Észak-Magyarország, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-21 / 92. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1979. április 21., szombat Filmjegyzret Elkárhozott lelkek A film két főszereplője Szalay Edit és ián Englert A íilm bemondó szövegéül ezt ajánlja a MOKÉP: egy tragikus szerelem története. Aligha örülng a bolgár rendező, Vila Radev ennek a minősítésnek, mely túlságosan is szimplifikálja a Dimiter Dimov regényéből készült, kétrészes alkotás eszmeiségét. Persze a tragikus szerelem valóban jelen van a történetben, a két főszereplőt azonban olyan sajátos történelmi helyzetben ismerjük meg, mely külön méltatást érdemel. A film ugyanis a spanyol polgárháború napjait eleveníti fel, ennek a napról napra változó világnak az eseményei motiválják a két ember, Fanny Horn előkelő angol hölgy és a fiatal jezsuita pap, Heredia atya kapcsolatát. A rendező rendkívül érzékletesen (ebben persze nagy szerepe van Hriszto Totev operatőrnek is) mutatja be a polgárháború ellentmondásos eseményeit. Ezek az események sodorják egymás közelébe az angol lányt (a magyar Szalay Edit játssza kitűnően) és a jezsuitát, akit a nálunk is ismert Jan Englert, lengyel színész személyesít még. A lány a találkozás első pillanatában szerelemre gyullad a fiatal pap iránt, aki — rendje törvényeinek engedelmeskedve — nem viszonozhatja ezt a szerelmet. Fanny Horn mindemellett — vállalva a lemondást, a küzdelmet, sőt az életveszélyt is — a pap mellett marad. A két ember jelleme, karaktere a polgárháborús események közepette bontakozik ki előttünk. A lány végig lelkiismerete sugallatát követi, a férfi viszont (bár ez á ‘legnagyobb erőfeszítésébe kerül) a jezsuita rend dogmáihoz alkalmazkodik. Az események egyébként nemcsak rájuk, hanem környezetükre is rendkívül nagy hatást gyakorolnak. A szerzetes mellett dolgozó jezsuita atyák egyike például annyira meg- hasonlik korábbi nézeteivel, hogy az öngyilkosságba menekül, egy másik szerzetes pedig a forradalmi csapatok oldalára áll. A legmegrázóbb az angol lány pokoljárása, akinek kezdetben csak egyetlen fix pont van életében, a szeretett férfi, később azonban rádöbben, hogy humanitásunkat, emberségünket senki és semmi kedvéért nem szabád feladni. A szerzetes tragédiája az — ■számos rokonszenves tulajdonsága ellenére is —, hogy rendjének törvén)'eihez alkalmazkodva egészen elem. bertelenedik, s így éppen a szeretett lány fegyverétől kell elpusztulnia. De Fanny Horn sem tudja elviselni azt az iszonyú tehertételt, mely reá hárul, s a kábítószer mámorába menekül. A polgárháború eseményei mindkét ember számára nehéz próbatételt jelentenek, de a pap az, aki eközben egészen demoralizálódik, míg a lány, ha sérülten is, de erkölcsileg tisztán kerül ki ebből az infernóból. Vilo Radev filmje tehát — miközben egy tragikus szerelem történetét meséli el —•, az egyén felelősségét és választási lehetőségét hangsúlyozza, tanúságot téve a rendező kitűnő ábrázolási készségéről, lélektani ismeretéről. Gy— A hét végén is gazdag a program. Mindenekelőtt a gyermekeknek szám műsorokat, rendezvényeket ajánljuk: Szombaton délelőlt 11 órától Sajó- bábonyban az Aladdin és a csodalámpa című mesejáték látható; Tarcalon délután 3 órakor kezdődik a pozsonyi bűvészegyüttes vendégjátéka, a művelődési házban; a kazincbarcikai Radnóti Miklós Művelődési Ház „Cimbora'’ gyermekklubjánál? tagjai — ugyancsak szombaton — szabadtéri játékprogram résztvevői lehetnek. Gyermekek lesznek a főszereplői az ormosbányai művelődési ház szombat délutáni programjának is: ők azonban „komoly” vetélkedésre készülnek: ekkor rendezik meg ugyanis az általános iskolások részére a Három tavasz elnevezésű szellemi versengést. Két foklórműsor szerez majd — minden bizonnyal — .sok örömet vasárnap az ez iránt érdeklődőknek. Göröm- bölyön. a Budai Nagy Antal Művelődési Házban ezúttal a domaházi népi együttes mutatkozik be, Damakon és Ládbesenyőn pedig az ede- lényi ifjúsági ház népi együttese ad műsort, Változatos és érdeklődésre