Észak-Magyarország, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-08 / 82. szám

V97V. április 8,, rascmrap ESZAK-MAGYARORSZÄG 5 Hatvan éve történt A tanácsválasztások A Tanácsköztársaság létre­jötte után szinte minden he­lyen létrehoztak valamilyen hatalmi szervet: munkás és paraszt tanácsokat, az ügyek közvetlen irányítására direk­tóriumokat. A Tanácsköztár­saság ideiglenes alkotmánya alapján — mely április 3-án jelent meg a hivatalos lap­ban — egyidöben intézked­nek a tanácsválusztásokról is. Az ideiglenes alkotmány ki­alakította a tanácsok egysé­ges rendszerét, mint a prole­tárdiktatúra demokratikus hatalmi szervezetét. Az alkotmány általános, egyenlő és titkos választójog­ra épült, s a választásokból csak a volt tőkéseket, keres­kedőket és egyházi személye­ket zárták ki. Magyarorszá­gon, ahol több évtizede si­kertelen harc folyt az egyen­lő és titkos választójogért, e rendelet minden korábbi kö­vetelést meghaladt, s demok­ratikus választói jogrendszer jött létre. A választási rendszer köz­vetett választásra épült. A községi (falusi) tanácsok száz lakosonként egy-egy tagot, a városi tanácsokba ötszáz la­kosonként egy-egy tagot vá­lasztottak. A járási tanácsot a falusi tanácsok 1—1 képvi­selője, illetve a városi taná­csok: választották, ezer lako­sonként egy-egy taggal. A megyei tanácsba ötezer lako­sonként egy tagot delegáltak. A Tanácsok Országos Gyűlé­sébe 50 ezer lakos után dele­gáltak egy főt. A helyi taná­csok megválasztását április Vne írták ki. A VÁLASZTÁS ELŐKÉSZÍTÉSE A tanácsválasztásröl meg'je- • lent rendelet és a választás lebonyolítása között mindösz- sze négy nap telt el. Elkép­zelhetjük, milyen lázas és gyors munkára volt szükség, hogy a választást lebonyolít­hassák. A választás adminiszt­ratív előkészítése is nagy fel­adatot jelentett, a politikai előkészítésre szinte gondolni sem lehetett; ezt az általános jellemző politikai légkör he­lyettesítette. A választás meg­szervezése a járási biztosok feladata volt. A helyzetet nehezítette, hogy önálló párt­szervezet alig működött a megyében. A választást megelőzően a legtöbb helyen népgyülést szerveztek. Az előadók Mis­kolcról és a fővárosból men­tek a falvakba. Diósgyőrött Dovcsák Antal népbiztos be­szólt a gyűlésen a tanácsha­talom alkotmányáról. Déde- sen. Edelényben, Mezőcsáton és több más községben is népes gyűléseket tartottak. Miskolcon az előkészületek különösen nagy gondot okoz­tak. A jelölés a szakszerveze­tek összbizalmi értekezletén történt meg április 7-én. A választás napját (április í)-él) munkaszüneti nappá nyilvá­nították. Míg a Monarchia idején az utolsó választáson 584 szavazó vett részt Miskol­con, most lß 912 fő élt sza­vazati jogával. A szavazók 98 százaléka a szakszervezet jelöltjeire adta szavazatát. A Reggeli Hírlap így jellemezte a munkások hangulatát, poli­tikai magatartását: „...tö­megesen vonultak fel a vas­gyáriak a szavazásra. A gyá­ri utcákon alig lehetett elő­rehaladni a jókedvű elvtár­saktól. Mindenki künn volt az utcán. Munkástestvéreink ünneplőbe öltöztek, sokan fe­leségükkel mentek szavazni." A munkások először szavaz­tak Magyarország története során. A községekben a választá­sok eltérő aktivitással történ­tek, éppen az előkészítésre rendelkezésre álló idő miatt is. Sok helyen minden vál­toztatás nélkül újjáválasztot­ták a már korábban létreho­zott tanácsokat. Más helye­ken változásokat eszközöltek, elsősorban az olyan falvak­ban, ahol a munkások ko­rábban kihagyták a tanácsok, bői a paraszt népesség kép­viselőit. Emiatt nem egy he­lyen politikai feszültségre is sor került. A most létreho­zott tanácsok jobban tükröz­ték a községek társadalmi arculatát, mint a korábbi ideiglenes szervek. FELSŐBB TANÁCSI SZERVEK A falusi tanácsok képvi­selői április 10-én választot­ták meg a járási tanácsokat. A megyei direktórium, abból a meggondolásból, hogy e szervek működése zökkénö- mentesebb legyen, olyan in­tézkedést adott ki. miszerint a járási tanácsba lehetőleg a székhely község lakóit válasz­szák. Ez ahhoz vezetett, hogy például az ede'.ényi járási tá­rnics 2 3-a edelényi lakos lett. Ez az intézkedés sértette az ideiglenes alkotmány előírá­sait, A járások képviselői ápri­lis 12-én választották meg a megyei tanácsol. A direktó­rium a korábbihoz volt ha­sonló. lényeges változás nem történt. A Tanácsok Orszá­gos Gyűlésébe a megye Sze­der Ferencet, Farkas Már­tont (Mezőkövesd), Reisinger Ferencet. Groszmann Zsig- mondol, Pelyhe Jánost (Diós­győr) és Gazda Gézát (Ózd) választotta. Miskolc város Kun Andort és Kruppa Já­nost delegálta a gyűlésbe. A választás sem formai, sem tartalmi változást nem hozott a megye politikai ve­zetésében, megerősítette a kialakult viszonyokat. A választás alkalmából né­hány közigazgatási változásra is sor került. Ezek közül a legjelentősebb, hogy Diós­győr-Vasgyár területe a mis­kolci városi tanácsba küldte képviselőit. Ezzel egy régi ügy látszott megoldást talál­ni. Mivel azonban a város nem jelölt diósgyőri személyt az Országos Gyűlésbe, a Vas­gyár kérte, hogy önálló köz­séggé alakulhasson. A választások után meg­élénkült a politikai élet. Áp­rilis 20-án (vasárnap) Garbai Sándor, a Kormányzótanács elnöke tartott népgyűlést a Tetemvár téren (mai Petőfi téren), ahol mintegy 10—12 ezer ember vett részt. A gyűlés középpontjában a Ta­nácsköztársaság fegyveres védelmének megszervezése állott A lelkes gyűlésen a miskolciak nevében Grosz­mann Zsigmond tett ígéretet a fegyveres harc vállalására. Garbai délután a Vasgyár­ban tartott népgyűlést. Dr. Dchoezky Alfréd A Gcmi-MÁVAG Felvonógyára az idén kilencsiáiötven felvonót gyárt, ebből hétszázhú- szat a házgyári házak részére. A saját tervezésű új típusok középületek, egészségügyi intézmények, továbbá a vendéglátóipar részére különféle speciális liftek és ételfelvo­nók is készülnek. A képen: sorozatban késiülnek az önműködően záródó ojtók. fi fennek tapasztalatai Az elmúlt években egyre több kezdeményezés jelzi a párt- és tanácsi szervek, a népfront-bizottságok tevé­kenységét, melynek célja a lakossággal való kapcsolat to­vábbi erősítése, a szocialista demokrácia fejlesztése. Erre hívta fel a figyelmet a XI. pártkongresszus, ezt követeli az élet, mindennapi tenniva­lók sokasága. A szocialista demokrácia szélesítését szol­gálja — egyebek között — a vezetők és a dolgozók gya­kori találkozása, a kölcsönös véleménycsere, a sokrétű tá­jékoztatás. Nap-nap után hal­lunk híreket, olvashatunk tu­dósításokat róla, hogy párt­ós állami vezetők járják az országot és részt vesznek munkásgyűléseken, zárszám­adó közgyűléseken, pártnapo­kon. Járásunkban — az edelé- nyiben — szintén ez a hely­zet. Néhány vezető azonban rosszul osztja be idejét és keveset megy a munkahe­lyekre. Előfordul, hogy nagy súllyal bíró döntésnél az il­Ha az ember munkáját valamilyen módon elismerik az mindig' nagy öröm, de ez a kitüntetés igazi, váratlan meg­lepetés volt számomra — mondta Oláh Sárnl orne, A megyei pártbizottságon tartott kitüntetésátadási ünnepség után nevetve „panaszkodott”; tnég arra sem volt ideje, hogy elmenjen a fodrász­hoz, mivel előző este kapta meg az ér-' tesítést, hogy a Népköztársaság. Elnöki Tanácsa kiemelkedő és eredményes munkássága elimeréséül a Munka 'Ér­demrend Ezüst fokozata kitüntetést ado­mányozta részére. Életéről és munkájáról kérdezem. Csak annyit tudok róla, ami a kitün­tetési javaslatban szerepelt: „eredmé­nyesen képviseli a szövetkezetben dol­gozó nők érdekeit, a gazdasági dönté­sek meghozatalánál bátran kiáll a mo­dern technika, technológiák alkalmazása mellett”. Dombrádi lány volt, Cigándra ment férjhez, egy pár évvel ezelőtt az aba- újszántói mezőgazdasági szakközépisko­lában levelező tagozaton érettségizett, most pedig a marxista esti egyetem másodéves hallgatója. Tizenkét éve párt­tag. A cigándi nagyközségi pártbizottság tagja, a tsz egyik pártalapszervezeté- ben vezetőségi tag és benne van a tsz vezetőségében is. 1975-től tagja a me­gyei pártbizottságnak. Mikor mindeze­ket elsorolja és azt is, hogy mennyi mindent csinál, hogyan dolgozik, tisz­telettel gondolok arra: ezt azért bírni kell. Az emúlt években építkeztek, egy szép haromszobás házban élnek Cigándon. Fáradhata tlanul... Lánya a pataki gimnáziumban tanul, férje betegeskedett, most leszázalékolt nyugdíjas. Ólaimé a tsz tehenészetében dolgozik, állattenyésztő. Hajnali fél öt- -kor kel, s meg sem áll egész nap. A jószág nem várhat, időben kell etetni, fejni, almozni. Mikor tanul? Késő este, amikor már mindenki lefekszik, akkor szokta elővenni a könyvet. Nagyon ne­héz a politikai gazdaságtan, de igyek­szik vele megbirkózni. A megyei pártbizottságot képviselve már részt vett több tsz zárszamado köz­gyűlésén. A megyei pártbizottság ülé­sén is hozzászólt: a nőpolitikái határo­zat végrehajtását elemezte, helyi prob­lémákról és gondokról szólt, orvoslást kért. A közéleti szereplésben még nincs rutinja, de egyik tanulság számára az, hogy nyiltan és bátran kell felvetni a problémákat. Jó munkájával igyekszik meghálálni a bizalmat, amelyet a párttól, a tsz-től kapott. Segítették, amikor a szakközép- iskolát végezte és most is, amikor Sá­rospatakra jár. a marxistára. Jól tanul — tavaly négyes volt —, lelkiismerete­sen dolgozik, a reábizottakat maradékta­lanul végrehajtja. A mostani kitünteté­se igazolja. Olyan pluszt vállal, amely egész embert és önfeláldozást követel. Az ünnepségen és az azt követő fo­gadáson egy kicsit meg volt illetődve: még mindig az motoszkált a fejében, ami az előző este is rögtön eszébe ju­tott: nem csinált ő eddig semmi feltű­nőt, csak azt tette, ami a kötelessége volt. Soha sem volt reflektorfényben, s arra is gondolt: őt nem is veszik észre. Nemcsak hogy észrevették, de figye­lemmel kísérték a munkáját. Csendesen, szerényen és nem csak a maga teljesebb életéért, hanem a köz javáért is sokat tett Oláh Sándorné. Eredményesen, kiemelkedően, fáradha­tatlanul. Petra József letékes vezetők nem kérik ki a dolgozók véleményét, pedig sok hasznos javaslatot kap­hatnának. Nem gyakori jelen­ségek ezek, mégis kell róluk beszélnünk és keresni az utat, a kapcsolatot, annak külön­böző formáit, hiszen a szo­cializmust magasabb szinten csak úgy tudjuk építeni, ha jobban érvényesítjük a szo­cialista demokráciát. Társadalmi életünk demok­ratizmusának kiszélesítését, annak lehetőségeit keresve szerveztük meg az edelényi járásban a téli fórumokat, melyeknek lényege, hogy a leli estéken a járási párt- és állami vezetők felkerestük, a községek lakóit és az előre beküldött, illetve a fórumo­kon felvetett kérdésekre vá­laszt adtunk. A fórumok iránt igen nagy volt az érdeklődés, néhány helyen 300-an is részt vettek, de a legkisebb köz­ségben is általában 100 em­ber jelent meg. A járás 31 községében ösz- szesen 2600 lakos vett részt ezeken az esteken. A bekül­dött és fellett kérdések szá­ma 135G, ebből politikai kér­dés: 237 volt. Elhangzott 166 javaslat, melynek 90 száza­léka közérdekű. Mintegy 100 olyan javaslat vetődött fel, melynek nincsenek forint kihatásai, egyszerű hatósági intézkedést igényelnek és könnyen megvalósíthatók. Több, mint 5 millió forint értékű társadalmi munkavál­lalás történt. Többen bírál­ták a szolgáltató szerveket, vállalatokat, kaptak bírálatot az áfészek, ipari szövetkeze­tek. a GELKA. az AKÖV. de néhány községben a tanácsi vezetők is. Reális képet és javaslatokat kaptunk a VT. ötéves terv el­készítéséhez. A lakosság ja­vaslatai alapján máris látjuk, hogy tanácsainknak a tervek készítése során fokozott fi­gyelmet az óvodák építésére, a lakossági szolgáltatások fejlesztésére kell fordítani. Több javaslat hangzott el az oktatási intézmények fejlesz­tésére, valamint az egész­ségügyi ellátás és a vízellá­tás fejlesztésére, bővítésére. A téli fórumok javaslatai­nak, felvetéseinek értékelését, a következtetések levonását elvégeztük. A járási hivatal szakosztályai megkapták az utasítást a javaslatok, felve­tések felülvizsgálására és gyors intézésére. A tanács alá nem rendelt társ-szervek vezetőit felkértük az intéz­kedések megtételére. Meggyőződésünk, hogy ez­zel a szervezési formával, a fórumok rendszeres megtar­tásával következetesebb es egyre szorosabb kapcsolatot építünk ki a lakosság és a vezetők között. Nem lehet véletlen, hogy szinte minden községben elhangzott: „egy év múlva újra keressük fel a községet, mert nagyon hasz­nos volt ez a beszélgetés”. A 31 fórumon minden alkalom­mal részt vett a járási hiva­tal elnöke, elnökhelyettese. Ugyancsak minden fórumon képviseltetve volt a járási pártbizottság, Józsa Imre el­ső titkár, Nyerlucz József titkár és munkatársai vettek részt. A járási KlSZ-titkár 4, a járási ügyészség 8, a rend­őrkapitányság vezetője 13, az Állami Biztosító fiókvezetője 14, a járásbíróság elnöke ti, az OTP-vezelöje 8 esetben, dr. Sándor Dezső és Forgony László országgyűlési képvise­lők 10 esetben vettek részt. A fórumokon minden esetben ott voltak a községi párt- szervezetek titkárai, a közsé­gi tanács elnökei és vb-til- kárai, a községi Hazafias Népfront titkárai. Ha fárasztó is vol: a sok találkozó megszervezése, le­folytatása, mégis úgy érezzük, hogy megérte, mert tovább erősítette kapcsolatainkat a lakossággal. Eredmények máris tapasztalhatók. Az in­tézkedések elkezdődtek, több panasz elintézést nyert, több javaslat megvalósítása, társa­dalmi munkák szervezése el­kezdődött. Ezek a fórumok elősegítették annak a társa­dalmi összefogásnak a kibon­takozását is, mely ezekben a napokban kezdődött el a já­rás településeiben, a gyor­sabb ütemű fejlesztés érde­kében. Dr. Vodila Barna, az edelényi járási hivatal elnöke Autóbusz alvázak Iraknak Több mint 1100 Saviem és Scania típusú alvázhoz ké­szít az Ikarus karosszériát, iraki megrendelésre. Az erről szóló megállapodási a napok­ban irta alá a MOGÜRT és az iraki közlekedési vállalat képviselője. A szerződés sze­rint az alvázakat az iraki partner szállítja a magyar autóbuszgyárba és a második fél évtől folyamatosan adjak majd at a kész autóbuszokat. Korszerű felvonók

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom