Észak-Magyarország, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-06 / 80. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1979. április 6., péntek Iskola az üzemben Perzsák Sajóbábonyban Hétköznap, kora délután van, az eső vigasztalanul zuhog. Aligha jut eszébe valakinek most kiállításra indulni. A sajóbábonyi Déryné Művelődési Ház egyébként is az Északmagyarországi Vegyiművek kerítésén belül van, csak az talál oda, aki jól ismeri az utat. A vendégkönyvet nézve, meglepetéssel tapasztalhatjuk, hogy ezen a napon is csaknem százan fordultak meg az intézményben. A miskolci Kossuth Gimnázium és Óvónőképző Szakközépiskola perzsaszőnyegei időről időre milyen nagy érdeklődést keltenek. Az ötvenhat nagyméretű perzsaszőnyeg (anyagi értékét fel sem' tudjuk becsülni) már önmagában is ritka látvány, a kiállítók azonban nemcsak arra vállalkoztak, hogy termékeiket — Budapest, Miskolc és más városok után — Sajóbábonyban is bemutassák, hartem arra is, hogy ízelítőt adjanak a látogatóknak, miként születik egy- egy ilyen iparművészeti remek. A hatalmas terembelépő tehát fölfedezheti a szövőszékeket is, melyek mellett most is szorgos kezű óvónőképzősök munkálkodnak. Látogatásunk napján Oltyán Hermina, Pingor Éva, Nyilas Erilia és Mitró Ilona csomózott. Munkájukat persze sokszor meg kellett 'szakítani, mert a látogatók újabb és újabb kérdésekkel ostromolták őket. A gyerekek nagy A Borsodi Szénbányák Vállalat szakszervezeti bizottsága a nemzetközi gyermekév alkalmából pályázatot hirdetett, jól rajzoló általános iskolás tanulók számára, akik iskolai tanulmányaik, szüleik, barátaik, ismerőseik elbeszélése alapján fogalmat tudnak alkotni a bányászéletről, a bányászok munkájáról, s ábrázolni tudják a bányászmunkát. Beküldhetők ceruzával, színes ceruzával, színes krétával, szénnel, tussal, temperával, vízfestékkel készült türelemmel és szakértelemmel magyarázták a keleti perzsák eredetét (a szőnyegszövés őshazáját egyébként egy térkép is szemlélteti az előcsarnokban). Azt is elmondták, hogy a szőnyeg- szövő mesterség valamikor komoly férfimunka volt. A csomók villámgyorsan születnek (úgy tűnik, köny- nyű a puha tapintású gyapjúfonalak hurkolását megtanulni), a szőnyegszövés mégis rendkívül időigényes munka, hiszen egy négyzetméternyi területre 82 ezer csomó jut. Természetesen ennél kevesebbel is lehet szőni, a világpiacon azonban csak a 82 ezres szőnyegek versenyképesek. Ezekért már — feltéve persze, ha eredeti minták alapján készülnek — konvertábilis valutával fizetnek. Mindezt tudják a gyerekek, de hát a Kossuth Gimnázium természetesen nem piacra termel; a szőnyeg- szövés itt elsősorban az esztétikai nevelés céljait szolgálja, immár több mint húsz esztendeje. Mint más alkalommal is megírtuk már, először az 5-(-l-es oktatás keretében tanulták a kos- suthosok a szőnyegszövést, de annyira meghonosodott az iskolában ez a munka, hogy az említett oktatási forma. megszűnése után sem lettek hűtlenek a szövéshez. A mostani kiállítás darabjai tehát több generáció keze nyomát őrzik; minden régi pályaművek, április 28-ig az ormosbányai művelődési házhoz, vagy a Borsodi Szénbányák Vállalat szak- szervezeti bizottságához, Miskolcra, a Kazinczy u. IS), alá. A beérkezett művek közül a zsűri kettőt első díjjal, hármat második, ötöt pedig harmadik díjjal jutalmaz 5—4—800 forint értékű tárgyjutalom formájában. A pályázat legsikeresebb alkotásaiból vándorkiállítást rendeznek a borsodi bányász művelődési intézményekben. diák hagyott maga után néhány négyzetméternyi perzsát. Van olyan nagy szőnyeg is, melyet négy éven át szőttek a középiskolások. A kossuthosoknak ’ — a fentiekből ez nyilvánvaló — már nincs szükségük hírverésre. A sajóbábonyi kiállítás célja egészen más: az üzem és az iskola új keletű kapcsolatát dokumentálja. A bábonyi szocialista brigádok patronáló tevékenységét (sok sajóbábonyi gyerek jár a Kossuthba) hogyan is honorálhatná másképp az iskola, mint hogy elhozta az üzembe legértékesebb termékeit. Kasza Sándornak, a művelődési ház igazgatójának praktikus céljai is vannak a kiállítással. A közeljövőben szeretné Sajóbábonyban meghonosítani a perzsaszövést. Ebben a munkában természetesen számíthat az iskola segítségére. Legjobb volna persze, ha néhány szép szőnyeg itt maradna mintának, de mivel erre nincs lehetőség. a sajóbábonyiak úgy határoztak, hogy maradjon itt minő —, legalább diafilmen. A felvételek egy része máris elkészült, úgyhogy a látogatók a mai napig (ma zár a kiállítás) színes diákon is gyönyörködhettek a szőnyegekben. A későbbiekben pedig ezek a felvételek jelentik majd a mintadokumentációt. Gy. „Napkelet iiai, ií eslét!” Az ormosbányai ifjúsági klub és a bányaüzem VII/1. körlete Komócsin Zoltán és II. Rákóczi Ferenc szocialista brigádjai közös megemlékezést tartanak április 7-én, szombaton este 6 órai kezdettel Ormosbányán, a művelődési ház fehér termében hazánk felszabadulásának 34. évfordulója tiszteletére. A megemlékezés, illetve rendezvény címe: „Napkelet fiai, jó estét!”. „A bányász munkája” RajzgáEvázat kisiskolásoknak A Televízió ígéri Tizenegy tévéjáték, hét filmsorozat A Magyar Televízió második negyedévi műsorterve többek között tizenegy tévéjátékot, illetve tévéfilmel ígér az irodalmi és drámai műsorok között. Ezek sorában találjuk Esztergályos Karoly Szerelmeitek emléke című játékát, amelyet maga írt és rendezett, a második világháború utolsó napjait megjelenítve; Szabó Magda Kiálts, város! című, 1604-ben, Debrecenben játszódó drámájának tévéváltozatát Hajdufy Miklós rendezésében; Gelléri Andor Endre Egy önérzet története című művéből Esztergályos Károly rendezte a Meztelenül című tévéfilmet; A zebegényiek című film pedig Mesterházi Lajos írása alapján, Zsurzs Éva rendezésében készült; Lendvai György Házi mozi című írásából Mihályfy Sándor rendezett tévéjátékot, Raffai Sarolta Egy szál. magam című regényéből pedig Horváth Tibor rendezésében láthatunk tévéjátékot; Gogol Egy őrült naplója című monodrámáját Darvas Ivánnal a címszerepben Horvai István rendezte; háromrészes a Éamondy László, Gyárfás Miklós és Szántó Tibor novelláiból született, Gaál Albert rendezte Szemetes trilógia; Bródy Sándor Napfordulójából Mál- nay Levente rendezett tévéjátékot; Dömölky János rendezésében látjuk- Miroslav Krleza Léda című művét, Végül Galgóczi Erzsébet Úszó jégtábla című novellájából Nemere László rendezett tévéfilmet. A Zenés Táncszínház programjában Lendvay Kamilló zenéjével bemutatják Sartre A tisztességtudó utcalány című művének tévéopera-vúl- tozatát. A Zenei arcképcsarnok sorozatban pedig David Ojsztrah korábbi budapesti vendégszerepléséről készült filmet láthatunk. A Próza a pódiumon sorozatban szerepel Mészöly Miklós Jelentés öt egérről című műve, a szórakoztató programok között több táncműsor, Fényes Szabolcs Maya című operettjének tévévállo- zata, .Jókai Mór, Mire megvénülünk című regényének hatrészes tévéadaptációja látható, a Második otthonunk című szórakoztató sorozat pedig egy régi- bérház életét mutatja be. Az irodalmi műsorokhoz tartozik még a Könyvsátor ’79 című egyhetes sorozat a könyvhét idején, a Mozgófénykép című összeállítás egy régi külvárosi mozihoz fűződő irodalmi művekből, Krétarajz Balázs Béláról, valamint Robert Coffin és William Jay Smith verseinek bemutatása. A filmek kedvelőinek hét új sorozatot mutatnak be. Ezek: a már bemutatott Szerelmesek románca, a háromrészes NDK Broddi, a háromrészes szovjet Karamazov testvérei;, az ötrészes francia A Hugenották kincse, a már ugyancsak elkezdett négyrészes francia Ducién Lentven (Vörös és feltár), a háromrészes NDK Hazatérés egy idegen országba, valamint a hat- részes angol A lídércfény. Az egyedi filmek között szerepel a magyar Ludas Matyi rajzfilm, a svéd Adalcn 31. az angol Mária, a skótok királynője, az amerikai Áldd meg az állatokat és a gyermekeket, Az Andromeda törzs, a Funny girl, a francia—olasz A kapitány — Jean Marais- val a főszerepben —, a francia A rend gyilkosai, az angol Modern Pimpernel, az amerikai Nem félünk, a. farkastól és még igen sok más film. A fiataloknak sugározzák a Szervusz, Szergejt, a Gobbi Hilda közreműködésével készült összelcacsintót. Megkezdődik a Tíz perc ifjúság című aktuális ifjúságpolitikai sorozat és ugyancsak sorozat lesz a Fiatalok estje. Az aktuális politikai és ismeretterjesztő műsorok rendkívül színeseknek igérkezhek. Színes dokumentumaim mutatja be a magyarokat Ausztriában és Párizsban, portrét láthatunk munkásokról. művészekről, képernyőre kerül Emberek a tanyákon címmel, egy tízrészes dokurítentumfilm-soro- zat, és játékfilm keretben idézik meg . Nfcdnyánszky László éleiét, életművét. Ünneplés — zenével Rádió mellett Sóhivatali hehehe A megyei kórház április 4-i ünnepségén a Miskolci Szimfonikus Zenekar lépett fel, Kovács Lajos vezényletével. Glinka Ruszlán és Ludmilla című operájának nyitánya és, Beethoven V. szimfóniája képezte műsorukat. Megszoktuk, hogy zenekarunk színvonalas, sőt minden esetben kiváló teljesítményt nyújt, mégis, ez ünnepi műsor kapcsán külön ki szeretnénk emelni a szinte áhítatos muzsikálásukat. Egy munkahelyi megemlékezés általában az állami, párt- és szakszervezeti vezetőkre háruló külön feladat. Zenekarunk fellépése, a zene szárnyalása, amely nem első esetiben koronázta már az itteni műsorukat, szívből várt eseménye lett a kórház dolgozóinak. A friss diplomás karmester remekül összefogta a zenekart, részese, előidézője volt a,magas színvonalú produkciónak. A kórház dolgozói, mint közönség, már régtől fogva felfigyelhettek azokra a pályakezdő fiatal zenészekre, akik első nagyobb koncertjüket a kórház kitűnő akusztikájú nagytermében tartották: Reméljük, hogy ez a szeretet, amellyel most Kovács Lajost a szívükbe zárták, a továbbiakban egy művészi pálya sikeres produkcióiban mélyülhet el. Gy. Ä. A hónap első hétfőjén kabarénak lenni kell a Kossuth adón, ha van mondandója a Rádió Kabarészínházának, ha nincs. Ügy tűnik, áprilisban az utóbbi állt fenn. Nem adódott különösebb aktualitás, amihez kapcsolódjon a műsor, még a bolondját járató — pardon: beugrató — április elseje is vasárnapra esett, ki lehet hát találni, hogy „Egész évben április elseje” és máris mehet a kabaréműsor a Sóhivalalból abból az anyagból, ami éppen összejött, s akinek nem tetszik, mehet a Sóhivatalba, kikapcsolhatja a rádióját, vágyj tegyen, amit akar. Április elseje a beugratások időszaka, — erre épült a hetven perc, s elhangzott benne az is, hogy „a beugratást nem lehet elég fiatalon elkezdeni”, mire felvonultatták a rádiókabaré, meg a másholi kabarézás öregágyúit. A body Béla szóvivői minőségben csendesen elironizált önmaga testi felépítésével, meg korábbi „fontosabb elvtárs” voltával; hallottunk arról is, hogy „beugratós nemzet” vagyunk, s be is ugrottunk Pelerdi Pálnak, meg Bodrogi Gyulának, akik a telefonbeázásokról, az OTP, a posta hivatali padkázásairól, a Várszínházról, a rossz minőségű toalettpapírról, a konzer- vesüvegek kinyitási nehézségeiről — jnindmegannyi új téma! — humorizállak. Kicsit erőltetettnek, önismétlésnek hatott Pécsi Ildikó magánszáma. A Tanulmány szabadság című jelenet — bár a hasonló, számtani manőverekre alapuló mulattatás nem egészen új — szellemesen és kellemesen szórakoztatott. Igen tetszett az egyperces opera a Garay-piacról, s többségében frappánsnak éreztük az újságírók — köztük Szabados Gábor (Déli Hírlap) kollégánk — hírkommentárjait még ha egy-két. alkalommal érződött is a „friss reagálás” előzetes megfogalmazása, illetve felolvasása. Ebben az összeállításban már jelentkeztek viszonylag fiatalabb humormesterek is. Az áprilisi kabaré halványabbra sikerült a márciusinál, kevéssé volt koncepciózus, a sóhivatali hetven perc tartósabb derűre nem adott alkalmat, legfeljebb helyenkénti heherészésre. (benedek) L
