű volt — és ez művészeti vonatkozásban is értendő! —, hogy a párt­bizottságok, a tanácsok és több más partnerintézmény segítségével meghirdették a „Rajzok a Magyar Tanács- köztársaság évfordulója tisz­teletére'’ című pályázatot, amely igen sikeres volt és nagyon jó kiállítást eredmé­nyezett. Jó volt a visszhang­ja. jelentős dijakat adtak ki, több vásárlás volt. igen fon­tos és jelentős erkölcsi ha­szonnal is járt. A felkért művészek többsége örömmel és készséggel tett; eleget a felhívásnak és a beérkezett müvek színvonalas munká­ról. a művészek elkötelezett. Bégéről tanúskodtak. (Érde­mes itt megemlíteni, hogy a kiállított munkákból mini­könyvet is megjelentettek.) Egy másik < nagyon jelen­tős. mind a művészeti, mind a szervezeti munkát segítő esemény volt Miskolcon, de messze a város határán túl terjedő hatóerővel, hogy a Miskolci városi Pártbizott­ság művészeti aktívasoro/a- tán a képzőművészeti kérdé­sek is igen sokoldalúan ke­rültek megbeszélésre, az ak­tíva résztvevői a' minisztéri­um és a Központi Bizottság képviselőitől nagyon hasz­nos információkat nyertek. Ennek az aktívának a hasz­na feltehetően a későbbiek­ben fog jelentkezni. * Nem kifejezetten borsodi téma. országos fórumon is szóba került, de itt igén. markánsan jelentkezik, hogy az alkalmazott grafika kon­túrjai ellepik a különböző vállalatokat és intézménye­ket és nemcsak elvonják a munkát a hivatásos művé­szek elől. hanem sokszor alacsony színvonalú munká­ikkal igen nagy tömegekre ható izlésromboló. művésze­ti igényességei visszafejlesz- tő tevékenységet is kifejte­nek. A különböző szervezeti jellegű kérdések közül fi­gyelmet érdemel egy évek óta visszatérő, észrevétel. Ne­vezetesen az. hogy igen ma­gas. illetve nagy a kiállítá­sok száma. Ha azonban ezt a kérdést közelebbről meg­vizsgáljuk, kiderül, hogy az országos átlagot tekintve, nem veszélyesen magas ez á szám. . nem nagyon nagy, sokkal inkább szembetűnő, hogy a tömeges kiállítások sorában az i"azán nagy ki­állítás feltűnően kevés. A másik nagyon fontos szerve­zeti kérdés, hogy a szövet­ségnek szükséges a párt- és a tanácsi szerveken kívül a Hazafias , Népfronttal, a TIT-lel ék a társmű vészetek­kel is partnerkapcsolatokat fejleszteni, a Képzőművésze­ti Alap tagjaival rendszere­sen kapcsolatot tartani, azo­kat a munkába bevonni,' és végül' fokozottabban szüksé­ges foglalkozni a rajzpeda­gógusokkal, akik igen jelen­tős munkát végeznek a fia­talok .vizuális nevelésében. Kiemelt helyet íoglau el a szövetségi' szervezet ülésen a közelgő 10. miskolci or­szágos grafikai biennáié elő­készítése. E jubileumi bien­nále jó néhány szervezeti kérdése már „sínen van”, az­az nemcsak a pontos terve készült el, hanem emlékal­bum, illetve jubileumi al­bum kiadására is történt in­tézkedés, a napokban megy ki a meghívott művészeknek a meghívás, készül a Kon­dor Béla-emlékplakett és fo­lyamatban van egy sor egyéb szervezeti intézkedés. Ugyan­akkor gondot jelent a Mis­kolci Galéria helyzete. Jólle­het, hogy lapunkban március végén már arról számolhat­tunk be, hogy a több mint három éve megrongálódott épület javítási munkálatai megkezdődtek, nem sokkal cikkünk megjelenése