Észak-Magyarország, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-31 / 76. szám

1979. március 31., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Szíriéi, kieiyeisylyfizoltan A nemzetközi helyzetről, az MSZMP nemzetközi tevé­kenységéről szóló jelentést, valamint a belpolitikai élet egyes időszerű kérdéseiről előterjesztett tájékoztatót vi­tatta meg és fogadta . el a Központi Bizottság március 28-i ülésén, adja tudtul az a közlemény, amelyet a lapok pénteki számukban hoztak nyilvánosságra. A vezető párt- ' és állami testületek nemzetközi tevékenységét, annak irányvonalát jóvá­hagyva a Központi Bizottság megkülönböztetett hangsúly- lyal mutatott rá: az enyhü­lést akadályozó tényezők el­hárításában, a nemzetközi légkört mérgező törekvések visszaszorításában mégha tá­rozó szerepe van a szocialista országok együttes fellépésé­nek. Hazánk aktív résztvevő­je a szocialista országok kö­zös erőfeszítéseinek, Helsinki szellemében a nemzetközi enyhülést, a békés egymás mellett élést szolgálva. ' Kiemelkedő jelentőségűnek ítélte a vezető párttestület Kádár János és Leonyid Brezsnyev márciusi találko­zóját, ahol a tárgyalófelek mind a nemzetközi kérdések­ben. mind a gazdasági együtt­működés tóvá bbfejlesztésének szükségességében és gazdag lehetőségeiben azonos állás­pontot foglaltak el. A nem­zetközi helyzet eseményeit át­tekintve a Központi Bizott­ság nagy jelentőségű tény­ként értékelte Kambodzsa népének győzelmét, hazánk lakossága nevében is elítélte Kína világbékét veszélyeztető kalandorpolitikáját, a Viet­nam elleni fegyveres agresz- sziót. A nemzetközi helyzet­ről szóló jelentést elfogadva a Központi Bizottság meg­állapította: népünk üdvözli az iráni forradalmi változáso­kat, míg az egyiptomi-—iz­raeli különbekéről úgy véle­kedett, hogy az állandósítja, a feszültséget a Közel-Kele­ten. . A nemzetközi helyzet bonyolultsága, a makacs fe­szültség-gócok keltette ve­szélyek is indokolják pártunk azon törekvését, hogy óhajt­ja és a maga eszközeivel elő­segíti a testvérpártok közötti kapcsolatok fejlesztését, erő­sítését. Belpolitikai életünk egyes időszerű kérdéseit elemezve a Központi Bizottság jogos elégedettséggel állapíthatta meg, a párt vezető szerepe érvényesül, s ez legfőbb biz­tosítéka annak; hogy a to­vábbi haladás feltételeit megteremthessük. Ezeknek a feltételeknek a korábbiaknál célszerűbb kialakításához adott nagy segítséget a tes­tület 1978. április 19—20-i ülésének — a XI. kongresz- szus óta végzett munkáról és a párt feladatairól szóló — határozata. A Központi Bi­zottság mostani ülése hang­súlyozta: az áprilisi határo­zatban foglaltak végrehajtá­sa — összhangban a XI. kongresszus határozatainak megvalósításával — megfele­lő úton halad, a cselekvés eg;, ségét. célratörését, ritmu­sát és hatásosságát azonban némely területen javítani kell. Ezt elsősorban a gazdasági tevékenységre, valamint az állami élet fejlesztésére ért­hetjük, vonatkoztathatjuk. A Központi Bizottság ismétel­ten aláhúzta: Szocialista épí- tőmunkánk legfontosabb te­repe ma a gazdaság, s azon belül is első helyen most az 1979. évi népgazdasági terv­ben foglaltak végrehajtása, a tervcélokkal egyező ágazati, vállalati cselekvés áll. Az idei népgazdasági program kezdete — amint azt a közle­ményben olvashatjuk — megfelelő munkáról tanúsko­dik. Éppen emiatt kell fölfi­gyelni arra a tapasztalatra, hogy nem mindenütt értik világosan — az iparcsoporti, iparági irányításban éppúgy, mint; a termelőhelyeken — az új követelményeknek meg­felelő gazdasági tennivalókat, s ezért a célszerű cselekvés is késik a termelőtevékeny­ség némely részterepén. A