Észak-Magyarország, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-15 / 88. szám
ÉSZAK-MAGYARQRSZAG 5 1979. április 15., vasárnap A népességnyilvántartás korszerűsítéséről Személyi szám, személyi lap Április 18-án Miskolcon elkezdődik A kormány még 1970-ben határozatot hozott arra, hogy egységesíteni kell a személyi nyilvántartási rendszert. Az elmúlt években a tanácsi szerveknél megindult egy ■korszerűsítési, egyszerűsítési folyamat. Az ennek érdekében tett intézkedések között kiemelkedő jelentőségű az egységes személyi nyilvántartási rendszer, az állami népességnyilvántartás létrehozása. Ennek célja a lakosság ügyintézésének az állami. gazdasági, szövetkezeti és társadalmi szervek munkájának egyszerűsítése, a személyhez fűződő jogok védelmének, illetőleg a kötelességek ' teljesítésének biztosítása. E célokat az állami népességnyilvántartó hivatal, a tanácsi szervek tevékeny közreműködésével, számító- gépes rendszer alkalmazásával oldja meg. Mint közismert, 1975. január 1-i időponttal összeírásra kerültek hazánk állandó lakosainak személyazonosító és lakcímadatai, amelyeket az állami népességnyilvántartó hivatal gépi nyilvántartásba vett, feldolgozott és kialakította a nyilvántartásban szereplő lu_ kosok személyi számát. Megyénk területén a személyi számok kiosztására ez év április 15-e és november 30. között kerül sor. E munkálatok irányítója a megyei tanács vb igazgatási osztálya. Annak vezetőjétől, dr. Rohács Gyulától kértünk tájékoztatást. Dr. Rohács Gyula elmondta, hogy a személyi szám elsődlegesen a számító- gépes feldolgozásban alkalmazott technikai segédeszköz, ami biztosítja a gépi nyilvántartásban szereplő személy azonosságát. — Mit jelent a személyi szám? — A személyi szám az ország lakosságának — legyen az magyar, vagy más állampolgár — azonosítására szolgáló olyan U-jegyű szám, amelynek első 7 számjegye alapján a lakosság állampolgárság, nem és életkor szerint határolható el, míg a további 8—9—10. számjegy az ugyanazon napon született állampolgárok megkülönböz. tetősére szolgál, végül a 11. számjegy csupán ellenőrző jellegű szám. A személyi szám a családi és utónévvel kiegészítve adja a személyre vonatkozó legfontosabb adatokat. — Mi indokolta a személyi szám bevezetését? — A központilag elhatározott döntésnek igen sok ösz- szetevője van, amit röviden úgy tudnék összefoglalni, hogy a számítógépek elterjedésével nagy lehetőség nyílt a matematikai módszerek felhasználására olyan területeken is, ahol eddig erre nem került sor. Az állampolgárokat érintően ugyanis ma több mint 100-íéle nyilvántartást vezetnek. Gondoljunk itt az anyakönyvekre, honvédségre, munkaerő-nyilvántartásra, vagy akár az adózásra, az ingatlan-nyilvántartásra, ahol a lakosságra vonatkozó személyi adatokat eddig nem lehetett gépi úton feldolgozni, rendszerezni és nyilvántartani. A személyi szám bevezetésével erre lehetőség nyílik, ami igen sok előnnyel jár mind az állami szervek, mind az állampolgárra nézve. — Lesznek-e olyanok, akik nem kapnak személyi számol? — Igen, lesznek. Nem kapnak személyi számot a 14 éven aluli személyek, vala. mint azok, akiket a bíróság esteiek vők épességet kizáró gondnokság alá helyezett. Ezeknek az esetében a törvényes képviselő kap személyi számmal ellátott személyi lapot, amit saját személyi számához hasonlóan meg kell őrizni és azt szükség esetén felmutatnia. — Ki adja ki a személyi számot? — A személyi számot a tanácsi szervek adják ki úgy, hogy azt a személyi igazolvány, illetve — külföldi állampolgárok esetében — a lakhatási engedély meghatározott részébe beragasztják. — Hogyan történik a személyi szám kiadása? — A személyi szám kiadásánál arra törekszünk, hogy azt a lehető leggyorsabban, egy munkafázis keretén belül, az állampolgárok idejének lehe_ tő legkisebb igénybevételével, szervezetten adjuk ki. A személyi szóm kiadása nem csupán azt jelenti, hogy a személyi igazolványba, vagy lakhatási engedélybe mechanikusan beragasztunk egy 11-jegyű számmal ellátott címkét, hanem azt is, hogy a személyi szám kiadása során az eddig nyilvántartásba vett valamennyi adat helyességé ismételten ellenőrzésre ke_ rül. Ez azt jelenti, hogy szükség, esetén az állampolgároknak személyesen kell megjelenniük a tanácsi szervek által megjelölt helyen és időpontban. — El szeretnénk azonban kerülni, hogy a munkaviszonyban álló dolgozók törne, g'esen távozzanak el a személyi szám kiadása érdekében munkahelyükről, ezért úgy tervezzük, hogy a jelentősebb létszámot foglalkoztató iparvállalatok és gazdasági szervezetek dolgozóinak, valamint a velük együtt élő családtagjaiknak a munkahelyek bevonásával és aktív közreműködésével csoportosan adjuk ki a személyi szá_ mot. — Milyen okmányokra van szükség a személyi szám kiadásához? — Elvileg csupán egyetlenegy okmányra, a személyi igazolványra (illetve külföldi állampolgár esetén a lakhatási engedélyre). Személyi igazolvánnyal nem rendelkező állampolgároknak szüleié, si anyakönyvi kivonatot kell bemutatni. Itt azonban azt is meg kell jegyeznem, hogy a személyi igazolvány bemutatása csak akkor lesz elegendő a személyi szám kiadásához, ha annak adatai a tényleges valóságot tükrözik és abból a valós adatok meg is állapíthatók. — Vannak-e a személyi szám kiadására vonatkozóan különleges szabályok, illetö_ leg olyanok, akikre nézve különleges szabályok lesznek irányadók? — Természetesen vannak különleges szabályok és lesznek olyanok is, akiknél a személyi szám kiadása során nehézségek jelentkezhetnek. — Néhányat hadd említsek meg a tipikustól eltérő esetek közül: — Ritkán, de előfordulnak olyan esetek, hogy a személyi okmányokban egyeseknél nem az a név szerepel, ami a személyt megilletné. Kiinduló pont. az anyakönyvi bejegyzés és amennyiben a személyi igazolványba irt családi és utónév ettől eltér, az adatot helyesbíteni kell. — Vannak olyanok is, aki. két a bíróság még nem helyezett gondnokság alá, de ügyeik viteléhez szükséges belátási képességük hiányzik, ezért személyi számmal nem láthatók el. Ilyen esetekben az eljárást meg kell indítani és annak eredményétől függően kell a személyi számot, illetve személyi lapot kiadni. — Nem kevés azoknak a száma sem, akiknek gyermekét állami gondozásba vették. illetve ahol a kiskorú gyermek törvényes képvisele. tét nem a szülők látják el. Ilyen esetekben egy nyilatkozatot kell kitölteni, megjelölve benne azt a személyt, aki a kiskorú törvényes képviseletét látja el, figyelemmel arra, hogy ez a személy lesz jogosult a személyi számot tartamazó személyi lap átvételére. — Végülj de nem utolsósorban különleges szabályok érvényesülnek akkor is, ha az állampolgár nem az állandó, hanem az ideiglenes lakhelyén kapja meg a személyi számot, itt azonban azt kell hangsúlyozni, hogy erre a személyi számok kiadásának egy későbbi szakaszában kerülhet sor. — Elő tudják-e segíteni, és ha igen, hogyan, a személyi számok gyors cs zavartalan kiadását? — Természetesen. Elsősor. ban azzal, hogy élnek a munkahelyen történő személyi szám kiadásának lehetőségével, amennyiben pedig nem állnak munkaviszonyban, vagy nem a munkahelyeken keresztül történik a személyi szám kiadása, úgy elegei tesznek a hirdetményi úton történő meghívásnak. Dr. Rohács Gyula elmondotta még: a személyi szám átvételének megkönnyítését szolgálja, hogy együttélő csa. lúd tagok esetén a család bármely nagykorú, személyi igazolvánnyal rendelkező tagja saját személyi számának ót" vételével egyidejűleg a többi családtag személyi számát is átveheti. A személyi számok kiosztása elsőként — április 18-án — Miskolcon kezdődik meg, majd ezt követően folyamatosan kerülnek sorra a megye városai, nagyközségei és községei. B. S. Bozsik Kálmán Igazában Miskolcon érzik itthon magukat, de nem tévednek el Nápolyban, Bernben, Moszkvában, Szalonikiben, Teheránban, Tel Avivban, Rio de Janeiróban sem. És lehetne még sorolni az ismerős városokat. Világjárók ők, gyakran úton vannak. Kenyéradójuk, a Diósgyőri Gépgyár gyártmányait mutatják be, illetve üzemeltetik be külföldöm Fehér János Tóth Béla Általában kábelgépek szerelését kell elvégeznem — kezdi a beszélgetést a 40 éve a gyárban, dolgozó Bozsik Kálmán. — Tizennégy évvel ezelőtt a lipcsei vásáron mutattam be összecsapó gépeket. Azóta jártam a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Svájcban, az NSZK-ban, az NDK-ban és Görögországban. A felényi korú Fehér János mondja: — Az első utam Bulgáriában, az utolsó Egyiptomban volt. A két utazás között eltelt tíz esztendő. Közben dolgoztam Iránban, Svájcban, több alkalommal Bulgáriában. Villanyszerelő a szakmám, hidegalakító gépek szerelésével foglalkozom. A 46 éves Tóth Bélának két év híján három éytize- de munkahelye a D1GEP. — Tíz éve járok külföldre szolgálatba. Legutóbb volt a 25. utam. Rendszerint el- lenütős kalapácsokat kell beüzemelnem. Négyszer három hónapot dolgoztam Brazíliában, kiküldetésben voltam Indiában, Spanyolországban, Izraelben. az NSZK-ban, Olaszországban, Törökországban. Irigylésre méltó emberek? Ha csak az utazások örömteli oldalát nézzük, akkor feltétlenül. De amennyiben meghallgatjuk ezeket a szerelőket, kiderül, nem is any- nvira felhőtlen egy-egy külföldi megbízatás elvégzése. — Bizony előfordul — mondja Fehér János, —, hogy két nappal az indulás előtt tudjuk meg az utazás időpontját. Amikor megérkezünk az adott: országba, jelentkezünk a magyar ki- rendeltségen, ahol megtudjuk, hová megyünk, ki vár bennünket. A legutóbbi, egyiptomi utam alkalmával a vendéglátók elfeledkeztek rólam, ebből kisebb kellemetlenségem támadt., Mindenről magunknak kell gondoskodni. Az egyik helyen jobban, a másikon kevésbé segítik a munkánkat. Olykor pedig egészen sajátságos gondokkal kell megbirkóznunk. — Például? — Iránban eppen a Rámádén ünnepkor jártam. Az egyik este szóltak, hogy a következő hat napban nem kell dolgoznom. Félbehagytam a szerelést. Elkészült a gép, helyezném üzembe, de nem lehet, mert a helybeli munkások déli imáját illetlenség lett volna megzavarnom, — Határidőre dolgozunk — folytatja Tóth Béla —, ha a mi hibánkból csúszna a program, fizethetnénk. Nápolyban mondom a cég tulajdonosának. hogy adjon segítséget. egyedül nem boldogulok. Küldött is egy embert, egyetlen órára. , Csak erélyesebb fellépéssel értem el, amit akartam. Brazíliában építés alatt álló műhelyben szereltem, fentről potyogtak a csavarok. Kiadós esőt is kaptunk. Törökországban le kellett venni a műhely tetejét, hogy beemelhessük daruval az ellenütős kalapács felső részét. Kikből válhat világjáró szerelő? A legfontosabb természetesen, hogy az illetőnek a kisujjában legyen a szakma. Ha ugyanis a döntő helyzetben csődöt mond a tudománya, nemcsak önmagáról, de a képviselt gyárról is kiállítja a rossz bizonyítványt. Kellő szervezőkészség, alkalmazkodóképesség is szükségeltetik a sikerhez. Nem árt a szerelőnek ismernie az illető ország népének szokásait, különben megsértheti a hagyományokat. Ezek az emberek önellátóak külföldön. Országa szabja meg, hogy mennyi kiküldetési díjból kell gazdálkodniuk. A Szovjetunióban ez 7 rubel 20 kopek, Svájcban 49 frank, Iránban 1140 rúpia. Nyugati országokban tehát átszámítva a 12—18 dollár a napi költőpénz. Sok ez, kevés, elegendő? — Dőzsölésre, osztályon felüli mulatóhelyen való szórakozásra nem futja belőle — válaszolja Tóth Béla. — Az ember, miután megérkezett és kipakolta a csomagját. igyekszik keresni egy olyan éttermet, ahol jóllakik, de nem túl drágán. Jut-e idejük ezeknek a diósgyőri szerelőknek, hogy megismerkedjenek az adóit ország nevezetességeivel? Munkanapokon a munka az elsődleges, szombaton, vasár- és ünnepnapon viszont ki-ki kedvére barangolhat. Előre összeállított program szerint, az útikönyvekből vett ismeretek birtokában indulnak neki a lelíedezö, az ismeret- szerző útnak. Kérdezem tőlük, megbe- csülik-e a munkájukat, elismerik-e külföldön a DIGÉP gyártmányait? — Ha a yevő ismét vásárol, akkor már elégedett. És általában ez a gyakorlat. A Szovjetunióban idehaza elképzelhetetlen figyelmességben van része a külföldi szerelőnek. A munkámért egyébként. Állami Díjban részesültem — válaszolja Bozsik Kálmán. — Egy svédországi gazdasági igazgató mondta: szívesebben dolgozik a magyarokkal,1 mint a honfitársaival — teszi hozzá Fehér Janos. — A gyártól kaptam már Kiváló Dolgozó kitüntetést. — Jómagam is többszörös kiváló dolgozó vagyok — mondja Tóth Béla. — Köszönőlevelet kaptam Angliából. a hannoveri vásáron a magyar államtitkár fejezte ki elismerését a munkáért. Nemritkán külföldön érik őket az ünnepek. Végére hagyom a „kényes"’ kérdést: mit szólnak az itthon maradtak, a hozzátartozók a gyakori utazáshoz? Meddig akarják még folytatni a világjárást? — Okos asszonyaink vannak, akik belátják, hogy olykor elszólit bennünket a kötelességünk — feleli. — Megyünk, amíg mennünk kell. De az a jó ezekben az utazásokban, hogy a végén hazatérhetünk. Kolaj László 1'otó: Laczó József Április 20-tói 27-ig kempingkiállitás, helyszíni árusítás áz MHSZ-székházban (Miskolc, Rákóczi u. 12.) NYITVA: 10—18 ÖRÁ1G SZOMBATON: 9—14 ÓRÁIG VASÁRNAP: 10—15 ÓRÁIG.