után a munka leállt, csakúgy, mint a régi művésztelepen, a Csa­bai kapuban. Ha így halad ez- a rekonstrukció, alighanem veszélybe kerül a 10. grafikai biennále megrendezése Mis­kolcon! * Igen sok szó esett a ta­nácskozáson a kiállítási tá­mogatásokról, a különféle kapcsolatokról, és e tekin­tetben figyelmet érdemel a Nógrád megyei Pártbizott­ság példája. Mint a pártbi­zottság képviselője elmon­dotta, a Nógrád megyéi Párt­bizottság a .jövőben szerves kapcsolatot kíván fenntarta­ni a szövetséggel. Az üzemi kapcsolatok területén a töb­bi megyének is azt tanácsol­ta, hog'y vegyék igénybe a pártbizottság segítségét az üzemi kapcsolatok fenntar­tása. illetve erősítése végett. Tagadhatatlan, pillanatnyilag nem könnyű az üzemek gaz­dasági helyzete. Salgótarján­ban is megpróbált néhány üzem kilépni a korábbi kö­telezettségéből — merthogy Borsoddal szemben, ott igen­is figyelemre méltó számban voltak szocialista szerződé­sek az üzemek és a művé­szek között! —.azonban nem valószínű, hogy ezeknek a csekély összegeknek megta­karítása oldaná meg az üze­mek. problémáit. Ennek meg­értésére utal az is, hogy pél­dául a salgótarjáni tavaszi tárlatra li—10 üzem ajánlott lel díjat, a Zománcipari Mü­vekben pedig- kizárólag kép­zőművészeti célra kisgaléria alakult. A kiállítási támo­gatások megvonása valószí­nűleg egy pénzügyi revízió észrevételeinek téves értel­mezéséből adódik. Feltétle­nül szükséges, hogy — bár a megyei tanácsok, múzeumok, művelődési központok igen nagy mértékben támogatlak a szövetség kiá.Uításrende- zők kezdeményezéseit —ma­gának a szövetségnek anya­giakban is hozzá kell járul­nia. szerény összeggel a tárlatok színvonalának eme­léséhez, kiadásaihoz. * . Természetesen igen' sok egyéb gondolatkör is felme­rüli a tanácskozáson, s a te­rületi szervezethez tartozó Heves és Nógrád megye sa­játos problémái is hangot kaptak. Ezekről itt nem szól­tunk. Feltétlenül megjegy­zendő azonban, hogy a mi­napi tanácskozás rendkívül feszes, sokrétű, tartalmas és mindén bizonnyal a területi szervezet munkáját jelentős mértékben előrelendítő volt. (bm) Kálmán Gyula mezökomáromi népművész a tájból vett stilizált motívumokat — orgona, szőlőkacs, baracklevél, rozmaring, vad­rózsa stb. - farag fába. A képen: Kálmán Gyula fafaiagás köz­ben. A nemzetközi jmTiiielicv alkalmából Gazdag iiiépsessorozal Garcikán A nemzetközi gyermekév méltó megünneplésére Ka­zincbarcikán a párt-, állami, társadalmi és tömegszerve­zetek gazdag, változatos, szí­nes ünnepi programot szer­veztek. A közösen elkészí­tett rendezvénytervezet gon­doskodik politikai, kulturális és sportrendezvényekről egy­aránt. Az eddig lezajlott események is azt bizonyít­ják, hogy Barcikán, a fiata­lok városában, a felnőttek nagy gondot fordítanak a legifjabb nemzedék nevelé­sére. oktatására, életre való felkészítésére. Az impozáns sportünnepségek, a különbö­ző iskolák közös spartakiád- jai, a szakmunkásképző in­tézeteik országos vegyipari versenye maradandó él­ményt nyújtott mind a köz­reműködőknek. résztvevők­nek, mind a nagyszámú kö­zönségnek. A megyei gyermekrajz-ki- állítás, az úttörők kulturális seregszemléjének városi be­mutatója, a