Észak-Magyarország, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-04 / 53. szám
ÉSZAK-MAGYAR-ORSZÁG 2 T979, március 4., vasárnap Osztályzat nélkül Nincs olyan hosszan tartó tél, amely egy napon át ne adná helyét az életet' jelképező tavasznak. Így van ez most is, ez á természet fejlődésének örökös rendje. Ezek, az irodalomba is beillő gondolatok fordultak meg a fejemben, miközben a gépkocsi egyenletes futással sorra maga mögött hagyta a kilométereket jelző táblákat. Még a hangulat is más, ha kellemesen melegít a szélvédő üvegen beáramló napsugár. Ez már a tavasz visz- szavonhatatlan jele. Akaratlanul is tervezgetünk, számvetést készítünk. Megvan-e már minden szükséges vegyszer és vetőmag? Hová fog kerülni a zöldség, a virág, a hétvégi pihenőkertbe. Avagy hová teszi az első tavaszi kirándulást a család. Egy kicsivel talán jobban várjuk ma már a heti munka után megérdemelt kellemes pihenés eltöltését is. Lassan benépesülnek a folyópartok, gépkocsik százai indulnak a természetbe. Közeleg a tavasz. Sok helyütt máris megkezdték a tavalyi avar összegyűjtését, elégetését. Az egymást követő füstfelhő elborítja a fő ■közlekedési utat szinte Miskolciéi az országhatárig. Javítják a felfagyott útburkolatokat, tisztítják az útjelző táblákat. Vendégvárásra készülnek. Valóban. Néhány hét és remélhetőleg újabb tíz- és százezrek keresik majd fel hazánk és megyénk nevezetességeit, töltik el kellemesen, vagy kellemetlenül szabadságukat. De. Hogy mit - látnak utazásuk során, amíg a kijelölt helyre érnek, számunkra nem közömbös. Elvégre, ha nincs bennünk valamilyen kibékíthetetlen ellenérzés, vagy idegenkedés környezetünkkel szemben, úgy szeretnünk és védelmeznünk kell a bennünket közvetlenül övező és életünket is szebbé tevő természetet. Most viszont a hó elolvadása után, bizony eléggé megtépázott és elcsúfított környezet fogadja az ország e tája felé vetődő utasokat. A vízelvezető árkok mindkét oldalon sokkal inkább alkalmi szemétlerakónak, mintsem a felesleges vizet elvezető lehetőségeknek látszanak. Tény ami tériy, egy cseppet sem mutat festői látványt a már szétmállott kartondobozok több tucatja, vagy a fákra és . díszcserjékre feltekerédő műanyag fóliák sokasága. Mindez már hosszú távon eltéveszthetet- len irányt jelent a gépkocsi- vezető számára. A megszámlálhatatlan mennyiségű üres műanyag olajosflakon, márkás címkéjű sörösüveg és még ki tudná felsorolni mindazt a szemetet, amely több kilométeres hosszúságban látható jelként tükrözi a nemtörődömséget, a felelőtlenséget. Ha ezt az állapotot ' osztályozni kéne, bizony nemigen jutna túl az elégtelenen. Tudom, mindez nemcsak tőlünk származik. Nem is mi vagyunk mindezért a felelősek. Számukat jó néhány esetben gyarapítják azok a külföldi turisták is, akik a határhoz közeledve csomagjaikat átrendezve szabadulnak meg a feleslegesnek ítélt göngyölegtől. így valóban ők is „besegítenek” abba a szeméttárolásba, melyről az ott levő göngyöleg címkéi is meggyőznek. Mégis, ennek ellenére azok tartós ottlétéért nekünk, az itt élőknek kell szégyenkeznünk. Van-e megoldás, miként tudnánk segíteni az áldatlan állapoton? A több éves tapasztalat bizonyítja, hogy ott, ahol megfelelő távolságokban és rendszeres ürítéssel már elhelyezték a hulladékgyűjtőket, ha nem is maradéktalanul, de jelentős mértékben csökkent a szétszórt szemét mennyisége. E tapasztalatból kiindulva tehát kívánkozik egy ilyenfajta megoldás lehetősége. Másrészt példamutatásra, önfegyelemre van szükség. Vagyis arra, hogy ne szemeteljünk, és másoknak se engedjünk szemetelni. Mindezeken túl, talán még azon is el lehetne gondolkodni, hogy időközönként ifjúsági vagy más tömegszer- vezetek őrjáratokat szerveznének és társadalmi munkában vigyáznának környezetünk tisztaságára. Egyszeregyszer a tettenérés esetén talán még bírságolni is lehetne. Valamit tenni kell. Tenni, mégpedig nem is külön-kü- lön, hanem együtt, valameny- nyien. Ezt ma már nemcsak a szűkebb pátriánk iránti megbecsülésünk, hanem egészséges életmódunk és esztétikai érzékünk is megköveteli. V. M. Ml VALL A''-1 Cseh süteményes üvegkészlet Argentin mokkóscsésze és alj Faragott fa díszdobozok Faragott fa fényképtartók Különféle gyöngysorok ETA háztartási robotgép Női táskák Pénztárcák Egyes melltartók OP« sP Hanoi sajtóértekezlet a kínai agresszióról (Folytatás az 1. oldalról.) A vietnami külügyminiszter-helyettes kifejtette, hogy a pekingi kezdeményezés félrevezető, a tárgyalási javaslatot felvető jegyzék egyetlen szóval sem említette a vietnami területet megszálló kínai csapatok kivonását. Vietnam — mondotta — készen áll a tárgyalásokra, ha a következő alapfeltételek teljesülnek: 1. Peking végérvényesen szüntesse be Vietnam-ellenes agresszióját. 2. Pekingnek haladéktalanul, feltétel nélkül ki kell vonnia valamennyi katonai alakulatát Vietnam területéről. 3. A kínai lélnek tiszteletben kell tartania Vietnam függetlenségét, szuverenitását és területi integritását. A konfliktus nemzetközi összefüggései kapcsán a hanoi politikus újból hangsúlyozta, hogy Vietnam kész a tárgyalásra és azt akarja, hogy a háború ne szélesedjen ki. A konfliktus esetleges ki- ■ szélesedésének veszélyéről szólva, a vietnami miniszterhelyettes megállapította, hogy laoszi információk szerint, Kína nagyszámú csapatokat vont össze a népi Laosz északi határén. A jelenlegi konfliktusért tehát a felelősség a kínai vezetőket terheli. Kérdésekre telelve, a miniszterhelyettes elmondotta, hogy a kínai agresszió Vietnamnak is veszteségeket okoz, de ezek mértéke jóval kisebb, mint a kínaiaké. Az MTI tudósítóinak kérdésére válaszolva, Dinh Ngo Liem hangoztatta: egy Laosz elleni kínai támadás esetén a VSZK teljesíti szerződéses kötelezettségét a népi Laosz- szal szemben. A politikus emlékeztetett rá, hogy a Szovjetunió is félreérthetetlenül közölte: teljesíti a Vietnammal kötött barátsági és együttműködési szerződésben foglalt kötelezettségvállalásait. Közien! Alvaro Mai magyarországi látogatásáról (Folytatás az 1. oldalról) A két testvérpárt kifejezte szolidaritását a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért, az imperializmus, a neokolo- nializmus, a faji megkülönböztetés ellen küzdő országokkal. népekkel és mozgalmakkal. A megbeszélések megerősítették a két párt nézeteinek azonosságát a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom helyzetéről. Abból kiindulva, hogy minden párt önállóan és országa nemzeti sajátosságainak megfelelően határozza meg politikáját, az MSZMP és a PKP képviselői különösen fontosnak tartják a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének erősítését, a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus alapján. Az MSZMP és a PKP továbbra is hozzá kíván járulni a valamennyi in- tiimperialista erő együttműködését és közös akcióját megvalósító létfontosságú célhoz. • Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára szombaton elutazott Budapestről. A Ferihegyi repülőtéren Be- recz János, az MSZMP külügyi osztályának vezetője búcsúztatta. Gáspár Sándor Prágába átázott Szombaton Prágába utazott Gáspár Sándor, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke, a SZOT főtitkára. Részt vesz a Szakszervezeti Világszövetség titkárságának ülésén, amely a főtanács április 10—13. között Szófiában sorra kerülő ülését készíti elő. Búcsúztatására a Nyugati pályaudvaron megjelent Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese. Spanyolországban megtartottál a parlamenti választásokat Képünkön: egy madridi házi asszony a plakátdömping ma radványait szedi le házánál faláról. Az elfogott kínai katonáknál talált felszerelés a Vietnam elleni támadás komoly előkészítettségéről tanúskodik. Képünkön: vietnami nyelvű iratok és propagandaanyagok. & Khomeini ajatollah, iráni vallási vezető Teheránból Qum- ba, a síiták szent városába tette át székhelyét. Képünkön: beszédet mond az érkezésére összegyűlt tömegnek. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa is megtárgyalta a Vietnam elleni kinai támadás nyomán kialakult helyzetet. Képünkön: Ha Van Lau, Vietnam ENSZ-nagykövete szólal fel. 4 Mi jellemezte a szovjet vezetők állásfoglalásait a választási kampány során elmondott beszédekben? Nincs olyan világpolitikai kérdés, ahol ne esne különös nyomatékkai latba az SZKP és a szovjet kormány vezetőinek véleménye. Érthető érdeklődés kísérte tehát a most vasárnapi szovjet választások előkészületeit, amelyek alkalmat adtak Brezsnyev, Koszigin, Kirilenko, Szusz- lov, Gromiko és mások kiemelkedően fontos nyilatkozásaira. Leonyid Brezsnyev több mint egyórás beszédében egyaránt érintett jelentősebb belső kérdéseket, s külpolitikai problémákat. Az utóbbi hetekben kétségkívül feszültebbé váló nemzetközi helyzetben (a kedvezőtlen elemeket elsősorban a kínai agresszió, s a kínai kártyával játszó amerikai szélsőségesek tolták előtérbe) határozott, nyugodt, magabiztos h^ng hallatszott a moszkvai Kremlből. A Szovjetunió teljesíti kötelezettségvállalásait Vietnammal szemben, a négy hónapja aláírt szerződés értelmében; szolidaritását nyilvánítja az önvédelmi küzdelmet folytató hős országgal, s kalandor terveik feladására szólítja a támadókat. A Szovjetunió komolyan veszi ezt a válságot is, de nem „temeti” az enyhülést, ellenkezőleg, újabb erőfeszítésekre szólít fel a ! nemzetközi kapcsolatok javítása érdekében. Az SZKP főtitkára, a szovjet államfő nem zárta ki egy SALT- egyezmény közeli megkötését, célzott a SALT—3 forduló szükségességére, s reális lehetőségként beszélt a Moszkva és Washington közti csúcstalálkpzóról. A közelmúlt tapasztalatai azt mutatták, hogy a vietnami amerikai agressziót éppen a nemzetközi enyhülés kibontakoztatásának időszakában sikerült felszámolni, s egy hasonló folyamat most a kínai támadókat szigetelhetné el. még jobban lerántva a leplet a pekingi magatartásról. A SALT-szerződés megkötése mellett (Brezsnyev hangsúlyozta egyébként, hogy a megállapodás feltételei jobbak is lehelnének, de a kompromisszum jegyében most ennyire futotta) új szovjet kezdeményezések hangzottak el a közép-európai haderöcsökkenlés előmozdítására, s az országok közti bizalmat erősítő intézkedések teljesebbé tételére. (Ezek közé tartozik például a flottagyakorlatok és nagy csapatmozdulatok előzetes bejelentése.) A következetes enyhülési törekvések és a következetes kiállás az agresszió áldozata mellett így kapcsolódik egymáshoz a Szovjetunió legmagasabb szinten kifejlett következetes békepolitikájában. 2 Hogyan alakulnak a közel- keleti tárgyalások? Az amerikai elnöknek a közvélemény-kutatások adataiban kifejezett népszerűsége tavaly szeptemberben, a Camp David-i keretegyezmények aláírása után volt a legmagasabb. Amikor azután kitűnt, hogy a várakozások túlzottnak bizonyultak (több lényeges kérdést nem oldottak meg, csak a szőnyeg alá söpörtek, s közben új fejlemények bontakoztak ki a bagdadi csúcstól a sziriai—iraki békülésen át, az iráni lordu- latig) — annál szembetűnőbb lett a kiábrándulás és csalódás. Amerikai kezdeményezésre ezért összehívták Camp David—2-t. hasonló céllal, de új szereposzlásban. Az egyiptomi miniszterelnök, valamint az izraeli és amerikai külügyminiszter találkozója azonban nem hozta közelebb a megoldást, ezért . Carter újabb csúcsra, immár Camp David—3-ra tett indítványt. Zsarolások és ellenzsarolások közepette végül is az izraeli kormányfő amerikai útra indult, de csak kétoldalú találkozóra került sor. Egyelőre nehéz lenne előrejelzést adni, hogy lesz-e újabb Camp David, s főleg: hozhat-e 'eredményt. Az Egyesült Államok nyilván mindent elkövet majd ennek érdekében, hiszen rápillantva a naptárra: elnökválasztás előtti évben vagyunk, s Carter népszerűségének visszaszerzésében reménykedik. Csakhogy a különút eddig is túlságosan síkosnak bizonyult, s nincs rá biztosíték, hogy az elkövetkező időkben ne rosszabbodnának tovább a különutas béke esélyei. ) MélHÉPfPi képsien