számottartó műsorokat remélhetünk a miskolci járás népitánc- és bábcsoportjainak bemutatóján is. Ezt szombaton délelőtt 9 órától rendezik meg Ongán, a művelődési házban. Az egész évben tartó „üzemi közművelődési napok” keretében, Sátoraljaújhelyen, a városgazdálkodási vállalat klubjában ezúttal Csíkos Gábor színművész és a Kaláka együttes zenés irodalmi műsora látható és hallható, szombaton délután 5 órától. Ugyanebben az időpontban kezdődik'Izsófalván a Móra- emlékműsor, a helyi művelődési intézmény irodalmi színpadának közreműködésével. Vasárnap este fél 8-tól a felsőnyárádiak a Lili bárónő előadását tekinthetik meg. Végezetül két kiállításra hívjuk fel a figyelmet.: mindkettő szombaton nyílik: délelőtt 11 órakor Saj őszen tpé- teren a Petőfi Művelődési Központban nyílik meg a Lenin élete című kiállítás; délután 5 órakor pedig busza Árpádné, a Miskolci Galéria igazgatója ajánlja az érdeklődők figyelmébe a Miskolci Pedagógus Képző- művészeti Stúdió tagjainak alkotásait az Avas-déli 3. sz. Általános Iskolában. 4 Kísérlet Kazincbarcikán Nyitott ház Színházi előadásra vár a közönség a kazincbarcikai művelődési központ előcsarnokában. A kezdésig még jó negyedóra van hátra, ebbe az időbe. éppen „belefér” egy kávé, y üveg sör meg egy cigaretta. Az ifjúbbaknak egy szelet csokoládé. Minden felsorol! élvezeti cikk megtalálható a büfében, s a jelenlevők élnek is a lehetőségekkel. Ha nem hiányoznának az előcsarnokból az újságok, folyóiratok, nyugodtan mondhatnánk: ilyen közeget kell teremteni a várakozó közönség számára. Megtudom, hogy már a hírlapolvasóra sem sokáig kell várni, hiszen a „nyitott ház” akció megvalósulóban var). Az elnevezés kicsit talán hangzatos, hiszen eddig is természetesnek tartottuk, hogy minden művelődési intézményünk nyitott, vagyis bármikor megtalálhatják ott az akárcsak betévedő emberek is a hasznos és kellemes időtöltéshez szükséges eszközöket, lehetőségeket. Ezzel szemben az az igazság, hogy a „nyitott ház” csak most induló kísérlet; s ennek az országos akciónak Borsod-Aba- új-Zemplén megyében csak Kazincbarcika lehet részese. A Népművelési Intézet ugyanis úgy ítélte meg — részint a helyi adottságok, részint az eddig végzett munka alapján —, hogy a barcikai intézmény lesz a legalkalmasabb arra (az ország hét más művelődési háza mellett), ahol megvalósulhat majd a korszerű — követésre érdemes — intézményi modell. Mindez persze pemcsak a jószándéktól függ; elég sok pénz is kell a tervek megvalósításához. A kazincbarcikaiak 500 ezer forint birtokában és sokrétű tervvel készülnek az őszi szezonra. A nyitott ház megvalósulását azonban — legalábbis így gondoljuk mi — aligha lehet majd dátumhoz kötni. Egy hoszabb ideig tartó, szívós, következetes munkafolyamatról van szó, melynek eredményeként válhat majd igazán nyitottá a ház. A kazincbarcikai népművelők természetesen eddig is igyekeztek — a lehetőségekhez mérten — gazdag és változatos programot biztosítani; sok ismeretterjesztő és művészeti rendezvény gazdagította az intézmény hírnevét, s több mint egy tucat szakkör, illetve művészeti csoport is működik a házban. Az új akció lényege azonban éppen az, hogy ne csak különböző rendezvények alkalmával legyen látogatót) a művelődés központja, hanem mindig. Ehhez kellenek a különböző eszközök, felszerelések, s nem utolsósorban olyan szakemberek, akik megfelelően képesek kommunikálni a látogatókkal. A nyitott ház tervének megvalósításához mindenekelőtt fel kell mérni az igényeket. Ezzel kapcsolatban „fogódzóik” természetesen már vannak a szakembereknek. Mindenekelőtt tudják, hogy a város lakosságának átlagos életkora alacsony, hogy Kazincbarcika lakosai bérházakban élnek, ismerik foglalkozás szerinti megoszlásukat, előképzettségüket és így tovább. Az első és legfontosabb cél az, hogy a város lakóit minél több információ birtokába juttassák. Első lépésként tehát az úgynevezett információs tér létrehozását tartják a legfontosabbnak. Ebben a közegben számos hasznos ismeret bir- tokába juthatnak a „betévedő látogatók”. Nemcsak a város napirenden levő közéleti dolgairól értesülhetnek, hanem információkat szerezhetnek a lakáskultúráról, a gyermeknevelésről, az orvosi ellátásról, a különböző bar- kácstevékenységekről és így tovább. A látogatókkal való beszélgetés eredményeként időről időre bővül majd a választék. Mint említettük, fontos területe lesz a nyitott háznak a hírlapolvasó. Ebben az esztétikusán berendezett térben (már a tervrajzokat is láttuk) 34, különböző sajtótermékhez juthatnak hozzá az érdeklődők. De lesz a házban (az ott működő könyvtár mellett) olyan kézikönyvtár is, melynek polcairól bármikor leemelhetők a legköz- hasznúbb enciklopédiák, kézikönyvek. Ehhez az együtteshez tartozik majd az audiovizuális eszközöket magába foglaló tér. A művelődési ház lemeztárának, diafilmkészleté- nek és magnófelvételeinek birtokában ki-ki hozzájuthat különböző rádió- és tv-műso- rokhoz, lemezfelvételekhez. Hihetőleg ennek a térnek lesznek majd a legnépszerűbbek a szolgáltatásai. S a szolgáltatástól már csak egy lépés, hogy a látogató megismerkedjen az intézményben működő fotó-, illetve filmszakkör munkájával, illetve aktív tagja legyen valamely körnek. Talán az elmondottakból is felsejlik hogy a látogatókra nemcsak passzív befogadóként számítanak a ház szakemberei. A legfőbb cél ugyanis a cselekvő részvétel megteremtése. Ennek feltétele, hogy a látogató számos olyan eszköz birtokába jusson. mellyel tetszés szerint manipulálhat. Nagy gondot fordítanak ezért a különböző kreatív játékok beszerzésére. Mely korosztályokra számítanak a kazincbarcikai népművelők? Alapvető törekvés, hogy egész családok találják meg a házban a művelődési és szórakozási igényeiknek megfelelő elfoglaltságot. A gyerekek az életkori sajátosságaikhoz mért játékokat, újságokat és könyveket, az anyák az otthonteremtéshez szükséges információkat és foglalatosságot (például szö- nyegszövés), az apák pedig — fogékonyságuk szerint — ugyancsak találkozhassanak azokkal az eszközökkel és forrásokkal, melyek ismereteiket gyarapítják, illetve manuális készségeik kamatoztatását lehetővé teszik. Mindez első hallásra ma- ximalizmusnak tűnik. A nyitott ház nem is funkcionálhat tökéletesen — ezt jól tudják a kazincbarcikaiak — egyik pillanatról a másikra. Először ki kell alakítani — a már megteremtett igen jó talajon — azt a szórakozni, művelődni vágyó magot, mely a továbbiakban egyre több embert vonz magához. A nyitott házzal kísérletező hét másik intézmény is hasznos tapasztalatokat nyújthat majd a barcikaiaknak. A mostani terveket „menet közben” nyilván sok minden módosítja majd, a várható siker azonban aligha marad el, hiszen tulajdonképpen mindannyian ilyen gazdag lehetőségeket kínáló nyitott házakra vágyunk, melyek mindennapi praktikus hasznukon túl a közéle- tiségnek is fórumává válhatnak. (gyarmati) Nemzeti művészet Csökkentsük csak a t Megkezdődött a Magyar Televíziónál a Nemzeti művészet című sorozat további részeinek forgatása. Fitz Péter íorgatókönyvíró-szerkesz- tő és Kardos Sándor operatőr-rendező irányításával két rész készült, a sorozat ötödik és hatodik darabja. Az első rész 1849-től követi nyomon a magyar művészet történetét. A forradalom és a szabadságharc leverése után a képzőművészet szerepe is megváltozott; feladata a nemzeti tudat, a függetlenség eszméjének ébrentartása lett. Cikkünkre reagálva: tegnap közölte a Miskolc megyei város Tanácsa V. B. művelődésügyi osztály vezetője, hogy időközben a városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén hozzájárult az Egressy Béni Zeneiskola kórusa tamperei kiutazásának és szereplésének költségei fedezéséhez. Az iskola Ennek jegyében alakult ki a történelmi festészet. A film központi figurája Madarász Viktor, a történelmi festészet legnagyobb alakja. A folytatásból az ő életét, művészetét ismerhetjük meg a kor művelődéstörténeti környezetével együtt, A hatodik, következő rész a kiegyezéstől a századfordulóig ábrázolja a magyar művészet alakulását, ezen belül a „művészetfo- gyasztás” tömegessé válását, i ami ebből következik, a hivatalos művészet keletkezését. kórusa tehát ott lesz » 200 éves testvérváros ünnepségein. Örülünk ennek a fordulatnak. Mint ahogy minden olyan konstruktív változásnak, kedvező lépésnek és biztató eredménynek, amely Miskolc kulturális életének rangját, tekintélyét emelheti. r. u Furcsa dolog, hogy nálunk minden ügyben lehet panaszkodni, reklamálni igen sok helyütt. A kereskedelemben egész lista van kifüggesztve, hogy a sóhivatalon kívül még milyen szervekhez lehet fordulni, a nagyobb intézményeknek reklamációs, meg panaszirodáik vannak, a lapokban külön panaszrovatok, s már arról is hallani, hogy a külön reklámújság mintájára, élelmes emberek önálló panaszújságot is terveznek és tízmillió munkatárssal akarnak dolgozni. Erről a panaszáradatról, meg a panaszok csökkentésének szükségességéről beszélgettünk hűséges barátommal, Mindig Alajossal, mert a minap is arról olvastunk, hogy „illetékes szervek irányt vetlek a reklamációk csökkentésére”. Éppen azon meditáltunk, vajon esetleg a munka minőségének a javításával, a szolgáltatások emelésével, meg egyéb jókkal fogják-e a reklamációk számát csökkenteni, amikor Mindig Alajosnak eszébe jutott, hogy néhány hónapja ő látogatóban járt Külhoniában és érdekes dolgokat tapasztalt.' Külön kérés nélkül el is mesélte: — Külhoniában érdekes gyakorlat, hogy például az egyik szolgáltató vállalat igazgatóságát, amelyhez naponta százak zarándokolnak panaszokkal, kihelyezték a városon kívülre. Messze, kint a hegyek között, egy elhagyatott ipartelep barakkjaiban rendezték be a vezérkar szállását, no meg a panaszirodát is, a helyi lapokban meg feladtak egy hirdetést, hogy szívesen látják a tisztelt ügyfeleket. Autóbusz- szál röpke 80 perc alatt elérhető a város központjából is, mindössze háromszor kell átszállni. Néhány hónapi tapasztalat szerint zuhanásszerűen lecsökkent a reklamációk száma, ami úgy látszik amellett szól, hogy jobban megy a szolgáltatás, ha annak igazgatása távol esik a dolgozóktól. Ugyancsak Kül- honiábart tapasztaltam, hogy például a közalkalmazottak bérét, meg egyes nagyobb vállalatok, intézmények dolgozóiét is a kezdetleges munkahelyi bérszámfejtés helyett központilag számolják ki. Így legalább részben ki tudják használni a drága pénzen beszerzett számítógépeket. .Nos, a gép ugyan nem ember, de az is téved, különösen, ha rosszul táplálják bele az adatokat az emberek, akik már eleve tévedhetnek, s amikor a dolgozó átveszi a bérét és sérelme van, a fizető tisztviselő széttárja a karját: — Én nem tehetek róla, a komputer számolta, menjen oda reklamálni. Igen ám, de komputer a munkahelytől 400 kilométerre van, a fővárosi központban. Szabadságot 'kellene kivenni, hogy valaki ott reklamáljon. Néhány hónap alatt a bérszámfejtési reklamációk is lecsökkentek. Van Külhoniéban egv országos intézmény, amely behálózza az egész országot, olyan bankféle. ki is írja mindenüvé a cégtáblájára, meg a levélpapírjaira, hogy „a külhonjai emberek szolgálatában”, és el is vállal mindenféle átutalást, meg egyéb ügyleteket. No, persze, ott is komputer. meg egyéb divatos dolog van, meg hát hiba is adódik. Ennélfogva reklamáció is. Akár hiszi valaki, akár nem, a város központjából ezt a reklamációs osztályt kitelepítették a városközeli erdő szélére, rendkívül kies vidékre, friss, ózondús levegőbe, szinte öröm lehet oda Kimenni reklamálni, hiszen az a 4—5 kilométer, ameny- nyire a város szélétől fekszik, meg az a pár száz méter gyaloglás az utolsó buszmegállótól. igazán csak a reklamáló külhonjai dolgozók testi felüdülését szolgálja. A reklamációk száma mégis itt is csökken. Érdekes módszerek! És most nálunk is azzal foglalkozunk, miként lehetne csökkenteni a reklamációk számát-,.. Töprengve hallgattam Mindig Alajos beszámolóját, s azt kutattam emlékezetemben, vajon mikor jártak mi- tőlünk különböző intézményi, meg vállalati vezetők Külhoniában tanulmányúton ? Benedek Miklós Kedvező folytatás
