Észak-Magyarország, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-22 / 93. szám

1979. április 22., vasárnap

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

Beszélgetés Maiig Bélával, a 1JM Bevételi Igazgatóság vezetőjével

A közelmúltban adtunk általános jelleggel tájékoztatást lapunkban a gazdálkodási iegyelem helyzetéről. Ebben kiemeltük, hogy a gazdasági egyensúly helyreállításának fontos eszköze a kiegyensúlyozott, hatékony gazdálkodás megvalósítása.

Ezt. figyelembe véve kerestük meg a Bevételi Igazgatóság vezetőjét, hogy a pénzügyi-gazdasági ellenőrzések tapasztalatai alapján megtudjuk, milyen volt a népgazdasági átlaghoz viszonyítva megyénk vállalatainak és szövetkezeteinek 1978. évi gazdálkodása.

— A mérlegeredmények alapján mit lehel mondani a2 1978. évi gazdálkodásról?

— kérdeztük Mang Bélától, n PM Bevételi Igazgatóság vezetőjétől.

— A megye vállalatainak és szövetkezeteinek 1978. évi termelése 14.8 százalékkal haladja meg az előző évit

— kezdte az értékelést az igazgató. — Az árbevétel ettől valamivel kisebb mértékben, 12,5 százalékkal nőtt. Mind a termelés, mind az értékesítés dinamikája erőteljesebb a népgazdasági átlagtól, ami 8,9, illetve 9.1 százalék. Az értékesítés ösz- szelétele a belföldi értékesítés javára tolódott el, az exporlviszonylatban ez közel az előző év szintjén teljesült, így részaránya a belföldi értékesítés erőteljes növekedése miatt visszaesett.

A megyei vállalatok és szövetkezetek 1978. évi nyeresége mindössze 8 százalék- i kai haladja meg az előző évi szintet, de még így is valamivel magasabb a nép- gazdasági átlagnál, mely nem éri el az 1 százalékot. A nyereség mérsékelt növekedése mellett, kedvezőtlen jelenség, hogy tovább emelkedett a veszteségesen gazdál- j kodó szervek száma. 30-ról 38-ra. Ezek közül 33 mezőgazdasági termelőszövetkezet, négy szakszövetkezet: és egy élelmiszeripari vállalat.

— A veszteség okait elemezve — mely munka egy részé még folyamatban van •— elmondható, hogy közrejátszanak a kedvezőtlen időjárási viszonyok és belvízkárok, de egy részüknél gazdasági hiányosságok is tapasztalhatók. A szövetkezeitek közül 19 nem tudja saját erejéből rendezni veszteségét és alaphiányát, így j ezeknél veszteség rendezési (eljárást kell lefolytatni. Megállapítható az is. hogy ösz- szességében a vállalati eredmény szerény növekedése | nincs arányban a teljesítményekkel. az árbevétel nyereségtartalma az előző évi 6.3 százalékról 5,8 százalékra csökkent.

— Ugyancsak kedvezőtlen az eredmény a termelési tényezők függvényében. Az elmúlt évben jelentős mértékben nőttek az élő- és holt- munka-ráfordítások. Az egyes mutatókat ezzel összefüggésben elemezve, azok a hatékonyság romlásáról tanúskodnak. A hatékonyság romlását elsősorban a költségek növekedésében kell keresni.

— Jellemző, hogy a termelési értéket meghaladó (ütemben növekedett az

anyagköltség. Így a vegyiparban a termelési érték 13.7 százalékos növekedésével szemben az anyagkölt- jség 22,1 százalékkal, a mezőgazdaságban a 7.7 százalékos termelésnövekedéssel szemben 10.9 százalékkal nőtt. javult a kívánt ütemben az élőmunka hatékonysága sem.

— Nem lenne teljes az értékelés, ha nem emelném ki, hogy a negatívumok mellett voltak ágazatok, vállalatok, amelyek az év során nagyon kedvező eredményeket értek el. Jelentősen növelte nyereségét — az előző évhez képest — a kohászat, az építőanyagipar, általában a tanácsi ipar, az építőipar és a szállítás, de elég kiegyensúlyozottan alakult a keres- . kedelem eredménye is.

— A megye gazdálkodó szerveinél az év során üzembe helyezett, nagy értékű beruházások hatására 20,1 százalékkal növekedett az állóeszközök bruttó értéke. Az üzembe helyezések nagy része a vegyipar és az energiaipar területére esik. A nagy értékű beruházások üzembe helyezése a vállalatok állóeszköz-gazdálkodására olyan hatást gyakorolt, hogy javult, az állóeszközök átlagos használhatósági foka és csökkent a-- beruházások befejezetlen állománya.

— A készletgazdálkodás területéről szólva az a tapasztalat, hogy tovább nőttek a készletek az előző évhez viszonyítva: 13,2 százalékkal. Változatlanul folytatódó tendencia, hogy a készletek emelkedése az iparban erőteljesebb, míg a kereskedelem. csak fele ilyen arányban növelte készleteit.

— Hogyan alakulnak az állammal szembeni pénzügyi befizetések, milyen a pénzügyi fco-elem?

— Az állammal szembeni befizetések előző évhez mérten 10,5 százalékkal növekedtek, mely mellett kedvező, hogy a támogatások ösz- szege 3,3 százalékkal csökkent.

■ — A befizetések és támogatások egyenlege jelentősen, 21,7 százalékkal nőtt, mely azt is jelenti, hogy a gazdálkodó szervek közvetlenül tovább növelték hozzájárulásukat a költségvetés gazdálkodásához. Kedvező az is. hogy a támogatások közül jelentősen, több mint 50 százalékkal csökkent a dotáció.

— A pénzügyi helyzetre jellemző, hogy a második fél évben tömegesen jelentkeztek problémák a forgóeszköz finanszírozásában. Ennek fő oka a készletek .erőteljes, és a nyereség minimális emelkedése közti ellentmondás. A meghatározó jellegű vállalatok pénzügyi egyensúlya felborult és ez láncszerűen fizetésképtelenséget okozott a velük kapcsolatban álló vállalatoknál.

— A vállalatok és szövetkezetek pénzügyi nehézségei sajnos, kihatottak a költségvetési fizetési fegyelemre is. Nagyon kedvezőtlen az, hogy az elmúlt évben a gazdálkodó szerveknek mindössze 32.5 százaléka lett mindig időben elegei fizetési kötelezettségének, 67.5 százaléknál kerüli sor kény- szeri nkasszó alkalmazására, késedelmi pótlék felszámítására a költségvetésnek járó befizetések beszedése érdekében.

— A pénzügyi-gazdasági ellenőrzések, milyen lapasz- lalalokkal járlak?

— Megállapításaink számszerű ad ';nak jelentős mértékű növekedése azt igazolja. hogy az eredményelszámolások szabályszerűsége tOvábbra sem javult, sőt

egyes területeken romlott. Kevés azon ellenőrzések szama, ahol a vizsgálat nem tárt fel lényegesebb hiányosságot. Sajnos, több területen ismétlődő mulasztások vannak.

— A feltárt hibák között általános a befejezetlen beruházások. a műszaki fejlesztések állományának pontatlan megállapítása. Nem megfelelő az elő- és utókalkulációs munka, nem ellenőrzik és nem elemzik a költségeket. Még mindig tapasztalható fenntartási költségként elszámolt beruházás.

— Nem javult lényegesen á számviteli rend és bizonylati fegyelem helyzete sem, amelyre azért is nagy súlyt kell helyezni, mert ez az alapja -a pénzügyi elszámolási fegyelemnek és a társadalmi tulajdon védelmét is elősegíti. Ezek mellett a lefolytatott közgazdasági téma- vizsgálataink több gazdálkodó szervnél rámutattak a -nem eléggé takarékos gazdálkodásra, a tartalékok nem megfelelő feltárására, a munka- és üzemszervezés hiányosságaira. Jelezték ezek a vizsgálatok a gazdálkodás krónikus pénzügyi zavarait, a termelési rendszerek problémáit.

— Az 1978-as év mit jelenteit az ellenőrzést végzők számára?

— Min t ismeretes, ez az év az állami ellenőrzésre vonatkozó minisztertanácsi rendelet végrehajtásának első éve. Ügy érzem, a kezdeti lépések kedvezőek. A különböző ellenőrzést végzők feladat- és tervegyeztetése összehangoltabbá tette a munkát. Az indokolatlan pár- ilárhuzamosságokat a területi koordinációval ki lehetett iktatni. Az ellenőrzés végrehajtása melleit elvégeztük az átfogó értékeléseket is,, mely kiterjedt a jogszabályok betartásának és a gazdálkodás megítélésének területére.-x- Az értékelések hasznos tapasztalatokat adtak á gazdálkodó szervek számára is a gazdálkodás további javítása érdekében — fejezte be tájékoztatását az igazgató. •

II

jreg a kőbánya, s jmég öregebb a hajdani kőbányász. A 67 éves Benedek József gyermekfejjel tanúja, tevékeny részese volt az idén fél évszázados tállyai kőbányászat beindításának.

Benedek József

A kőbányában már nem nyúlnak kézzel a kőhöz.

Fél évszázad múlt, beláthatatlan jövő

Hegyek, kőből

— Mérnökük melléit kezdtem mindenesként — mondja az idős ember, aki fiz évig volt az üzem szakszervezel i titkára, s 44 év szolgálat után ment nyugdíjba. — A bányaépületeket 1927- ben kezdték el építeni, s Szlovákiából hozták a fát hozzá. Az építők gondos munkát végeztek, a zúzóműhöz minden egyes követ le- drótkeféztek, mielőtt befalazták. Annyira tisztán emlékszem, mintha csak tegnap történt volna: 1929. november 29-én, a beles számmal jelzett csillében szállítottak le először követ a bányából. Visszafelé öt üveg sört küldtek fel a bányászoknak az üres csillében.

Az Észak-magyarországi Kőbánya Vállalat igazgatója, Kozák Ernő így írja le a kőbánya létesítésének gazdasági körülményeit egy korábbi szakdolgozatában:

„A modern közlekedési eszközök rohamos elterjedése megkövetelte az úthálózat fejlesztését. A meglevő bányák bővítése, új bányák nyitása 'jelezte az czirányú fellendülést. Az Urikány Zsilvölgyi Magyar Kőszénbánya Rt. az akkori idők műszaki színvonalának megfelelő korszerű bányaüzemet telepített a község határában levő Kopasz-hegy nyugati— ' északnyugati oldalára”.

Mit jelentett a XX. század húszas éveinek végén itt ez a korszerűség? A már idézett egykori kőbányász magyarázza:

— Ütve-forgatva működő, kézi fúróval fúrtuk a fúrólyukat. Fél napba fellelt, mire elkészítettük a hat méteres lyukat, majd kisebb

löltetek el robban tusával, úgynevezett pörköléses eljárással tágítottuk a robbantóanyagnak szánt üreget. Később bevezették az aknás robbantást. Vágatot liajtot- ' tunk ki a robbanlóanyag elhelyezésére a hegyoldalba. Egészségtelen, szili kózisve- szélyes munka volt. Kézi erővel törtük, aprítottuk a követ, kézi erővel, lapáttal raktuk a csillébe, s kézzel, fejjel, vállal toltuk a teli csillét a sínpályán.

Kozák Ernő vállalatigaz- gató írja:

..Általában aszerint termelt az üzem, hogy milyen megrendelést sikerült biztosítani. Ä felszabadulásig egyetlen évben sem érte el a termelés a 150 ezer tonnát. A létszám másfél száz ember lehetett. A nagy világgazdasági válság idején a dolgozók többsége az utcára került. A második világháború vége felé, 1944 őszén leállt a munka, a ter- melöberendezések jelentős károkat szenvedtek”.

Bendek József így emlékezik ezekre az időkre:

— A környékbeliek kifosztották az üzemet, vitték a ía- és vasanyagot. A vezetőink elmenekültek nyugatra. Aztán millpengőért dolgoztunk délelőttönként a bányában, délután eljártunk napszámba borért, élelemért a szőlősgazdákhoz.

Az ország újjáépítése nagy mennyiségű követ igényelt. Elhatározták a bányaüzem

fejlesztését.

— A korszerűsítést #háróm ütemben végezték el — mondja Daragó István, aTo- kaj-vidéki bányaigazgatóság főmérnöke. Neki 21 éve biztosit kenyeret a tállyai kö-í

A Fejér megyei Bauxitbányák Vállalat Kincsesbányai Üzemében új személy-, illetve teherszállitó gépkocsi kezdte meg a próbaüzemet. Az NDK gyártmányú MULTI- CARból a helyi szakemberek alakítottak ki a bányában is jól használható jármüvet, amely használható jármüvet, ezerötszáz kilogramm terhet szállíthat. A képen: az átalakított NDK gyártmányú MULTICAR.gépkocsi bányá- szokat szállít a (ejtéshez.

bányászat. — 1958. április elsejétől rátértünk a gépi termelésre. Kétszeresére, majd Háromszorosára növekedett a bánya teljesítménye. A több szinten termelő üzem 1967- ben nem várt tufavonulutba ütközött, a gépi berendezéseket át kellett telepíteni a deli oldalra. A nagyarányú munkát rekonstrukcióval együtt végeztük el.

A tállyai bányászkodás közelebbi múltjára a harmincas éveinek derekán járó Cseh Zoltán, a. Tokaj-ivdéki bányaigazgatóság vezetője is emlékszik:

— A IV. ötéves tervben, beruházással évi 1,2 millió tonnára fokoztuk a termelést, s lehetővé vált évi 2Ü0 ezer tonna, úgynevezett holisztikus zúzottkő előállítására is. Ekkor alakult ki a bánya mai arculata, termelési technológiája.

A vázlatos ismertető után nézzük a jelent. Szentmarjai Gábor üzemvezetőé, a tállyai kőbánya régi dolgozójáé a szó:

— Manapság miénk az ország legnagyobb kőbányája. Az idei program 1 millió 340 ezer tonna kő kitermelését írja elő számunkra. Az elmúlt évi eredményeink alapján egyébként ismét elnyertük a Kiváló Üzem címet.

— A vállalat termelésének több mint a felét adó bányaigazgatóságunk is hasonló magas elismerésben részesült — teszi hozzá Daragó István.

Magától értetődően szóba kerül a jövő is. Az üzemvezető újságolja:

— Kétszáz millió forintot meghaladó beruházás van folyamatban a bányánál. A megvalósulás, azaz 1980. után mintegy 1.8 millió tonna követ termelünk majd évente, ugyanezzel a létszámmal. Tállyán lesz Kö- zép-Európa egyik legnagyobb, legkorszerűbb kőbányája.

Végezetül elém tesznek egy statisztikát. Eszerint a tél évszázad alatt 23 millió tonna tiszta követ, illetve 30 millió vegyes anyagot bon- tottak-hordtak el a bányából. Ha így folytatják, egy emberöltő műlva eltűnik a Kopasz-hegy. Megszűnik utána a tállyai kőbányászat?

A bányaigazgatóság fiatal vezetője kimutat az iroda ablakán:

— A Környező hegycsúcsok tömege is kő!...

Kolaj László Fotó: Laczó József

Milyen mii megyénk vállalatiak és szöveteiéinek 1918. évi gnzfSÉa