Észak-Magyarország, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-25 / 71. szám

1979. március 25., vasárnap ESZAK-MAGYARQRSZAG 3 Bérfejlesztési tervek a DIGEP-ben A BVK elektrolízis iizeüiében Bátor kezdeményezés kockázattal A paraméterek ellenőrzése és tartása a feladata Kárász Józsefire táblakezelőnek, a Veres Péter Szocialista Brigád tagjának a PVC Alii. elektrolízis üzemében. Fotó: Sz. Gy. Kovács-szobrászok A Diósgyőri Gépgyár dol­gozói közismerten igen ne­héz körülmények között kezdték el az idei gazdasági évet. A korábbi évek hibái súlyos gazdasági helyzetet okoztak a vállalatnak. Mig ezekben a hetekben vala­mennyi vállalat dolgozóját erősen foglalkoztatta az ese­dékes bérfejlesztés kérdése, a DIGÉP-ben minderről csak erős fenntartással, s több­kevesebb lemondással beszél­tek. Ez a hangulat oda ve­zetett, hogy egyre többen hagyták el a gyárat, s keres­tek más, biztosabb jövede­lemmel kecsegtető munkahe­lyet, A gyár vezetősége bátor — s nem éppen kockázat - mentes — lépésre szánta el magát. Bérfejlesztés — saját erőből Alternatív javaslatot dol­goztak ki. Vagy megvárják a központi bértömeg-szabá­lyozást, amelyet esetleg a nyár közepén engedélyezné­nek — vagy az ez évi bér- fejlesztést saját eredményük­re alapozva hajtják végre. Az első esetben számítani le­het a további munkaerő-ván­dorlásra — veszélyeztetve ezzel az idei tervteljesítést is. A második esetben feb­ruár 1-élől visszamenőleges hatállyal végrehajtják az idei bérfejlesztést, amely ti százalékos bérszinvonal-nö- vekedést jelent. Joggal lehetne kérdezni, miféle alternatíva ez, hiszen egyértelmű, hogy mindenki a második variációt választ­ja. Csakhogy ennek a lépés­nek igen határozott és ko­moly előfeltételei vannak. Olyan előfeltételei, amelye­ket önmagában a vállalat politikai és gazdasági veze­tése nem képes garantálni. Ha ezt az utat választják, ahhoz a gyár valamennyi dolgozójának egyértelmű és határozott állásfoglalására van szükség, mert a dolog sikere — vagy sikertelensé­ge — egyenként, személye­sen mindenkin múlik. Miről van szó? Központban a lervleljesílés Az 1979. évi bérfejlesztést — 3.4 százalékos bértömeg- növelés és ö százalékos bér- szi n vonal -növelés — csak akkor lehet biztosítani, ha a vállalat minden dolgozója teljesíti az eres tervet, s ezen belül a nyereségtervek Ha az első negyedéves ter­melési feladatoknak mara­déktalanul eleget tesznek, akkor áprilisban — február 1-i hatállyal — kifizetik az áj bért. Ha nem. akkor nincs, nem lehet bérfejlesz­tés. Ha csak a második ne­gyedévben teljesül időará­nyosan a terv, altkor csak úgy érvényes a bér- fejlesztés, ha az előző ne­gyedév lemaradását is be­hozzák. A vállalat vezetősége a fi­zikai állomány részére egy­ségesen 3 százalékos alap­bérfejlesztést. ezenkívül a teljesítménybéres dolgozók részére további 1 százalékos, a D-gyáregység teljesítmény­béres dolgozói részére pedig további 3 százalékos bérfej­lesztést javasolt. A nem fi­zikai munkakörben dolgozók közül a gyáregység-, főosz­tályvezetők. azok helyettesei, önálló osztályvezetők nem részesülnek bérfejlesztésben az 1979-es évben. (»’azdállíodás a ínozgobciTcl Jelentős az az összeg', amelyet mozgóbérként kí­vánnak felhasználni. Az anyagi, ösztönzésnek, ez a jól bevált formája is több meg­kötést tartalmaz. Például úgy dolgozták tó az elosztás rendszerét, hogy az túlóra- megtakarításra buzdítson. A gyáregységeknél, főosztályok­nál, ha a tervezett túlóra­keretet az előző hónaphoz viszonyítva túllépik, minden túllépett óra esetében 30 fo- rint/órával csökken a mozgó­bérkeret. Ugyanakkor min­den megtakarított túlóra után ennyivel nő. A vállalatnál összesen 3 millió 934 ezer forintot ter­veznek mozgóbérre, amely­nek felhasználási . lehetősége igen változatos, de minden esetben egyértelműen az ösz­tönzést szolgálja. A Diósgyőri Gépgyárban az üzemi demokrácia minden fórumán alaposan megvitat­ták a bérfejlesztési rend­szert. Ilyen jellegű bérsza­bályozás ennél a vállalatnál eddig még nem volt. nem csoda tehát, ha a körülötte kialakult, vita igen sokrétű vqII, Végezetül március 23- án. a vállalati szakszervezeti tanács* és bizalmi-küldöttér­tekezlet elé került. Vita az alsó bcrlialár körül Az együttes ülés — két ellenszavazattal és kél tar­tózkodással — elfogadta a vezetőség által előterjesztett új bérfejlesztési rendszert. Az egyértelművé vált, hogy mindez milyen kötelezettsé­get ró valamennyi dolgozó­ra. Egyértelmű volt az is, hogy mindez a terv teljesülé­séhez kötődik. Döntöttek ab­ban is, hogy október 1. 'he­lyett április 1-ével rendezik azok fizetését, akik nem ér­ték el a bérkategória alsó határát. A vita itt robbant ki. El kell-e érnie az alsó bérkategória szintjét annak is, -aki nem dolgózik ren­desen, aki hanyag, lemara­dozó? A, végső állásfoglalás az volt, hogy a kategória el­érésére törvény van. Arra viszont semmiféle törvény nincs, hogy a hanyag, lema­radozó dolgozót feltétlen meg kell tartani' a munkahe­lyen. Aki nem képes ellátni a rábízott feladatot, vagy ál kell. helyezni olyan munka­körbe. amely képességeinek megfelel, vagy meg kell vál­ni tőle. A Diósgyőri Gépgyárban egyre határozottabb és bát­rabb lépéseket lesznek annak érdekében, hogy ez a nagy hírű, neves üzem visszasze­rezze régi rangját, tekinté­lyét. gazdasági stabilitását. A politikai, gazdasági vezetés a gyár összeforrott munkás- kollektívájával együtt mun­kálkodik azon, hogy ebben a gazdasági évben termelési sikereket érjen cl. A vállalt terv teljesítésében most min­denki bízik, hiszen erre ala­pozták új bérezési rendsze­rüket is. Bízzunk benne, hogy erőfeszítéseiket siker koro­názza. Adamovics Ilona A kormányfőiké előtt nyú­lánk fiatalember, Molnár An­tal. az első fogós áll. Ciga­rettát cigaretta után szív el. Csupa figyelem, feszültség. Karmesterre emlékeztet. Egy ujjmozdulat, s a manipulá­tor óriási acélmarka a két­ezer tonnás sajtoló üllőjén pár centiméterrel előretolja a kilenctonnás izzó önte­cset. Üjabb intés, s a kala­pács roppant súllyal lapít­ja, formálja az ucéltömböt. A brigádvezető ennyit mond: — Tele üllővel nyomja, hogy a szélesség kijöjjön!' Lenyűgözve nézem a mun­kát. A kilenctonnás acél­tömb engedelmesen formáló­dik vaskos acéllemezzé. Kinn hűvös van, de itt most is nagy a meleg, s ha a ma­nipulátor az élére fordítja a lemezt, úgy csap ránk a hő- , ség. mint a Szaharái siva­tagban az izzó napsütés. Az első fogós látszólag tudo­mást sem vesz róla. Az acél- mérőszalagra rájegyzi a hosszúságot, egy kovács vé- ■ giglöki az anyagon, egy má­sik óriási acélvágót helyez az anyagra, és a nagykala­pács ránehezedik, bele­nyomja az izzó acélba. Mol­nár felugrik a sajtoló egyik oszlopára, és krétával jelzi a kormányosnak szóló mére­tet, — Hogyan lett kovács, meg lehet-e szokni a mele­gei? — kérdezem Molnártól, egy lélegzetvételnyi időben. — Így alakult, magam sem tudom, hogy miért. Az ipari tanintézetben tanul­tam a szakmát. Megszeret­tem a munkát, megszoktam a meleget. Más ember lel sem veszi, de én kint, a leg­kisebb hidegnél is fázom. — Nincs ennél szebb mun­ka — állapítja meg Rása István, a brigád vezetője.— Az ember szive örül, ha szép forgaltyús tengelyt készí­tünk. amelyből 3130 kg-os a legsúlyosabb. önmagáról keveset mond. Annyit megtudok, hogy fa­lun született.' hatan voltak testvérek. A földmunkát nem szerette, annál jobban vonzotta a vas. az acél formálása. Addig nvaggatta az apját, amíg az végül az egyik géplakatos- és kovács- mesternek paroiázott a gye­re 1; tigvében. 21 éves korá­ban. két szakma birtokában jött. a diósgyőri kohászatba. Abban az. időben, még 1947- ben is kevés volt a munka- alkalom, heteket várt, amíg végül felvették a gyárba. Igaz. a lakatosság szebb, de számára az csak pepecse­lés. A kovácsmunka nehe­zebb, de nincs szebb az acél formálásánál. Tulajdonkép­pen vasszobrászoknak is le­hetne őket nevezni. A bri­gád keze munkáját őrzi a Győri kapuban levő ember­pár, és van egy. alkotásuk Óbudán is. Mindkét alkotást a brigádvezető adta át ren­deltetésének. — 32 éve vagyok kovács, de minél tovább csinálom, annál jobban szeretem a munkát. Meg is van az ér­telme. A \ brigádot tízszer tüntették ki, közte kétszer kaptuk meg a Vállalat Ki­váló Szocialista Brigádja, s én tavaly a Kiváló Kohász címet. — 'Hátvan vagyunk? A szocialista brigádnak 12 tag­ja van, s van kél jelöltünk. Hozzánk nehéz bekerülni, az új embereknek előbb bizo­nyítaniuk kell. Aki nem áll­ja meg 100 százalékban a helyét a munkában, a be­csületben, az itt. nem ma­radhat meg. A legrégebben Hanyecz Istvánnal dolgo­zunk együtt. Ű megelőzött, mert 1945-ben került ide. 20 éve szakszervezeti bizalmi. A munkát szívügyének te­kinti, egy perc nem sok, de annyit sem késeit eddig. Ö kezeli a tíztonnás manipulá­tort. meg vagyok elégedve a munkájával. Á gép sokat se­gít. Amikor megérkezett, volt, aki attól félt. hogy el­veszi a munkát az embe­rektől. Nem ez történt! A manipulátor könnyen, gyor­san elvégzi azt a munkát, ami sok embernek csak kín­lódást, verejtéket jelentett, s 40—50 százalékkal többet tu­dunk termelni. Még az. úgy­nevezett gyűrűs munkánál is — amikor az anyagot tá­gítjuk — igénybe vesszük a manipulátort. Korábban min­den munkát kézi erővel, emelőhákokkal végeztük. A hák egymagában is 45—50 kg-os súlyú. Vannak mun­kák. mikor most is fogóval dolgozunk, a lyukasztáshoz ezzel helyezzük be a 15—20 kg-os tüskét, és bakokkal forgatjuk, igazítjuk az anya­got. — Itt van a sajtókormá­nyos, Munkácsi Pali. érti a munkáját. Rajta is sok mú­lik. A méretek fel vannak tüntetve az oszlopón. ő asze­rint dolgozik. Ha többet nyom a sajtóval, tönkrete­heti az anyagot, ha pár má­sodperccel előbb nyomja le az irányitókart, az ütés fel­jelentésen javul a telefon­összeköttetés biztonsága a magyar szabadalom alapján, a Posta kísérleti intézetben kifejleszteti automata be­rendezésnek a felhasználá­sával. A készülék a beprog­ramozás szerint vonal vizsgá­latot tart, s jelzi a zavart. Egy nap alatt 1500 vonal el­lenőrzését látja el. A telefonösszeköttetés üzembiztonságának vizsgála­ta a jelenlegi ellenőrzéssel hosszadalmas, munkaigényes feladat, ráadásul az időlege­sen fellépő hibák sokszor ki sem dérit hetük. Ez. is hozzá­járul. hogy gyakran bosz- szankodunk a sikertelen tár­csázás miatt. A statisztika szerint a hívások mintegy 20 százaléka eredménytelén marad. A vonalak biztonsá­gának fokozására az intézet- olyan készüléket fejlesztett ki. amely az. egymástól el­térő rendszerű postai tele. fonberendezések m ind egy.i ­kénét egyaránt, alkalmazha­tó. Az automata két. résziből áll. ezek akár több száz ki­lométernyi távolságból is ön­működően felhívják egy­mást. s regisztrálják az eset­leges üzemzavarokat. csaphatja az emeiőhákot s nem tudni, a régéi fogó ember me., nyíre sérülne meg. No. és a helyettesem, Molnár Antal. Ö darabottat­ja fel az anyagot, ő végzi a balozást, szabja s vágja mé­ret után az ányagot. Szól­hatnék még Molnár Lajos­ról, a második fogósról. Jó­nás Gyula forrasztárról és a többiről, mind derekasan megállja a helyét. Az eredményekkel 6 sze­rénykedik! de Kovács Imre, a nagykovácsolómű üzemi bizottságának titkára nem fukarkodik' a dicsérettel. — Tavaly 14 ezer tonna volt a fazonüzem éves ter­ve; ezt kétezer tonnával túlteljesítették. Ebben jelen­tős része van a Rása-brigád- nak, hiszen nyolc és í,él szá­zalékkal készített több fa­zonárul a tervezettől. A má­sik érdeme; selejlmentesen dolgozott. Pislával jól ismer­jük egymást, hiszen 1946-tól én is itt dolgozom, én szer­veztem be őket a szocialis­ta brigádmozgalomba, nem csalódtam benpük. A bri­gádban jó az. együttműkö­dés, a kapcsolat a gyárka-, pun túl sem szakad meg. hi­szen gyakran találkozunk Pistáékkai brigád kirándulás - kor is. Túróczi Ernő, a fazonüzem főművezetője így jellemzi a brigádot: — A legjobban húzó em­berek. A brigádra politikai- gazdasági. társadalmi telatía- tokban mindig lehel támasz­kodni s példaképül lehetőket a többi elé állítani. A munka ritmusa rövid időre megszakad. Reggeliz­nek. Jókora szalonnát szúr­nak a nyársra, nagyokat ha- rapdálnak a kolbászból, a sült húsból. Bár segítenek a gépek, de még kell a kovácsok fizikai ereje, figyelme, össz­munkája Munka közben sű­rűn a vizeskannához, a szó­davizes palackhoz lépnek. Egyik szerint csak a csapi víz, másik szerint kizárólag a szódavíz oltja a szomjú­ságot, amelyből nyáron 8—- 10 litert is meg'isznak fe­jenként egy műszakban. Azt mondják, hogy a munka vé­geztével is jókora idő kell. amíg lehűl, a belső forróság. és a szervezet áthangolódik a kinti hőmérsékletre. Nem is csoda, hiszen itt télen is meleg van. nyáron pedig mindig kétszer olyan hőség van. mint kinn a szabadban. A kovácsolás, anyagformá­lás kemény, férfias munka, teljes embert kíván. Csorba Barnabás Trópusi melegben /Imikor minap ez a kép készült, odakint is ingre vetkeztető szép, tavaszi idő volt. Itt, a fóliasátor alatt a bükkábrányi Béke Tsz dohánypalúnta-nevelöjében «0 fok fölé, kúszott a hőmérő higanyszála, és a páratartalom is rendkívül magas volt. Ebben a trópusi kániku­lában dolgoznak a dohánytermesztő ábrányi asszonyok. Szorgalmasan, s ami nem lényeg­telen, víg kedéllyel gyomlálják a szövetkezetüknek milliókat hozó növényt. Fotó: Laczó József

Next

/
Oldalképek
Tartalom