Észak-Magyarország, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-30 / 100. szám

ÉSZAK-MAG YARQRSZÄG 10 1979, április 30. hétfő Itt — a Palota „A” épü­letében — évente 10—12 időszaki kiállítást rendez­nek, a legkülönfélébb tárgy­körben, képzőművészeti tár­lattól a bélyegkiállításig. Párhuzamosan egy-egy ál­landó kiállítást is bemutat­nak; a mostani: A magyar­Német, szlovák, török dolgozók felvonulása Budapesten, május 1-én. 1919. május 1-i felvonulás Budapesten, a mai József Attila utcában. A budai Várban szépen felújított-átalakított, egyko­ri királyi palota számos kul­turális-népművelési intéz­ménynek adott otthont. Bu­dapesti Történeti Múzeum és a Nemzeti Galéria mel­lett — élő jelképként — itt található a Magyar Mun­kásmozgalmi Múzeum is. Azok, akik ritkán járnak múzeumba, vagy csak a mű­vészeti-népművészeti tárla­tokra korlátozzák figyelmü­ket, — talán úgy véleked­nek, hogy a politika: szá­raz és körülhatárolt téma­kör, s mint ilyen, aligha nyújthat igazi élményt, lát­ványosságot. Pedig a politi­ka — napjainkban és mind­eddig — az élet minden szektorát, minden pillana­tát, minden megmozdulását, vagy moccanatlanságát megszabja és átszövi. Sze­rencsétlenebb történelmi időkben elpusztítja mind­azt, ami mozgás, élet. Hogy így van, azt érzékeltetik —• a szó legteljesebb értelmé­ben: érzékletesen, élő for­mában — a Munkásmozgal­mi Múzeum kiállításai, is. Szakértő, körültekintő, sokrétű, tudományos és mű­vészi szempontokat ötvöző forgatókönyvek alapján ala­kulnak ki ezek a megraga- dóan kor- és életszerű ki­állítások. Az intézmény anyaga egyre gazdagodik. Rendkívül érdekes, olykor regénybe illő története van annak is, hogyan kerül tu­lajdonukba egy-egy apró tárgy, vagy egész hagyaték. Relikviák, személyes tár­gyak, , amelyeket egykori birtoklójuk az életénél is nagyobb becsben tartott és holtáig őrzött, s végrende­letében a Munkásmozgalmi Intézet re hagyta. Más tár­gyak véletlenszerű birtoklói nem 'is . sejtették, milyen dokumentatív ereje, értéke van a számukra mit sem mondó daraboknak, fény­képeknek. Nemrég például Strom­feld Aurél teljes hagyatéka került ide. A legendás ka­tona személyes tárgyai: egy aranyóra, amelyet a Ta­nácsköztársaságtól kapott: igazolványa, amely tanú­sítja, hogy ő a Magyar Ta­nácsköztársaság vezérkari főnöke. A dolgozószobája, teljes berendezéssel. És sok fénykép: elhalványult, meg­kopott képek, eltörölhetet- len eseményekről, emléke­zetes személyekről. Május 1. Gyöngyösön. országi munkásmozgalom története 1848-tól napjain­kig. A most megnyíló időszaki kiállítás pedig — nem egy kiállítás a sok között. Most ünnepli az ország az első magyar munkásállam, a Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 60. évfor­dulóját. Ennek dicsőséges 133 napjára emlékezik a március 2-től május köze­péig nyitva tartó kiállítás. A tágas, földszinti aulá. ból impozáns lépcsősor ve­zet az emeletre. Itt látható az a három — a vetített programmal együtt négy — kiállítás, amely a jubileu­mot reprezentálja. A mú­zeum tulajdonában több, mint 900 eredeti forradal­mi plakát van; ezek közül válogatták ki a száz legér­dekesebbel. Hasonlóképpen nagyszámú, jelentékeny agitativ plakátkiállítást ed. dig még nem láthattunk. Vörös katonák előre! Uitz Béla híres plakátja: uni­kum. Lunacsarszkij' írja Uitzról: „...mindenekelőtt a kollektív vihar ábrázolá­sát tűzte ki célul”. Ez a pla­kátja — amelyből mind­össze öt darabot tartanak számon —, egyedi kifeje­zésmóddal és átütő erővel példázza a Lunacsarszkij által is megfogalmazott em­beri-művészi habitust. A második szektort ajánl­juk azok figyelmébe, akik érdeklődnek a történelem, a grafika és a bélyegek iránt. A Tanácsköztársaság ide­jén kiadott összes bélyegét megtekinthetik, azok teljes dokumentációjával, a nyo­mókövek, a vésési és szín- variációs próbanyomatok, a bélyegkészítés minden egyes fázisa a szemünk elé tárul, mintegy szemléltetve a fo­lyamatos munkát. Alkalmi postahivatal bélyegzi le a levelezőlapokat. A Tanácsköztársaság pén­zeiből összeállított, több ezer darabból álló gyűjte­mény mutatja be — példá­ul azt is, hogy milyen szük­ségpénzeket állítottak elő saját hatáskörükben az egyes városok, üzemek, kel­lő mennyiségű aprópénz hí­ján. Naponta minden órában vetítik az aulában azt a kü­lönleges, újszerű, multiví- ziós technikával készült mű­sort, amelyet az Interpress készített erre az alkalomra, régi híradók, korabeli fo­tók, fakszimilék, dokumen­tumok, hang és zene ötvö­zetével. Tavaly negyedmillió láto­gatója volt a múzeumnak. Az ünnepi alkalomra hét­nyelvű leporellót is kiadott az intézmény, ezt a — cseh­szlovák, orosz, német, len­gyel és más nyelven olvas­ható — tájékoztató füzetet rendkívül olcsón vásárol­hatják meg az érdeklődők. A Kommunisták Magyar­országi Pálija megalakulá­sának történetét'szemlélte­tő tabló-összeállítást 21 új tablóval kiegészítve, vándo- roltatják: mintegy 20 kiállí­tás lesz Moszkvában, és a Szovjetunió más városai­ban, Csehszlovákiában, Ausztriában, Bulgáriában, az NDK-ban, Laoszban, Ko­reában és másutt. Pereli Gabriella Hasznos-e vagy káros? Mindennapi italunk a kávé Hasznos-e vagy káiTrs? A vita olyan régi, amilyen ré­gi a kávéfogyasztás Európá­ban. Azt hisszük, nincs igaza Brillat-Savarinnak, az ínyenc­mesterek klasszikusának, aki így óvott a kávé élvezeté­től: „A kávé sokkal erősebb ital, mint általában gondol­ják: egy erős férfi naponta megihat két üveg bort, s élete hosszú lesz, ha azon­ban ugyanilyen mennyiségű kávét fogyaszt, hamarosan elsorvad”. III. Gusztáv svéd király elrendelte, hogy egy életíogytiglanra elítélt iker­páron végezzenek kísérletet. Az egyik iker naponta egy kanna kávét, a másik ugyan­ilyen mennyiségű teát kapott inni. A kísérletet azonban nem tudták befejezni, mert mind a király, mind a meg­bízott orvosok korábban el­távoztak az élők világából. Náluk sokkal később halt meg a kávéivó, őt azonban a teázó fivére — 84 éves ko­rában — megelőzte. Nem találtak az orvostu­dósok összefüggést a kávé­fogyasztás és a halálozási arány, a szívinfarktus, kösz- vény, magas yérnyomás, cu­korbetegség, vagy a rák gya­korisága között. Csak néhány ritkán előforduló betegség esetén (mint például bizo­nyos pajzsmirigy-rendelle- nességek) tartják szükséges­nek a kávéfogyasztás eltiltá­sát vagy korlátozását. Terhes nők mindenesetre csak mér­sékelten fogyasszanak kávét. A kávénak rendkívül sok­féle hatóanyaga van. Mai tudásunk szerint 600 aroma­anyagot és 160 nem oldódó szervesanyagot tartalmaz, 40 ásványi anyag is található benne. Teljes összetételét még ma sem ismerjük. A legnagyobb mennyiségben szénhidrátot, színező anya­got, savakat és ásványi anyagokat tartalmaz. Egész­ségügyi szempontból legin­kább a kávé koffeintartal­múnak hatását vizsgálják. Megállapították, hogy négy csésze kávé 0,2 gramm kof­feint tartalmaz, s ennek el-' fogyasztása ártalmatlan, sőt élénkítőleg hat a szívre, az izomzatra és az agyra. Az alkohollal és a kábítószerek­kel ellentétben a kávé jóté­konyan befolyásolja az ítélő­képességet és nincs utólagos visszahatása. Gazdag kálium- 1 tartalma miatt egyes orvosok j hashajtóként is ajánlják. Komplikált és egyénenként ; változó a kávé hatása a vér- | nyomásra, az ér- és gyomor­működésre, a vércukorszintre j és a hólyagműködésre. í Ugyancsak eltérőek a tapasz- , tálatok a kávé és az alvás t összefüggéseiben. A kávéfo­gyasztás jobb közérzetet te- remt és ez elősegíti az elal- , vast, más esetekben viszont1 az izgatóhatás lép előtérbe, I amely álmatlansághoz vezet- j hét. A tea több koffeint tártál- 1 máz. mint a kávé, ennek j megfelelően hatása hasonló, i azonban tartósabb. Korábban feltételezték, hogy a koffein : egyes esetekben köszvényt j okozhat. Bebizonyosodott, i hogy ez a feltevés téves. Né- j ha kellemetlenségeket , okoz- ; hat a túlzott kávéfogyasztás | a gyomorban, az epében és a | belekben. Ezt a benne talál­ható klórsavnak tulajdonít­ják. Van-e a kávénak rákkeltő hatása? A három rákkeltő j anyagból, amelyek az élelmi- j szerekben találhatók, nitroza. min egyáltalán nincs, myko- 1 toxin csak a láthatólag pe- j nészes kávészemekben mu­tatható ki, szénhidrogénből : pedig a kávé csupán egytize- dét tartalmazza annak az ! egyébként is minimális meny- nyiségnek, ami abból a főze- j lékekben és salátákban talál- j ható. Voltaire-ről írták, hogy na- 1 ponta 72 csésze kávét ivott í és nem ártott meg neki. Azt j hisszük, ez erős túlzás. A statisztikák szerint az euró- | pai városi emberek átlag na­pi 4 és fél csésze kávét fo­gyasztanak. Orvosok a vita­minhiányra visszavezethető pellagra nevű betegség gyó- | gyításöra napi négy csésze kávét ajánlanak annak ma­gas niacin-tartalma miatt. Kitűnik tehát, hogy a kávé egyike a legártalmatlanabb élvezeti cikkeknek. Élénkít és nincs kellemetlen utóhatása. Akinél a fokozott kávéfo­gyasztás mégis szívdobogást, álmatlanságot, vagy kellemet­lenséget okoz. az csökkentse a naoi mennyiséget. Fogvasz- szunk hát nyugodtan kávét, de — mértékkel. (gáti) Valahányszor a vörös zászlóra és a május elsejére gondolok, felvillannak emlé­kezetemben azok a régi má­jus elsejék, amelyekről oly sokat mesélnek munkásmoz­galmunk veteránjai. Járva a tradíciókban gazdag munkás­lakta vidékeket, május else­jei élményeket, emlékeket kerestem. Olyan események után kutattam, amelyek jó- vai három évtizeddel koráb- ' ban történtek, titkos erdők, lombfedte sűrűjében és ma­jális hangulatú tisztásokon. Találkoztam idős munkás­emberrel, aki nem kereste a szavakat, hangzatos kifejezé­seket, mesterkélt mondato­kat, hanem őszintén, szíve szerint mesélt az egykori májusokról — és a mosta­niakról. Füzetre való élmény kelt életre azokból az idők­ből, amikor csendőr ugrasz­tottá szét a halkan daloló munkásokat, másnap pedig raport várta őket az iroda­házban És beszélt. azokról is, amikor a város betonút- ján fiával ment a felvonulás élén. Ö vörös zászlót lenge­tett ünnepi ruhában, a gye­rek meg valósággal belevö- rösödötl a luftba!lonfúvásba meg a tiszta, önfeledt öröm­be. Pátosz és igaz öröm keve­redik e napon az utcára tó­duló emberek között. Hiszen azok, akik u nagy seregszem­le résztvevőiként zászlókat lengetnek, színes léggömbö­ket, zöld bokrétákat fognak — a vidámságon kívül hitet tesznek egy nagyszerű, hala­dó hagyomány ápolásáról. Mert ez a nap több, mint egyszerű piros betűs ünnep. A nemzetköziség, a munkás­szolidaritás, az összefogás jelképe. Azt szoktuk mondani: má­jus önmagában is örömre ösztönöz. Várjuk, mert ek­kor már végérvényesen ma­gunk mögött hagyjuk a te­let és a tavaszra, a nyárra, az új életre fakadására gon­dolunk. / Ismét május elseje van. Ünnepet köszöntő zászlók bomlanak ki és a gyermek- kéz rángatta léggömbök so­kasága tarkán kavarog. Lég­gömbök szállnak föl a vá­ros felett, és pöttyös lesz tő­lük a tiszta, kék ég, mintha szeplők virítanának tavaszi arcán Nóta hangzik és transzparensek emelkednek a magasba. Én ismét május el­sejékre gondolok. Régiekre és mostaniakra. Én figyelem a tovaröonenő léggömböket, mígnem könnyes lesz a sze­mem, akár a napba nézők­nek. 1*. Ä,

Next

/
Oldalképek
Tartalom