gyermekkönyv­hét, filmnapok és vetélke­dők is egész biztosan, a ko­rábbi rendezvényekhez ha­sonlóan, népes közönséget vonzanak. Bensőséges ünnepséget ígér a május 27-ére terve­zett kisdobosok és úttörők avatási seregszemléje, vala­mint a Fő téri sportpark és játszótér ünnepélyes átadá,- sa. amelyeken a város párt- és tanácsi vezetői köszöntik a résztvevőket, az ünneplő­ket. Minikónvv a Tsnácsküzíáísaság éÉÉIójára A Miskolci Miniatűr Könyvgyűjtők Klubjának gondozásában újabb mini- könyv került kiadásra. Ez­úttal Rajzok 1919—1979 cím­mel a Tanácsköztársaság 61). évfordulója tiszteletére, a Miskolcon rendezett kiállítás grafikáit gyűjti egy csokor­ba és adja közre a piroskö- lésű . reprezentatív köny­vecske. Az ünnepségsoroza­ton ezzel a tárlattal a' Ma­gyar Képzőművészek Szö­vetsége Észak-magyarországi területi Szervezete tisztel­gett a 1 nagy elődök előtt, ünnepelve az első magyar munkásállám megalakulásá­nak 60. évfordulóját. A könyv Rózsa Kálmán­nak, a Miskolc város Taná­csa elnökének a kiállítás megnyitásán elmondott be­szédét idézi előszóként, amelyben hangsúlyozza a szerző, hogy a lanácshata- lom. felkarolta a művészete­ket, a művészetek vala­Egy hétig Látható az LKM ifjúsági klubjában az a kiál­lítás, mely a miskolci Peda­gógus Képzőművész Stúdió (a Gárdonyi Géza Művelő­dési Házban dolgoznak) és a Lenin Kohászati Művek Amatőr Képzőművész Stúdió tagjainak alkotásaiból válo­gatott anyagot mutatja be. Nagyszámú érdeklődő je­lenlétében — ott voltak az LKM gazdasági, (bárt. és tö- megszervezeteinek képviselői is —, kedden délután Dob- rik István, művészettörté­nész nyitotta meg a közös- kiállítást. mely már a nyitó­napon is — a vendégkönyvi bejegyzések tanúsága szerint — megnyerte a közönség tet­szését. , Huszonkettőn rputat.iák be műveiket a közős kiállítá­son. túlnyomó többségben festményt és grafikát látha­tunk a közel ötve.n , lapon, mennyi ágát, a képzőművé­szeteket is, és, így kedvező légkör és körülmények ala­kultak ki ahhoz, hogy a mű­vészi alkotó munka szaba­don bontakozzon ki. A XX. század modern képzőművé­szeti irányzatai lényegében először kaptak szabad teret, ällarpi elismerést, és állami támogatást. A magyar törté­nelem során először 1919- ben lett állami feladat az al­kotóművészek támogatása, segítése, létüknek biztosítása. Az ellenforradalom sötét ével után ezekre a hagyo­mányúkra épülve indult meg a felszabadulás után a ma­gyar művészeti élet vérke­ringése. Ezért is öröm, hogy a képzőművészek a késői utódok, kiállítással emlékez­tek meg a Tanácsköztársa­ság 60. évfordulójáról. A ki­advány a tárlat valamennyi művét tartalmazza. A köny­vet összeállította és szerkesz­tette Kovács Mihály. de találkozunk kisplasztiká­val is. A kiállított anyag — a vasasok képzőművészeti köre vezetőjének. Kleitz Lászlónak a rendezése — így, egymás, mellett láthatóvá Lé­ve bizonyos mértékig arról is tanúskodik, hogy miféle gondolati törekvés ültet' va­lakit a vászon elé; mi ad. milyen kifejezési kényszer tollat, ceruzát*, ecsetet egy amatőr alkotó kezébe... Nos, úgy tűnik az anyagból, hogy hétköznapi éjetünk gaz­daságépítő; politikai történé­sei inkább azokat inspirál­ják közlésre, akik a terme­lés anyagi valóságában él­nek nap mint nap. Elsősor­ban a vasasoktól láthatunk olyan alkotásokat, 'melyek közvetlen környezeti, terme­lési élményből táplálkoznak, vagy a társadalmi-politikai élet eseményeihez kötődnek konkrétságukban, a megje­AjüílÜH év piros liciíís liéiaapjai KIÁLLÍTÁS, VÖRÖS FILMHÍRADÓ, TELEVÍZIÓS DOKUMENTUMFILM A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ÓZD VIDÉKI EMLÉKEIRŐL 1919. május 23-án a Ma­gyar Vörös Hadsereg egysé­gei felszabadították u cseh1 intervenciós csapatok által május 1—12 közölt megszállt Öz'd vidéki településeket. A felszabadító harcok idején a Vörös Hadsereg alakulatait a munkáslakta települések la­kossága hatékonyan támo­gatta. Az öntudatos munká­sok jelentős hányada ekkor csatlakozott a Vörös Hadse­reghez, hogy a dicsőséges északi hadjárat során, visz- szaállítsa ■ a munkáshatal­mat Egerben. Ózdon, Rozs­nyón, Kassán és Eperjesen, ugyanakkor lehetőséget nyújt­son a Szlovák Tanácsköztár­saság megalakításához. * Az Ózd vidéki forradalmi munkásság harcát dokumen­táló emlékanyagot Vass Ti­bor gyártörténeti múzeumi igazgató és munkatársaixel- tudatos gyűjtőmunkával állí­tottak össze, és mutatták be Ózdon a jubileumi esemé­nyek évfordulóján. „A Tanácsköztársaság em­lékei Ózdon” című időszaki kiállítás anyagát az ózdi be­mutató után vándorkiállítás keretében mutatják be Bor­sodnádasdon. A kiállítás bor­sod nádasdi megnyitásán Papp Béla, nagyközségi tanácsel­nök emlékezik az 1919. má­jus 23-án Borsodnádasdon lezajlott eseményekre. Tanú­ként idézi meg a községben lefolyt fegyveres harc részt­vevőit, majd köszönti a ná­dasdi vöröskatonákat, töb­bek között Borbély Józsefet, G led ura Ernőt. Göllner, Já­nost, Smeián Károlyt. Vass Tibor múzeumigazga­tó tárlatvezetést tart, s az emlékanyag ismeretében bi­zonyítja azt. hogy Ózd és Borsodnádasd munkássága valamennyi, munkásmozgal­mi esemény alkalmával azo­nos célért küzdött, harcolt, bár mesterségesen igyekez­tek elszigetelni munkaadói a kapitalizmusban a két' tele­pülés mun'kástársadalmát*. * A kiállítást megelőző. he­tekben, a rnunkásmozgalom- történeti kutatómunka egyik váratlan eredményeként igen becses emlék került birto­kunkba: Az Ózd vidékén fo­lyó visszaemlékezések, vete­rán-életrajzok rögzítése so­rán — melynek támogatója az MSZMP Borsod-Aba'ú.i- Zemplén megyei Bizottsága mellett működő munkacso­port, valamint a Szakszer­vezetek Elméleti Kutató In­tézete —. felvettük a kap­csolatot Béda István vörös- katonával, a zsolcai, a mis­lenítés gondolati törekvésé­ben. A pedagógus alkotói; java része tájak, természeti hangulatok és csendéletek közvetítésével jelentkezik. Mindezt nem értékítéletként vagy megkülönböztető minő­sítésként jelezzük. csupán csak hogy az alkalom felkí­nálta az ilyenféle összevetés lehetőségét'. Egyébként., ha csak ennyi érteime-hasztia lenne ennek a közös kiállításnak.' mór akkor is figyelmébe kell ajánlanunk mindenkinek, aki a képzőművészeihez vala­mely ok miatt vonzó*';. És jó szívvel is ajánlhatjuk az LKM ifjúsági klubjában má­jus 26-ig. naoontn 14 órától 20 óráig megtekinthető kiál­lítást — mert bárki találhat a bemutatott anyagban tet­szőt vagy éppen gondolko­dásra késztetőt... . (I. »• j.) kolci é.s az apúlfalvi har­cok egyik jelentős személyi­ségével. Béda István a csehszlová­kiai Gálszécs (Secovee) köz­ségből érkezett hozzánk, hogy vöröskatonaságának: emlékeit rögzítsük. S nem jött üres kézzel. Felbecsül­hetetlen az élményanyuga, amelyet 81 éves korában is lenyűgöző módon közvetít számunkra. Szlovák honvét- dek dalait énekelte 1848—49- bőí (Kossuth Lajos 1 Ger­gely... Dobre bolo, dobre bolo Slovenskej krujine ...), s mintha a hazafias honvéd­nótákból nőttek volna ki, olyan természetességgel éne­kelte az 1919. évi forradal­mi dalokat, a szlovák vörös- katonák dalait (Stavajee ut- laceni raby ... (Föl, föl. ti rabjai a földnek . . .), Jak se ucekali od Kosiéi... (Ami­kor Kassáról elmenekülte­tek . . .). A borsodnádasdi kiállítás megnyitóján résztvevők sza­mara Béda István vörös­katona meglepetést is tarto­gatott. Mivel a . fegyveres harcok után mozigépészként működött, 1-919 őszén birto­kába került egy 1919. április elején készült Vörös Film- riport. Hatvan évig őrizte, s most ránk bízta. Az archív film kiváló minőségű, s lur„ talma, a helytörténeti esemé­nyek megerősítéseként azok­ra utal. akik meghatározói, irányítói voltak az országos eseményeknek. Kun Béla, Garami Ernő. Bokányi De­zső. Garbai Sándor, a vörös tüzérek Lágymányoson, a prole tárd i k la t űra gy őzol inét ünneplő tömegek megtekin­tése lehetővé vált Béda Ist­ván jóvoltából, a nádasdi kiállításon. * Az Ózd vidékén folyó hely­történeti kutatás tárgyi em­lékei. szellemi hagyományai elöüb-úlóbb olyan dokumen­tációs apyagot foglalnak ma­gukba, amelynek megismer­tetése már meghaladja az időszaki kiállítás kereteit. A Magyar Televízió a Munkadalok, munkásdalok sorozatában dokumentumfil- met készített a borsodi mun­kásmozgalom emlékeiből, 1919—1979 közötti munkás­majálisok történetéről. ,,A főid kiadta legszebb májusát. ..” címmel forga­tott munkásdalos dokumen* tumfilm, felvillantja azokat az eseményeket, amelyek a munkásmajálisokhoz kötőd­tek Ózdon, Farkaslyuk-ba- nyatelepen, Borsodnádasdon, Diósgyör-Vasgyárban. Felidézi műnká'dalait a röröskalona, a , vándormun­kás és kivándorló, a mtin- kásdalos, és az illegalitásban daloló munkás, valamint á felszabadult munkás kultu­rális hagyományainak az örökösei, az ifjúmunkások, akik munkáskórusban éne­kelnek: budapesti, miskolci és ózdi kórusok. Kiállítás, Vörös Riporlfilm, televíziós dokumentumfilm, é.s még mennyi lehetőség áll nyitva számunkra ahhoz, hogy felkutassuk, bemutas­suk a borsodi munkásság forradalmi ■ megmozdulásai­nak arculatát, eseménveit. S ha a valóságot keressük, a mi egyedi, utánozhatatlan hagyományunkat ápoltuk, gondozzuk, bizonyára elke­rülhetjük u sablon, az una­lom. a .közönyösség veszé­lyeit. Borsodról csak Bor-' sódban lehet hitelesen és meggyőzően szólni, és borso­diaknak kell szólni' .Mért egyszer nekünk is lehet te­levíziós körzeti stúdiónk, ki­helyezett tagozata az' MTA- nak. s akkor ióval többet; kell kivetíteni kulturális és t u d om ány os eredmény ei n k ­bői. , (Nemesik) task és Mosok közös tiltása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom