Észak-Magyarország, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-14 / 87. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 T979. április 14., szombat A kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet nemcsak az ének-zene szakos tanárok továbbképzésével foglalkozik, hanem a ké­sőbbi Kodály Zoltán Múzeum számára össze­gyűjti a még fellelhető Kodály-dokumentumo- kat. Az intézet munkatársai a közelmúltban találkoztak a Balatonlellén élő 94 éves Happ József tanítóval, aki sok, eddig ismeretlen adatot, emléket mondott el Kodály Zoltánról, az 1930-as években Somogy megyében foly­tatott népzenei gyűjtéséről. Előkerült Kodály Zoltánnak a Somogy megyei Korád községben gyűjtött Karádí nóták kottakézirata és első nyomtatott kiadása. Az idős tanítónak, aki 51 évig tanított Karódon, visszaemlékezéseit és dokumentumait a Bács-Kiskun megyei Film­stúdió munkatársainak segítségével dokumen­tumaimén rögzítik. A képen: a 94 éves Happ József tanító, aki 51 éven át tanított Karód községben és Kodály Zoltán munkatársa volt a Somogy megyei népdalgyűjtésben. Dalostalálkozó után Elhallgattak a kórusok, amelyektől három napig zengett a város. A IV. or­szágos vasas dalostalálkozó április 6—8-ig méltó folyta­tása volt a megőrzésre érde­mes múltnak. 1877 óta so­hasem hallgatott el itt az ének. Még az ellenforrada­lom éveiben is zengtek itt a munkáskórusok. A legnagyobb az 1934-ben rendezett or­szágos munkás dalostalálko­zó volt 35 munkáskórus részvételével. A munkás ze­nei szaksa jtó ezt írta: „Büsz­keséggel tölthet el mindnyá­junkat az az erőfeszítés, hogy Szeged, Debrecen, Győr ■után Miskolcot írjuk be most a munkás dalkultúra-törté- net könyvébe.” A mostani találkozó tehát » szép hagyomány folytatá­sa. Illesse köszönet mind­azokat, akik bármilyen mó­don támogatták. A találkozó alkalmából ki­adott műsorfüzet világos cél­ként jelölte meg a Tanács- köztársaság 80. évfordulójá­nak méltó megünneplését. Az ünnepélyessé tételt kí­vánta szolgálni három ora- tórikue esten egy-egy nagy ének- és zenekari mű meg­szólaltatása. (Borgulya And­rás Hosszú úton című kan­tátája; vezényelte Kalmár Márton. Szervánszky Endre: Honvéd kantátája, vezényel­te Bánhegyi Sándor; Orff: Carmina buránája, vezényelt Vass Lajos.) Remek kereszt- metszet hangzott el 7-én, szombaton Kodály: Háry Já­nos című dal játékából Pécsi Géza kitűnő összeállításában, vezényelt Vass Lajos — és ugyanaznap este Haydn: Év­szakok című grandiózus ora­tóriuma, vezényelt Szabó Ti­bor. A nagyszabású művek méltó bemutatását emelte Lehoczky Éva, az Operaház magánénekesének szereplése, Antalffy Albert operaházi tag közreműködése, Egri László főiskolai hallgató és Kovács Éoltán, a Pécsi Nem­zeti Színház művészének fel­lépte. Közreműködött a bu­dapesti Vasas Szimfonikus Zenekar. (Jelen méltatás nem az előadások elemzésével kíván foglalkozni. Általánosabb cé­lok vezetik.) Egy ilyen nagyszabású ta­lálkozó műsorának összeállí­tása nagyon nehéz feladat. Megtalálni az arányokat, mennyi legyen a hazai al­kotás, mennyi klasszikus, vagy modern szerzőké, mi­lyen nehézségi fokot válasz- szunk, a szereplők derékha­dának színvonalát, vagy egyes, már a legmagasabbra emelkedett kórusokét. Az sem könnyű kérdés, kihez szóljunk, milyen réteghez, felnőttekhez, fiatalokhoz, ze­neileg járatosaiéhoz, vagy kezdőkhöz. Vajon csak a „vasasok nagy családjának belügye legyen” ? — ami or­szágos, sőt nemzetközi ügy. Szóval nagyon sok kérdés várhat eldöntésre. S ilyen­kor talán segíthetne az e célra hivatott szervek, mint például a Kórusok Országos Tanácsa segítő véleménye, vagy a helyieké, akik isme­rik a „terepet.” A rendező szerveket a mi­nél szebbet, minél többet elv vezette. S a jó szándék, a sok munka mégsem hozta meg egészen a várt vagy re­mélt eredményt. Beigazoló­dott: a kevesebb több lett volna! Ezekhez a nagysza­bású művekhez nemcsak nagy előadói apparátus szük­séges, nemcsak lelkes ama­tőrök hónapokig tartó mun­kája —, hanem akikért mindez történik —, közönség is. így történhetett meg, hogy egy napon (szombaton) két nagyszabású mű előadá­sa sok volt. Az egyik ment­hetetlenül veszélybe került. A jó szándékú hallgató — ha egyáltalán tájékozott volt az eseményekről — az elé a szinte megoldhatatlan di­lemma elé került, hogy dél­után 3 órától este, csaknem 10 óráig a sportcsarnokban tartózkodjék-e vagy sem. Kár, hogy a kórusok a ta­lálkozó egészének program­ját nem ismerték és így to­vább. A találkozó talán legna­gyobb énekkari művészi eredményét a „műhelymun­kának” - számító vasárnap délelőtti, a város három he­lyén, egyidőben megrende­zett kórusbemutatók jelen­tették. Ezeken az alkalma­kon a kórusok — igaz, kö­zönség híján — megismer­hették egymás munkáját, eredményét; tanulhattak egy­mástól. S minden hangver­seny végén, a jelenlevőket valóban közösséggé forraszt­va csendültek fel a munkás- mozgalom és a kórusiroda­lom remekei. Kár, hogy nem került sor nagyobb mére­tekben ilyen közös éneklés­re. A rövid, de világos beve­zető figyelmünket az ifjúmun­kás kórusokra igyekezett irá­nyítani, akikkel most első alkalommal találkozhattunk. E kérdés fontossága a mun­kásság művelődése szempont­jából nem kívánhat indok­lást. Csak, aki látta az egyes nagy múltú ^nekkarok — munkában megfáradt, fehér hajú, de a „zászlót” még mindig tartó — tagjait és az igen csekély utánpótlást, az élezheti igazán e kérdés sú­lyát. Éppen ezért a jelenle­vő két szakmunkásképzős énekkarnak nagyon kellett örülni. Annak kevéssé, hogy e nagy megyéből csak az óz­di 102, számú intézet szere­pelt! De igazán a művészi zene megszerettetését szol­gálja-e, ha egy latin és ónémet szövegű mű meghall- gattatásával igyekszünk meg­nyerni az ifjúságot a komoly zenének? Lehet-e tenger­vízbe dobni azt, aki nem tud úszni? A műsorfüzet közöl­te Orff: Carmina buránájá- nak teljes magyar szövegét a latin és ónémet címekkel. De ennek figyelemmel kísé­rése felér egy kis „partitú­raolvasással”. A nyitó hang­versenyen részt vevő ifjak közül sokan megkísérelték e nem könnyű műveletet, de mivel a mű egy óra hosszá­ig tart, rövid idő múltán fel­hagytak a küzdelemmel. Akkor hát ne hívjuk, hoz­zuk, kérjük az ifjúságot, ne igyekezzünk velük megis­mertetni az emberiség zenei kincseit? De igen! Csak erre az útra vezetni, nevelni kell és csak fokozatosan- így áll­hatott elő, mint most, hogy az autóbusszal beszállított fiatalok a Haydn-oratórium második felében már elját­szották a mester híres „Bú- csúszimfóniáját”. Szép csend­ben eltűntek, épp akkor, amikor a legmegrázóbb, a zeneirodalom legszebb részei következtek: az ősz és a Tél. A IV. országos vasas dalos­találkozó égetően fontos kér­désekre irányította a figyel - met. Éppen a találkozó nagy és szép fényében tűntek fel az említett árnyékok. De ép­pen az érte hozott nagy er­kölcsi és anyagi áldozat mi­att nem szabad mellettük el- mennünlt, mert akkor az egész értékét hagyjuk kellő tisztelet és kellő figyelem nélkül. V. Zalán Irén Anyanyeivek hete Tizenharmadik alkalommal rendezik meg a magyar nyelv hetét. Az ünnepi meg­nyitó Békéscsabán lesz ápri­lis 23-án és a magyar nyelv hete helyett az anyanyelvek hetét rendezik meg. Ennek keretében a Hazánkban élő j nemzetiségek nyelvének ápo­lására irányítják a figyelmet. I Felvétett hirdet Továbbtanulás: A Dolgo­zók Közgazdasági Szakkö­zépiskolája felvételt hirdet az 1979—80-as tanévre. Je­lentkezni lehet: 4 éves esti I és levelező, 2 éves kiegészítő esti és levelező tagozatra. Je­lentkezhetnek a 8 általános iskolai végzettséggel és az érettségivel rendelkezők. Mindkét tagozaton indul: számviteli gazdálkodási és pénzügyi ágazat. Részletes felvilágosítást az iskolában adunk. Jelentkezési lapok be­szerezhetők a Dolgozók Köz- gazdasági Szakközépiskolája, Miskolc, Tanácsház tér fi. sz. alatt. Az 1979—80-as tanévre a SZOT Munkavédelmi To­vábbképző Intézet felvételi pályázatot hirdet tanfolya­mos felkészítésű munkavé­delmi technikusminősHÓ vizs­gára ipari szakon. Miskol­con : Gábor Áron Kohó- és öntőipari Szakközépiskolá- • ban. Cím: 3535 Miskolc, Bo­lyai Farkas út 10. szám. Az előkészítő tanfolyam 300 órás és 10 hónap szor­galmi idő alatt bonyolódik le. A technikusminősítő vizs­gára előkészítő tanfolyamra telvett hallgatok részere az illetékes szakközépiskola részletes tematikát ad ki. A tanfolyami feltételeknek ele­get téve, a hallgatók az Ál­lami Technikusminősítő Bi­zottság előtt tehetnek vizs­gál. Eredményes vizsga alap­ján munkavédelmi techniku­si oklevelet szereznek. A jelentkezési lap besze­rezhető a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa munkavédelmi osztályán. A munkavédelmi techni­kusminősítő vizsgára előké­szítő tanfolyamra jelentkez­het, aki — ipari technikumban vagy szakközépiskolában kö­zépfokú szakképesítést szer­zett; — a képesítésnek megfe­lelő munkaterületen közvet­len termelő, termelésirányító, vagy munkavédelmi munka­körben legalább kétéves, más munkakörben legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik; — munkahely felvételi ja­vaslatával rendelkezik és az előírt egészségügyi követel­ményeknek megfelel; — a középfokú ipari szak- képesítést nem nyúitó érett­ségi bizonyítvánnyal és ipa­ri szakmában szerzett szak­munkás-bizonyítvánnyal ren­delkezők csak álékor jelent­kezhetnek, ha a szakirány­nak megfelelő szakközépis­kolában a kiegészítő vizsgá­kat előzőleg letették. Szakmai gyakorlatnak a munkaviszonyban (szövetke­zeti tagsági jogviszonyban) ténylegesen eltöltött időt kel] tekinteni. A szakmai gyakorlatot a munkahely köteles — a munkakör pontos megjelölé­sével — igazolni. Az igazo­lásnak tartalmaznia kell az előző munkahelyen eltöltött gyakorlati időt is a munka- könyv bejegyzései alapján. A jelentkezési lapokat a szükséges mellékletekkel és egy saját névre címzett, bé-> lyeggel ellátott középméretű borítékot 1979. MÁJUS 31-IG a szakközépiskola igazgató­jának postán kell megkül­deni. Az előkészítő tanfolyam díja: 2000 Ft (kettőezer fo­rint), a minősítő vizsga díja 380 Ft (háromszáznyolcvan forint). Szakszervezetek Országos Tanácsa MUNKAVÉDELMI TOVÁBBKÉPZŐ * INTÉZET Gyermekeknek, felnőtteknek el 1 ténií Egy kocka a Meztelenül című tévéfilmből. Az elkövetkező napok né­hány tévéműsorára _ hívjuk fel a figyelmét az alábbiak­ban. Elsősorban a gyerme­kekhez kíván szólni április 15-én, vasárnap délután 16.25- kor a SZERVUSZ, SZERGEJ! című szórakoztató bohócmű­sor. „Ez a porond kerek, mint a korong” — énekli a Bergendy együttes a műsor­ban és a stúdió kerek po­rondján megjelenik Szergej, a tiszta szívű, nagyon hiszé­keny bohóc, és ahogy a bo­hócoknál szokás, csellik-boí- lik a tréfák során. Szergej bohóc, azaz Szergej Kupe- rov, a Fővárosi Nagycirkusz művésze, többek között ezt mondja műsoráról: — Meg­érdemelt és meg nem érde­melt pofonokat kap az em­ber az élettől. Ezen tűnőd­tem már jó ideje, s ennek az ötletnek az alapján született meg ez a tévéműsor, első­sorban a gyermekek számá­ra, de azért szívesen játszom felnőtteknek is. Filozofikus, bohóckomolysággal igyek­szem a gyermekek értésére adni, hogy mire számíthat­nak, ha felnőnek, okítom őket, persze a bohóctréfák műfaja szerint. — Ezt a mű­sort Romhányi József írása alapján Szabó Attila rendez­te. Űj sorozat is kezdődik a napokban a címe: összeka­csintó — látszólag semmi különös. Ennek első adására április 16-án, hétfőn kerül sor, s ez GOBBI HILDA körül mozog. A népszerű színművész most nem szere­peiről. nem pályájáról, hiva­tásáról, nem a színházról be­szél, hanem a sorozat cél­kitűzéseinek megfelelően, va­lami olyan tulajdonságról, amit gyermekkorából őrzött meg. A sorozat ugyanis azt szeretné bemutatni, miként vált egyes emberek felnőtt­kori egyéniségének alapvoná­sává a gyermekkorból ho­zott tulajdonság. Gobbi Hil­dánál a gyűjtésről lesz szó, hiszen köztudott, hogy a mű­vésznő gyüjtőszenvedélye mi­lyen kincseket mentett meg, amelyeknek egy része ma már százezreknek nvú.it, ta­nulságos élményt a Bajor Gizi Színészmúzeumban. Ezt a műsort Sándor Pál ren­dezte. Időrendben következőként egy jövőheti, április 18-i té­véfilmre szeretnénk felhívni a figyelmet. Gelléri Andor Endre Egy önérzet története című művén alapul a MEZTELENÜL című tévéfilm. Esztergályos Károly munkája, amelyben egy fiatalember szerelmei, barátságai, a szülői házhoz való viszonya, keserű és édes élményei epizódról epizódra kirajzolják az író személyi­ségét. A tévéfiiih azt a ne­hezen nyomon követhető fo­lyamatot próbálja láthatóvá tenni, amelyben az érzékeny­ség, a fogékonyság, az élet szeretete művészi alkotóerő­vé formálódik. A főbb sze­repekben Kozák András, Frajt Edit, Holl Zsuzsa, Gör­be Nóra, Berek Kali, Fonyó István, Szakács Eszter, Szacs- vay László látható. Végezetül egy dokumen­tumfilmet ajánlunk a közeli napok, pontosabban április 20-a műsorából. Ezt Erdöss Pál rendezte és a címe: GONDOZZA AZ ÁLLAM ... ! Egy olyan házaspárról szól — konkrét család, pontos címmel —, amely tíz éo alatt tíz gyermeket hozott a világra, de a házasság meg­romlott, a házasfelek kölcsö­nösen egymást vádolják, a férfi kétszer már börtönbe is került, végül szétköltöztek, a gyermekek pedig állami gondozásban vannak. A film egy furcsa értékrend és tu­dat felmérésére vállalkozik e család történetének kereté­ben, amely mögött csak megbúvik a tíz gyerek sorsa. JMTJE'MM ■-yállalatok kérik, hogy az árvíz és belvíz okozta nehézségek miatt még el nem szállított (például a már nem használt gépeket, alkatrészeket, szerszámokat) a meghosszabbított mezőgazdasági akció keretében április 30-ig adják át a leakizeleltbi MÉM Kodály Zoltán munkatársa volt...

Next

/
Oldalképek
Tartalom