minőségi hatékonysági kö­vetelmények előtérbe állí­tása — amire egyebek mel­lett módot kínál a termelés- növekedés visszafogottabb üteme, a folyó beruházások­ra történő koncentrálás — nem belátás kérdése, hanem szükségszerűség. A szigorúbb gazdálkodási feltételek elle­nére közösségek sora bizo­nyította, hogy megvannak, illetve előteremthetők a for­rások a népgazdaság egyen­súlyi helyzetét javító csele­kedetekhez, fejlesztésekhez és termelési eredményekhez. Tág telepen vizsgálódott a Központi Bizottság belpoliti­kai életünk különféle össze­tevőit mérlegelve, hiszen a szövetségi politika alakulása, a tömegek erősödő részvéte­le a közéletben éppúgy he­lyet kapott az értékelésben, mint a fegyveres testületek tevékenysége, az állami elet fejlődése, a kommunisták nö­vekvő aktivitása a párt poli­tikájának képviseletében és megvalósításában. Ez a széles körű áttekintés egyben .jelző­je annak, hogy a vezető párt- testület folyamatosan fi­gyelemmel kíséri a társadal­mi-gazdasági életünk igazo­dását a változó követelmé­nyekhez. azaz nemcsak ak­kor foglalkozik egy-egy kér­déscsoporttal, amikor abban esetleg gondok, nehézségek sűrűsödnek, hanem rendsze­res és következetes ellenőr­zést gyakorol éppen a párt vezető .szerépéből származó felelősségérzettől vezérelve. Kiegyensúlyozott belpoliti­kai életünk alapköve a párt bevált politikája, s ezt a po­litikát a tömegek cselekvőén támogatják. Ez éppúgy ked­vező hatással van a szocia­lista demokrácia erősödésére, gazdagodására, mint ahogy serkentően hat arra a párt­tagság megnövekedett aktivi­tása is, s azon belül a kom­munista példamutatás, a ne­héz feladatok vállalása, a kez­deményezések fölkarolása. Hatalmas erő rejlik a csele­kedni készek táborának szün­telen gyarapodásában, s ezért nagy a cselekvés egységének szerepe termelő- és lakóhe­lyen egyaránt. A teendők lé­nyegét a Központi Bizottság így fogalmazta meg: „a fő feladat szocialista vívmá­nyaink megőrzése, az anyagi termelés eredményeinek és az elért életszínvonalnak a megszilárdítása, a további fej­lődés feltételeinek megterem­tése”. Húszmillió naponta Naponta húszmillió darab cigaretta készül a Sátoralja­újhelyi Dohánygyárban. Húszmillió — óriási számnak tűnik, pedig ennyi cigarettá­hoz csak tizennyolc tonna do­hány kell naponta. A milliókból éves szinten milliárdok lesznek, öt és lé) milliárd darabot füstölünk el a Sátoraljaújhelyi Dohány­gyár termékeiből. Vajon, most, hogy a cigaretta ára a közelmúltban emelkedett — no és, mert a cigaretta köz­tudottan káros az egészségre — érződik-e a termelésben, a keresletben visszaesés — kér­deztük Kovács László főköny­velőt. Akár — Az üzletekben nagy a választék a cigarettákból. Mégis mi az oka annak, hogy az „igazi” dohányosok min­dig azonos terméket szívnak? — A cigarettának olyan a receptúrája, mint egy süte­ménynek. Az összetétel pon­tos leírása, persze hivatali, ti­tok. Annyit azért elárulhatok, hogy a Munkásban nincs im­portdohány, a Kossuth-ciga­rettában 10 százalékot, a si­ma és a füstszűrös Sympho- niában egyaránt 25 százalé­kot tesz ki az importdohány aránya. Kritikus dohányosok? olyan vásárló is akad, aki nyomdai hibát fedezett fel a csomagoló dobozon, elküldte hozzánk azzal a kérdéssel: mit, mennyit kap ezért a „fel­fedezéséért"? Persze, azt. is tudni kell, hogy sok hibáért nem a gyár­tó üzem a felelős. A hulló dohány oka a legtöbb esetben az: a vékony csomagolás nem védi eléggé a cigarettát a zsebekben való hajtogatástól, gyúrástól, stb. Ettől függet­lenül a minőségi panaszokat komolyan vesszük. Ezt az is bizonyítja, hogy tröszti szin­ten bevezetésre került a DH- munkarendszeiv ★ A lassan tízéves múltra visszatekintő DH-munka- rendszer lehet, hogy itt job­ban beválik. A nagyobb sikert talán garantálja az, hogy itt felismerték, hogy a DH lényege: azoknak a mű­szaki — gazdasági — szerve­zési — nevelési és mozgalmi elemeknek összefüggő rend­szere, amelyek a vállalat mű­ködésének hibáit megszünte­tik. A kezdeményezés várható eredménye — siker esetén — nem csekély. A nyersanyag minőségének javításán igen sok múlik. Elég. ha arra gon­dolunk. hogy a termelési ár 80 százalékát az anyaghányad adja. A hibátlan anyag, a hi­bátlan feldolgozás — amire a minőségi prémiumok is ösz­tönöznek — nemcsak a vál­lalatnak előnyös, hanem a „kritikusan füstölgőknek” is. Buchcrt Miklós a sütemény — Még az év elején va­gyunk. így nehéz lemérni, hogy mennyi a tényleges csökkenés. A mai számok alakulása attól is nagymér­tékben függ, hogy a lakosság, a fogyasztó január tl-ig — az áremelésig — mennyit vásá­rolt fel cigarettából. A Mun­kásból, a füstszűrő' nélküli Symphoniából csökkent a for­galom, de ez arra is vissza­vezethető. hogy a korszerűt­len cigaretták iránt általában mérséklődött a kereslet. — Jól érzékelteti ezt, hogy amíg 1976-ban a dohányipai- összes termelésének 67 szá­zalékát tette ki a füstszűrös cigaretták aránya, addig 1978- ban ez a szám már közel 78 «zúzalékra emelkedett. —■ Gyakorta hallani pana­szokat a cigaretta minőségé­re. Egyesek azt mondják, hogy rengeteg bennük a ..finánc­láb'. mások azt vetik l'el. hogy erősen hullik, vagy le­válik a filter, stb. — Ismerjük ezeket a pa­naszokat. Ám az is igaz. hogy a fogyasztók talán a cigaret­ta minőségére a legérzéke­nyebbek. Az évi 5.6 milli­árd darabos termelés mellett ebbe a tömegszerü terme­lésbe be-becsúszik néhány hibás termék. A dohányos emberek kri- tikusságára utal azonban, hogy más termékhiba esetén nem szólnak olyan könnyen. A frissen vásárolt, és elsza­kadt cipőfűzőt például senki nem viszi vissza az üzletbe. Mi viszont gyakran kapunk reklamáló leveleket, sőt, Ülést tartott a Hazafias Népfront Csütörtökön Kállai Gyula elnökletével ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége. A ta­nácskozáson megjelent Ká­dár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Az elnökség meghallgatta Kádár János tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottsá­gának március 28-i üléséről. Az elnökség támogatta az MSZMP Központi Bizottsá­gának javaslatát a Minisz­tertanácsban javasolt szemé­lyi változásról. ülést tártul! sí Büki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Ta­nács törvényerejű rendeletet fogadott el. amely 1979. jú­lius 1-ével hatálybalépteti az új Büntető Törvénykönyvet, rendelkezik a szükségtelenné vált jogszabályok hatályon kívül helyezéséről, továbbá a törvénykönyv végrehajtásá­val és értelmezésével kap­csolatos más fontos rendelke zé<eket tartahnay. Az új Büntető Törvény- könyv egyes rendelkezéseivel összhangban az Elnöki Ta­nács módosította a büntetőel­járásról szóló 1973. évi I. tör­vényt. Figyelemmel a Magyar Tu- donSányos Akadémia megnö­vekedett és kiszélesedett fel­adataira. az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel újó­lag szabályozta az Akadé­mia jogállását és hatáskörét. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi ágazat területi ál­lami irányításának fejleszté­se érdekében az Elnöki Ta­nács módosított néhány tör­vényszintű hatásköri sza­bályt. Az Elnöki Tanács ezután személyi kérdésekben dön­tött : Or. Biro József külkeres­kedelmi minisztert — érde­mei elismerésével, nyugállo­mányba vonulása miatt — felmentette tisztségéből és Veress Péteri külkereskedel­mi miniszternek megválasz­totta. Bálint Józsefet felmentette államtitkári tisztségéből és Nyitrai Ferencné ár.-1 állam­titkárnak kinevezte. Egyide­jűleg a Minisztertanács Bá­lint Józsefet — érdemei el­ismerése mellett, nyugállo­mányba vonulása miatt — felmentette a Központi Sta­tisztikai Hivatal elnöki tiszt­ségéből. egyben Nyitrai Fe­rencné dr.-t a Központi Sta­tisztikai' Hivatal elnökévé ki­nevezte. Az Elnöki Tanács Nagy Ti­bort büntetésvégrehajtási ve­zérőrnaggyá, az igazságügy­miniszter pedig a büntetés­végrehajtás országos parancs­nokává kinevezte.­Az Elnöki Tanács végül egyéb folyamatban levő ügyekben döntött. * Az Elnöki Tanács dr. Bíró Józsefnek, a külkereskede­lemben kifejtett eredményes tevékenysége elismeréseként — nyugállományba vonulása alkalmából — a Munka Vö­rös Zászló Érdemrendje ki­tüntetést adományozta. Aki­tüntetést Losonczi Pál. az El- . nöki Tannes elnöke adta át. Veress Péter külkereskedel­mi miniszter pénteken a Parlamentben letette a hiva­tali esküt Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke előtt. A kitüntetés átadásánál és az eskütételnél jelen volt Kádár János, az MSZMP KB első titkára. Lazár György, a Minisztertanács elnöke. Kál­lai Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöke, és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Veress Péter életrejza Veres Páter 192S-ban szü­letett a Csík megyei Gyimes- középlakon. 1950-ben végezte el a Külkereskedelmi Főisko­lát, majd a külkereskede­lemben dolgozott. Főként ál­lamközi kapcsolatainkkal fog­lalkozott. 1958 és 1962 kö­zött külkereskedelmi kiren­deltségeket vezetett, ezután főosztályvezető-helyettesként, illetve főosztályvezetőként te­vékenykedett a Külkereske­delmi Minisztériumban. 1964 óla több alkalommal képvi­selte hazánkat az ENSZ ke­reskedelmi és fejlesztési alap­jának (UNCTAD) konferen­ciáin, az UNCTAD tanácsá­ban és különböző bizottsá­gaiban. 1971 és 1974 között kül­kereskedelmi in iniszterhe- lyettesként dolgozott. 1974 novemberében rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté nevezték ki, és megbízták hasúnk párizsi nagykövetsé­gének vezetésével. Veress Péter (a képen jobbra), ai új külkereskedelmi miniszter letette a hivatali esküt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt. Közlemény a Szakszervezetei! Országos Tanácsa üléséről A. SZOT-ülést Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese tá­jékoztatta az előző tanácsko­zás óta végzett munkáról és az MSZMP KB március 28-i üléséről. A SZOT a tájékoz­tatót elfogadta és állást fog­lalt a KB által meghatáro­zott feladatok cselekvő támo­gatásáról. A SZOT ülésén részt vett és felszólalt Né­meth Károly, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa személyi kérdé­sekben döntött: Jakab Sándort, a SZOT tagját megválasztotta a SZOT- elnökség és titkárság tagjá­nak. a SZOT főtitkárhelyet­tesének : Tóth Istvánt, a Közlekedé­si és Szállítási Dolgozók Szak- szervezetének elnökét — ér­demei elismerése mellett — felmentette SZOT-elnökségi tagsága alól; Moldorán Gyulát, a Köz­lekedési és Szállítási Dolgo­zók Szakszervezetének főtit - kárát, a SZOT tagját megvá­lasztotta a SZOT-elnökség tagjának; Pesti Jánosáét, a Nyíregy­házi Sütőipari Vállalat szak­munkását; . Fülöp Andrásnét, a Bicskei Állami Gazdaság dolgozóját és Szabó Elemer- nét. a Fehérgyarmati Gimná­zium és Szakközépiskola dol­gozóját — saját kérésükre — felmentette SZOT-tagságuk alól; Bihari Józsefet, a Tiszavi- déki Vízügyi Igazgatóság doL gozóját visszahívta a SZOT tagjai sorából; Dr, Zsiga Lászlót kinevezte a SZOT jogügyi osztálya ve­zetőjének.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom